Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-18 / 77. szám

1989. március 18., szombat Dunántúli napló 11 Szakmai segítség az országgyűlési képviselőknek Az Országgyűlés szerepe és feladata az elmúlt évek­ben fokozatosan nőtt, és a ¡képviselők feladata Is több és felelősségteljesebb lett. Az 1989—1990-es években pe­dig még nagyobb feladat hárul rájuk. Felelősségteljes jogalkotási munkájukhoz szakmai segítséget ajánlott fel a Magyar Jogászszövet­ség Baranya Megyei Szerve­zete. A képviselők rendelkezésé­re állnak bármilyen jellegű jogi kérdésben történő kon­zultációra, felvilágosítás- adásra, a törvényterveze­tékben használt fogalmak bővebb megvilágítására. Igény szerint a polgári, az államigazgatási, a munka­jogi, a társadalombiztosítási, valamint a büntetőjog te­rületén elkövetkező jogalko­tási munkájuk során. A Magyar Jogászszövetség Baranya Megyei Szervezeté­nek elnöksége a megyében élő kiváló elméleti és gya­korlati jogászokból álló bi­zottságot alakított, akik szí­vesen adnak tájékoztatást, információt a jogalkotás so­rán felmerülő kérdésekre. Az érdeklődő képviselők le­vélben, vagy telefonon dr. Király Andrást, a bizottság titkárát — 7623 Pécs, Jókai M. u. 26., telefon: 14-366- kereshetik. A bizottság titká- ina az adott témában a szak­mailag' legképzettebb jo­gászt kéri fel a felvilágosítás megadására, aki a képviselő által megbatározott helyen és időben rendelkezésre fog állni. Megváltozott a műsorok engedélyez­tetése Egyszerűbbé vált Pécsett a műsoros rendezvényék enge­délyeztetése: míg korábban minden, nem zártkörű rendez­vényt a tanácsi jóváhagyás előtt a rendőrséggel is lát­tamoztatni kellett, addig már­ciustól csak a közterületen tartandó koncertek, diszkók, nem iskolai bálok rendezésé­nek kérelmével kell felkeresni a pécsi Rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályát. A nem közterületekhez kötődő irodalmi, komolyzenei, gyer­mek- és iskolai rendezvények­hez elegendő a városi tanács művelődési osztályának jóvá­hagyása. Á cigány lakosság foglalkoztatásáról Kedvező tapasztalatok Komlón és környékén Az elmúlt évtizedben a ci­gány lakosság helyzete a me­gyében lényegesen javult - s ebbe beleértendő a foglalkoz­tatás, beilleszkedés, képzett­ség -, elégedettek azért nem lehetünk, mert e téren még sok a tennivaló a megyében. A cigány lakosság megyei fog­lalkoztatási jellemzőiről volt szó többek között tegnap dél­előtt a Baranya Megyei Ta­nács vb Cigányügyi Koordiná­ciós Bizottságának ülésén, ahol a témát a munkaügyi osztály jelentése alapján tár­gyalták. A foglalkoztatási viszonyok MEH­tanácskozás Folytatják a sikeres lakossági akciókat Eredményes évet zárt a Dél-dunántúli MÉH Nyers­anyaghasznosító Vállalat, an­nak ellenére is, hogy változ­tak cr másodnyersanyagok pi­aci feltételei és romlottak a gazdálkodási körülmények. A /régióban 70 ezer tonna vasat, több mint 6 erer tonna fémet és 19 ezer tonna papírt gyűj­tött be és adott át a hazai feldolgozóiparnak, illetve ex­portált a vállalat. Kétnapos telepvezetői érte­kezletet tartott Pécsett a vál­lalat, melyen Székely Tamás igazgató és a szakterületek felelősei egyeztették a telepek feladatait, hogy idén is ki­elégíthessék a hazai feldolgo­zó művek igényeit. A válla­lat mennyiségi növekedést nem tervez. Azt viszont célul tűzték ki, hogy megtartsák a piacukat, az eredményes gaz­dálkodás érdekében növeljék az exportot, javítsák a belső szervezettségüket, bővítsék a számítógépes adatfeldolgo­zást és a tavalyi sikeres la­kossági akcióikat folytatva imég több olcsó ruhafélét és más cikket kínáljanak. A Weimari Nemzeti Színház vendégjátéka Jelenet az előadásból. A képen Elke Wieditz és Martina Schumann. Fotó: Ingolf Seidel Tiltott hataratlepes Egy kis francia falu fogbdó- jában, valahol a spanyol ha­tár mentén, a fogadósné ül­dözötteket bújtat. Az emigrán­sok, különböző nemzet fiai, ar­ra várnak, hogy végre átjut­hassanak a határon Spanyol- országiba. A történet a má­sodik világháborúban játszódik is a Weimari Nemzeti Szín­ház társulata mutatja be már. cius 30-ón a Pécsi Nemzeti Színházban. A darabot a fia­tal keletnémet drámaíró-ge­neráció egyik ismert képvise­lője, Christoph Hein írta. Egyik művét, a Rockefeller I. című szatirikus politikai revüjét Bu­dapesten előadta a Ruhr-vi- cléki Fesztiválszínház. A Til­tott határátlépés a szerző nyolcadik darabja. A pécsi előadáson a németül nem értők szinkrontolmácsolást kérhetnek. Jó napot! - este 9 órakor bomba robban a 400 ágyas klinikán! // //- Jó napot! - este 9 óra­kor bomba robban a 400 ágyas klinikán - mondta a telefo­náló, s amikor visszaszólt a 07 ügyeletese, választ mór nem kapott, csak némi háttérzaj jutott el a füléig. Mintha va­laki, vagy valakik még meg­szólaltak volna? De ez már feltehetően nem a telefonáló hangja volt Mindez március 13-án 20 óra 41 perckor történt. Az ügyeletvezető pillanatok alatt intézkedett s megállapították: a hívás Pécs-Hirdről, a Zengő utcai nyilvános telefonfülkéből érkezett. Ezután tájékoztatta a megyei vezetést, intézkedett a helyszín biztosításáról, a tele­fonfülke közelében levő útvo­nalon közlekedők igazoltatá­sáról. Ezzel párhuzomosan egy nyomozócsoport indult a 400 ágyas klinikára, s átvizsgáltak o számbavehető helyiségeket. 9 óra elmúlt és a bomba nem robbant. Még -ezen az estén úgy döntött a Baranya Megyei fiehdőr-főkopitányság vezeté­se, hogy a megyei bűnügyi osztály vegye á^ a nyomozás vezetését. • Előállították a három fiatalkorú gyanúsítottat- Én 21 óra 15 perckor ér­keztem be - mondja c/r. Kod­ba Ferenc, a bűnügyi osztály vezetője, s indult a forrónyo­mon üldözés: a helyszíni szem­lével, a nyomozókutya indítá­sával. A kutya támpontot adott, a fülke környékén és a Zengő utcában mozgott. A kör­nyezetben végzett adatgyűjtés során eljutottunk a Szivárvány presszóhoz, meghallgattuk az esti vendégeket, a kiszolgáló személyzetet. Másnap a kiválasztott sze­mélyeket ismét meghallgattuk, s volt közöttük egy, akiről már előző este feltételeztük, hogy többet tud, mint amit elmon­dott. Valóban így volt, mint utólag bebizonyosodott, a 17 éves N. Zsolt, a presszó fel­szolgálója volt az egyik elkö­vető. Bár félrevezető vallomá­sában tagadta, hogy aznap este bárki is tartózkodott vol­na a presszóban. A kihallgatásokat folytatta a rendőrség, és a meghallga­tott személyek közül egy fel­ismerte a magnóra rögzített telefonáló hangiát: ő Sz. Gé­za, pécs-hirdi lakos. A fiatal­korú fiút beidézték — mert nem találták otthon - péntekre a rendőrségre. Először fogadott, majd a magnóra rögzített hangját hallva vallott, hogy ő volt, és iskolatársa, H. Nor­bert. H. Norbert meghallgatá­sakor elmondta, hogy van egy harmadik személy is a csa" patban, N. Zsolt. A bomba­riadót hárman találták ki, fel­lelkesülve a Danubius rádió­ból höllott ,,bombahíreken". A telefonáló személyét gyufa- húzással sorsolták ki, s Sz. Géza húzta a rövidébbet. N. Zsolttal, H. Norberttelés szüleikkel a rendőrségen ta­lálkoztam. N. Zsolt: Az én véleményem, hogy nem vágyók normális.- Mi tetszett az eddigi bom­bariadókban?- A Metró — mondja Zsolt -, mert az robbant... “ fi ti Is robbantanátok?- Kizárt - mondja Zsolt. Akkor miért tettétek?- Hogy a rendőrség szalad­gáljon - ez volt a két fiúegy^ öntető vál&za. Miért? A rend őr az „más" ember, mert bün­tet, ez az általános felfogás - mondták a fiúk. Norbert édesapja: Mélységesen gyűlölöm az erőszakot, s még legrosszabb álmomban sem gondoltam, hogy az én fiam Amikor megtudtam, majdnem elsüly­lyedtem. * Az álbombariadó minősi­tése?- Ha valós a riasztás, ter­rorcselekményről van szó — mondja dr. Kodba Ferenc —, de így csdk hatóság félreve­zetéséért felelnek a fiúk. Le­het, hogy sokan hangsúlyosab­ban fenyegetett, jogilag sza­bályozott cselekményre gon­dolnak, de az hiányzik még ° BTK-ból. A három fiatalkorúnál, te­kintettel korúkra és büntetlen előéletükre, a rendőrség őri­ze (bevételük és előzetes letar­tóztatásba helyezésük mellőzé­sével folytatta le öz eljárást. Marton Gy alapvetően nem változtak: egyes térségekben növekedett a munkaviszonnyal rendelke­zők száma, másutt azonban ellentétes tendencia tapasz­talható. Néhány jellemző: ma­gas az időszakosan foglalkoz­tatottak és az alkalmi munkát végzők száma. A nők munka- vállalása meglehetősen vegyes tendenciát mutat — Komlón és környékén például igen po­zitívak a tapasztalatok, de hát ez nem általános jelenség. A cigány származású nők elhe­lyezkedését amúgy is több té­nyező hátrányosan befolyásol­ja : a nők között sokkal több a szakképzetlen, gondot okoz a gyermekek elhelyezése is. S ha már a szakképzetlenségnél tartunk, sajnos a fiatalok többsége is szakképzetlen az első munkába álláskor. Sőt, jelentős hányaduk még az ál­talános iskolát sem fejezi be. s így elhelyezkedni igencsak nehéz. Mindenesetre továbbra is az a vélemény, hogy az ok­tatás, a képzettség színvona­lát meg kell próbálni emelni — ez népgazdasági érdek is —, de ehhez az is kell, hogy maguk a szakképzetlenek is tegyenek valamit ennek érde­kében. A cigány származású dol­gozók legnagyobb gyakoriság­gal az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság területén he­lyezkednek el. Munkájukkal kapcsolatban pozitív és nega­tív jelenségek egyaránt ta­pasztalhatók. Sokuk munkája, magatartása megbecsülést vált ki, másoknál azonban nega­tívumként tapasztalható a gya­kori munkahely-változtatás — munkaerő-hullámzásuk 30—50 százalékos. Sokszor szólunk d társadalmi beilleszkedésről, an­nak meggyorsításáról — ma­gától értetődik, hogy a beil­leszkedést nagymértékben be­folyásolja a foglalkoztatás, an­nak mértéke, szinvorvala. E té­ren is még igen sok a tenni­való, s nemcsak a cigány szár­mazásúak körében, hanem más munkavállalók között is megtalálható hátrányos hely­zetűek körében is. S az ebbe a csoportba tartozó munka- vállalókat egyre nehezebben tudják elhelyezni a munkaügyi és munkaerő-közvetítő szervek. Pedig, mint már említettük, a foglalkoztatás színvonala nemcsak a társadalmi beil­leszkedésre, hanem ezzel szo­ros összefüggésben az életkö­rülményekre, életszínvonalra is hat. Éppen ezért elhangzott az a javaslat, hogy szükség lenne a különböző társadalmi szervezetek, bizottságok részé­ről a közös segítségnyújtás va­lamilyen formáját kialakítani, mert a jövőben még jobban fokozódnak várhatóan az el­helyezkedési gondok. Középpontban: az ifjúság Együttműködés a drogobicsi főiskola és a pécsi tanárképző kar között Évtizedek óta fűzi össze együttműködési 'kapcsolat a Drogöbicsi Pedagógiai Főisko­lát és a Pécsi Tanárképző Fő­iskolát. Az időközben egyete­mi korrá vált tanárképző és a drogobicsi főiskola vezetői teg­nap vitatták meg a tanárkép­ző karon az 1989. évre szóló 'munkatervüket. A pedagógiai főiskola rektora, Szkotnlj Va­lér! j Grigorjevics elmondta, ki- egészítendőnek tartja az elő­zetes munkaterv-javaslatot, a két intézmény hallgatóságának nagyobb mértékű cseréjével, az eddigieknél szélesebb körű kapcsolattartásával. Dr. Kozma László, a tanárképző kar dé­kánja egyetértett a javaslattal, melyhez a másik szovjet ven­dég, Cjucjura Dmitrij Iváno- vlcs is csatlakozott. A munka­terv a közös tervek főbb irá­nyait rögzíti, a részletes ki­dolgozás az egymással már amúgy is kapcsolatban levő tanszékek (pl.: orosz, techni­ka) feladata. A drogobicsi kül­döttség vezetője többször hangsúlyozta: a pécsi egyetem szakmai, ifjúsági és pártkül­dötteit örömmel látják vendé­gül a különféle konferenciák és tapasztalatcserék alkalmá­val. A pedagógiai főiskola jö­vőre fennállásának ötvenedik évfordulóját, városuk pedig alapításának kilencszázadik ju­bileumát ünnepli, mely neve­zetes eseményekre szintén vár­ják a pécsieket. A jelenlevők egyetértettek Srkotnij Valerij Grigorjevics azon felvezetésé­vel is. miszerint a jövőben egy­re inkább a több szintű kap­csolatok kialakítására kell tö­rekedni, így biztosítva minél jobb lehetőségeket a közös kutatásokhoz, a kölcsönös tá­» D. Cs. jékozódáshoz.

Next

/
Thumbnails
Contents