Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-17 / 76. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naoiö XLVI. évfolyam, 76. sióm 1989. március 17., péntek Ara: 4,30 Ft <3 Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Az Interparlamentáris konferencia folytatta tanácskozását Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára csütörtökön beszédet mondott a 81. Interparlamen­táris konferencián. A . több mint száz ország törvényho­zóit egyesítő nemzetközi szer­vezet. az Interparlamentáris Unió a hét eleje óta tanács­kozik Budapesten és kialakult hagyománya, hogy meghívja a vendéglátó ország egy vezető politikusát, ismertesse meg or­szágát, annak törekvéseit a világ minden tájáról érkezett parlamenti képviselőkkel. Az MSZMP főtitkárát a dél­utáni ülésen Barcs Sándor, az IPU magyar csoportjának ve­zetője, a konferencia elnöke és Dauda Sow, az Interpar­lamentáris Tanács elnöke kö­szöntötte. Grósz Károly nagy érdeklődés mellett mondta el beszédét, amelyet a konfe­rencia résztvevői tapssal fo­gadtak. (A beszédből részle­teket közlünk.) A konferencia délelőtt be­fejezte vitáját arról, miként se­gítsék a világ parlamentjei a gyarmati rendszer felszámolá­sát, a faji elkülönítés és a fajüldözés minden formájának megszüntetését, hogyan járul­janak hozzá a nemzeti ki­sebbségek jogainak biztosítá­sához. Ez utóbbi kérdésben -számos nyugati delegátus bí­rálta Romániának a nemzeti kisebbségekkel szemben tanú­sított potitikáját, a falurombo­lás terveit, az emberi jogok megsértését. Heves bírálat hangzott el egyebek között az Egyesült Államok, Ausztria, Svájc, Új-Zéland és Portugá­lia képviselőjének részéről. A román küldöttek, élve a vá­lasz jogával, elutasították a bírálatot, azt hangoztatva, hogy országukban megvaló­sul a nemzetiségek egyenjo­gúsága — ezt az állítást azonban mások több felszó­lalásban vitatták. A vita alapján a szerkesz­tőbizottság fogalmazza majd meg az Interparlamentáris konferencia végleges állásfog­lalásának tervezetét, amelyet a záróülésen fogadnak el. Délután a mintegy száz or­szágból érkező törvényhozók megkezdték az utolsó napi­rendi pont megtárgyalását: áttekintik a világ társadalmi, gazdasági, politikai helyzetét. A felszólalók kivétel nélkül Célunk a korszerű, hatékonyan működő humánus szocialista társadalom megteremtése Grósz Károly beszéde a konferencián Grósz Kárply _ mindenekelőtt őszinte nagyrabecsüléssel kö­szöntötte a tanácskozás részt­vevőit, kifejezve azt a jóleső érzést is, hogy a 81. Interpar­lamentáris konferencia színhe­lyéül a magyar fővárost vá­lasztották. Az MSZMP főtitkára a to­vábbiakban méltatta az Inter­parlamentáris Unió tevékeny­ségét, rámutatva: immár száz esztendeje az elsők között tűz­te zászlajára a népek köze­ledésének és együttműködésé­nek előmozdítását. Nemes szándékai mellett a történe­lem nehéz megpróbáltatásai közepette is kiállt. Törekvései ma is helytállóak. Az Interpar­lamentáris Unió tevékenysége a népek akaratát, őszinte bé- kevógyát testesíti meg egy­másra utalt világunkban. Az Önök munkáját a magyar köz­vélemény is jól ismeri és nagyra bécsüli — hangoztat­ta, majd a magyar társadal­mi-gazdasági élet időszerű kérdéseiről adott áttekintést. — önök rendkívül izgalmas, érdekes időszakban látogattak el hazánkba. A változás, a rttegújulás vitákkal, ellentmon­dásokkal teli, de sokat ígérő időszakának lehetnek rövid időre tanúi. Hogyan illesz­kedjen Magyarország a jövő század népeinek közösségébe? — Erre keressük ma a választ mindannyian, az Országgyűlés és a kormány, az MSZMP és imás politikai szervezetek, az egész társadalom. — Célunk a korszerű, haté­konyan működő humánus szo­cialista társadalom megterem­tése. Utunk a politikai és gaz­dasági rendszer mélyreható refornrVjo, a demokrácia kiter­jesztése. A magyar politikai fejlődés jövőjét a közösségek demokratikus önigazgatásában látom, a helyi tanácsoktól kezdve az Országgyűlésig, amely maga is átalakuló va­lóságunk fontos tényezője és politikai felfogásunk kifejező­dése is egyben. Csak ez vihet új lendületet társadalmunkba, csak ez nyithat utat az ember alkotóképességeinek kibonta­koztatása, az ország gazda­sági, kulturális, műszaki-tudo­mányos felemelkedése előtt. Programunk a magyar történe­lem értékeire épül, s határo­zott törekvésünk, hogy egyesít­se magában mindazt, ami elő­remutató az emberi civilizáció fejlődésében. Ma és a következő két-*há- rom évben azonban mindezek­kel egyidejűleg nincs fonto­sabb feladatunk, mint a gaz­dasági és politikai élet dina­mikus stabilizálása. Éneikül a legjobb szándékok is kudarc­ra lennének ítélve. Hiszem, hogy o magyar társadalomban egyet­len felelősségteljesen gondol­kodó erő sem érdekelt újabb nemzeti tragédiában. Nemzet­közi környezetünk is a nyu­godt átmenetet, q stabilitás megőrzésével párosuló bátor cselekvést ösztönzi mind poli­tikai, mind gazdasági téren. Korunkban egyetlen ország sem tarthatja magát távol a világfolyamatoktól. Különösen igaz ez az olyan országokra, mint hazánk, amelynek fejlő­dése sok-sok szállal kötődik o nemzetközi változásokhoz. Programunknak érért alapvető­en fontos része külpolitikánk. Az elmúlt harminc évben sta­(Folytatás a 2. oldalon) hangsúlyozták az elmúlt évek­ben bekövetkezett kedvező vál­tozások jelentőségét. Több fel­szólalás üdvözölte a szovjet- amerikai leszerelési megálla­podásokat, a bécsi leszerelési tárgyalások megkezdését, a szovjet fegyveres erők kivoná­sát Afganisztánból, az Irán és Irak között létrejött fegyver- szünetet. Ugyanakkor azon­ban a felszólalások nagy nyo­matékkai hívták fel a figyel­met arra, hogy mindez csu­pán a kezdetet jelenti. Csak­nem minden felszólaló sür­gette, hogy mielőbb jöjjön létre megegyezés a hadászati fegyverek csökkentéséről, a vegyi fegyverek eltiltásáról, a hagyományos fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésé­ről. Ugyancsak sürgették, hogy mielőbb lépjenek előre a fennálló regionális válságok megoldásában, mindenekelőtt a Közel-Keleten, Kambodzsá­ban, Afrikában. Az Interparlamentáris konfe­rencia pénteken folytatja ta­nácskozását. Ezen a napon szólal fej a küldöttek előtt Jasszer Arafat. Á tartalomból: Az építőanyagipar nem tartja vissza termelését és értékesítését (3. oldal) Az elnök távozik, a dolgozók éhbért kapnak (3. oldal) A kötelező eboltás menetrendje (4. oldal) * Kulturális ajánló (5. oldal) Közöljük dr. Harsányi László nyílt levelét (8. oldal) Jasszer Arafat látogatása Budapesten Megbeszélés Grósz Károllyal, Straub F. Brúnóval, Huszár Istvánnal Régészet és várostörténet Háromnapos tudományos konferencia kezdődött Pécsett az MTA székházában A régészet, a történettudo­mány, az építészet eszközeivel felkutatott, feltárt múlt a ha­gyományteremtő értékőrzésnek, az értékek mentésének is egyik legnemesebb forrása. Az utóbbi időben megélénkülő múltkutatásnak nemcsak elis­merésre méltó hagyományai vannak Pécsett, de szellemi műhelyei is igazolják — Ja- nus Pannonius* Múzeumban, a Pécsi Akadémiai Bizottság ré­gészeti szekciójában és a J» nus. Pannonius Tudományegye­temen folyó munka —, hogy 'kezdeményezők a partneri vi­szonyban lévő tudományágak párbeszédében, eredményeik kölcsönös hasznosításában is. A tegnap délután a Pécsi Akadémiai Bizottság székházó­ban megkezdett, „Régészet és várostörténet" című, három­napos tudományos konferen­cia, amely a Budapesti Törté­neti Múzeummal kötött együtt­működési szerződés eredmé­nyeként több, e témában ér­dekelt tudományos bizottság támogatásával jött létre, az itt végzett kutatások elisme­rése és továbbépítése is. Mint dr. Flerkó Béla akadé­mikus, a Pécsi Akadémiai Bi­zottság elnöke megnyitójában elmondta, nem véletlen az, hogy az ókeresztény emlékek­ben hazai viszonylatban egye­dülállóan gazdag Pécs adott otthont az első magyar egye­temnek, s az sem, hogy most az első országos régészeti és várostörténeti konferenciának is színhelye. Ezután dr. Ormos Mária akadémikus, a JPTE rek­tora üdvözölte a vendégeket, köztük a ma délelőtt előadást tartó osztrák és jugoszláv szak­embereket. Tegnap a vitaindító referá­tumok többsége a középkori városfejlődés, topográfiai kér­déseivel foglalkozott a leg­frissebb forrástonulmányok, il­letve régészeti emlékek elem­zésével. Mo sok más közt Pécs, Keszthely, Győr és főként a mezővárosok történeti, régé­szeti kutatásairól hangzanak el beszámolók, valamint ér­deklődéssel várják a külföldi szakemberek előadásait is. Megkülönböztetett figyelem kí­sérte dr. Kubinyi Andrásnak, az ELTE tanszékvezető pro­fesszorának polemikus vélemé­nyét a magyarországi, XVI. századi vámtarifa- és árrend­szerről, ma dr. Sándor Máriá­nak, a pécsi Püspökvár és káptalansor középkori topog­ráfiájáról szóló előadása vált­hat ki nagyobb érdeklődést - annál is inkább, mert a holnapi záróprogramban a püspökvári ásatás megtekinté­se szerepel. B. R. Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának meghívására csü­törtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Jasszer Ara­fat, a Palesztinái Felszabadí- tpsi Szervezet végrehajtó bi­zottságának elnöke. Jasszer Arafat különgépe délelőtt 9 órakor szállt le a magyar és palesztin zászlócso­korral díszített Ferihegyi repü­lőtérre. A gépből kilépő ma­gas rangú «látogatót elsőként vendéglátója, Grósz Károly üd­vözölte. A délelőtti órákban Grász Károly megbeszéléseket folyta­tott Jasszer Arafattal a Köz­ponti Bizottság székházában. A csaknem két órán át tar­tó szívélyes légkörű beszélge­tésen Grósz Károly hazánk ba­rátjaként, a nemzetközi élet kiemelkedő személyiségeként üdvözölte a magas rangú pa­lesztin vezetőt. A vendéglátó hangoztatta: a magyar tár­gyalófél célja, hogy a mos­tani látogatás alkalmával is demonstrálja hazánk egyértel­mű, elvi viszonyát a palesztin nép - törekvéseivel kapcsolat­ban. Leszögezte: Magyaror­szág azon munkálkodik, hogy lehetőségeihez mérten előse­gítse a közel-keleti konfliktus rendezését. Jasszer Arafat tájékoztatta Grósz Károlyt a palesztin nép felszabadító harcának fejle­ményeiről, a megszállt terü­leteken folyó polgári engedet­lenségi mozgalom céljairól. Is­mertette a Palesztin Nemzeti Tanács XIX. algíri ülésének határozatait, amelyek utat nyitnak a kölcsönös enged­ményeken nyugvó békés ren­dezés felé. A megbeszélésen mindkét fél nagyra értékelte a szovjet külpolitika erőfeszítéseit a kö­zel-keleti helyzet rendezése ér­dekében. Grósz Károly a közel-keleti helyzet alakulásával kapcso­latban nagyra értékelte a PFSZ-nek a válság békés ren­dezésére irányuló erőfeszíté­seit, a terrorizmusnak mint harci módszernek elvetését, il­letve az ENSZ-határozatok el­fogadását a válság megoldá­sának alapjául. Jasszer Arafat köszönetét mondott azért a következetes erkölcsi, politikai támoga­tásért, amelyet a magyar nép. a kormány, illetve az MSZMP nyújtott a palesztin nép hai- cához. üdvözölte oz elvi, rea­lista magyar külpolitikát, amely a párbeszéd, az együttműkö­dés elősegítésével hozzájárul a feszültség csökkentéséhez. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke a kora dél­utáni órákban az Országház­ban fogadta a PFSZ vezető­jét. A rövid eszmecserén az Elnöki Tanács elnöke minde­nekelőtt azt hangoztatta, hogy hazánk nyitott a világ felé, a kapcsolatok Fejlesztésére tö­rekszik minden együttműködés­re kész partnerrel. A megbeszélést követően az Elnöki Tanács elnöke dísz­ebédet adott Jasszer Arafat tiszteletére. Az ebéden a két vezető pohárköszöntőt mon­dott. A díszebéd utón Jasszer Arafat udvariassági látogatást tett Huszár Istvánnál, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa főtitkáránál. Jasszer Arafat este nagy létszámú hallgatóság előtt elő­adást tartott oz MSZMP Po­litikai Főiskoláján a közel-ke­leti helyzet alakulásáról. Az0ú hrk,árOn cukorréPa termesztését határozta el a baksaj Ezüstkalász Termelőszövetkezet. I ipusu, 12 soros vetögép — amelyet a Kleine-cég licence alapján a Rába moson- mogyorovan gyárában készítettek — tegnap érkezett meg a tsz ócsárdi telepére. Fotó: Proksza László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents