Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-16 / 75. szám

1989. március 16., csütörtök Dunántúli napló 5 A vár- és múzeumbaráti kör rendezvénye Perics Péter, a Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör elnöke megnyitja a történelmi emlékülést Nagy Sándor találkozója a gabonaforgalmi megyei képviselőivel Interjú a SZOT főtitkárával A Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat megyei rész­lege találkozót kért Nogy Sán­dortól, a SZOT főtitkárától. A megyei tanács épületében tar­tott összejövetelen tegnap dél­ben részt vett dr. Dányi Pál, a megyei pártbizottság első titkára, Piti Zoltán, a megyei tanács elnöke, Molnár Zoltán, Pécs város tanácselnöke is. Koós László, a vállalat me­gyei igazgatója és a baranyai részleg szakszervezeti bizott­ságának titkára, Stelanovits László elmondták a Gabona Tröszt által Váncsa Lenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez eljuttatott levél tartalmát és ehhez kapcsolódó véleményüket. A levél alapján ismeretes, hogy különböző okok miatt Történelmi emlék­ülés Siklóson A siklósi vár kongresszusi termében tegnap délután már 9. alkalommal hangzott fel a Himnusz és a Szózat március tizenötödikén. A Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör ezért évek óta ezen a napon törté­nelmi emlékülést rendez, Perics Péter, a kör elnöke jo­gos büszkeséggel mondta a megnyitó szavakat. A siklósi Kossuth Téri Álta­lános Iskola tanulóinak rövid verses-zenés műsora után az előadók ez alkalommal a 75 éve kirobbant első világhábo­rú körüli évekre emlékezték. Dénes Béla, a JPTE nyugalma­zott tanszékvezető tanára az első világháború előzményeit vázolta, ezen belül is az or­szágunkat közelebbről érintő balkáni kérdést, a térségben ütköző érdekeket. Dr. Vargha Dezső levéltáros referátumában arról beszélt, hogy Sikjós és környékén ho­gyan élték át az első világ­háború éveit. Sziits Emil, a JPTE tanára pedig most ké­szülő könyvének történész szemszögből talán legizgalma­sabb fejezetét ismertette, Ba­ranya és Pécs a szerb meg­szállás alatti életét. A mű címe: Az elmerült szi­get arra utal, hogy a szerb megszállás alatt élő Baranya Horthy államához viszonyítva a demokrácia szigetének tűnt. A demokratikusan irányított területen 1921 augusztusában a Nemzeti Tanács még a Ba­ranyai Szerb—Magyar Köztár­saságot is kikiáltotta. Ez a tö­rekvés azonban illúziónak bi­zonyult, mert néhány hét múl­va Horthy kormányzó csapatai bevonultak a megyébe. Aktuális témát érintett Márti Attila levéltáros Egyesületek Siklóson és'a siklósi járásban című előadásával. Érdekes ada­tokat ismertetett a két világ­háború közötti egyesületi éle­tet meghatározó leventemoz­galomról, amely nagy szerepet játszott az ifjabbak hazafias honvédelmi nevelésében, de az analfabetizmus csökkentésé­hez is hozzájárult. A másik jelentős körbe, a Polgári Lö­vészegyletbe már a katonavi­selt férfiak jártak. Említést érdemelnek az egészségi fel­világosítást végző szervezetek, így az Országos Stefánia Szö­vetség és az Országos Egész­ségügyi Szövetség helyi cso­portjai. .A történelmi emlékülés zá­róaktusaként a résztvevők a várkápolnába vonultak, ahol a vár- és múzeumbaráti kör ko­szorút helyezett el Batthyány Kázmér, az 1848-as kormány külügyminiszterének sírjánál. P. E. Folytatódott az inter­parlamentáris konferencia Lesz-e műholdas vétel a Budai városrészben? A magyar nemzeti ünnepen is folytatta munkáját Buda­pesten a 81. interparlamentá­ris konferencia. Számos kül­földi vendég, parlamenti kép­viselő tekintette meg a már­cius 15-e évfordulóján meg­tartott ünnepségeket. I. Mac- Lean új-zélandi képviselő ja­vaslatára a délelőtti ülést ko­rábban zárták be, hogy a küldöttek „kifejezhessék szoli­daritásukat a magyar néppel, amely ma Petőfi Sándor em­lékét idézve vonul fel, és tisz­telettel adózzanak a magyar nemzeti ünnepnek". A csaknem száz országból érkezett törvényhozók szerdán megkezdték egy újabb napi­rendi pont vitáját. Arról tár­gyalnak, hogyan segítsék elő a törvényhozók a gyarmatosí­tás teljes felszámolását, a faj­üldözés, a faji elkülönítés megszüntetését, a nemzetisé­gek, az etnikai kisebbségek egyéni és kollektív jogainak érvényesítését. Előzőleg a konferencia be­fejezte vitáját a gyermekek jogait rögzítő új nemzetközi konvencióról, a parlamentek ezzel kapcsolatos feladatairól. Mivel rendkívül sok felszólaló kívánta véleményét kifejteni, a konferencia napirendjére éj­szakai ülést is kitűztek. A szerdára virradó éjjel befeje­zett vita után -megválasztot­ták a szerkesztő bizottságot, amely a törvényhozók közös álláspontját fogalmazza meg. A bizottság tagja lett Szent- ógothai János akadémikus, a magyar IPU csoport tagja is. A végleges állásfoglalást a konferencia zárónapján fo­gadják el. A szerdai vita előtt igen sok nemzeti csoport és állam- csoport terjesztette be írás­ban határozati javaslatát, me­morandumát. Az IPU magyar csoportja által beterjesztett memorandum egyebek között leszögezi: A világ békéje és biztonsága szempontjából alapvető fontosságú, hog^ mindenütt alkotmányosan és átfogóan biztosítsák vala­mennyi emberi jog érvényesí­tését, a politikai, az állam- polgári, a gazdasági, a szo­ciális és a kulturális jogok maradéktalan megvalósítását. A memorandum részletesen ál­lást foglal a gyarmatosítás felszámolása, a fajüldözés és a faji elkülönítés maradványai ellen vívott küzdelem vala­mennyi időszerű kérdésében és külön foglalkozik a nemzeti­ségi jogok érvényre juttatásá­val. A vitában szerdán felszó­lalt dr. Schőner Alfréd fő­rabbi, országgyűlési képvise­lő. Beszédében a magyar zsi­dóság nevében üdvözölte az interparlamentáris konferencia résztvevőit. Szólt a magyar zsidóság történetéről, az or­szág életében betöltött szere­péről, üldöztetéséről. Kijelen­tette: 1945 tavasza új fejeze­tet nyitott meg Magyarorszá­gon a zsidóság előtt, törvé­nyesen biztosították számára az egyenlő jogokat, a vallás- gyckorlás szabadságát. Szerdán a szocialista inter- nacionáléhoz tartozó pártok képviselői találkoztak az MSZDP képviselőivel és az együttműködés fejlesztéséről folytattak megbeszélést. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke szerdán este az Országház épületében fo­gadást adott a 81. interpar­lamentáris konferencia részt­vevői tiszteletére. A fogadáson részt vett az Országgyűlés tisztikara, szá­mos képviselője. Nagy szóm­ban voltak jelen a diplomá­ciai képviseletek vezetői. tervezik a gabonaforgalmi vál­lalatok átszervezését, esetleges megszüntetését. A megyei részleg két veze­tője azért ként találkozót Nagy Sándortól, , hogy elmondhas­sák: őket senki sem tájékoztat­ta a miniszterhez intézett levél utón történtekről. Elmondták azt is, hogy megfontolandó a mai helyzetben ezernyi em­ber elbocsátása éppen egy olyan üzemben, amely nem is veszteséges Baranyában. Nagy Sándor válaszában ki­fejtette: a közeli napokban részletesen utánanéz a tör­téntéknek. A SZOT főtitkára nehezményezte ugyanakkor, hogy senkit sem tájékoztattak folyamatosan a válasz követ­kezményéről. Annak a véle­ményének adott hangot, hogy a kormány gazdaságpolitikai kollégiuma a SZOT véleménye után foglal, állást az átszerve­zések kérdésében. * Nagy Sándortól pécsi prog­ramja végén kértünk rövid interjút.- Hívták Pécsen kívül más­hova is március J5-re?- Legelőször Pécsről keres­tek. Szeretem is Baranyát. Sok embert ismerek itt, szívesen jöttém.- Beszédében a szakszerve­zeti ügyekről alig-alig mon­dott véleményt. . .- Úgy éreztem, ez a meg­hívás csak részben a SZOT fő­titkárának szól. Március 15-én általánosabb érvényű mondan­dót várnak az emberek. Szán­dékkal visszafogtam ebben a beszédben a szakszervezeti tartalmat.- Az ünnep előestéjén töb­ben voltak, mint ott, ahol ön volt a szónok. Mi erről a vé­leménye?- Azt hiszem, ez természe­tes dolog is lehet. Ennek dön­tő oka, hogy az emberek sok mindenben csalódtak. Idő kell ahhoz, hogy a meglévő ha­gyományos szervezeték vissza­szerezzék a bizalmat. Másik ok, hogy a hivatalostól eltérő szervezésnek mindig van egy sajátos varázsa. Úgy gondo­lom, hogy nem olyan sokára ezek a külön-külön rendezvé­nyek egymásra találnak. j- Találkozott most a Gabo­naforgalmi Vállalat megyei képviselőivel. Nem oly sűrűn jár Baranyában, hogy ne ve­tődjön lel: mások is keresték az önnel való találkozást?- A Gabona Tröszt problé­májával csak Baranyából ke­restek meg . . .- Nemcsak erre a vállalat­ra gondoltam, hiszen jó né­hány napja nyilvánosságra hoztuk, hogy eljön március 15-én . . .- Innen Baranyából nem keresett más — fejezte be a beszélgetést Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. Bozsik László Várossá avatták Balmazújvárost Várossá avatták szerdán Balmazújvárost, amely a XV. század közepétől a XVIII. szá­zad végéig egyszer már bir­tokolta ezt a státust. A vá­rosháza előtti téren rendezett avató ünnepségen a város csaknem minden fakosa jelen volt. Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke, az ünnepség szónoka többek között arról beszélt, hogy ez a nap, már­cius tizenötödike, 1848 örök­ségével köti össze a városava­tás pillanatát. Kevés hely di­csekedhet ugyanis hazánkban azzal — mondotta —, hpgly annyira kivette volna a részét az 1848-49-es forradalom és szabadságharcból, mint éppen Balmazújváros. Nemcsak ka­tonát adott a szabadságharc­nak, hanem 1849 januárjától itt képezték ki azt a tartalék­hadsereget, amely később a dicsőséges tavaszi hadjáratot megvívta. Ezt a hadsereget, igen nagy nehézségek között ugyan, de hónapokon át tel­jesen Balmazújváros élelmez­te. Dokumentumokból tudjuk, hogy erre az aránytalan te­herviselésre még Kossuth La­jos is felfigyelt, és ha tehette, csökkentette azt. Az Országgyűlés elnöke végezetül rámutatott, hogy Balmazújváros közösségteremtő ereje a haladás, a radikaliz­mus, a szocializmus vezérlő eszméinek szolgálatában is ■mindig megnyilvánult, majd át­nyújtotta az Elnöki Tanács vó. rosalapító oklevelét és a város kulcsát Veres Ferenc tanács­elnöknek. Ezután, a Balmaz­újvárosból elszármazottak ne­vében Nagy Gábor külügymi­niszter-helyettes köszöntötte a város lakóit. Az ünnepség a művelődési központban rendezett kulturá­lis műsorral fejeződött be. A Konzum Telekábel Kft la­kossági fórumot rendezett -hét­főn a műholdról sugárzott adások vételi lehetőségeiről és a kábelrendszer kiépítésének módjáról Pécsett, a Budai vá­rosrészben. Megfelelő jelent­kező — 600-700 család - esetén a Kenyérgyártól egé­szen a Mező Imre utcáig ala­kítanák ki a rendszert, A ter­vek szerint ez lakásonként 9000-15 000 forintba kerülne. Előlegként a jelentkezőknek 2000 forintot kellene befizetni, a többit egy összegben vagy részletekben. Féléves törlesz­tésnél 10 százalékos a ko­mat, míg 12 havi részletfize­tés után már 20 százalék. A kisnyugdíjasok kedvezményt Is kapnak, nekik nem számolnak fel o részletfizetéskor kamatot. A kábelhálózatot a tervek sze­rint 1990 elejére építenék ki, és adnák át. \ A Budai városrészben a családi házakhoz kell a rendszert kiépíteni. A fórumot megelőzően már végeztek előzetes felmérést, szórólapokat osztottak szét a lakosság között. Ezen többek között széles körű műsorkíná­latot és korlátlan bővítési le­hetőséget ígértek. A fórumon azonban kiderült, hogy a mos­tani rendszer a magyar I—II., a jugoszláv I—II., és Sky és 5uper_ Channel, Növi Sad mű­sorainak vételére alkalmas, de valóban van lehetőség a bővítésre. Áprilisban ismét ta­lálkoznak egymással a Kon­zum. Telekábel Kft és a kör­nyék lakói, amikor is eldől, az előleg befizetése után megépül-e a rendszer vagy sem, lesz-e elég jelentkező. Sz. K. A Panel kör kezdeményezése A Panel-kör szervezésében március 15. tiszteletére kü­lön ünnepséget tartottak teg­nap délután Pécsett, a „Ró­zsadombon", a Hajas Imre utcában. A rövid kulturális program és a beszéd után a résztvevők közül sokan tűz­ték fel kokárdájukat a jel­képes falra. Támogatásról biztosítva a párt reformpoli­tikáját. Az ünnepség utón megtartott sikeres fórumon elsősorban a lakótelep min­dennapjaival kapcsolatos kérdésekre válaszolt Pécs né­hány vezetője, köztük Mol­nár Zoltán tanácselnök és Varga Jenő, a városi pártbi­zottság titkára. A kertvárosi fiatalok feltűzik a kokárdákat a falra

Next

/
Thumbnails
Contents