Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-16 / 75. szám

1989. március 16., csütörtök Dunántúli napló 3 VITA A családi pótlék emelése éppen hogy fedezi... A pécsi kultúra forintjai Továbbra is sok hozzászólás érkezik szerkesztőségünkbe a Pécs Városi Tanács februári költségvetési vitájával kapcsolat­ban, ahol felmerült annak a lehetősége, hogy csökkentik há­rom művészeti intézmény tanácsi támogatását. A levelekből rövidítve közlünk néhányat. Kenyerünk nem a szó Olvastuk, hogy a pécsi ta­nácsülésen, a város költség- vetési vitájában elhangzott az a tanácstagi vélemény, hogy a város alapellátásának nö­vekvő anyagi nehézségeit a kulturális kiadások csökkenté­sével enyhítsék. Felmerült az a lehetőség, hogy a tanácsi költségvetés vonja meg a Pé­csi Szimfonikusok támogatá­sát. Szomorúan olvastuk e sorokat. Ma Magyarországon minden­honnan hiányzik a pénz. Alig van csoport, réteg, szakma, amelyik ne hallatná hangját, elkeseredését emiatt. Mi, Ma­gyarországon élő szimfonikus zenészek a nyilvánosság előtt eddig nem erősítettük a pa- naszkodók kórusát. Talán most sem ezt tesszük. Csak aggo­dalommal telve megfogalmaz­zuk néhányunk közös gondo­latát. Értékeket kereső és azokat kétségbe vonó korunkban a kultúra fontossága mellett so­kan hitet tettek már. Mi az európai kultúra világrészekre kisugárzó leghatalmasabb tel­jesítményének az európai ze­nekultúra teljes történetét tart­juk. Az újabbkori zeneiroda­lom reprezentáns műfaja a szimfonikus irodalom. Elkép­zelhetetlennek tartjuk a fia­talság nevelését a Beethoven- szimfóniák üzenetének átadá­sa nélkül. A Jrözösségbe ve­tett hit, az emberi méltóság és szabadság megvalósításá­ért vívott harc, az európai tár­sadalomfejlődés értelme se­hol nem élhető át jobban ér­zelmileg és intellektuálisan egyszerre, mint a nagy Bee­thoven szimfóniák értő hall­gatása közben. És most csak egyetlen szerzőről szóltunk. Azt gondoljuk, hogy egy jól működő szimfonikus zenekar egy jól szervezett társadalom­nak modellje és egyben min­ta Is arra, hogy sokféle egyé­niség több évtizedes felkészü­lés után, miként működhet együtt, egyet akarva közös cél optimális megvalósításán. A vidéki Magyarország 8 millió lakosát országszerte hat hivatásos együttes szolgálja. Kiszolgáltatottak vagyunk. Kenyerünk nem a szó, fóru­munk a hangversenyterem, nem a politikai szószék. Pénz­be kerülünk és összegszerűen nehezen kimutatható a hasz­nunk. Tesszük a dolgunkat, ameddig lehet. A Szegedi Szimfonikus Zenekar vezetősége és tagsága Lelkiismeretünk diktálta A Pécs Városi Tanács feb­ruári ülésén veszélybe került néhány kulturális intézmény — •a Pécsi Nemzeti Színház, a Pécsi Szimfonikus Zenekar, a Pécsi Nyári Szinház - taná­csi költségvetésből biztosítan­dó támogatása. Többen - a kulturális in­tézmények vezetői, tanácsta­gok — szót kértek már a saj­tó hasábjain, próbálták meg­győzni a közvéleményt, ki-ki a maga igazáról. Mi is szót kérünk! Milyen jogon? Elsősorban az adófizető ál­lampolgár jogán, aki odafi­gyel filléreinek, forintjainak felhasználásé ra. Másodsorban a Pécsi Nem­zeti Színházzal tíz éve élő kulturális együttműködésünk biztosítja a szólás jogát, a lel­kiismeretünk diktálta köteles­ségen túl. Nemzetünknek, Baranyának, Pécs városának a jelen gaz­dasági helyzeténél nehezebb - filléres gondokkal terhelt - szakaszai is voltak már, és a kulturális, művészeti, tudomá­nyos élete mégis fejlődött. Lehet, hogy néhány ember megszállottsággal hitt a kul­túra és művészet embert és jövőt formáló erejében, és ezért jutottunk Pécs kulturá­lis, művészeti, tudományos éle­tében arra a nemzetközi szin­ten is mérhető, elismert rang­ra, amelyről e sajtó oly sok­szor beszámolt az elmúlt több évtized alatt. A MÉV V. sz. Bányaüzem kultúrát féltő dolgozói Szenvedélyes vita után A Pécs Megyei Város Taná­csa az 1989. február 9-én megtartott ülésén hosszú, szenvedélyes vita után, kisebb módosításokkal elfogadta a szakigazgatási szervek által előterjesztett 1989. évi pénz­ügyi tervet. A Pécsi Nemzeti Színház, a Nyári Színház és a Szimfonikus Zenekar műkö­dési költségére tervezett ke­retösszeg módosítás nélkül, az­zal a kiegészítéssel került el­fogadásra, hogy a tanácsülé­sen megválasztott „ad hoc" bizottság vizsgálja meg neve­zett intézmények gazdálkodá­sa korszerűsítésének lehetősé­geit, és ezekről, illetve meg­állapításairól a tanácsot 60 nap múlva tájékoztassa. Ma, véleményem szerint ál­talánosan is természetes az, amiről a tanács döntött. Az intézmények esetében nem a tudatformáló fontosságuk ké­pezte a vita tárgyát, hanem az, hogy műsorpolitikájuk, szervezési munkájuk, pénzügyi gazdálkodásuk javítható-e, és ha igen, hogyan. A tanácsülést követően a Dunántúli Napló, a Magyar Televízió, az intézmények igaz­gatói az 1989. februárban megalakult MDF Pécs déli te­rületi csoportja (első megnyil­vánulás) és nem utolsó sor­ban Bánffy György színmű­vész (MT) is kifogásolta a drasztikus költségcsökkentést, amely gvakorlatilag meg sem történt. A megindult folyamat a tájékoztatás hiányosságára mutat, illetve az ad hoc bi­zottság befolyásolásával kap­csolható össze. Csepregi István tanácstag Egy tüke véleménye Kedves Főszerkesztő Elvtárs! Akkor jött meg igazában a bizalmam a Dunántúli Napló­hoz, amikor láttam, hogy még olyan levelet is leközöltek, amiben az ön óllásoontiát nem fogadta el egy olvasó, így látom, hogy nemcsak be­szélnek a glasznosztyról, ha­nem meg is Valósítják. Mint régi pécsi „tüke”, én is naqyon sajnálom, hogy vá­rosunkat, amelyiket ősi idők óta a kultúra városának szok­tak tekinteni, most az ország nvilvánossáqa előtt a kultúra ellenségének kiáltottak ki. Tu­dom, hogy a valóságtól mesz- sze van ez a felületes álta­lánosítás, és most nekünk kö­zös erővel kell azon munkál­kodni, hogy ezt a félreértés­ből származó bélyeget letud­juk mosni magunkról. A város kulturális rangját, ,tekintélyét nem kell bizony­gatni. Annak a bizonyos ta­nácsülésnek is azért lett olyan rossz állásfoalalása, mert a tanácstagoknak a maguk ré­széről indokolt kérdéseit, vé­leményét nem tartotta helyes mederben az elnöklő Molnár Zoltán. Egy egyszerű tanács­tag talán nem is tudja átlát­ni a város közös gondjait, törekvéseit és ez nem is baj, mert őneki a körzetének a gondjaival kell foglalkoznia főleg. Nagyon sajnáljuk, hogy nem vállalta Molnár elvtárs azt sem, hogy megvédje az álláspontját, megmagyarázza a helyzetet a tévében. Tisztelettel: S. T. Pécs, Melinda u. 35. Miből fizetjük ki a napközi díját? Tovább súlyosbodott a gyermekes családok helyzete Tovább súlyosbodott a gyer­mekes családok helyzete az év eleji élelmiszerár-emelések után. Fölösleges most ennek messzeható demográfiai követ­kezményeit elemezni, hisz azo­kat rég felváztílták, elég, ha megkérdezzük az iskolákat, ho­gyan tudták befizetni a csa­ládok a megemelt napközis díjakat.- Ilyen nehezen még soha­sem tudtuk beszedni a pénzt —, hallom a pécsi Ágoston téri iskolában Székelyné Csobánczi Jolán gazdasági felelőstől. - Nyolc napon át tartott a be­fizetés, és sokan elmondták, hogy alig tudták összekaparni a pénzt. Volt, aki kölcsönkért, hogy a februári, márciusi nap­közis díjat be tudja fizetni. Ez pedig létkérdés a kicsiknél, az alsótagozatosoknál, hiszen a napközi nemcsak étkezést, ha­nem közös tanulást és fel­ügyeletet jelent, ómig a szülő dolgozik.- Hányán voltak a kimara­dók?- Hat tanulónk mondta le a napközit, de gondolnunk kell az iskolánkba járó 22 ve­szélyeztetett gyermekre, akik­nek a díját az ifjúságvédelem, azaz a városi tanács fedezi, s akik semmiképp sem tudták volna ezt vállalni. Tíz állami gondozott gyermek jár hoz­zánk, akiktől nem kérünk nap­közis díjat. így most 125 nap­közisünk van. Székelyné és Tamásné Radó Éva igazgatóhelyettes elmond­ja, hogy az év eleji áremelés­sel életbe lépett díjszabás leg­jobban a kétgyermekes csalá­dokat sújtja. Napköziseik há­romnegyed részének duplájára emelkedett a szóban forgó összeg. Az új tarifa eltörölte az eddigi 10 (!) fizetési kate­góriát, amit a családban egy főre eső jövedelem és a gyer­mekek száma szerint állapítot­ták meg. Eddig 11 forint volt a legalacsonyabb napközis dij és 28,50 a legmagasabb — most mindenkinek egységesen 28 forintot kell fizetnie egy napra, havonta mintegy 20 al­kalomra. A három- és több- gyermekes családoknál egysé­gesen 14 forint az egynapi el­látás. Aki eddig 14,50-et fize­tett két gyermeke utón, annak most a 28 forint iszonyú terhet jelent. Akárcsak a gyermekruházati cikkek árainak esetében, most a napközis díjűk egységesíté­sét Is a családi pótlék emelé­sének kellene fedeznie. Ez azonban jó, ha a gyerekek ébédjének befizetésére ele­gendő. És hol vannak még a gyermeknevelés további költ­ségei? * Az Ágoston téri iskola nem a város jómódú negyedében található. A Tettye környéke, a Vince, a Hegyalja, a Már­ton, a Sörház utca, a Felső­havi utca, a Zidína-környék, Felső-Gyükés jóllehet Pécs leg- romantikusabb része, „Pécs Tabánja" - egyúttal azonban a pécsi nyomor és szegénység színtere is. Ingázó tanulók is járnak az Ágoston téri isko­lába, a körzetesítés „áldásá­ból": Kozármisleny, Bogád, Birjón, Pogány, Bisse, Lothárd községekből. A Faust Fülöpné vezette iskolát (melynek - sajnos - nincs semmiféle specialitást kínáló tagozata), arról ismerik a 'városban, hogy itt nagyon szeretik a gyerekeket. Itt egy­napos hiányzás esetén is csa­ládlátogatásra indul a peda­gógus, hogy megnézze, mi tör­tént a gyermekkel. Nézzük a kimutatásokat. Va­jon hogyan lehet megélni 2060, 2749, 3500 forintos fize­tésből? Apa nélkül, hónapo­kon, éveken keresztüli behajt­hatatlan gyermektartás híján?- Tudjuk, nem egy gyerek nem eszik mást, csak amjt itt az iskolában kap — mondják az Ágoston tériek. — Látom, — mondja a napközis tanár-, hogy a gyerek másodszor, har­madszor is elmegy a repetáért, és kikanalaz mindent az utolsó cseppig.- Éhezik? - kérdem döbben­ten.- Mi másra gondolhatunk, ha látjuk, hogy sovány, sá­padt, nehezen tud figyelni az órán. Az étel ide is az Eszék ét­teremből érkezik. Sokáig rossz volt, sokat panaszkodtak, mondja Székelyné, de az utol­só két hónapban sokat javult a minősége, és most meg van­nak vele elégedve. Ennyi pénzért egy falat sem kerülhet a moslékba. * Az iskola és vele együtt sok család most abban a segély­ben bízik, amit a megyei ta­nács fog szétosztani. Ebben bízik az a kétgyermekes fia­talasszony is, aki 5000 forintot keres óvodai dajkaként, és egyedül neveli elsős, másodi­kos gyermekét. Nemrég kert­városi lakájba költöztek, de mivel szerették az iskolát, érez­ték a gondoskodást, a gyere­kek ma is idejárnak. Á fia­talasszony 3500 forint családi pótlékot kap, most az említett segélyben és az állam által megelőlegezendő, eleddig behajtható ti a n gye rm ek ta rtá - sí díjban reménykedik. 1001 forintot fizet lakbérre, 881 fo­rint a fűtés, 470 a villany- számla, 410 a lakáshasználat­ba vételi díj 1992-ig, és eh­hez a 2600 forintos kiadóshoz jön még a bútorrészlet. Köl­csönkért, hogy be tudja fizetni az 1577 forintot, a februári és márciusi napközis díjat. A tisztes szegénység méltó­ságával beszél 'minderről, s el­mondja, mint segítik egymást gyermekruhákkal a munkahe­lyén, mint vásárol a két gye­rek számára „a lengyel pia­con" nfeg a „turkálóban". Itt a tavasz, új ruha, cipő kell.- Én legutoljára maradok . .. — mondja szomorú mosollyal. 29 éves. * A segélyt, amire annyian várnak, most számlálják, oszt­ják, szorozzák a tanácsokon. Fischer János. Baranya Me­gye Tanácsa művelődési osz­tályának vezetője elmondja, hogy az ország 100 millió fo­rintjából 4,1 millió jut Bara­nyára.- Csak Siklós és környéke, vagyis az ormánsági falvak számára több mint 3 millió forintot kértek . . . Felmértük az igényeket: Baranyában 25 450 000 forintra volna szük­ség. — Szó nélkül, tanácstala­nul meredünk egymásra az osztályvezetővel. — Hogy mit tehetünk? További kiegészítést kérünk a Szociális és Egész­ségügyi - valamint a Pénz­ügyminisztériumtól, mert ebből az összegből semmire se n megyünk. Nyilván a helyi ta­nácsoknak is segíteniük kell. Erre a pénzre, az egy-egy családnak létfontosságú pár száz forintra most nagyon so­kan várnak. Azok, akik éppen csak le tudták szurkolni az 1500-1800 forintokat, s akik­nek nincsenek már tartalékaik. Gállos Orsolya Mégis lesz nemzetközi bábfesztivál Pécsett A szervezők a lakosság segítségét is kérik Mégis lesz Pécsett nemzet­közi bábfesztivál! A Vili. Nemzetközi Felnőttbóbfesztivál megrendezéséről a város egy­szer már lemondott. Az ok a szokásos: sem a minisztérium­nak, sem a városnak nincs rá pénze. Hogyan lehetne mégis meg­rendezni a fesztivált? Ezen töprengett a Pécsi Nyári Szín­ház gárdája, az a csapat, amely a kezdetek óta szerve­zi a felnőttbábfesztivált. Saj­nálták, hogy ez a szép ha­gyomány megszakad, s saj­nálták, hogy eddigi munkájuk kárbavész. Az idei fesztivált ugyanis félig már megszervez­ték: Ausztráliától Kínáig, a Szovjetuniótól Portugáliáig el­mentek a meghívók, összeállt a műsor, í 350 vendég jelez­te érkezését. Elhatározták, hogy megrendezik a fesztivált a „saját szakállukra”. Erre a yáros vezetősége is áldását adta. A Nyári Színház szerve­zőgárdája pedig Pécs polgá­rainak támogatását kéri vál­lalkozásához ! A fesztivál költségvetése 1 millió 200 ezer forint. A me­gyei és a városi tanácstól 130 ezret, a Művelődési Minisztéri­umtól 200 ezret kapott a ren­dezvény. A hiányzó 700 ezer forintra fedezetül a Nyári Színház saját költségvetését ajánlotta föl, amelyből egyéb­ként két produkciót tudna lét­rehozni a nyáron. Ennek a hiányzó összegnek az előteremtéséhez kérik a szervezők a városban működő vállalatok, üzemek, intézmé­nyek, különböző egyesületek, 'szervezetek és nem utolsó sorban a művészetkedvelő pol­gárok segítségét. Nem feltét­lenül pénzről van szó! Termé­szetesen lehet majd egy ké­sőbb közlendő számlaszámra pénzadományokat is befizetni, de bármilyen formában jelent­kező támogatást szívesen vesz­nek a szervezők. Elsősorban az ide érkező vendégek elhe­lyezése jelent gondot. Tehát ha kollégiumok vagy 'munkás- szállások szállást és étkezést tudnának adni egy-egy cso­portnak vagy magánszemélyek vendégül tudnának látni egy- egy művészt a fesztivál négy napjára, az nagyon sokat je­lentene. Az ilyen családoknál való elhelyezésnek külföldön nagy hagyományai vannak — erről tanúskodnak a sokát utazó pécsi amatőrök is. Az ellátásért cserébe a szervezők bizonyos reklámot tudnak biz­tosítani a külföldi sajtóban a vállalatnak, illetve a vállalko­zásnak. A szálláson és étkezé­sen kívül sokat számít a gmk-k, .illetve egyetemisták, középiskolások segítsége a színpadépítes, világítás, dísz- 'letezés területén, a taxisoké a szállításban és így tovább. Idegen nyelvet tudó fiatalok vagy nyugdíjasok például vál­lalhatnák a vendégek kalau­zolását a városban, a tol­mácsolást. A segítség bármi­lyen elképzelhető formáját kö­szönettel veszik a szervezők. Bővebb felvilágosítás a 10-834-es és a 10-197-es te- lefonokon kapható. A Vili. Nemzetközi Felnőtt­bábfesztivált június 28, és jú­lius 1. között rendezik meg. M. Zs. Változatos programok az Utazás kiállításon A Budapesti Tavaszi Fesz­tivál legjelentősebb idegen­forgalmi eseménye, az Uta­zás ’89 kiállítás pénteken nyitja kapuit a kőbányai vá- sárvá rosban. A mostani Utazás kiállí­táson Magyarországon kí­vül 21 ország mutatkozik be turisztikai kínálatával. Elő­ször vesz részt az idegen- forgalmi vásáron Ciprus, Iz­rael, a Koreai Köztársaság és Szíria, összesen csaknem 200 kiállító építi fel stand­ját az A pavilonban, a kül­földiek közül az olaszorszá-. gi tartományok igényelték a legnagyobb területet, össze­sen 276 négyzetméteren mp- tatják be vonzó ajánlatai­kat. Az Utazás ’89 hat napon át, március 22-éig tart nyit­va, általában naponta 10- től 18 óráig. Hétfőn dél­előtt szakmai napot rendez­nek, ezért a vásárváros ka­pui csak 14 órakor nyílnak meg a látogatók előtt. A BKV a kiállítás ideje alatt sűrítve indítja a 100-as au­tóbuszokat. A rendezők ké­rik, hogy akinek módja van rá, a buszokat vegye igény­be a korlátozott parkolási lehetőség miatt. Jó tpdni, hogy a hét végén, azaz 18- án és 19-én nem rendez­nek autópiacot a Dobi Ist­ván úton, így azt a terüle­tet is parkolásra lehet igény­be venr)i. Aki vonattal ér­kezik az Utazás ’89-re, il­letve a tavaszi fesztivál egyéb eseményeire, 50 szá­zalékos kedvezménnyel vált­hatja meg menettérti jegyét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents