Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-14 / 73. szám

1989. március 14., kedd Dunantűli napló 5 Hol kopható buszjegy a hét végén? !«■.. ■■■■■■■ I -■■■ ................................ II mm.mi.m...I I i i.iiiiiiitÉÉÉ.É—--..I I.M Ezt sem éri meg árusítani? Ha szombat délután be­zárnak a boltok, ha egyetlen újságospavilon sincsen már nyitva, ha a pécsi vasútállo­más központi csarnokának két újságosstandjónál nem árulnak, akkor hol vegyen autóbuszjegyet a hét végén Pécsre érkező vendég? Mi­után eedménytelenül járta körbe az állomást, bosszú­san taxiba ül vagy megpró­bál utastársaitól várásolni. Ha nem sikerül, esetleg megkockáztatja jegy nélkül. Egyik sem kényelmes megol­dás. Autóbuszjegyet hétköznapo­kon is egyre kevesebb he­lyen lelhet kapni, mert a pavilonok bérlőinek nem éri |meg hasítani, hét végén pe­dig még inkább leszűkül a kör. A vasútállomáson csu­pán egyetlen újságáruspavi­lonban kopható, mégpedig a peronon lévőben, óm a késő délutáni órákban ez is bezár. Kevesen találnak rá a Lenin téri Volán irodára, ohol viszont hajnali négy órától este fél tizenegyig le­lhet jegyeket vásárolni szom­baton és vasárnap is. Az uránvárosi végállomáson és a Nevelési Központban lévő forgalmi irodában szintén fél tizenegyéig várják a jegy nélkül maradiakat, valamint a Budai állomáson és a kertvárosi, Safohin tábornok úti végállomáson is este 10 óráig vásárolhatók autóbusz- jegyek. Néhány pécsi szálloda is foglalkozik az árusítással: így bármikor fölkereshető a Pannónia és a Palatínus Szálló portája. Bútorüzem a Gorkijból A Mecseki Szénbányák nem tudja megoldani a Gorkij Művelődési Ház hasznosítását, ezért döntött az eladása mel­lett. Az elhatározással a váro­si és a megyei művelődési ágazat egyaránt egyetért. A művelődési házat a Butex Kft. rendezi át bútorüzemmé. A DTV által készített doku­mentumok szerint a leendő üzem nem károsítja és zavarja a környezetét. Lehetőség van a város rendezési tervének módosítására. E terv szerint is indokoltabb az ipari funkció is, hiszen a nagy forgalom, a zaj, a légszennyezés kérdéses­sé tette a művelődési ház el­helyezését. Az ipari üzem azonban nem vesz el nagyobb területet a ház déli oldalán lévő sportlétesítményekből, azok működését sem zavarja. Megszületett Pécsett a harmadik lombikbébi (Folytatás az 1. oldalról) édesanyja. A cisztákat leszá­mítva semmi gondom nem volt a kilenc hónap alatt, szeptember közepétől február közepéig dolgoztam. Benczénének rengeteg láto­gatója volt. Nemcsak a csa­lád, a barátok, kollégák, ha­nem olyan fiatalasszonyok, akiknek még nem születhetett gyermekük, de nem akarják feladni. Szemükben Benczé- né a remény. Rájuk gondolva beszélt arról, hogy most min­dennapi közelségben tapasz­talhatta, milyen nagy szüksé­ge lenne a klinikának újabb és korszerűbb műszerekre. Biz­tos benne, hogy sokan szíve­sen adományoznának pénzt ilyen célra. (Később elmond­tam dr. Csaba Imre professzor­nak, a klinika igazgatójának Benczéné gondolatát, aki ar­ról táiskoztatott, hogy ado­mányokra már volt példa, s 'aki a klinikát ilyen céllal megkeresi, annak küldenek csekket). A találkozás utolsó percei szó nélkül telnek. Időközben ugyanis behozták Benczéné szobatársának kisfiát, a 4200 grammal született Ihász Barna­bást. Benczéné, a Carbon fő­osztályvezetője március 3-án talán még mindig nehezen hitte, hogy elérkezik a perc, amikor ő is a mellére ölelheti gyermekét, akit aztán a fér­jével, a MOM osztályvezetőjé­vel együtt haza vihetnek a komlói, Ágnes utcai családi házukba. Török Éva Egyelőre az árvitánál tartanak Megkérdeztük: Megszűnik-e a Baranya Megyei Gabonafnrgalmi és Malomipari Vállalat? Tárgyalnak a jobb együttműködésről Elterjedt a hír, hogy meg­szűnik, majd új felállásban, más néven fog működni a Baranya Megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­lat. Papp Zoltán, a Baranya Megyei Tsz Szövetség elnöké­től megtudtuk, ilyen formá­ban, ennyire kategorikusan nem igaz az állítás. A me­gyei tsz-ek szövetsége ajánla­tot tett, hogy jobban működ­jenek együtt, vagyis önállósu­lás után a Megyei Tsz Szö­vetség és a baranyai gabo­naforgalmi alkothatna közös vállalatot, többek között azért, hogy a felvásárlási árakat mindkét fél számára kedvező­en „ alakíthassák és a gabo- naforgalmi exportbevételéből juthasson megyénk tsz-einek is. A szövetség a jelenlegi 5 százalékos felvásárlási áreme­lés helyett máris 10 százalé­kost szeretne. Az első egyez­kedő tárgyalás megtörtént. Mindkét fél kifejtette állás­pontját, igényét, de végleges megegyezésre még nem került sor. adómentes térítés Teljesült a Bányászszakszer­vezetnek az a követelése, hogy a bányamentési ügyeletért, gyakorlatért és a tényleges mentési munkáért járó térítés adómentes legyen. A Magyar Közlönyben most jelent meg erről az ipari miniszternek a pénzügyminiszterrel és a szak- szervezetekkel egyetértésben kiadott rendelete. Eszerint a bányamentést főfoglalkozás­ként és nem főfoglalkozásként végző dolgozók részére a kollektív szerződésben kell meghatározni a térítés feltéte­leit és mértékét. Koós László, a Baranya Me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat igazgatója elmondta, hogy nem zárkóz­nak el a tsz-ek kezdeménye­zése elől és vállalkozni akar­nak valamilyen társulásos for­ma keretei között. Ügy véle­kedik, meg tudnak egyezni még akkor is, ha pillanatnyi­lag bizonytalanságot okoz, hogy nem ismerik teljesen a MÉM elképzelését. Ezért a 19 hazai gabonaforgalmi vállalat levelet írt a mezőgazdasági miniszternek. Az sem mindegy, hogy a 19 cégnél dolgozó 21 000 ember sorsa miként is alakul. (Ebből ezer a bara­nyai dolgozó). Az igazgató azt is hangsúlyozta, hogy az alul­ról építkező közös kezdemé­nyezésnek mindenképpen zöld utat kell kapnia. S eközben nem szeretnék, ha bárki Is az utcára kerülne. Tsz-szövetségünk és gabo­naforgalmi vállalatunk vezetői e hét péntekén ismét tár­gyalóasztalhoz ülnek a TE- SZÖV pécsi székházában. Cs. J. a bányamentésért A rendelet kimondja, hogy műszakonként 1500 forintig le­het költségtérítő jellegű, vagy­is adómentes a térítés. Az új rendelkezés a kihirdetéssel ha­tályba lépett, és előírásait már az idei elszámolásoknál alkal­mazni kell. A Bányászszakszervezet örömmel fogadta ezt a rende­letet, de továbbra is fenntart­ja azt a követelését, hogy el­különített jövedelemként adóz­zanak a bányászok a hűségju­talom után, továbbá a föld alatti munkáért járó pótlék és a túlmunkáért kapott kereset mentesüljön az adózás alól. A közlekedési hálózatok kapcsolata (Folytatás az 1. oldalról.) sénél és kapcsolataiban alap­vetően a szakma Is hallgat- tassék meg és az ő vélemé­nyük is legyen részese egyes közigazgatási, uram bocsá’ politikai döntéseknek. A má­sik: most vitatkozzon egymás­sal a közlekedési szakma, mert pénzhiány miatt egyebet hemigen tehet. De ha már lesz pénz, akkor az addig ki­alakított vélemények alapján induljon meg azonnal a fej­lesztés és ne akkor kezdjék a vitatkozást. A közlekedési hálózatok kapcsolata Baranya megyé­ben témakörben megtartott tegnapi eszmecserén óhatatla­nul is szóba jött a majdani Bécs-Budapest világkiállítás. Hogy miért? Mert, ha meg­születik a döntés: megrende­zik, akkor minden nélkülözhe­tő pénzt (útépítés, vasútkor­szerűsítés stb.) annak érdeké­ben fektetnek be és a „vi­déknek" még kevesebb jut. így csak bizakodhatunk: meg­hozza a várva várt hasznot a világrendezvény, és utána már talán a „vidék" is részesedik a profitból. M. L. Új épülettel bővül a mohácsi művelődési központ Felújítják a hajdani mohácsi tűzoltólaktanyát Tűzoltólaktanyából közművelődési intézmény Sokáig találgatták az embe­rek Mohácson, hogy mi kap helyet a régi tűzoltólaktanyá­iban: ma már nem titok. A 'Bartók Béla Művelődési Köz­pont használja fel egy részét, valamint itt nyit boltot a költ­ségvetési üzem. Február elsején kezdték meg az épület átalakítását, felújítá­sát a költségvetési üzem mun­kásai. A szerződést már 1988 decemberében megkötötték, de csak két hónap múlva kezdődhetett meg az építkezés. Ennek egyik oka az volt, hogy a fűtésrendszerének szerelését anyaghiány miatt nem tudták elkezdeni. A gázbekötési en­gedély is csak február 28-án érkezett meg. Az épületet 1989. március közepén kellett volna átadni, de ez a határ­idő várhatóan egy hónappal eltolódik. 1980. december 31-ig önálló volt a mohácsi ifjúsági ház. lEzt követően a Bartók Béla Művelődési Központ keretein belül működött, és működik mind a mai napig. 1984 áp­rilisában a művelődési központ megkapta a járási pártbizott­ság épületét, ahol elsősorban az ifjúsági szakkörei működ­tek. — Az épületet olyan felté­tellel koptak meg, — mondta Lehel György, á művelődési központ igazgatója — hogy nem bontunk falat. így nem volt alkalmas nagyobb rendez­vények megtartására, a szak­köri lehetőségeket is behatá­rolta. A tűzoltólaktanya átala­kítására másfél millió forintot adott a városi tanács. Itt a mi elképzeléseink szerint ala­kítottuk ki a tereket. Az is fon­tos, hogy a művelődési köz­pont közvetlen közelében van. Az építkezés során egybe nyitottak termeket, amelyeket így több célra is fel lehet hasz­nálni. Kerámiaműhelyt ala­kítottak ki, ugyanis tovább sze­retnék ápolni — jobb feltéte­lek mellett a mohácsi kerámia hagyományokat. Helyet kap (jnég itt a kézimunka és a fo­tószakkör. A mentálhigiénés programok, az aerobic-tanfo- lyam és a nemzetiségi együt­tes ifjúsági tagozata. A kö­vetkező ütemben a garázsokat alakítják át technikai műhe­lyekké, ahol - barkácsolni is le­het majd. — Egy kicsit nehéz most a helyzet — folytatja Lehel György — az átalakítás az is­kolai évre esett, így nehezebb a munkát megszervezni. A ke­rámiaszakkör tagjai például a környékbeli műhelyeket láto­gatják végig, adatokat, motí­vumokat gyűjtenek. Az amátőr csoportok közül a fúvószene­kar és a színjátszók, a gyerek- balett és a tombura tanfolyam eddig is a művelődési 'házban tartotta foglalkozásait. A művelődési központ az -If­júsági letéti számláról 200 ezer forintot nyert pályázat út­ján. Az- új épületben igényes környezetet szeretnének kiala­kítani, amiben tevékenyen részt vesznek a csoportok tag­jai is. — A város kulturális életé­ben az átalakított tűzoltólak­tanya nem mennyiségi, 'hanem minőségi változást jelent majd — fejezte be beszélge­tésünket a művelődési ház igazgatója. Sz. K. Vetik a koraiakat (Folytatás az 1. oldalról) — Ami a vetésszerkezet vál­tozását illeti: megnövekedett az intenzív kultúrák aránya, tlgy például 8500 hektárról 11 000 hektárra nő megyénk­ben a cukorrépa területe és a fehérjeprogram keretében szóját is többet vetnek az idén a gazdaságokban. Szá­lastakarmányt a korábbinál kisebb területeken termeszte­nek, ám annyit mindenképpen, hogy a nagyüzemi állattartás szükségletein túl a szerződés­sel rendelkező háztáji gazda­ságok igényeit is kielégítsék. A téli időjárásra egyébként — a csapadékszűkén kívül nemigen lehet panaszuk a mezőgazdászoknak. Komoly károkat csupán a november eleji kemény fagyok okoztak, a siklósi szőlőkben ki is kell vágni vagy 150-160 hektáron a tőkéket. Az enyhébb hóna­pokban viszont nemcjak a nö­vények teleltek jól. A növény- védősöknek fel kell készülni­ük a nagyobb fertőzöttségi ve­szélyre. Az már most bizo­nyos, hogy jelentős területe­ken védekezni kell majd a mezei pockok és a rovarkár­tevők elszaporodása ellen. Kérdés, hogy a tavaszi mun­kák szokásosnál korábbi kez­detével lépést tud-e tartani a növényvédőszerek beérkezése, terítése. Szentlőrinc botárában hét­főn a borsó vetéséhez készí­tették elő a talajt. Egy MTZ— 80-as sárgás-zöldes folyadékot — mint utóbb Vincze György traktorostól megtudtuk, Fluba- lexet — permetezett ki a Kis- iván László által ásóboroná­val porhanyóssá dolgozott ta­lajba. A 80 hektáros tábla túlsó felén Kisiván Ferenc kombinátorral keverte a ta­lajt', hogy a gyomirtószer meg­felelően kifejthesse hatását. - A vetőgépek most Királyegy­háza határában dolgoznak — jegyezte meg Vincze György —, ha minden igaz, akkor hol­nap már ebben a táblában vetik a borsót. Balog N. Rubeola elleni oltás A Baranya Megyei KÖJÁL felhívja a lakosság figyelmét, hogy f. évtől országosan be­vezetésre kerül a veszélyezte­tett korosztály kötelező jelle­gű rubeola frózsahlmlö) elle­ni védőoltása. Első alkalommal 1989. már­cius 20-31. között — kéthe­tes kampányoltás keretében- az 1985. szeptember 01.— 1987. augusztus 31. között szü­letett fiúk, lányok (= a 18— 42 hónapos korúak) kerülnek védőoltásra. Az oltásokat a lakóhely sze­rinti orvosi körzetben (na­gyobb településeken, ahol gyermekorvosi körzet is van: a gyermekkörzetben, másutt a körzeti orvosi rendelőben) fog­ják végrehajtani, idézés alap­ján a fenti időtartamon be­lül. A rubeola a cseppfertőzé­sek körében a leggyakrabban előforduló fertőző betegség. Nyirokcsomó megnagyobbodá­sokat követő kiütésekkel, több­nyire láztalanul, vagy enyhe lázzal zajlik. Enyhe lefolyású, különösen gyermekkorban. A rózsahimlő járványügyi ve­szélye abban rejlik, hogy a terhesség korai időszakában történt átvészelése komoly magzati károsodást okozhat. Ezért kerül sor a rózsahim­lő elleni oltás bevezetésére, melyet élő, megbetegítő kész­ségében gyengített, nyugati ol­tóanyaggal fognak végezni. Ünnepeljük szabadon és békésen március tizenötödikét! Felhívás Pécs-Baranya független, demokratikus szervezetei és párt­jai szeretettel és tisztelettel meghívnak minden jószándékú embert a legnagyobb nemzeti ünnepünk alkalmából ren­dezett megemlékezésre. PROGRAM: Gyülekező: 1989. március 14-én, kedden este fél 7 órátó1 a pécsi Kossuth téren. Himnusz és a Kossuth-szobor megkoszorúzása: 18 óra 45 perckor. Fáklyagyújtás, utána indulás a Széchenyi téren és a Kos­suth Lajos utcám át a 48-as térre: 19 órakor. Érkezés a Petőfi-szobonhoz és egy-egy szál virág elhelyezé­se a szobor talapzatán: 19 óra 30 perctől. Mindenki hozzon magával egy szál virágot és gyertyát, fáklyát! Az alternatív szervezetek által megbízott rendezőség

Next

/
Thumbnails
Contents