Dunántúli Napló, 1989. március (46. évfolyam, 60-90. szám)

1989-03-02 / 61. szám

1989. március 2., csütörtök Dunántúli napló 5 Az adományozásról szóló okmányt Csethe András adta át dr. Kárpáti Júliának Fotó: Proksza László A Mecseki Szén­bányák felajánlása Egy és negyed millió az örmény földrengéskárosultaknak A Mecseki Szénbányák Vállalat kollektívája közel egy és egynegyed millió fo­rintot adományozott az ör­ményországi földrengéskáro- sülta'k megsegítésére. A ne­mes felajánlást tartalmazó és bizonyító díszes okmányt Csethe András, a vállalat vezérigazgatója tegnap dél­előtt nyújtotta át dr. Kár­páti Júliának, a Magyár Vöröskereszt Baranya me­gyei vezetősége titkárának, a megyei vezetőség hivatali helyiségében. A bányászok körében eddig is szép ha­gyományai voltak a külön­böző humanitárius hozzájá­rulásóknak. A mecseki szén­bányászokat ezúttal sem kel. lett agitálni, a szokásos évi két kommunista műszak mel­lett egy «harmadikat is vál­laltak január 7-én. E nap munkabéréből, valamint az önkéntes pénzadományokból tevődött össze a felajánlott összeg, amelyhez létszámát és hozzáállását tökintve Komló Bányaüzem járult hozzá legnagyobb mérték­ben. A vállalat részéről fel­ajánlott összeg nagyságát jól tükrözi, hogy a magyar- országi adományok teljes egésze 50 millió forintra rúg. K. E. Miért csökken a vállalkozók száma? Sajtótájékoztató a Vállalkozók Országos Szövetségében (Folytatás az 1. oldalról) ezren abbahagyták. A többsé­gük nem önszántából szakított e tevékenységgé!, hanem a «nem kellően átgondolt intéz- ikedések és szabályozók hatá­sára. Az intézményes érdekvéde­lem céljával alakult meg ta­valy a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ). Kiáltvány a magyar értelmiséghez Új elnök a TIT-ben Összevonták a pécsi és a baranyai elnökséget FCeSZICOZgy Illett •lOll i Készülnek o kesztyűk a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Sző vetkezet varrodájában Fotó: Kóródi Gábor összevont ülést tartott teg­nap délután a TIT Baranya megyei és pécsi elnöksége Pécsett, a nyelviskolában.' Márk Bertalan ügyvezető el­nök előterjesztette azt a ja­vaslatot, hogy az erők jobb kihasználása és a hatéko­nyabb szervezés érdekében vonják össze a megyei és a pécsi elnökséget. Az egyhan­gú jóváhagyás után a jelölő bizottság a tavaly elhunyt Crastyán Endre után dr. Her- czegh Gézát javasolta a Tu­dományos Ismeretterjesztő Tár­sulat pécs-baranyai elnöksé­gének elnökévé. Herczegh Gé­za professzor a Janus Panno­nius Tudományegyetem tan­székvezető egyetemi tanára, a nemzetközi jog kiváló kuta­tója és oktatója, a Pécsi Aka­démiai Bizottság alelnöke. A javaslat és a támogató hoz­zászólások szerint minden bi­zonnyal tekintélyes képviselője lesz a TIT-be tömörült értelmi­ségieknek, szervezője az isme­retterjesztő munkának. Dr. Herczegh Géza megkö­szönte a bizalmat. Az elnök­ség alelnökökké választotta dr. Kett Károly egyetemi ta­nárt (Baranya Megyei Kór­Szerdán megindult a kishatármen. személyforgalom Magyarország Szabolcs-Szatmár megyei, illetve a Szovjetunió kárpátontúli területe kö- A Beregsurány—Luzsánka (Asz­ály) új határállomáson tartották a megnyitóünnepséget. A záhony—csop (Csap)-i határ­átkelő mellett négy új határállo- rTKlst nyitottak meg szerdán: Ló­Tény, hogy a pécsi Szigeti úton rezegnek, néhol reped­nek a családi házak. Tavaly °z itt lakók érdekében sebes­ségkorlátozással igyekeztek csökkenteni a károsodást, vi­szont a közlekedők - nagy forgalmú útról lévén szó — érdeke azt diktálta, szüntessék meg ezt az intézkedést. Az itt lakók a szennyvíz- csatorna építésével és a rosz- szul helyreállított nyomvonallal magyarázzák a repedéseket. A tanács januári ülésén dön­tött arról, hogy alakuljon bi­zottság, vizsgálja meg, mi okozza a rezgéseket, és a ká­rokért ki vonható felelősségre. Azóta volt néhány mérés, Helyszíni bejárás, tárgyalás. A bizottságnak a tanács már­ciusi ülésén kell számot ad­nia. Csakhogy egy komplett mé­ház-rendelőintézet sebészeti osztály, POTE sebészeti tan­szék), Müller Lászlót, a Pol- lack Mihály Műszaki Főiskola matematika-számítástechnikai intézetének igazgatóját és dr. Tóth Józsefet, az RKK igazga­tóhelyettesét. Ezután Adóm György aka­démikus, a TIT országos el­nöke elmondta: március 22-én Budapesten „Kiművelt ember­főkért” címmel országos kon­ferenciát rendeznek Budapes­ten, a Tudományos Akadé­mián. Megtudtuk azt is, hogy az országos elnökség „Kiált­vány a magyar értelmiséghez” .címmel dokumentumot foga­dott el, amely rövidesen nyil­vánosságra kerül, és felöleli a magyar tudományos, szelle­mi élet számos időszerű prob­lémáját, a tehetségfejlesztéstől az értelmiségi identitáskeresé­sen át a szakmai át- és to­vábbképzésig. Elmondta azt is Adóm György professzor, hogy a TIT nincs anyagi válságban: önfenntartó és takarékos gaz­dálkodással jó programok in­dításával továbbra is el tudja látni feladatát. nya—Zvonkoroje (Harangláb),' Ba­rabás—Koszinó (Kaszony), Beregsu­rány—Luzsánka (Asztély) és Tisza- becs—Vilok (Tiszaújlak) között. A kishatármenti személyforgalom­ban Szabolcs-Szatmár megye és a kárpátontúli terület beregszászi, nagyszőllősi, munkácsi és ungvári járásának állandó lakói vehetnek részt. rés igen drága, százezer fo­rintban számolható, amire a Városgondnokságnak nincs pénze, a továbblépés érdeké­ben mégis megelőlegezi a költségeket. Azt kell kideríteni, kizárólagosan a kivitelezőkre lehet-e a károkat hárítani, vagy az amúgy is rossz álla­potú úttest okozza a rezgése­ket, illetve a helyreállított nyomvonal és a meglévő bur­kolat közötti szintkülönbség. Azt már ma állítják a Vá­rosgondnokság szakemberei, hogy nem lehet egyértelműen a szennyvízcsatorna kivitelezői­Mérlegen a Kesztyű- és Bőrdíszmű­ipari Szövetkezet öt éve A pécsi Kesztyű- és Bőr­díszműipari Szövetkezet mohá­csi egységében ma, a pécsi központban holnap rendeznek részközgyűlést. Ezek időszerű­ségét az adja, hogy lejárt a vezető testületek megbízása, az új vezetőség megválasztá­sa előtt a tagság előtt kell számot adni az elmúlt öt év során végzett munkáról. Az elmúlt öt év viszonylagos stabilizációt hozott a szövet­kezet életében. Mondhatni ezt annak ellenére, hogy az ipar­ág országosan változatlanul nehéz helyzetben van, s a szövetkezet is létszámgondok­kal küszködik. Szerencsésnek bizonyult az a döntés, hogy az 1984. évi nehéz gazdasági időszakot követően — a továb­biakban nem vállaltak tőkés­exportot, a szövetkezet profilja a külföldi bérmunka irányá-. bán mozdult el jelentősen. A váltás eredménye nem maradt el. 1985-ben a 41 millióval már csaknem megötszörözték az előző évi nyereséget, és ha nem is hasonló ütemben, de a következő évek is sikeres működést hoztak. A rekordot re hárítani a felelősséget a károkért. Azt a tudósító teszi hozzá, ami a helyreállítás fi­nanszírozását illeti, ez lenne a „legjobb", mert amennyiben a beruházó városi tanács a felelős, szinte kilátástalannak látszik a megoldás. A tények viszont másra utal­nak. Akárhogyan is latolga­tunk, a városi tanács gondja lesz a károsodások megszün­tetése, az út felújítása. Annak a testületnek kell a helyreállítás kérdésében döm teni, amelyik februárban a költségvetés megszavazásakor a 68 millió forintot meghaladó nyereséggel az 1987-es esz­tendő hozta. Az elmúlt év a változó szabályzók, a bér­bruttósítás, a jövedelemadó, áfa bevezetésének következté­ben .szerényebb eredményt ho­zott, de a 36 millió 200 ezer forintos nyereséggel még min­dig nem kell szégyenkezniük. Az öt év eredményes munká­ja megduplázta a szövetkezet vagyonát, ezen a téren a fej­lődés elsősorban szociális be­ruházások formájában jelent­kezett. A gépesítés a műszaki színvonal szintentartását cé­lozta meg a hagyományoknak megfelelően, újszerű viszont, hogy a szövetkezet anyagi biz­tonsága érdekében mintegy 60 millió forintot részvényekbe fektettek. Sikeresen emelték a szövetkezeti dolgozók bér- színvonalát. Erről azonban nyi­Szigeti út azt a változatot fogadta el, amelyből hiányzik a Szigeti út felújítása, illetve a csapadék­elvezetés megoldása. Pedig ezt ésszerű lenne az útjavítás előtt megépíteni. Egyértelmű, ma a költségvetési terv sze­rint egyikre sincs pénz. Kér­dés, lehet-e, és honnan át­csoportosítani? A Városgondnokságnak, mint az utak karbantartójának csak a következmények foltoz- gatására van lehetősége, vagyis a Szigeti úton a kátyú­kat megszüntetni. Ezzel viszont nem tud jelentős mértékben javítani a lakók és a közleke­dők által egyre kevésbé tűrt Helyzeten. G. M. latkozzanak a legilletékeseb­bek. Dobi Gyözöne művezető im­már 20 éve a szövetkezet dol­gozója. — Itt a kesztyűs varrodában a kollektíva jelentős része törzsgárdatag. Ami a fizetést illeti, e tekintetben valóban pozitív változást hozott az el­múlt időszak. Pintér Gabriella a bőrdísz­műrészlegből a szövetkezet fiatalabb dolgozói közé tarto­zik. — Négy éve dolgozom itt, de már előtte három évet szakmunkástanulóként töltöt­tem el a szövetkezetben. Mint KISZ-titkárnak, * kötelességem is ismerni a korosztályom helyzetét. Ami a bért illeti, va­lóban javult a helyzet az el­múlt időszakban. De mivel normában dolgozunk, rajtunk is múlik, hogy mennyi pénzt keresünk. A jövőben a szövetkezet profilja nem változik jelentő­sen. A termelés dandárját to­vábbra is a tőkés bérmunka adja. A jó színvonalú kesztyű­re kialakult vevőkörünk van. A cipőfelsőrész-készítésre vonat­kozó nyugatnémet lízingszer­ződés idén lejár, ezt valószí­nűleg meghosszabbítják. A Nyugatra irányuló termelés mellett itt már néhány eset­ben a hazai piacra gyártott termékekkel is jelentkeznének. A jövő feladatait Stettner Jenő, a szövetkezet elnöke a következőképpen vázolta: — Elsődleges célunk a tal- ponmaradás. Ennek módja to­vábbra is az eddig sikeres tő­kés bérmunka folytatása lehet. A felhalmozott vagyonból eny­híteni szeretnénk a létszám- csökkenésből és az állami tá­mogatás megszűnéséből faka­dó terheket, a fennmaradó részt pedig a gazdaságos ter­melésbe való befektetéssel szeretnénk kamatoztatni. Kaszás E­A VOSZ tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján Simsa Pé­ter, (a leköszönő) elnök és Palotás János társelnök érté­kelte az elmúlt évi tevékeny­ségűiket és harangozta be a március 4-én megrendezendő «közgyűlésüket. Az 1988. febru­ár 20-i megalokuíásával a VOSZ a vállalkozók érdekei­nek- határozottabb megfogal­mazását, az érdekütköztetése­ket és azok nyilvánosságra ho­zatalát ígérte, és e kérdések­ben közvetve vagy közvetlenül jelentős változásokat is elért. Ilyen érdemiként könyvelheti el a VOSZ a mindenképp hátrá­nyos megkülönböztetést jelen­tő különadó megszüntetését. A kezdeményezésükre a nyere­ségadó törvényben is biztosí­tott a nem jogi személyiségű társaságoknál a kilépő tagok egyértelmű jogosultsáaa a társaság teljes vagyonából. Abban is szerepet játszottak, «hogy az ÁFA törvénymódosí­tásánál sikerült fenntartani a beruházások forgalmi adójá­nak 100 százalékos levonható­ságát a kisszövetkezeteknél, a szakcsoportoknál, az egyéni vállalkozóknál és a kizárólag 'magánszemélyékből álló tár­sa Ságoknál. Ugyanakkor egy sor fontos kérdésben nem sikerült előbb­re lépni. A szigorítások, kö­töttségek és a vállalkozói ked­vet lohasztó egyéb intézkedé­sek miatt nem érhették el a magánkezdeményezésű vállal- Ikozásók az ország gazdasá­gában kívánatos arányt. De hatékonyság rontó tényező az «is, hogy a VOSZ a hivatalos érdekképviseletekkel sem tud­ta sok alapvető kérdés«ben megtalálni a mindenki számá­ra előnyös közös hangot — az ellentétes véleményekről nem «is «beszélve. Az oly annyira várt társasá­gi törvény is csak félkarú óri­ás az átalakulási törvény nél- |kül, az meg egyre csak késik, így aztán a kisszövetkezetek és a szakcsoportok is egyelőre hiúiba reménykednek, hogy más gazdasági formává átala­kulva rendelkezhessenek a sa- 'ját vagyonukkal. Elhangzott a VOSZ sajtótájékoztatóján, hogy csak közmegegyezéssel lehet valamilyen kivezető utat talál­ni a ma épp egyáltalán nem kedvező helyzetből, az is, hogy vállalkozásbaráttá kell tenni a társadalmat. A mai helyzet­iben viszont a politikai viták elszívják az erőt a társadalmi kérdések elől. Murányi László Megindult a magyar-szovjet kishatármenti személyforgalom Mitől remegnek a házak? Kilátástalan a pécsi felújítása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents