Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-11 / 42. szám
1989. február 11., szombat Dunántúli napló 11 Sajtótájékoztató a pécsi városházán Az ad hoc bizottság nem felszámolni akar Nem titkosak már az uránszennyeződés adatai Dr. Molnár Zo/tón, a városi tanács elnökhelyettese a mind- annyiunkat érdeklő kérdéssel indította' a városházán a hagyományos sajtótájékoztatót, utalva a tanács testületének csütörtöki döntésére, miszerint ad hoc bizottság alakult a közművelődési intézmények gazdálkodásának, üzemeltetési problémáinak feltárására. Az elnökhelyettes így fogalmazott:- Nem szabad úgy feltenni a kérdést, hogy megszüntessük-e a közművelődési intézményeket - nyári színház, nagyszínház, szimfonikus zenekar -, mi azt várjuk a bizottságtól, hogy tegyen javaslatot az intézimények gazdaságos üzemeltetésére, a tartalékok feltárására, a bevételek esetleges növelésére. A költségmegtakarítással feltárt pénzeket itt használják fel, csak a támogatásból juthatna több másra is. Hársfai István kollégám vetette fel, kár, hogy a bizottságban tagként szerepel a három szakigazgatási szerv Is. Véleményével egyetértett a művelődési, a terv és a pénzügyi osztály vezetője. Dr, Molnár Zoltán viszont leszögezte, hogy a testület döntése a mérvadó, az már a zömmel tanácstagokból álló bizottság dolga, hogy milyen mu'nka- módsterrel dolgozik, kiket von még be a munkájába. Egy mondat még a körművelődési intézmények helyzetéről: a Pécsi Nemzeti Színház egy évben 64 millió forintos támogatást kap, ehhez keres 8 millió forintot. Szabó Nándortól, a tanács elnökhelyettesétől kaptuk az információt arról, hogy elkészült a DTV-nél Pécs levegő tisztasági védelmi terve, amelynek alapján rövidesen intézkedési tervet dolgoznak ki. A dokumentum megállapítása: Pécs, a levegő szennyezettségét tekintve az úgynevezett III. kategóriába tartozik, ami azt jelzi, hogy por, gáz és kémiai vegyszerek egyaránt szennyezik a levegőjét. Megtudtuk azt is, hogy az elmúlt hetekben kialakult szmog nem volt olyan kritikus, hogy szigorúbb intézkedéseket IkeHett volna hozni. A KÖJÁL o város több pontján végez méréseket, sajnos, mint dr. Sohár Endre városi főorvostól hallottuk, elavult műszerekkel az eredmények értékelésére sincs gyors lehetőség, a most végzett vizsgálatokról csak a 'jövő héten léhet pontos adatokat kapni. Mindez nyilvánvalóan meghatározza a cselekvési lehetőségeket. Szmogriadót elrendelni a szabályok szerint egyébként csak Budapest kötelezett, a megyékben a megyei tanács elnöke rendelheti el, ha szükség lesz rá, ezt a városi tanács kezdeményezi. Szabó Nándor arról 'is tájékoztatott, hogy a megyei környezetvédelmi bizottság napirendre tűzte az ércbánya su- górszennyezésének vizsgálatát, idén az eddig titkosnak minősített adatokhoz hozzá lehet ljutni. 'Még mindig kömyezetvédel. mi kérdés: az intézkedési terv javasolja a korszerű fűtés- technika szorgalmazását. Dr. Somlai Csaba kérdésre válaszolva elmondta, 'igaz, hogy Ima óz egyik fő szennyező forrás a Pécsi Hőerőmű, de kedvezőbb még így is a távfűtés. Sőt a hőerőmű a megkezdett és 1995-ig befejeződő rekonstrukcióval olyan környezetvédelmi beruházásokat valósít meg, ami után jóval kisebb mértékben terheli a környezetét. Hazánkban elsőként próbálkozik olyan berendezés alkalmazásával, amely az eddig szabadon „engedett" ként fogja meg és juttatja vissza a termelésbe. A tanácstagok is javasolták, szóba került a sajtótájékoztatón: vizsgálják meg a tanácsi cégek gazdálkodását, keressék a tartalékokat. Ugyanakkor felvetődött az az ellentmondásos helyzet, amit szintén a tanácstagok tapasztaltak, kevés forintjaikból megrendelt munkákat rossz minőségben, magas számlával kapták ezektől a cégektől. Dr. Varga István pénzügyi osztályvezető tájékoztatásából kitűnt, jóval ellentmondásosabb a helyzet: a városi tanácsnak valóban öt saját alapítású cége van, csakhogy ezek önállóan, központi szabályozók szerint gazdálkodnak, érdekük a nyereség, ami nem mfndig egyezik a kapott feladattal. A tanácsnak kevés beleszólási lehetősége van az ötévenkénti beszámoltatáson kívül a munkájukba, ugyanakkor a tanács felelőssége az ellátás, a város tisztasága, a vállalatainak eredményes munkája, csakhogy eszköze nincs ahhoz, hogy ezeknek a felelősségeknek eleget tegyen. Mindemellett ígéret hangzott el: lehetőleg még idén alkalma lesz a testületnek a kérdéssel foglalkozni. Gáldonyi M. Emelik a felvásárlási árakat Sajtótájékoztató a MÉM-ben A Bős nagymaros Bizottság ütése Pénteken az Ország- házban ülést tartott a Minisztertanács bősnagymarosi beruházást ellenőrző társadalmi bizottsága. A bizottság a tagjai közül soros elnököt választott, elfogadta ügyrendjét, és véleményt cserélt ellenőrzési feladatairól. A bizottság soros elnöke egyévi időtartamra dr. Nyitray Réka, a budapesti műszaki egyetem városépítési tanszékének tudományos főmunkatársa. Az élelmiszergazdaság jövedelmi helyzetének stabilizálására hozott kormányzati intézkedések részleteiről tájékoztatták az újságírókat pénteken a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban. Rednógel Jenő miniszterhelyettes elmondotta: az élelmiszergazdaság vállalatainál, üzemeiben az elmúlt időszakban romlott az érdekeltség. A tavaly novemberben ismertetett, s 1989-re vonatkozó feltételek időközben sok tekintetben előnytelenül módosultak. Mindez előrevetítette annak veszélyét, hogy a vállalatok és a szövetkezetek az idei gazdálkodási évet jelentős gondokkal tudják csak indítani. Az év elejétől ugyanis '.csökkent az üzemek támogató. sa, s tovább nőtt az ipari eredetű eszközök, anyagok óra. Az élelmiszertermelés esetleges visszaesése gondokat okozna a hazai ellátásban, valamint az exportban, ezért a gazdaságokat és a feldolgozóipart érintő elvonásokat a kormányzat igyekszik ellensúlyozni. A kormány most hozott intézkedései közül az egyik legfontosabb, hogy a gabonatermelés érdekeltségének javítására az idei termésű kalászos gabona és a kukorica hatósági árát 5 százalékkal felemelték: egyidejűleg a kormány kötelezettséget válialt arra, hogy a jövő évi terv elkészítésekor mintegy 15—20 százalékos felvásárlási áremeléssel számolhatnak az érintettek. A krakkói vendégek a TIT pécsi nyelviskolája előtt Fotó: Proksza László Krakkó bemutatkozik a bányásznapon? A Krakkó vajdaság és Baranya közötti testvérmegyei kapcsolat nem régi keletű. Ám az 1986-os kapcsolatfelvételt követő időszak eseményei azt bizonyítják, hogy a rövid időszak is elegendő volt az együttműködés tartalommal való megtöltéséhez. Néhány az 1988-as történésekből: krakkói vezetők, valamint kereskedelmi és vendéglátós szakemberek munkacsoportjának fogadása Baranyában, tanácsi-igazgatási szakemberek tapasztalatcseréje Krakkóban. A krakkói Balaton étterem magyarosabb jellegének kidomborítása érdekében a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat szakembereinek közvetlen segítségnyújtása, tanácsadása, árucserekapcsolat lengyel és magyar kereskedelmi egységek között, döntés műemlékvédelmi szakemberek együttműködéséről. A visszatekintést aktuálissá teszi, hogy csütörtök óta háromtagú lengyel delegáció - élén Marian Cwiertniakkal, a Krakkó Vajdasági Pártbizottság osztályvezetőjével - tartózkodik Baranyában. A csoportot megérkezésükkor dr. Szirtes Gábor, a Baranya Megyei Pártbizottság titkára köszöntötte, majd megkezdődött hétfőig tartó programsorozatuk. Pénteken délelőtt a Baranya Megyei Tanácson a kulturális kapcsolatok építéséről tanácskoztak testvérmegyénk küldöttei. Itt került szóba, hogy az idén Baranyában megrendezésre kerülő krakkói kulturális napokat a bányásznappal párhuzamosan lenne a legszerencsésebb megrendezni. Emellett mezőgazdasági, valamint ifjúsági, sport és turisztikai szakemberek kétoldalú cserelátogatásáról kötöttek megállapodást. A lengyel delegáció tagjai pénteken látogatást tettek a Szakszervezetek Megyei Tanácsán, a TIT megyei szervezeténél, valamint a Művészetek Házában. Hazautazásukig több kulturális intézményt és gazdasági egységet keresnek fel. Balog N. Egy nem túl vidám est a Művészetek Házában A színházigazgató és vendégei Nem, a legkevésbé sem volt derűs a hangulat tegnap este a Művészetek Házában. Lengyel György, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója hozta el „vendégeit", Szpkonyi Károly Írót, Sebők Klárát, Töreky Zsuzsát, Héjjá Sándort és Nád- házy László színművészeket a ház hagyományossá vált beszélgetés-sorozatára. A házigazda is szakmabeli volt természetesen, Güth János, a színház dramaturgja. Nehéz is lett volna derűs arcot vágni egy pécsi színház- igazgatónak a tegnapelőtti tanácsülés után, amikor is a színház léte kérdőjeleződött meg. „Jó volna minél hamarabb felébredni ebből á rassz álomból. Szörnyű látni, tapasztalni ezt az érzéketlenséget, érdektelenséget. Termelőüzemmé degradálni a színházat? Rendben van, hogy mindenfajta ízlésnek szolgálnunk kell, meg is van rá a tervünk, de hogy reggeltől estig operettet játsszunk?” Héjjá Sándor —, aki Sebők Klárával együtt Kolozsvárról jött át (Magyarországra —, szomorúan jegyezte meg: — Odaát is így kezdődött. .. Először az állami támogatást vonták meg a Magyar Színháztól. Az évi négyszázezer lej még a fűtésre, világításra sem elég. „A többit keressétek meg magatoknak!" Ez volt az állami kultúrpolitika. Sebők Klára Hervay Gizellának halott férjéhez, Szilágyi Domokoshoz írt versének el- szavalásával fejezte ki friss érzelmeit. Persze, nemcsak a tanácsülés „racionális” hozzáállásáról esett szó ezen az estén. Rokonszenves és gondolatgazdag vallomásokat hallhattunk színészi pályákról, a dramaturgiai munka kulisszán túli dolgairól, Harag 'György és Sütő András politizáló színházáról, Sza'konyi Károly pécsi emlékeiről. Töreky Zsuzsa kedves egyszerűséggel avatta be o hallgatóságot, hogyan lett szinte akaratán kívül színész, s annak érzi-e magát egyáltalán; Nódházy László szegedi és zalaegerszegi éveit állította párhuzamba a pécsi hónapokkal. Hittel, bizalommal. Lengyel György, a magyar színházi élet elismert, kip’ó- bált^ mestere. Eddig — mint mondta - Debrecenben érezte a legjobban magát. A Madách Színház rendezőjeként, sikeres színházi szakemberként számos hely közül válogathatott. Pécset választotta, mert érezte, hogy értő közönséget talál és jó társulatot kovácsolhat össze. Néhány hónapos vendégnek kell tón tekintenie magát a városban, mint színészeinek tegnap a Művészetek Házában? Havasi J. Pártviták - folyamatosan j Egy alkalom a ..vitára. Egy vita abból az alka- j lomból, hogy... Jó néhány taggyűlésen részt vettem azok közül, amelyeken a munkahelyi és lakóterületi pártalapszerve- zetek szerepéről, tevékenységéről, feladatairól volt szó. Tegnap a megyei Vendéglátóipari Vállalat hármas (budai) alapszervezetének jelenlévő 17 tagja mondhatta el véleményét. Mondták is. Ha azt írom, hogy semmi újat nem hallottam, nem tudom eldönteni, hízelgek-e vagy kritikát mondok. A kétórás vitán elhangzott J érvefő válaszokból, ismerve az anyagot és jó néhány más taggyűlés hangulatát, úgy érzem, alapvetően egyezik a kép sok kérdésben. Néhány részlet a tényszerű hozzászólásokból: MÍ az, hogy pártmunka? A munkahelyhez kötődik-e a politizálás? Mikor lesz konkrét programunk, ami mellett kiállhatunk, amiért érvelhetünk? Megújítani kell a lakóterületi párt- alapszervezeteket vagy mást, újakat szervezni? Mi történik, ha egy-egy adott munkahelyen más alakuló párt vagy alternatív szervezet is hasonló jogosítványokat kér? A hatalom megosztása, a hatalom kisajátítása milyen viszonyban állhat egymással ma Magyarországon? Nyilvánvaló: a lakóhelyi és a munkahelyi píirttevé- kenység nem választható el egymástól. Ugyanaz a munkahely, más lakóhely, ugyanaz a lakóhely, más munkahely. Senkinek a homlokán sem olvasható, hogy párttag-e, s az sem, hogy a város, a megye melyik részén lakik. (Előveszem a párttagsági könyvemet. Lapozgatom jobbra és balra, van időm, hogy elgondolkozzak azon, hogy néhány hónapja kaptam újonnan. Szóval nem találom benne a lakhelyemet, nincs ilyen rubrika . . .) A megyei vendéglátó egyik alapszervezetének tegnapi taggyűlésén iS úgy éreztem, konkrét pártprogramra várnak az emberek, amely mellett ki lehet állni, amelynek támogatásával el lehet feledni a szervezeti kérdésekről zajló vitát, amely feledtetheti, hogy a sokasodó alternatív szervezeteket, amelyek területi, lakóhelyi elv alapján jönnek létre. Pártviták. Római egyes szám — olvasom a kiadott anyagon. Legyen több pártvita, beszélgessünk egymással folyamatosan, és,úgy gondolom, ne a szervezeti kérdések kerüljenek előtérbe. Ne fel- • tétlen az legyen a vita két partja között hullámzó érvtömeg lényege, hogy megújítsuk-e a lakóterületi alapszervezeteket vagy j újakat alakítsunk, ne arról beszélgessünk, hogy munkaidő után mire van időnk. Beszéljünk arról, . hogy mi mit teszünk, mit tudunk tenni egy konkrét, általános program alapján! Ha az MSZMP-nek lesz ilyen programja, akkor az alapján. Rendkívül érdekes volt a tegnapi taggyűlésen is a felelősség kérdésének értelmezése. Ki a hibás azért, hogy eddig juthattunk? Ellentétes nézőpontok csaptak össze. Az olvasó fantáziájára bízott valamennyi lehetőség' számba jött. Sajnos, arról kevesebb szó esett - és gondolom, nemcsak ezen a taggyűlésen, - hogy én, te, ő, mi, ti, ők milyen feladatokat vállalva segíthetjük a kiút keresését és megtalálását. Bozsik L
