Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-11 / 42. szám
A Dunflntüli napjó 1989. február 11., szombat A KSH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti A gazdasági fejlődés főbb adatai Az ipari termelés 4 százalékkal csökkent — Nagyobb árbevétel a tőkéspiacon — 7000 forint az átlagkereset — 434200 a megye lakosainak száma Mi ifiig a megyeházán? Mohácson nem mondtak le a sportcsarnokról Idén elkészül a mohácsi 2000 köbméteres víztározó, amely a város biztonságos ellátását szolgálja. A tanácselnök el tud számolni a forintokkal A termelő ágak tevékenységét, a beruházásokat, valamint a lakosság életkörülményeit 1988-ban az alábbiak jellemezték a megyében: A megyében települt szocialista ipar termelésének volumene 1988. évben 4%-kal csökkent. A megyei székhelyű szocialista ipar értékesítési árbevétele összehasonlítható áron számítva 2%-kai elmaradt az egy évvel korábbitól, ezen belül a belföldi és a külkereskedelmi célú értékesítés egyaránt hasonló ütemben mérséklődött. A fizikai foglalkozásúak 5 'Vokal kevesebb munkaórát teljesítettek, ezen belü.l a túlórák száma 12%-kal csökkent. Ez a főbb ágazatokat egyaránt jellemezte: a túlórák száma pl. a bányászatban és a könnyűiparban 11—11, az élelmiszer- iparban 9%-kal mérséklődött. Hasonló tendencia tapasztalható a vgmk-k tevékenységében is: számuk közel a felére csökkent, tagjaiknak év végi száma pedig az előző évi felét sem érte el. A bányászat termelése - az előző évi növekedés után — 1988-ban ismét csökkent. Az elmúlt évben 2,3 millió tonna feketeszenet termeltek, 4,5%- kal kevesebbet az 1987. évinél. A koksz-szén kihozatai aránya valamelyest javult, 18% volt. Az épitőanyagiparban kismértékben (mintegy egy %- kai) csökkent a termelés. Az ágazat főbb termékei közül cementből, égetett téglából többet, míg égetett darabos mészből, porcelánszigetelőből, háztartási és díszmű porcelánból kevesebbet állítottak elő az egy évvel korábbinál. A gépipar termelését többek között a hazai kereslet mérséklődése, a rubelelszámolású kivitel csökkenő érdekeltsége, kapacitás oldalról a spontán munkaerőeláromlás, s az ezt pótló tú(munkavállalás hajlandóságának csökkenése befolyásolta kedvezőtlenül. Az ágazat termelése összességében — a korábbi évék növekedésétől eltérően - közel 4%-kal csökkent. Az ipar főbb ágazatai közül legnagyobb mértékben a könnyűiparban esett vissza a termelés. Azon bélül is főként a bőr-, szőrme- és cipőipar, valamint a textilipar termelése csökkent (14, ül. 11%-,kai). A főbb termékek közül bőrből, lábbeliből, bőrkesztyűből, bőr felsőruházatból kevesebbet, míg nyers selyem- és selyem- típusú szövetből többet állítottak elő az egy évnél korábbinál. Az élelmiszeripar termelése egy %-kal maradt el az 1987. évitől. Az ágazathoz tartozó gazdálkodók felénél nőtt, felénél csökkent a produktum. Lisztből, fogyasztói tejből, sörből többet, ugyanakkor csontos nyershúsból, borból, pezsgőből, konzervfélékből kevesebbet állítottak elő, mint az előző évben. A megyei székhelyű vállalatok és a fontosabb telepek rubelelszámolású értékesítése - folyóáron számítva — 8%- kal csökkent, de nem rubelelszámolásban 16%-kal több árbevétel realizálódott. A külkereskedelmi célú értékesítésre gépékből, gépi berendezésekből % és alkatrészekből, lábbeliből, húsból, pezsgőből és savanyúságból kevesebb, Viszont porcelán szigetelőből, bőrkesztyűből, vágott baromfiból, konzervekből több került, mint a korábbi évben. A megyei székhelyű kivitelező építőipar építési-szerelési munkáinak volumene 1987-hez képest mintegy 6%-kal csökkent. A fizetőképes építési igények mérséklődését jelzi — (többek között -, hogy a megyei székhelyű kivitelezők az év végén mindössze 668 épük lőíélben levő lakáson dolgoztak, míg egy évvel korábban ennek közel kétszeresén. Az összes folyamatban levő építkezés költségvetési értéke mintegy 30%-kal csökkent. A mezőgazdaságot 1987-ben ért elemi kórok kihatottak 1988-ra is, további negatív tényező volt a koranyártól hónapokon át tartó aszály. Mindezek mérsékelt termés- eredmények elérését tették lehetővé. A kalászosok és a borsó jó eredményével szemben a nyári-őszi betakarítá- súok - így főként a kukorica — hozama elmaradt a tervezettől. összességében a gabonafélék tömege az előző évhez képest 10%-kal, az 1981—85. évek átlagához viszonyítva 16%-kal csökkent. (Országosan 3, illetve 11%-kal növekedett.) Az állatállomány egyik faj tekintetében sem változott lényegesen, a vágóállat és állati termék értékesítésnél csupán a vágóbaromfi és a tej eladása növekedett az előző évhez viszo ítva. A beruházások - az átmenetinek bizonyuló 1987. évi fellendülést követően — mérséklődtek. Sem az üzembe helyezett létesítmények, sem az újonnan megkezdett objektumok nem eredrr ik a termelési szerkezet ges változását, jellegük t nyire rekonstrukciós, vagy infrastruktúrát fejlesztő. Az üzembe helyezett létesítmények közül a legfontosabbak voltak: a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat mágocsi szárazáru-üzeme és pécsi sertés- váqó (©konstrukciója, a DÉDÁSZ pécsi (központi) raktára, Pécs nagyárpádi városrészének szennyvíz főgyűjtője, a pécsi Palatínus és a pécs- váradi István király szállodák, a szigetvári kórház, valamint a mohácsi szakmunkásképző intézet bővítése. Baranya megyében tavaly a megelőző évhez hasonlóan mintegy 5100 csecsemő született. A halálozások száma (kb. 5400) 5%-kal csökkent. A vándormozgalom pozitív egyenlegét is figyelembe véve - számításaink szerint — a népesség év végi száma megközelíti ti 434 200 főt. Az anyagi ágakbon mintegy 127 600 főt foglalkoztattak, az 1987. évinél 4%-kal kevesebbet. A munkaügyi szolgáltató irodákat — a Baranya Megyei Tanács V. B. munkaügyi osztályától származó információk szerint — az év során mintegy 9300 munkavállaló kereste fel, 9%-kal több, mint egy esztendővel előbb. Bár a munkáltatók által 'bejelentett betöltetlen álláshelyek száma ezt jóval meghaladta, a dolgozók elhelyezkedési esélyei tovább romlottak a kereslet és a kínálat strukturális eltérésének fokozódása miatt. A foglalkoztatottak havi nettó átlagbére 6700, nettó átlagkeresete közel 7000 Ft volt, nominálisan 11, illetve 9%-kal növekedett. Ezen belül az iparban az átlaghoz hasonlóan, a mezőgazdaságban azt jóval meghaladóan (16%), a közlekedésben és a kereskedelemiben mindössze 6, illetve 7%-kal emelkedett a nettó bér. A kiskereskedelem forgalma összehasonlítható áron számítva 8%-kai csökkent, ezen belül minden árufőcsoportban lényegesen mérséklődött. Ebben a hiánycikkek mellett egyrészt a számottevő áremelések, s ezáltal a vásárlások alaposabb megfontolása játszott szerepet, másrészt az, hogy az utazások szabadabbá válásával a lakosság az iparcikkek széles 'körét külföldön vásárolta meg. A kiskereskedelmi árak a megyében átlagosan 16,3%- kal nőttek. Ezen belül a boiti élelmiszerek és élvezeti cikkek 13,4, a vendéglátás 23,6, a ruházati cikkek 19,8, a vegyes iparcikkek 16,1%-kal kerültek többe, mint 1987-ben. A megye lakosságának egészségügyi alapellátását 187 általános orvosi és 65 gyermekgyógyász körzet biztosította, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A fekvőbetegintézeti ágyak száma 268-cal gyarapodott. A bölcsődék befogadóképessége mintegy 2%-kal kevesebb volt, mint 1987-ben, egyidejűleg a beírt gyermekek száma is jelentősen fogyott. A szociális otthonok kapacitása több mint 10%-kal bővült. Bár a hálózat a megyeszékhelyen egy — 150 fő elhelyezésére alkalmas — új intézmény átadásával, ugyancsak Pécsett 10, a helesfai otthonban pedig 50 újabb férőhely belépésével bővült, a rászorulók nagy száma miatt az elhelyezés továbbra sem zökkenőmentes. Az óvodákban 0,3%-kal kevesebb férőhely állt rendelkezésre, mint egy évvel korábban, s csökkent az elhelyezett gyermekek száma is. Az 1938- 89-es tanév kezdetén az általános iskolákat 2,5%-kal kevesebb, ugyanakkor a szakmunkásképző intézeteket 6,4%-kal, a középiskolákat 3,8%-kal több diák látogatta, mint a megelőző tanévben. A megyeháza tervosztályán hallottuk a véleményt: a baranyai városok jobban boldogultak volna a tehóval, ha a lakosság támogatását olyan beruházásokra kérik, amelyekhez megyei támogatás is igényelhető. A mohácsiakat évek óta foglalkoztatja a kérdés, megépül-e a városi sportcsarnok? Németh Elemér, a Mohácsi Városi Tanács elnöke:- A csarnok felépítését még 1985-ben belevettük akkor készülő hetedik ötéves tervünkbe. 1986—87-re a kiírt versenytárgyalásunkon 80 millió volta legkedvezőbb ajánlat. Azonban az 1987-re prognosztizált gazdasági fellendülés elmaradt, sőt a tanácsot közvetlen és közvetett elvonások érték, át kellett értékelnünk a hetedik ötéves tervünket, és világossá vált, hogy a csarnok építését nem tudjuk befejezni. 1985-ben a tehát két célra, a város biztonságos vízellátását szavatoló 2000 m:l-es víztározó és a sportcsarnok felépítésére hirdettük meg. Az előbbi idén elkészül, ám nyilvánvalóvá vált, hogy a csarCsokona Andor, a nagypeterdi lu ágazatvezetöje, Szentdénes községi elöljárója, kilenc baranyai község képviselője a megyei tanácsban. A tanácstagi munkájáról a következőkben foglalta össze a véleményét. — Úgy gondolom, hamarosan szükségszerűen szakítanunk kell az eddigi hagyományokkal, amelyek szerint a képviselői csoportok tagjai fölkérések, illetve kijelölések alapján szálainak fel a megyei tanácsülésen. Ily módon ugyanis az egyes témákban csak átfogó tájékoztatást adhatunk, amelyekben gyakran elsikkadnak, nem a súlyuknak megfelelő helyen szerepelnek a helyi gondok, problémák. Véleményem szerint feltétlenül szükséges lenne, hogy a fórumon helyet kapjanak a szűkebb közösségeket érintő oktuális kérdések is. Ennek a javaslatomnak hangot ad. tam a közelmúltban részünkre kiadott kérdőíven is, ami a képviselői munka minőségére vonatkozó A megyei tanács végrehajtó bizottsága feloszlatta a Fókusz Ipari Szolgáltató Kisszövetkezetet és kéri a Fővárosi Bíróságot, hogy a szövetkezet jogutód nélküli megszűnése miatt az egyszerűsített felszámolási eljárást indítsa meg. A Fókusz kisszövetkezet 1907-ben alakult mohácsi székhellyel épületasztalos-ipari, nyomdaipari és ügy- nöki tevékenységgel. Alapszabályát a megyei tanács vb. igazgatási osztálya hagyta jóvá. 'A KISZOV jelzése nyomán azonban tavaly októberben az osztály felhívta a kisszövetkezet elnökét, nyilatkozzon: nők felépítését későbbre kell halasztanunk, úgy ítéltük meg, sportszerűbb, ha a lakosságtól a továbbiakban nem szedjük a tehát. Még így is az önkéntes hozzájárulásokból csaknem 400 000 forintot tudtunk fordítani a gyermekintézmények támogatására. A sportcsarnok felépítésére felvett 20 millió forint értékű kötvényről pedig el tudunk számolni. Ebből a pénzből épült fel a Szabadság úti iskola tornaterme, különböző iskolákhoz kapcsolódva négy új, bitumenes pálya létesült, de jutott a Kórház úti pálya teljes felújítására, valamint az újvárosi pálya fejlesztésére is. És akkor még nem említettük az ugyancsak ebből a pénzből és a lakossági hozzájárulásokból, társadalmi munkából megvalósult új tantermeket, utat, ABC-t, víz-, gáz- és telefonhálózatot. Visszatérve a sport- csarnokra, megépítéséről városunk nem mondott le. Jelenlegi árainkkal azonban már 100 millió forintba kerülne az eredeti terv megvalósítása, könnyűszerkezetű vasvázból lehet hogy a feléből is felépülhetne . . . és eredményességét elősegítő kér* déseket tartalmazott. — Hogyan ítéli meg o községi képviselők szereplését a testi5'ötben? — Helyzetük folytán a városiak eredményesebben dolgozhatnak. Szorgalmazom a községi tanácstagok csoportjának megalakulását. Nem frakciózásról lenne itt szó, a megalakuló csoprttol kizárólag munkánk hatékonyságát szeretnénk javítani. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy számunkra is megadják ugyanazokat a támogatásokat, amiket jobb összeköttetéseik révén a városiak könnyebben megkapnak. Meglátásom szerint egyébként a testület egyre inkább alkalmas arra, hogy gyorsan és hathatósan reagáljon a felmerülő kérdésekre, problémákra. Az eredmények láttán pedig kedvezően változhat a képviselők hozzáállása is, hiszen értelmét látva, az emberek szívesebben vállalják a megbízatással járó plusz terheket. ténylegesen működik-e, és a törvényben előirt, minimum 15 fővel dolgozik-e a kisszövetkezet. A felhívásra a kitűzött határidőn belül nem érkezett válasz, de kiderült, hogy a szövetkezet tavaly április óta gyakorlatilag nem dolgozik, és mindössze 11 tagja van. A törvényességi felügyeleti szervnek joga van a szövetkezet feloszlatására, ha az nem a törvényeknek és jogszabályoknak megfelelően dolgozik, illetve a felhívásra sem állítja helyre működésének törvényességét. Ezt hagyta jóvá a végrehajtó bizottság. Piti Zoltán nyilatkozik A helyi önkormányzatok érdek- védelméről Piti Zoltán, a megyei tanács elnöke február 20-án találkozik a baranyai községi tanácsok elnökeivel. Jóval többről van szó, mint tájékoztatás és tájékozódás.- Mivel készül a találkozára?- Nem értekezlet I esz, nem a hivatali emberek találkoznak, hanem a helyi önkormányzatok választott vezetői gondolkodnak együtt felelősén — mondta Piti Zoltán. — Jelezték az általuk fontosnak tartott társadalmi, politikai és gazdasági kérdéseket. Elöljáróban szeretném elmondani, korábban is megvoltak ezek a hagyományos találkozók, de nem bővült a megye egészét érintő körré. Szükségünk van a párbeszédre, felgyorsultak körülöttünk a változások, amelyek érintik a helyi önkormányzatokat is, módosítják a munkájukat, ugyanúgy a megyei irányítás jellegét is.- A párbeszéd témái izgalmasak mindannyiunknak. Egy ebből az önkormányzati munka újszerű értékelése. Leegyszerűsítve: tudatosan használom az önkormányzatot, amely erősíti a települések önszerveződését, önkormányzását - ennek közös értékelése az egyik feladat. Érzékelhető az is az utóbbi időben, hogy a helyi önkormányzatok védtelenek a társadalmi viszonyok változásaiban. Például az áru- és piaci viszonyokban nem tudnak érvényesülni.- Igény az önkormányzatok szövetségének megalakítása, amelyhez ismert már egy országos működési program. Ugyanakkor a népfront országos központja a faluszövetség meghirdetésére vállalkozott. A beszélgetés tárgya: hogyan kapcsolódjunk ezekhez a programokhoz. Alulról induló kezdeményezés is van ezek mögött, a községi tanácsok elnökei találkoztak a közelmúltban és meghatározták elképzeléseiket. E kettő ezúttal találkozott. Egy érdekvédelmi szövetség ugyanis képes megfogalmazni mindazt, ami az államigazgatási munkában nem fogalmazható meg.- Tervezzük, hogy létrehozzuk megyei szinten a helyi vezetőkből álló tanácsi kollégiumot, amely a döntések előkészítésében vesz részt véleményével, javaslataival, és a döntések hatásait is figyelemmel kíséri. Elöljárókat, községi, nagyközségi, városi vezetőket várunk a vezetői munkát segítő testületbe, ha úgy tetszik, a jó emberek tanácsába.- Izgalmas feladatot ad az is, hogy a tanácsi ciklus végéhez közeledünk, bár nem tudjuk pontosan, mikor lesznek a választások. Azonban számvetést kell adni a vállalások teljesítéséről, olyan program kidolgozását kell elindítani, ami alapja lehet az egyéni jelöltek programjának. A helyi közösségeknek kell v*9'99°ndolni a törekvéseiket, ezekkel kiállni a választásokon. Meggyőződésem: a 24. órában vagyunk ezzel az indítással.- A fórum lehetőséget ad a felvetett kérdések megvitatására — értelmes párbeszéd lesz, a bizalmat erősíti az együttműködésben - mondta Piti Zoltán. Összeállította: GÁLDONYI M.—KASZÁS E. Megneviiés 1987 1900 az előző év %*°ban SZOCIALISTA IPAR A tarmalis (tarméksorok alapján) 102,7 95,7 A termelés bányászat nélkül 102,3 91,9 A foglalkoztatottak száma 97,» *«.2 A foglalkoztatottak bányászat nélkül 90,5 94,0 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR A saját épitési-szarelisi tevékenység értéka 102,6 93,9 A foglalkoztatottak száma Az építési-szerelési tevékenységen 97,2 *3.4 «4,3 foglalkoztatott fizikaiak száma MEZÖGAZDASAG 96,0 91,0 116,0 A kukorica «ermésmennyisége *0,3 76,0 A vágómarha, t 93,0 7»,1 A vágásartés, t . ... ... A baromfi, t . «**•»•»*•• A tehéntej, 1000 1 102,5 109,3 92,2 109,0 102,1 102,7 KERESKEDELEM A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) 105,7 92,0 Ezen belül: bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 102,1 96.2 vendéglátás 93,0 •3,1 ruházati cikkek 103,7 70.4 »agyas iparcikkek 110,8 *3.« Községi tanácstagok csoportja? Feloszlatták a Fókuszt
