Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-10 / 41. szám
1989. február 10., péntek Dunántúli napló 3 A népfront megújulásáról Megindult a verseny az állampolgárért Interjú Krasznai Antallal, a HNF Baranya Megyei Bizottságának titkárával Mostanában nagyon sokat beszélünk a megújulásról, nyitottságról, útkeresésről, nemzeti közmegegyezésről, s ezekről a kérdésekről minden szinten, minden fórumon zajlanak a viták. Minden régi és újonnan alakult szervezet - teljesen nyilvánvalóan - arra törekszik, hogy minél több állampolgárt nyerjen meg saját céljainak, törekvéseinek. A megújulás alól a Hazafias Népfront sem vonhatja ki ma- aát. Azt a célt tűzte maga elé mind országosan, mind megyei szinten, hoqy tömegbázisát erősítse. A népfrontmozgalom megújulásáról beszélgettünk Krasznai Antallal, a HNF Baranya. Megyei Bizottságának titkárával. — Ami a magyarorszáqi reformot illeti, a májusi pártértekezlet előtt elsősorban és hangsúlyozottan gazdasági jellegű volt, utána azonban erőteljesebbé vált a politikai intézményrendszer reformjára való törekvés. Egyértelműen elismerte mindenki, hogy átfogó társadalmi reformra van szükség, s ez természetesen a népfrontot is érinti. Egyébként meg kell jegyeznem, hogy mi már május előtt is ihangsú- lyoztuk a változtatás, a korszerűsítés szükségességét. A megváltozott politikai életben és viszonyokban megjelenő új szerveződésekkel a népfrontmozgalomnak meg kell próbálnia együttműködnie. Mi feltétlenül erre törekszünk. — Ez jelentheti azt is, hogy válogatás nélkül mindenkivel igyekszik együttműködni a népfront? — Nem. Egyrészt azzal tudunk csak együtt dolgozni, aki szintén hajlandó valamilyen szinten és módon az együttműködést vállalni. Talán nem is kell külön hangsúlyoznom, hogy az együttműködést alapvetően meghatározza: egyet tudunk-e érteni azzal, amit az új szerveződések képviselnek. De hangsúlyozom, hogy a népfront mindenképpen a nemzeti közmegegyezést támogatja, ennek érdekében dolgozik. — A népfront eddigi tevékenységét sokszor érte kritika. ön miben látja elsősorban az elmúlt időszak hibáit? — Hibáink közül leginkább a rendezvény centrikusságot emelném ki; ezek a rendezvények nem mindig találkoztak érdeklődéssel. Mondhatnánk azt is, hogy tevékenységünknek ezt a részét a múltból való beidegződések közé számíthatjuk. Sok volt a népfront- munká'ban a formális elem — gondolok a rendezvényeken túl például az együttműködési szerződésekre, ezeket megcsináltuk, s ezzel, úgymond, „letudtuk" a munkának ezt a kötelező részét. A „kötelező formális rendezvényeket" csökkenteni kell, sőt személyes véleményem szerint jó teljes egészében kiiktatni a mozgalom munkájából. A népfront továbbra is politikai tömörülésként kiván működni, ebhez meg kell találni az utat és meg kell keresni a valós partneri kapcsolatokat. Munkánkban a korábbiakhoz viszonyítva erőteljes szelektivitásra lesz szükség, tehát a formális dolgok elhagyására, és az igazi fontos kérdések felkarolására. — Mindez meglehetősen önkritikusnak hangzik. El kell ismerni azonban azokat a kezdeményezéseket is, amelyeket a népfront itt a megyében tett. — Pozitívumként elmondhatjuk, hogy még a MISZOT megalakulása előtt mi már kezdeményeztük az együttműködést a különböző ifjúsági szervezetekkel. Divatos szó ma a nyitottság, de divattól függetlenül mondhatom, hogy a nyitottságért, nyilvánosságért a népfront korábban is elég sokat tett. Hiányzott azonban munkánkból az alulról való kezdeményezés. Ezzel kapcsolatban nekem az. a véleményem, hogy a jövőben egyre inkább erre is számítani kell, de én személy szerint csak az alulról való kezdeményezésben nem hiszek. — ön szerint mennyire van hátrányban most a népfront az újonnan alakuló szerveződésekkel szemben? — Nemcsak a népfront, hanem valamennyi, már korábban is meglevő szervezet hátrányban van abból a szempontból, hogy most nagyon sokan az újakkal próbálkoznak, hiszen azokban még nem csalódhattak. Éppen ezért kialakult most egy komoly versenyhelyzet, verseny az állampolgár megnyeréséért. És embereket megnyerni csak komoly programmal, mindenkit érintő tevékenységgel lehet. Eqyébként pedig úgy vélem, hogy a népfront még a politikai intézményrendszeren belül is bizonyos késést szenved, de amikor erről beszélünk, azt is végig kell gondolni, hogy eddig mennyi lehetőségünk volt. Mennyi volt például arra, hogy önállóan lépjünk föl az állampolgárokat érintő kérdésekben.- Amikor a népfront pozitív kezdeményezéseiről szólunk, nem szabad elfeledkeznünk az egyházzal való kapcsolatról sem.- Ezt külön is szeretném hangsúlyozni. A HNF Baranya Megyei Bizottságának keretében működik a Katolikus Papi Békebizottsáq és az Eqyházközi Békebizottság. Az ifjúsági szervezetek között ott vannak az egyházi ifjúsági szervezetek képviselői is. A népfront közreműködött a Szent Jobb Pécsre hozatalának szervezésében. A jövőben pedig kifejezett szándékunk egyre inkább együttműködni az egyházi szervezetekkel a szociális kérdésekben, a csa- ló.dvédelemben és más területeken.- Melyek azok a legfontosabb területek, amelyekkel a népfront kiemelkedően foglalkozni fog?- Kulcsterületnek tartjuk továbbra is a településpolitikát, ezen belül is az aprófalval sajátos problémáit, a környezetvédelmet, itt elsősorban aj ivóvizet. Fontos a fogyasztó erdekvédelem, különösen most Kiemelném a nyugdíjasokkal való törődést. A napokban alakult meg a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Orszáqo! Szövetsége. Javasolni fogjuk hogy a megyei klubok csatlakozzanak a szövetséghez. Szeretnénk segíteni a nagycsaládosok helyzetén, a ciqány- szarmazósú lakosság beíllesz- kedesen, s továbbra is aktívan működünk közre a nemze- tisegi kérdésekben. összefoglalva röviden ertekelnie kellene a népfront munka/at, mit tartana a leglenyegesebbnek? A mostani helyzetben elbizonytalanodás érzékelhető, de azt hiszem, a hibák ellenere is az elmúlt kritikus 15 evben a népfront megfelelt a feladatának. A Magyar Nemzet január 25-i számában fogalmazták ezt meg: „Történelmünk utóbbi évtizedeinek nemes indíttatású, de gyakran statisztaszerepre készteteti mozgalma, a Hazafias Népfront is, amikor most, kissé megkésve, és némi tempóvesztéssel, a maga helyét és szerepét keresi az átalakuló közösségi építményben." Dücső Csilla Mi a létjogosultsága egy pécsi szakszervezeti szövetségnek? Ébren tartani a döntéshozók lelkiismeretét! A Pécs Városi Szak- szervezeti Bizottság egy évnyi működése után válaszút elé került a város szakszervezeti mozgalma: fenntartja-e a továbbiakra is ezt a településhelyi szerveződését és képviseletét, s ha igen, akkor milyen formában, milyen programmal? A kérdés jórészt fedi a magyar szakszervezetek szervezeti koncepciójának problémáját, amely hosszabb idő óta vitatéma: azt, hogy ez a szerveződés ágazati vagy területi legyen-e inkább, s tán mind a kettő, de akkor milyen arányban, milyen hatáskörökkel milyen struktúrákkal? A korábbi majdnem tiszta ágazati szerveződési elvet területi jelleggel színezték a szakszervezetek megyei tanácsai, majd a lakóhelyi szakmaközi bizottságok, s az utóbbi időben a településhelyi szakszervezeti bizottságok. A Pécsi Városi Szakszervezeti Bizottság idősorrendben az utolsók között jött létre mind országosan, mind Baranyában. A megalakulását megelőző viták szemléletesen példázták az előbb vázolt struktúraproblémáról máig élő eltérő nézeteket. Ezek a búvópatakszerű áramlatok most újra a felszínre, vagy annak közelébe kerülnek, amikor a február 13- án 14 órakor a város szakszervezeti titkárainak értekezlete dönteni kényszerül a Pécs Városi Szakszervezeti Bizottság jövőjéről. A döntés előtt persze mérlegre kerül a városi szakszervezeti bizottság rövid múltja is. Erről és a döntési kényszer okairól beszélgettünk dr. Horváth Csabával, a Pécs Városi Szakszervezeti Bizottság titká rával.- Mi támasztja alá a városi szakszervezeti bizottság létjogosultságát egy olyan időszakban, amelyben mindinkább felerősödik az ellenérzés a bi- zottságosdival szemben, az olyan képviseleti szervekkel szemben, amelyeknek érdemi jogosítványai nincsenek?- A dolgozóknak nemcsak munkahelyi, de településhelyi érdekeik is vannak, amelyek a legszorosabban össszefüggenek életkörülményeikkel. Más országokban ezek képviseletét az állampolgárok öntevékeny szervezetei töltik be. Ilyenek legfeljebb csak most szerveződnek nálunk. A tanácsi testületről bebizonyosodott több alkalommal is, hogy a végrehajtó bizottság tagjainak és a tisztségviselőknek a túlsúlya jellemzi döntésmechanizmusát. A tanácstagoktól a szűkebb lakóhely érdekképviseletét várják el a választóik. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy most, amikor a lakóterület jelentőségének felértékelődése megy végbe, amikor a döntési pont mindinkább a település tanácsa lesz, az egész település érdekeiben kell gondolkodni. S ebből nem hagyhatók ki a munkahelyek. Megkockáztatom, hogy egy szakszervezeti tisztségviselő a dolgozók véleményének ismeretében többet tud arról, hogy milyen általánosabb problémák foglalkoztatják a város polgárait, mint egy tanácstag, aki ismereteit általában szűk körű tanácstagi fogadóórákon és közvetlen tapasztalatokból szerezheti. Ezeknek az érdekeknek a képviseletét vállalta és vállalhatja fel a jövőben is a városi szakszervezeti bizottság. Igaz, nincs vétójoga, egyetértési joga, annyi jogosítványa sem, mint a munkahelyi keretek között egy alapszervezetnek, vagy bizalmi testületének. Azt tehettük és tettük is, hogy nyilvánosságra hoztuk a dolgozók 'körében végzett felméréseink eredményeit egyes kérdésekről, szakszerű felméréseket készíttettünk néhány jelentős témáról, s ezeket közreadtuk. Jogosítványok nélkül nem engedhettük meg magunknak a tévedés jogát az elemzések következtetéseiben, szakszerűségében. Véleményünknek az általunk képviselt szervezett dolgozók adtak súlyt, s így több esetben is hatással volt a városi tanács döntéseire. A vizsgált témák között példaként említhetem a tehát, a lakás- gazdálkodás racionalizálását, a foglalkoztatási helyzetet, a város levegőjének tisztaságát. A tévhitekkel kapcsolatban érdemes megjegyezni: a városi bizottság működését az SZMT költségvetéséből fedezték, s egyetlen függetlenített tagja a bizottságnak a titkár volt, az SZMT politikai munkatársa státusában.- Ezek után miért vetődött föl a kérdés, hogy ' legyen-e továbbra is városi szakszervezeti bizottság?- A magyar szakszervezetek elmúlt évi országos értekezletén olyan határozat született, hogy településhelyi szakszervezeti bizottságokat az alapszervezetek hozhatnak létre és finanszírozhatnak. Ez új helyzetet teremt: az alapszervezeteknek el kell dönteniük, hogy akarják-e a városi szövetséget, s hajlandók-e anyagiakat is áldozni működéséért. Valóban vannak előrejelzések: akadnak alapszervezetek, amelyek a gondolatát is elvetik, vannak, amelyek elvben támogatják, de pénzzel nem, megint mások az anyagi támogatást is vállalják. A támogatók között abban is mutatkozik véleménykülönbség, "hogy legyen-e függetlenített titkár vagy sem.- Egyes alapszervezetek előzetesen majdhogynem a támogatás feltételeként szabták meg, hogy a profi munkát igénylő feladatokat függetlenített titkár lássa el, mégpedig továbbra is személy szerint ön. Vállalja-e?- Igaz, meglehetősen sok társadalmi munkával, de nem független tisztségviselőként is el lehet látni profi módon a titkári feladatokat. Még akkor is, ha belekalkuláljuk, hogy az alapszervezeti szakszervezeti titkárt megilleti a munkaidőkedvezmény, a városi testület társadalmi munkás titkárát viszont nem. Személy szerint én társadalmi munkásként szívesen vállalom a megtisztelő feladatot. Azért nem függetlenített titkárként, mert nem szeretném, ha a városi szakszervezeti bizottság, szövetség léte a működési költségei finanszírozásán bukna meg. Végeztünk kalkulációt: függetlenített titkárral a működési költségek mintegy 450 000 forintra rúgnának egy évben. Függelení- tett titkár nélkül ez az összeg lényegesen kevesebb, tehát könnyebben összeadható.- Milyen programot vállalhat föl a megújuló városi szak- szervezeti bizottság vagy szövetség?- Minden olyan témában, amely közvetlenül érinti a dolgozók élet- és munkakörülményeit, s ami nem oldható meg a szakma, munkahely keretei között, képviselni kell az érdekeket a döntéshozó testületek előtt. Befolyásolni kell a folyó tanácsi munkát, de a tanácsi tervezés irányait is, például a foglalkoztatáspoliti- kg, a szociálpolitika alakításában. Szükséges, hogy megjelenítsük az egyes munkahelyek érdekeit is a döntésekben. Tovább kell működtetni az információs hálózatunkat, rendszeresen megjelentetni a gyors információkat adó szakszervezeti tájékoztatót. Ki kell építeni a kapcsolatot a Gazdasági Kamara területi szervével, amely mindinkább a munkáltatói érdekképviselet centruma lesz. Ébren kell tartani a döntéshozók lelkiismeretét a szervezett dolgozók érdekében. Dunai Imre Lesz orvosi rendelő Orfűn S or it os? A feszültségek január élőjén törtek felszínre Orfűn: az orvosi rendelő alapjait már betonozták, amikor kiderült, mégsem kapják meg a remélt orvosi státust. Az előzmények: 1985-ben a településfejlesztés1! hozzájárulást egy orvosi rendelő építésére szavazták meg. Az elfogadott tervek alapján 1987 tapaszán kezdődtek el a munkák, amelyeket a megyei tanács építési osztálya szakszerűtlen kivitelezésre hivatkozva rövidesen leállított. A faluban senki se tudta, ■miért történt. A tanácsülés elé 1987 decemberében került az ügy. Ezen az ülésen vetődött fel: az eredetileg kiszemelt terület tulajdonképpen talajvi- 7es, és egy másik terület után kell nézni. Megkérdeztem a tanács műszaki főelőadóját, Kovács Dezsőt, hogy az érvényes építési engedély birtokában miért egy új helyet kerestek, miért nem egy másik kivitelezőt? — Semmilyen vizsgálat nem előzte meg ezt a határozatot, és engem, mint a tanács műszaki veretöjét is meglepetésként ért a döntés. Arra a kérdésre, miért volt szükség új tervekre is. Kovács Dezső elmondta, a tervező nem vállalta a tervek adaptálását az új területre. A meg- ibízást újabb öt hónap elteltével adta ki a tanács egy másik tervezőcsoportnak. Körben a rendelő első építési területét üdülőtelekiként értékesítették. A tavaly decemberi tanácsülésen az új költségvetés ismeretében, amely már közel duplája az első változatnak. ismét szavaztak a tanácstagok a rendelő építésének megkezdéséről. Nem tudták, hogy a Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium már szeptemberben leállította a minőségi fejlesztés programját, omelynek 'keretéből Orfű orvosi státust remélhetett. Ha az orfűiek tartani tudják a tervet, 1988-ban már áll az épület. Ekkor még esélyük lett volna a körzeti orvosi státus elnyerésére, legalábbis a megyei terv és az egészség- ügyi osztály szóban kötött Imegállapodása szerint. Az elmúlt év végi tanácsülésen végül is 4-3 arányban, egy tartózkodás mellett az építkezés megkezdéséről döntöttek. Tóth Imre tanácstag az ellenkezők között volt, mert számára a kivitelező, az Orfűi Költségvetési üzem munkája nem nyújt garanciát arra, hogy határidőre készül el a ■rendelő. Az alapok elkészítésére és néhány építőanyagra eddig 2,5 millió forintot használtak fel a 9 milliós költségvetésből. A községben tehát idén januárban tudták meg, hogy nem kaptak orvosi státust, s e70a hogyan tovább kérdé- sft. ianu°r végén egy rendkívüli tanácsülésen vitatták me9- Az iskola napközis termét megtöltötték az orfűiek, valamint az üdülőtulajdonosok képviselői. Meg a rendelő körüli vita megkezdése előtt Erdősi Antal tanácselnök bejelentette, február elsejével rokkantsági nyugdíjba vonul. Majd Kalucz- ky László párttitkór szintén egészségügyi okokkal indokolva adta vissza tanácstagi megbízatását. Azóta párttítkári tisztségétől is visszalépett. A falugyűlésnek is beillő januári tanácsülésen többen csalódottságuknak adtak hangot, köztük Mózes Sándor is, mert tudomása szerint az 1984- ben épült családi házat, amely tnost a ipárt, KISZ és a HNF irodáhak, valamint az orvosi rendelőnek ad helyet, eredetileg orvosi lakásnak szánták. Meggyőződése, még mindig olcsóbb lenne abban kialakítani az orvosi rendelőt, s a megmaradt pénzt az utak és járdák korszerűsítésére fordítani. Erdősi Antal lemondott tanácselnök válaszában hangsúlyozta, a ház egyszerűen lakásnak épült és szerinte sem rendelő, sem orvosi lakás kialakítására nem alkalmas. A községet jelenleg az aba- Ifgeti körzeti orvos látja el, heti három alkalommal rendel a 600 Jelket számláló Orfűn. Június elsejétől szeptember 5- ■ig pedig üdülőorvos fogadja folyamatos szolgálatban a megbetegedett nyaralókat. A forró hangulatú január véqi tanácsülésen az elnök bejelentette, a rendelő építéséhez szükséges összeg a tanács rendelkezésére áll. A tanács tagjai meghallgatták az olcsóbb variációkat, hangot adtak fenntartásaiknak a költségvetési üzem munkájával szemben, s amikor szavazásra került a sor, egyhangúan a 9 milliós építkezés folytatása mellé álltak. Erdősi Antal többször hangoztatta, a rendelő és orvosi lákás a megyei tanács középtávú tervében szerepel. Ahová a megye támogatást ad a beruházáshoz, oda biztosítja a személyi feltételeket is, benne von a szabályokban - mondta. — Ilyen szabály nincs — tiltakozott Horváth Endre, a megyei tervosztály vezetője, amikor a volt tanácselnök álláspontját felolvastam. Orvosi lakás építését csak akkor támogatjuk, ha van orvos, és munkájának tárgyi feltételei hiányoznak. Orfűn kihasználva az enyhe telet, falazzák a rendelőt. .. Forth Etelka
