Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-10 / 41. szám

1989. február 10., péntek Dunántúli napló 3 A népfront megújulásáról Megindult a verseny az állampolgárért Interjú Krasznai Antallal, a HNF Baranya Megyei Bizottságának titkárával Mostanában nagyon sokat beszélünk a megújulásról, nyi­tottságról, útkeresésről, nemze­ti közmegegyezésről, s ezek­ről a kérdésekről minden szinten, minden fórumon zaj­lanak a viták. Minden régi és újonnan alakult szervezet - teljesen nyilvánvalóan - ar­ra törekszik, hogy minél több állampolgárt nyerjen meg sa­ját céljainak, törekvéseinek. A megújulás alól a Hazafias Népfront sem vonhatja ki ma- aát. Azt a célt tűzte maga elé mind országosan, mind megyei szinten, hoqy tömeg­bázisát erősítse. A népfront­mozgalom megújulásáról be­szélgettünk Krasznai Antallal, a HNF Baranya. Megyei Bi­zottságának titkárával. — Ami a magyarorszáqi re­formot illeti, a májusi pártér­tekezlet előtt elsősorban és hangsúlyozottan gazdasági jellegű volt, utána azonban erőteljesebbé vált a politikai intézményrendszer reformjára való törekvés. Egyértelműen elismerte mindenki, hogy átfo­gó társadalmi reformra van szükség, s ez természetesen a népfrontot is érinti. Egyébként meg kell jegyeznem, hogy mi már május előtt is ihangsú- lyoztuk a változtatás, a kor­szerűsítés szükségességét. A megváltozott politikai életben és viszonyokban megjelenő új szerveződésekkel a népfront­mozgalomnak meg kell pró­bálnia együttműködnie. Mi fel­tétlenül erre törekszünk. — Ez jelentheti azt is, hogy válogatás nélkül mindenkivel igyekszik együttműködni a népfront? — Nem. Egyrészt azzal tu­dunk csak együtt dolgozni, aki szintén hajlandó valami­lyen szinten és módon az együttműködést vállalni. Talán nem is kell külön hangsúlyoz­nom, hogy az együttműködést alapvetően meghatározza: egyet tudunk-e érteni azzal, amit az új szerveződések kép­viselnek. De hangsúlyozom, hogy a népfront mindenkép­pen a nemzeti közmegegye­zést támogatja, ennek érdeké­ben dolgozik. — A népfront eddigi tevé­kenységét sokszor érte kritika. ön miben látja elsősorban az elmúlt időszak hibáit? — Hibáink közül leginkább a rendezvény centrikusságot emelném ki; ezek a rendezvé­nyek nem mindig találkoztak érdeklődéssel. Mondhatnánk azt is, hogy tevékenységünk­nek ezt a részét a múltból való beidegződések közé szá­míthatjuk. Sok volt a népfront- munká'ban a formális elem — gondolok a rendezvényeken túl például az együttműködési szerződésekre, ezeket megcsi­náltuk, s ezzel, úgymond, „le­tudtuk" a munkának ezt a kötelező részét. A „kötelező formális rendezvényeket" csök­kenteni kell, sőt személyes vé­leményem szerint jó teljes egészében kiiktatni a mozga­lom munkájából. A népfront továbbra is politikai tömörü­lésként kiván működni, ebhez meg kell találni az utat és meg kell keresni a valós part­neri kapcsolatokat. Munkánk­ban a korábbiakhoz viszo­nyítva erőteljes szelektivitásra lesz szükség, tehát a formális dolgok elhagyására, és az igazi fontos kérdések felkaro­lására. — Mindez meglehetősen ön­kritikusnak hangzik. El kell is­merni azonban azokat a kez­deményezéseket is, amelyeket a népfront itt a megyében tett. — Pozitívumként elmondhat­juk, hogy még a MISZOT megalakulása előtt mi már kezdeményeztük az együttmű­ködést a különböző ifjúsági szervezetekkel. Divatos szó ma a nyitottság, de divattól füg­getlenül mondhatom, hogy a nyitottságért, nyilvánosságért a népfront korábban is elég sokat tett. Hiányzott azonban munkánkból az alulról való kezdeményezés. Ezzel kapcso­latban nekem az. a vélemé­nyem, hogy a jövőben egyre inkább erre is számítani kell, de én személy szerint csak az alulról való kezdeménye­zésben nem hiszek. — ön szerint mennyire van hátrányban most a népfront az újonnan alakuló szervező­désekkel szemben? — Nemcsak a népfront, ha­nem valamennyi, már koráb­ban is meglevő szervezet hát­rányban van abból a szem­pontból, hogy most nagyon sokan az újakkal próbálkoz­nak, hiszen azokban még nem csalódhattak. Éppen ezért ki­alakult most egy komoly ver­senyhelyzet, verseny az állam­polgár megnyeréséért. És em­bereket megnyerni csak ko­moly programmal, mindenkit érintő tevékenységgel lehet. Eqyébként pedig úgy vélem, hogy a népfront még a poli­tikai intézményrendszeren be­lül is bizonyos késést szenved, de amikor erről beszélünk, azt is végig kell gondolni, hogy eddig mennyi lehetőségünk volt. Mennyi volt például ar­ra, hogy önállóan lépjünk föl az állampolgárokat érintő kér­désekben.- Amikor a népfront pozi­tív kezdeményezéseiről szólunk, nem szabad elfeledkeznünk az egyházzal való kapcsolatról sem.- Ezt külön is szeretném hangsúlyozni. A HNF Ba­ranya Megyei Bizottságának keretében működik a Katoli­kus Papi Békebizottsáq és az Eqyházközi Békebizottság. Az ifjúsági szervezetek között ott vannak az egyházi ifjúsági szervezetek képviselői is. A népfront közreműködött a Szent Jobb Pécsre hozatalá­nak szervezésében. A jövőben pedig kifejezett szándékunk egyre inkább együttműködni az egyházi szervezetekkel a szociális kérdésekben, a csa- ló.dvédelemben és más terüle­teken.- Melyek azok a legfonto­sabb területek, amelyekkel a népfront kiemelkedően foglal­kozni fog?- Kulcsterületnek tartjuk to­vábbra is a településpolitikát, ezen belül is az aprófalval sajátos problémáit, a környe­zetvédelmet, itt elsősorban aj ivóvizet. Fontos a fogyasztó erdekvédelem, különösen most Kiemelném a nyugdíjasokkal való törődést. A napokban alakult meg a Magyar Nyug­díjas Egyesületek Orszáqo! Szövetsége. Javasolni fogjuk hogy a megyei klubok csatla­kozzanak a szövetséghez. Sze­retnénk segíteni a nagycsa­ládosok helyzetén, a ciqány- szarmazósú lakosság beíllesz- kedesen, s továbbra is aktí­van működünk közre a nemze- tisegi kérdésekben. összefoglalva röviden ertekelnie kellene a népfront munka/at, mit tartana a leg­lenyegesebbnek? A mostani helyzetben el­bizonytalanodás érzékelhető, de azt hiszem, a hibák elle­nere is az elmúlt kritikus 15 evben a népfront megfelelt a feladatának. A Magyar Nem­zet január 25-i számában fo­galmazták ezt meg: „Történel­münk utóbbi évtizedeinek ne­mes indíttatású, de gyakran statisztaszerepre készteteti mozgalma, a Hazafias Nép­front is, amikor most, kissé megkésve, és némi tempóvesz­téssel, a maga helyét és sze­repét keresi az átalakuló kö­zösségi építményben." Dücső Csilla Mi a létjogosultsága egy pécsi szakszervezeti szövetségnek? Ébren tartani a döntéshozók lelkiismeretét! A Pécs Városi Szak- szervezeti Bizottság egy évnyi működése után vá­laszút elé került a város szakszervezeti mozgalma: fenntartja-e a továbbiak­ra is ezt a településhelyi szerveződését és képvise­letét, s ha igen, akkor mi­lyen formában, milyen programmal? A kérdés jórészt fedi a magyar szakszervezetek szervezeti koncepciójának problé­máját, amely hosszabb idő óta vitatéma: azt, hogy ez a szerveződés ágazati vagy területi le­gyen-e inkább, s tán mind a kettő, de akkor milyen arányban, milyen hatás­körökkel milyen struktú­rákkal? A korábbi majd­nem tiszta ágazati szerve­ződési elvet területi jelleg­gel színezték a szakszer­vezetek megyei tanácsai, majd a lakóhelyi szakma­közi bizottságok, s az utóbbi időben a település­helyi szakszervezeti bi­zottságok. A Pécsi Városi Szakszerve­zeti Bizottság idősorrendben az utolsók között jött létre mind országosan, mind Baranyában. A megalakulását megelőző vi­ták szemléletesen példázták az előbb vázolt struktúraprob­lémáról máig élő eltérő néze­teket. Ezek a búvópatakszerű áramlatok most újra a felszín­re, vagy annak közelébe ke­rülnek, amikor a február 13- án 14 órakor a város szakszer­vezeti titkárainak értekezlete dönteni kényszerül a Pécs Vá­rosi Szakszervezeti Bizottság jövőjéről. A döntés előtt per­sze mérlegre kerül a városi szakszervezeti bizottság rövid múltja is. Erről és a döntési kényszer okairól beszélgettünk dr. Horváth Csabával, a Pécs Városi Szakszervezeti Bizottság titká rával.- Mi támasztja alá a városi szakszervezeti bizottság létjo­gosultságát egy olyan időszak­ban, amelyben mindinkább fel­erősödik az ellenérzés a bi- zottságosdival szemben, az olyan képviseleti szervekkel szemben, amelyeknek érdemi jogosítványai nincsenek?- A dolgozóknak nemcsak munkahelyi, de településhelyi érdekeik is vannak, amelyek a legszorosabban össszefüggenek életkörülményeikkel. Más or­szágokban ezek képviseletét az állampolgárok öntevékeny szervezetei töltik be. Ilyenek legfeljebb csak most szerve­ződnek nálunk. A tanácsi tes­tületről bebizonyosodott több alkalommal is, hogy a végre­hajtó bizottság tagjainak és a tisztségviselőknek a túlsúlya jellemzi döntésmechanizmusát. A tanácstagoktól a szűkebb la­kóhely érdekképviseletét várják el a választóik. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy most, ami­kor a lakóterület jelentőségé­nek felértékelődése megy vég­be, amikor a döntési pont mindinkább a település taná­csa lesz, az egész település érdekeiben kell gondolkodni. S ebből nem hagyhatók ki a munkahelyek. Megkockáztatom, hogy egy szakszervezeti tiszt­ségviselő a dolgozók vélemé­nyének ismeretében többet tud arról, hogy milyen általáno­sabb problémák foglalkoztatják a város polgárait, mint egy ta­nácstag, aki ismereteit általá­ban szűk körű tanácstagi fo­gadóórákon és közvetlen ta­pasztalatokból szerezheti. Ezeknek az érdekeknek a kép­viseletét vállalta és vállalhat­ja fel a jövőben is a városi szakszervezeti bizottság. Igaz, nincs vétójoga, egyetértési jo­ga, annyi jogosítványa sem, mint a munkahelyi keretek kö­zött egy alapszervezetnek, vagy bizalmi testületének. Azt te­hettük és tettük is, hogy nyil­vánosságra hoztuk a dolgozók 'körében végzett felméréseink eredményeit egyes kérdésekről, szakszerű felméréseket készít­tettünk néhány jelentős témá­ról, s ezeket közreadtuk. Jogosítványok nélkül nem engedhettük meg magunknak a tévedés jogát az elemzések következtetéseiben, szakszerű­ségében. Véleményünknek az általunk képviselt szervezett dolgozók adtak súlyt, s így több esetben is hatással volt a városi tanács döntéseire. A vizsgált témák között példaként említhetem a tehát, a lakás- gazdálkodás racionalizálását, a foglalkoztatási helyzetet, a város levegőjének tisztasá­gát. A tévhitekkel kapcsolat­ban érdemes megjegyezni: a városi bizottság működését az SZMT költségvetéséből fedez­ték, s egyetlen függetlenített tagja a bizottságnak a titkár volt, az SZMT politikai mun­katársa státusában.- Ezek után miért vetődött föl a kérdés, hogy ' legyen-e továbbra is városi szakszerve­zeti bizottság?- A magyar szakszervezetek elmúlt évi országos értekezle­tén olyan határozat született, hogy településhelyi szakszerve­zeti bizottságokat az alapszer­vezetek hozhatnak létre és fi­nanszírozhatnak. Ez új helyze­tet teremt: az alapszerveze­teknek el kell dönteniük, hogy akarják-e a városi szövetséget, s hajlandók-e anyagiakat is áldozni működéséért. Valóban vannak előrejelzések: akad­nak alapszervezetek, amelyek a gondolatát is elvetik, van­nak, amelyek elvben támogat­ják, de pénzzel nem, megint mások az anyagi támogatást is vállalják. A támogatók kö­zött abban is mutatkozik vé­leménykülönbség, "hogy le­gyen-e függetlenített titkár vagy sem.- Egyes alapszervezetek elő­zetesen majdhogynem a támo­gatás feltételeként szabták meg, hogy a profi munkát igénylő feladatokat függetlení­tett titkár lássa el, mégpedig továbbra is személy szerint ön. Vállalja-e?- Igaz, meglehetősen sok társadalmi munkával, de nem független tisztségviselőként is el lehet látni profi módon a titkári feladatokat. Még akkor is, ha belekalkuláljuk, hogy az alapszervezeti szakszervezeti titkárt megilleti a munkaidő­kedvezmény, a városi testület társadalmi munkás titkárát vi­szont nem. Személy szerint én társadalmi munkásként szíve­sen vállalom a megtisztelő fel­adatot. Azért nem függetlení­tett titkárként, mert nem sze­retném, ha a városi szakszer­vezeti bizottság, szövetség lé­te a működési költségei finan­szírozásán bukna meg. Végez­tünk kalkulációt: függetlenített titkárral a működési költségek mintegy 450 000 forintra rúg­nának egy évben. Függelení- tett titkár nélkül ez az összeg lényegesen kevesebb, tehát könnyebben összeadható.- Milyen programot vállal­hat föl a megújuló városi szak- szervezeti bizottság vagy szö­vetség?- Minden olyan témában, amely közvetlenül érinti a dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeit, s ami nem oldható meg a szakma, munkahely keretei között, képviselni kell az ér­dekeket a döntéshozó testüle­tek előtt. Befolyásolni kell a folyó tanácsi munkát, de a tanácsi tervezés irányait is, például a foglalkoztatáspoliti- kg, a szociálpolitika alakításá­ban. Szükséges, hogy megje­lenítsük az egyes munkahelyek érdekeit is a döntésekben. To­vább kell működtetni az in­formációs hálózatunkat, rend­szeresen megjelentetni a gyors információkat adó szakszerve­zeti tájékoztatót. Ki kell építe­ni a kapcsolatot a Gazdasági Kamara területi szervével, amely mindinkább a munkál­tatói érdekképviselet centruma lesz. Ébren kell tartani a dön­téshozók lelkiismeretét a szer­vezett dolgozók érdekében. Dunai Imre Lesz orvosi rendelő Orfűn S or it os? A feszültségek január élőjén törtek felszínre Orfűn: az or­vosi rendelő alapjait már be­tonozták, amikor kiderült, mégsem kapják meg a remélt orvosi státust. Az előzmények: 1985-ben a településfejlesztés1! hozzájá­rulást egy orvosi rendelő épí­tésére szavazták meg. Az elfo­gadott tervek alapján 1987 ta­paszán kezdődtek el a mun­kák, amelyeket a megyei ta­nács építési osztálya szaksze­rűtlen kivitelezésre hivatkozva rövidesen leállított. A faluban senki se tudta, ■miért történt. A tanácsülés elé 1987 decemberében került az ügy. Ezen az ülésen vetődött fel: az eredetileg kiszemelt terület tulajdonképpen talajvi- 7es, és egy másik terület után kell nézni. Megkérdeztem a tanács mű­szaki főelőadóját, Kovács De­zsőt, hogy az érvényes építési engedély birtokában miért egy új helyet kerestek, miért nem egy másik kivitelezőt? — Semmilyen vizsgálat nem előzte meg ezt a határozatot, és engem, mint a tanács mű­szaki veretöjét is meglepetés­ként ért a döntés. Arra a kérdésre, miért volt szükség új tervekre is. Kovács Dezső elmondta, a tervező nem vállalta a tervek adaptá­lását az új területre. A meg- ibízást újabb öt hónap eltelté­vel adta ki a tanács egy má­sik tervezőcsoportnak. Körben a rendelő első építési terüle­tét üdülőtelekiként értékesítet­ték. A tavaly decemberi tanács­ülésen az új költségvetés is­meretében, amely már közel duplája az első változatnak. ismét szavaztak a tanácsta­gok a rendelő építésének megkezdéséről. Nem tudták, hogy a Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium már szep­temberben leállította a minő­ségi fejlesztés programját, omelynek 'keretéből Orfű orvo­si státust remélhetett. Ha az orfűiek tartani tudják a tervet, 1988-ban már áll az épület. Ekkor még esélyük lett volna a körzeti orvosi stá­tus elnyerésére, legalábbis a megyei terv és az egészség- ügyi osztály szóban kötött Imegállapodása szerint. Az elmúlt év végi tanács­ülésen végül is 4-3 arányban, egy tartózkodás mellett az építkezés megkezdéséről dön­töttek. Tóth Imre tanácstag az ellenkezők között volt, mert számára a kivitelező, az Orfűi Költségvetési üzem munkája nem nyújt garanciát arra, hogy határidőre készül el a ■rendelő. Az alapok elkészítésére és néhány építőanyagra eddig 2,5 millió forintot használtak fel a 9 milliós költségvetésből. A községben tehát idén ja­nuárban tudták meg, hogy nem kaptak orvosi státust, s e70a hogyan tovább kérdé- sft. ianu°r végén egy rendkí­vüli tanácsülésen vitatták me9- Az iskola napközis termét megtöltötték az orfűiek, vala­mint az üdülőtulajdonosok képviselői. Meg a rendelő körüli vita megkezdése előtt Erdősi Antal tanácselnök bejelentette, feb­ruár elsejével rokkantsági nyugdíjba vonul. Majd Kalucz- ky László párttitkór szintén egészségügyi okokkal indokol­va adta vissza tanácstagi megbízatását. Azóta párttítkári tisztségétől is visszalépett. A falugyűlésnek is beillő ja­nuári tanácsülésen többen csalódottságuknak adtak han­got, köztük Mózes Sándor is, mert tudomása szerint az 1984- ben épült családi házat, amely tnost a ipárt, KISZ és a HNF irodáhak, valamint az orvosi rendelőnek ad helyet, eredeti­leg orvosi lakásnak szánták. Meggyőződése, még mindig olcsóbb lenne abban kialakí­tani az orvosi rendelőt, s a megmaradt pénzt az utak és járdák korszerűsítésére fordíta­ni. Erdősi Antal lemondott ta­nácselnök válaszában hangsú­lyozta, a ház egyszerűen la­kásnak épült és szerinte sem rendelő, sem orvosi lakás ki­alakítására nem alkalmas. A községet jelenleg az aba- Ifgeti körzeti orvos látja el, heti három alkalommal rendel a 600 Jelket számláló Orfűn. Június elsejétől szeptember 5- ■ig pedig üdülőorvos fogadja folyamatos szolgálatban a megbetegedett nyaralókat. A forró hangulatú január véqi tanácsülésen az elnök bejelentette, a rendelő építé­séhez szükséges összeg a ta­nács rendelkezésére áll. A ta­nács tagjai meghallgatták az olcsóbb variációkat, hangot adtak fenntartásaiknak a költ­ségvetési üzem munkájával szemben, s amikor szavazásra került a sor, egyhangúan a 9 milliós építkezés folytatása mellé álltak. Erdősi Antal többször han­goztatta, a rendelő és orvosi lákás a megyei tanács kö­zéptávú tervében szerepel. Ahová a megye támogatást ad a beruházáshoz, oda biz­tosítja a személyi feltételeket is, benne von a szabályokban - mondta. — Ilyen szabály nincs — til­takozott Horváth Endre, a megyei tervosztály vezetője, amikor a volt tanácselnök ál­láspontját felolvastam. Orvosi lakás építését csak akkor tá­mogatjuk, ha van orvos, és munkájának tárgyi feltételei hiányoznak. Orfűn kihasználva az enyhe telet, falazzák a rendelőt. .. Forth Etelka

Next

/
Thumbnails
Contents