Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-07 / 38. szám

1989. február 7., kedd Dunűntait napló 5 Gyermekműsorok kistelepüléseken A kis művelődési házak egyre kevésbé tudnak na­gyobb lélegzetű műsorokat szervezni, előadókat meghív­ni. Közismert, hogy az elő­adások, műsorok egyre drá­gábbak. A gyermek és ifjúsági kor­osztály gyakori színházi, illet­ve hangverseny-élményekhez való juttatásához nyújtott se­gítséget az Állami Ifjúsági és Sporthivatal. A korábbi bér­letutalványok helyett az ifjú­sági kedvezmény-rendszer megújításaként meghatáro­zott összegeket utalt át a megyei ifjúsáai és sportosz- tólyoknak. A baranyai MISO 240 000 forintot kapott, ame­lyet a megyei tanács műve­lődési osztálya közreműködé­sével osztott el. A megyei művelődési köz­pont 100 000 forintot, a Bó­bita Bábszínház 120 000 fo­rintot topott erre a célra. A fennmaradó 20 00jből az ál­talános és középiskolások színház- és hangverseny-láto­gatásához lehet — országjá­rások alkalmával — támoga­tást ikérni. Antal Gyuláné, a művelő­dési központ igazgatóhelyet­tese elmonda, a pécsi Szél­kiáltó együttest kérték föl, °kik a „Töviről hegyire" cí­mű új műsorukat húsz bara­nyai falubag mutatják be, pl. Mázaszászváron, Rózsa­fán, Szajkón. A falujáró tur­nék a gyerekek nagy tetszé­sére, mór elkezdődtek. Érthetetlen, hogy a körle- vélre, melyet a kiválasztott kisközségeknek elküldték, töb- ^n nem válaszoltok: fogad­ják-e az együttest vagy n«m ... A Bóbita Bábszínház társulata 24 községben tart előadást, műsorukat mindig az adott korosztálynak és fel­tételeknek megfelelően vá­lasztják ki. Sólyom Kati, a PNSZ színésznője nagy sikerrel szerepel különféle gyermekműsoraival. Képünk a Csipkefa előadásán készült. Fotó: Proksza László Tegnap este tartotta évi köz­gyűlését a Pécsváradi Várbará­ti Kör, amely 1981 óta műkö­dik és jelenleg 167 tagot szám­lál. Az elmúlt évben ez az egyesület is megemlékezett az 1848-as forradalom '140. évfor­dulójáról, mely alkalomból em­léktáblát állítottak akkori kép­viselőjük, Hegedűs Imre tiszte­letére. Gyűjtést rendeztek a budavári emlékmű javára. Az 1988-as Szent István év­ben, amikor a pécsváradi var, az István király alapította mo­nostor felújítása befejeződött, és kiemelt orszóqos ünnepség színhelye volt augusztus 20-án, a kör tagjai régi álmukat lát­ták megvalósulni. Az ünnepség előkészítéséhez a maguk esz­közeivel, társadalmi munkával, szervező munkával járultak hoz­zá. Ez alkalomra jelentette meg a Janus Pannonius Múzeum a helyi üzemék, a tanács és a kör támogatásával Pécsvárad helytörténeti monográfiáját. Augusztus 20-i ünnepi közgyű­lésükön Györffy György pro­fesszor tartott előadást István király művéről és a pécsváradi 'monostor szerepéről. A kör ide­genvezetői tanfolyamot szerve­zett tagjai számára, további archív képeslapokat jelentetett meg Pécsváradról. Idén a németség pécsváradi betelepítésének 300. évforduló­jára emlékeznek, mely témából imár ősszel rendeztek kiállítást a művelődési házzal közösen. A tavasszal emléktáblát avat­nak Cntz Béla, a magyar kór- bonctan iskolateremtő profesz- szora tiszteletére, egykori lakó­háza helyén. Megemlékeznek Kodolányi János születésének 90. és halálának 30. évfordu­lójáról: az író leánya látogat el a körbe, akinek nemrég je- flent meg apjáról írott könyve. A várbaráti kör összeállítja a második világháború pécsvóra- di áldozatainak névsorát és emléket kíván állítani számuk­ra. Ezen a tavaszon is társa­dalmi munkát végeznek a vár környékén, terveik között képes helytörténeti kiadvány is szere- Ipel. Amikor egy zsűrizett tervet nem lehet kivitelezni... A felújított pécsváradi vár Fotó: Proksza László A Pécsváradi Vár baráti Kör közgyűlése A kozármislenyi körzeti meg­bízott rendőr működési terüle­téhez Kozármislenyen kívül Lot-' hárd, Birján Józsefmajorral, Szentkútpuszta, Pécsudvard és Személy tartozik. A fcmb-s iro­dája pedig Pécsett a Puskin téren van. A kmb-s iroda és a szolgá­lati lakás építésének gondola­tát 1984-ben vetették fel a ko­zármislenyi tanácson, amikor tudomást szereztek arról, hogy a Baranya Megyei Rendőr-fő­kapitányság külön keretéből kapnának erre a célra pénzt. A gondolatot megállapodás kö­vette, hogy a tervek elkészül­te utári — a megyei tanácstól pályázat útján - 1985-re ké­rik a pénzt, a munkát 1986- ban kezdik, s 1987-ban átad­ják az irodát és a lakást. A Baranyaterv Lajtai gm-e el­készítette a költségvetés — 1 483 000 forintról — és a ki­viteli tervet 47 880 forintért. A közel másfél milliós költségve­tésre 170 000 forint értékű tár­sadalmi munkát terveztek. A tervet annak rendje, módja szerint zsűriztették, az ÉSZB szakvéleménye azonban a kö­vetkező volt: „A tervet nem javaslom engedélyezésre, mert homlokzati megjelenítésében igényes, a tetőtér kihasználat­lansága miatt gazdaságtalan megoldású. A bizottság költ­ségkímélés miatt racionálisabb alaprajzi szervezést kér a terv jelentős átdolgozásánál.” A Baranyaterv tervezője rövid időn belül tervezői állásfogla­lásában meg is védte a tervet. Az ÉSZB csak javasolhat, dön­tési joga pedig az első fokú építésügyi hatóságnak van. Ezt a jogkört jelen esetünkben - kijelölés alapján — a Pécsi Vá- rosi Tanács V. B. Hivatal mű­szaki osztálya látta el, s meg is adta az építési engedélyt, amely 1987 januárjában jog­erőre emelkedett. Indulhatott volna az építkezés, de... 1987 februárjában mégis másként döntöttek a kozár­mislenyi tanácson: Nem jó az eredeti elképzelés, mert a ter­vezet kmb-s lakás 80 négy­zetméteres alapterületével lu­xusnak tekinthető, nem beszél­ve a költségekről! (Megjegy­zés: a tanács csak a telket adta, a pénzt a Belügyminisz­térium!) Az eredeti telket ér­tékesítette a tanács 450 000 forintért, s egy kisebbet jelöl­tek ki — gazdaságossági szem­pontokat figyelembe véve -, ahova most már kétszintes épü­letet képzeltek el, a földszin­ten a kmb-s irodával és csak 66 négyzetméteres lakással, az emeletre pedig két pedagó­guslakást terveztek. Új költségvetés készült: 1 679 000 forintról — ez csak a kmb-s iroda és a lakásra értendő -, ebben már nincs társadalmi munka felajánlás, s a tervekért újabb 40 000 fo­rintot fizettek ki. A tanács még plusz 300 000 forintot - költ­ségek, időközbeni áremelkedé­sek miatt — megpályázott a megyei tanácstól. A tervet le- zsűriztették, a zsűri 2233/86. szám alatt javasolta is a ter­vet engedélyezésre! Végre in­dult a kivitelezés, a vállalko­zó kisiparos 1989. június 30-i átadásra vállalta a munkát. Igen ám, de: Az épület gazdaságos ki­használásának ma már csak egy akadálya van: a tervezett Jépcsőfetjáró nem fér a kép­be! A lakók vagy a fürdőszo­bát választják, vagy az azt el­torlaszoló lépcsőt, de akkor legalább feljuthatnak a tető­térbe ... M. Gy. A földszinten kmb-s iroda és lakás, az emeleten két pedagógus- lakás épül. A „kifelejtett" lépcső a tetőtérbe vezetne. Nemzetiségi Változtatni kell a „szittya tudaton" Dr. Stark Ferenc minisztériumi osztályvezető előadása Érdekes és sok tekintetben új szemléletet tükröző elő­adást tartott tegnap délután Pécsett, a megyei tanácson dr. Stark Ferenc, a Művelő­dési Minisztérium nemzeti­ségi önálló osztályának ve­zetője. A nemzetiségi bizott­ság hívta meg a Nemzeti­ségi Akadémia című sorozat előadójaként. — Külföldön kedvezőbb kép alakult ki a magyar nemzetiségi politikáról, mint indokolt lenne — kezdte egy meglepő megállapítás­sal —, ugyanis o hazánk­ban a németség jobb hely­zetben varr, mint a környe­ző szocialista országokban, s ezt az európai államok elismeréssel nyugtázzák. A baj az, hogy a vezető poli­tikusok által begyűjtött el­ismerés önelégültséget okoz, s élringat bennünket. To­vábbi problémát jelent/ hogy a közvélemény egy részét már a jelenlegi nemzeti­ségi intézkedések is irritál-' ják — „Nem túlzás ez?” — magában a nemzetiségi közvéleményben pedig azért támad elégedetlenség, mert úgy érzik, nem ezekre a tá­mogatási formákra volna szükség. — Le kell számolni a ha­mis nemzetiségképpel, ami Trianon következtében ala­kult ki Magyarországon - folytatta az előadó. - Az a fikció él egyesekben, hogy például az erdélyi magyar­ság semmiben sem külön­bözik a magyarországitól, s ezt a tévhitet ülteti át a hazai nemzetiségek megíté­lésébe is. Mások egyenesen tagadják a hazai nemzeti­ség fogalmát. Hogyan újul­hat meg a szemléletünk?- Mindenekelőtt a felülről jövő kezdeményezést kell felváltani a nemzetiségek valódi érdekeit kifejező kép­viselettel. S ehhez meg kell teremteni a szükséges jogi, intézményi garanciá­kat. A nemzetiségi kultúra ápolása nem maradhat to­vább egy szaktárca ügye — tekintettel arra, hogy az ál- lamminiszterhez került, re­mény van rá, hogy nem is marad —, s nem lehet pusz­tán ünnepi demonstráció. A maga természetes közegé­ben kell továbbélését bizto­sítani. Dr. Stark Ferenc hangsú­lyozta: - A születendő új nemzetiségi törvény normái nemcsak a kisebbségre, ha­nem a többségre is vonat­koznak. A közgondolkodás­ban tudatosítani kell, hogy hazánkban a magyarságon kívül a nemzetiségek is ál­lamalakítók, s évszázadokon át tevékenyen járultak hoz­zá a nemzet gyarapodásá­hoz. Mi több, tudatosítani kellene, hogy etnikailag is több elemet ötvöz a ma­gyarság, tehát a „szittya" eredet aligha állja meg a helyét. Tolerancia, valódi, s nem szajkózott nemzetközi­ség, a népfelség ' elvéből eredő nemzetiségi jog, védő és támogató jogalkotás, autonómia, nyelvi és kultu­rális szabadság - ennyiben foglalta össze az elérendő célt az előadó, aki jó pél­daként említette Baranya megyét a nemzetiségek fel­karolásában. Az országban elsőként itt megszületett nemzetiségi tanácsrendeletet méltatva, dr. Stark Ferenc megjegyezte: - Megérde­melné, hbgy élő valóság legyen. A nagy figyelemmel hall­gatott referátum után csak egész rövid ideig tartott, míg sorjázni nem kezdtek a kérdések. Egyebek között a következő népszámlálásról, a nemzetiségi tudat alakulá­sáról és az iskolázási lehe­tőségekről folyt az eszme­csere, melynek során a kér­dések megválaszolásában Fischer János megyei műve­lődési osztályvezető is se­gédkezett, H. J. Egy kmb-s lakás kálváriája Döntés felárral Megőrzik a település emlékeit A gabonatermesztés jövedelmezőségének javításáért A gazdaságok csak akkor kössenek szerződést a gabo­naforgalmi vállalatokkal, ha azok az étkezési búzát a cent­rumúméi legalább 5°/0-tol, a takarmánygabonákat pedig 10 százalékkal magasabb össze­gért veszik át tőlük. Ezt nyil­vánította ki közös állásfogla­lásában a kilenc dunántúli me­gye tsz-szövetsége, hogy meg­állítsák a gabonatermesztés jövedelmezőségének további romlását. Szükségesnek tartják azt is, hogy export esetén a belföldi felvásárlási ár és az exportár közötti különbséget a vállalat 50—50 százalékban ossza meg a termelővel. Erre a lépésre, s az össze­fogásra az késztette a területi szövetségeket, hogy a termesz­tők számára kedvezőtlen sza­bályozók, az ipari áremelkedé­sek, a termelési feltételek rom­lása miatt mind több mező- gazdasági nagyüzemben vált veszteségessé a gabonaágazat. A természeti, időjárási hatások kivédhetetlen következményei o termelőket terhelik, ugyan­akkor nem élvezik az idősza­konként jelentkező piaci elő­nyöket. A szerződéses kapcsolatok­ban a legtöbb helyen a fel­vásárló vállalat „erőfölénye" érvényesül. A tsz-szövetségek éppen ezért úgy ítélik meg, ha a termelőszövetkezetek azono­sulnak az állásfoglalásban rög­zítettekkel ; a közös fellépéssel sokat javíthatnak pozíciójukon a mostani szerződéskötések ár­alkujában. Adózunk... Az ügyfélszolgálati táblára majmokat aggat két gyerek, mi­közben az édesanyjuk sokadma­gával sorban áll. Az ügyfelek egyenként mehetnek be az aj­tón, ki kefll várnia mindenkinek a sorát —, a harminc—negyven percet —, még annak is, akinek csak nyomtatvány kell, tehát ké­résének teljesítése maximum fél perel A sorállók méltatlankod. nak, ki halkan, ki hangosab­ban. Pécsett, a Rákóczi út 56. ma­gasföldszintjén ácsorgókat, akik áfa-visszatéritésért, adónyomtat­ványért, tanácsért keresik fel az adóhivatal ügyfélszolgálatát, az is dühíti, hogy hétfő kivé­telével miért csak munkaidőben áll az állampolgárok rendelkezé­sére az iroda, miért nincs leg­alább egy pad, amire leinthet­nének, miért nincs egy eligazító tábla, hogy a nyomtatványt so­ron kívül kiadják. L. Cs. K. Készpénzben (izet az ÍR Az Állami Biztosító a CSÉB-Év- gyűrű biztosítási díj 20 százalékát - ami a személyi jövedelemadóból levonható lenne —, az idén kész­pénzben kifizeti. A kamatelszámo­lást és a készpénz felvételéhez szük­séges utalványt március közepéig postán elküldik az ügyfeleknek. Az ÁB egyúttal tájékoztatja a CSÉB- ÉVgyűrű biztostottakat, hogy az 1988-as évre a 9 százalék alapka­maton felül 7 százalék extra kama. tot ír jóvá részükre.

Next

/
Thumbnails
Contents