Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-04 / 35. szám
1989. február 4., szombat Dunántúli naoio 7 A megyei pärt-ub ü| taglal Füsz Tibor- Olyan munkakapcsolatodat szeretnék kialakítani, amelyek révén közös erővel sikerül a megye félrebillent gazdasági A MOM komlói igazgatója helyzetét egyensúlyba hozni - mondja Füsz Tibor, a Magyar Optikai Művek komlói gyárának igazgatója, a Baranya Megyei Párt-végrehajtóbizottság új tagja. - Emellett nagyon fontos kérdésnek tartom, hogy pártunk politikai és cselekvési egységét megújítsuk, nem megfeledkezve a nyitottságról, a nyíltságról és az őszinteségről. Természetesen ennek része, hogy a napi politikát, az általam képviselt komlói kommunisták, valamint a nem párttagok véleményét elmondjam a vb-üléseken. Mint a városi tanács végrehajtó bizottságának a tagja, és mint igazgató, ismerem a hegyárának lyi gondokat, feszültségeket, így a megyei párttestület munkájában aktívan és bízom abban, hogy eredményesen tudok részt venni. Füsz Tibor komlóinak vallja magát. Tízéves korában került a városba, a Kun Béla Gimnázium elvégzése után diplomát szerzett a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán, majd visz- szatért Komlóra és az erőműben helyezkedett el. Lakás- probléma miatt, a Vegyépszer tiszakécskei gyárába ment, majd visszatért Komlóra és a Carbonnál lett főosztályvezető-helyettes. Fiatalon, 33 évesen nevezték ki a MOM komlói gyárának élére. Munka mellett szinte szüntelenül tanult, megszerezte az alakítástechnológus kohómérnöki, valamint a vegyipari gépész üzemmérnöki oklevelet, s elvégezte az MSZMP Politikai Főiskoláját. Füsz Tibor nős, felesége a Carbonnál szabászati főművezető, három gyermekük van. — Amikor a gyárba kerültem, voltak munkafegyelmi problémák, de kialakult egy stabil munkás- és vezetőgárda, akikkel vállaljuk év közepétől az önállóságot. A részvénytársasági működésünkhöz megfelelő technikai adottságokkal és gyártmányszerkezettel rendelkezünk — ez utóbbit azonban feltétlenül fejleszteni kell. Feladataink közé tartozik, hogy megteremtsük a több lábon állás feltételeit. Ennek egy része már folyik, például Lada személygépkocsikhoz kerékfékhengert gyártunk; az ilyen irányú tevékenységünket bővíteni szeretnénk, de gondolunk arra is, hogy az általunk öntött színesfém öntvények további feldolgozásához fogjunk. Az igazgató elmondta, nem kell attól tartania egyetlen dolgozójuknak sem, hogy nem lesz munkája. Az igaz, hogy az önállósággal megnő a vezetés felelőssége, de az is, hogy igy közelebb kerülnek a piachoz, ami nagy előnyt jelent. Füsz Tibor azt vallja, hogy csak eredményesen működő vállalatok teremthetik meg a gazdaság helyreállítását, s neki az a feladata, hogy a MOM komlói gyára ilyen legyen. Mert, ha a gazdaság jól működik, akkor kevesebb a politikai konfliktus is .. . R. N. Dr. Ivancsics Imre Piti Zoltán A JPTE rektorhelyettese A megyei tanács elnöke „Nem lesz sok belőlünk?” - kérdezi dr. Ivancsics Imre, a Janus Pannonius Tudományegyetem rektorhelyettese, amikor a beszélgetésre kértem: arra célozva, hogy a megyei párt-Vb tagjait már fényképpel bemutatta a Napló. Nem szerénykedés ez és nem álsze- rénykedés: a nyilvánossághoz, a politizáláshoz szokott ember hangos töprengése, menynyit kell megnyilatkozni a legnagyobb hatásfok eléréséhez. Ivancsics Imre 1956-ban került joghallgatónak Pécsre, a KISZ megalakulásakor titkár lett a jogi karon. Jelenleg az államigazgatási tanszék docense - elsősorban a helyi igazgatás kérdéseivel foglalkozik. — A közigazgatásnak kulcsszerepe van a települések életében — mondja dr. Ivan- csics Imre, — nehézkes, elégtelen működése konfliktusok forrása lebet, sőt, a társadalmi élet más területén keletkezett feszültségek is itt vezetődhetnék le. Ezt mi jól látjuk: az egyetem kiépítette kapcsolatait sok más megyével — több helyi közigazgatási korszerűsítés kidolgozásában részt vettünk. S ha arra gondolok, hogy milyen változások várhatók a közeljövőben — a választójog reformja,- az új alkotmány és a tanácstörvény kidolgozása, a közigazgatási bíráskodás bevezetése —, akkor nyilvánvaló, hogy a helyi igazgatás szerepe megnő, mert a változások az önkormányzatiság erősítése irányába mutatnak.- Mi készteti a tudományos munkát végző jogászt arro, hogy politikai munkát is vállaljon? — A társadalomtudományok művelése politikai érzékenység nélkül elképzelhetetlen ~'• nem mintha a tudománynak az lenne a szerepe, hogy a napi politikát igazolja. Ugyanakkor jó, ha a tudomány a politika számára hasznosítható eredményeket is hoz. — Ennek jegyében mi az elképzelése a következő hónapok, évek tennivalóiról vagy ha úgy tetszik, mi a programja? — A közigazgatásban sokkal komolyabban kell vennünk a demokráciát, de persze, nem Parttalanul, mert az működési zavarokat okozhat. Kevésbé általánosan fogalmazva-, meg kell tanulnunk a kisebbségi vélemények tiszteletben tartá- sát,, meg kell szerveznünk es eltűrnünk a különböző érdekek felszínre kerülését. Köz- megegyezést tudni létrehozni, ebben pedig a legdöntőbbnek tartom az információk széleskörű ismeretét. És itt már a Pártirányitásra is gondolok. ^ párt alapvető társadalmi folyamatokról nem tekinthet el, ezt befolyásolnia, alakítania kell. Pártirányítás ezután is lesz, <fe ez nem lehet direkt,' beavatkozó és informális. Nem intézhető el egy-egy határozattal. Át kell gondolni, meddig terjedjen ez az irányítás és milyen módszerekkel. Az előkészítés pedig tudományos alapokon történjék, a terepismeret elengedhetetlen. Célszerű, hogy döntéselőkészítésben szakértők működjenek közre. A politikának az olyan magyarázkodása, hogy „nem ismertük, nem gondoltunk rá”, a jövőben egyre kevésbé fogadható el. G. T. Ha ma valaki így fogalmaz: különböző szervek, testületek bizonyos funkcióiban dolgozó emberek kettős malomban őrlődnek — messze nem közelíti meg a valóságot! Hovatovább a felelős döntések előkészítésének időszakában, a döntéshozatalkor mindössze két irányú présről beszélni — ez egy álomnak tűnik. Nem tudom pontosan, erre gondolt-e Piti Zoltán, a megyei tanács közelmúltban megválasztott elnöke, amikor azt mondta: a tanácsnak politizálnia kell.- Van ehhez mozgástere?- Az mindig van, nem tudok elképzelni olyan helyzetet, hogy ne lenne. Az más kérdés: felismerjük-e ezt a lehetőséget. Rendkívül sokrétű, érdekes és izgalmasnak is mondható kihívásokkal kell szembenéznie a helyi politikának is. Az igény megvan, de sajnos, leszűkítve: a közvélemény és a tömegkommunikáció hajlamos lenne a közigazgatást belekényszeríteni egy formai változtatásba. Azt vallom, hogy ! szélesebb körű elvárásokkal kell szembenézni: nem elég olcsóbb közigazgatást megvalósítani, de annak korszerűbbnek, hatékonyabbnak, ember- központúbbnak kell lennie, ismérvének tekintem a menedzselő-jelleget — sőt: a vállalkozási készséget —, s természetesen ezek mellett nem elhanyagolható szempont az olcsóság sem.- Ez feltételezi a tanács-< testület szerepének átgondo- Jását is.- Nemcsak a testületét. Egyelőre úgy tűnik, hogy a reform- folyamatok a tanácsokon kívül hatnak, de tudni kell: bármilyen változásnak - csak példaként említem az alkotmányszabályozást — hatása lesz a tanácsi munkára is. Tegyük hozzá: a tanácsi munka soha sem volt csak igazgatási tevékenység, ma pedig egyértelműen politikai, közhangulatot alakító súlya van. A politika pedig érdekirányított, s a tanácsnak ezekkel az érdekekkel számolnia kell, velük szemben nyitottságra van szükség.- A megyei tanács tehát a területi politika egyik irányitója. Am ugyanez a feladata a pártnak és ön a megyei párt-vb tagja. Adott esetben más-más érdekeket kell képviselnie az egyik és a másik testületben.- Meg kell szüntetni a párhuzamosságokat. A politikai testületnek nem kell minden elméleti és gyakorlati kérdéssel szakmai mélységben foglalkoznia. Erre ott vannak az ön- kormányzati alapon szerveződő tanácstestületek. De én úgy érzékelem, hogy ilyen aprólékos útmutatásokat ma már nem is kíván adni a megyei pártVarga Mihály A MÉV vezérigazgatója — Hárman vagyunk testvérek. Amikor a bátyám gimnazista lett, nekem a nyolcadik után olyan iskolát kellett választanom, ahol jelentős ösztöndíj is van. igy jöttem Pécsre vájártanulónak . . . Azóta nagyon megszerettem ezt •a szakmát és a várost - en- lékezik a negyvenkét éves Varga Mihály, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat vezérigazgatója. Vájáriskola, bányaipari technikum, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem (itt szerzett okleveles bányamérnöki diplomát, és itt lett párttag), féléves vezetőképző, MLEE szakosító. Az iskolapad mellett, a gyakorlatban is tanult épp eleget a szénbányánál és az ércbányánál. Bányamérnökként az ércbánya III. üzemében kezdte. Bebizonyította rátermettségét és szakértelmét az üzemben, majd a vállalati központban mind felelősebb beosztásokban. 1988. október 1-jétől a MÉV vezérigazgatója. Nős, felesége gyermekgyógyász, két lánya van.- Van jövője a pécsi uránércbányászatnak?- Manapság nincs könnyű helyzetben az iparág és a vállalat, hisz az egész világban leszálló ágba került az atomenergia-ipar. Ráadásul az 1980. óta bekövetkezett jelentős anyag-, munkabér- és energiaáremelések miatt igen magas a költségszintünk. Nemrég egy szovjet minisztériumi munkabizottság elemezte vállalatunk műszaki, gazdasági és pénzügyi tevékenységét és megállapították: helyzetünk a naturális mutatókat tekintve az 1980-as szinthez képest valamelyest javult. A prognosztizált készleteink 30-40 évre biztosítottak, a mai ismereteink szerint még 25 évig van mit bányásznunk. Mellettünk szól: alapanyagot tudunk biztosítani a paksi fűtőelemhez, még a következő 2 darab ezres blokk beállítása esetén is. A több lábon állás a MÉV- nél is olyan követelmény, mely a stabilizálódás záloga. A kutatás-fejlesztésnek köszönhetően a vállalat termele- * si-termelékenységi mutatói a bányaművelés mélység felé történő eltolódása ellenére sem romlottak. A termelés hatékonyságának növelésében szerepet játszik a szervezeti és irányítási rendszer korszerűsítése és a különböző melléktevékenységek felfuttatása. Melyek ezek? A világon igen keresett ritkaföldfémek előállítása, a műszergyártás, az acélöntvények gyártása, a gumimegmunkálás, az AnDo robbanóanyaggyártás. Tehát a vállalkozói tevékenység bővítésével és az alaptevékenység gazdaságosabbá tételével van jövője a vállalatnak. — A megyei párt vb új tagjaként mit kíván szorgalmazni? — A mecseki bányászattal kapcsolatban alapvető kérdésként kívánom képviselni és kihangsúlyozni: Pécs és Baranya nem nélkülözheti ezt a termelési kultúrát, hisz nagyon sok embert érint. Műszakiként mélységesen meg vagyok győződve, hogy egy ilyen kis országnak, mint Magyarország, becsülni kell valamennyi bizottság. Inkább a pártban politikusán gondolkodókra támaszkodik, megnő a személyiségek szerepe a területi munkában. A tanácstestüiet törekvései meg kell hogy jelenjenek a pártbizottsógi testületben is, ennek leszek én ott szószólója. Ez pedig mór nem párhuzamosság, inkább munkamegosztás.- Korábban megyei tanácselnök-helyettes is volt. Most úgy érzi: visszajött? Más most a szervezet, más feladatok vannak, más eszközök, más partneri kapcsolatok. A ma elvárásaihoz kell igazodnia a tanácstestületnek, a tisztségviselőknek és az apparátusban dolgozóknak egyaránt. M. A. energiahordozó termelési lehetőségét, mivel ezt az ország nem nélkülözheti. Energia nélkül nincs vérkeringése a népgazdaságnak. A megyei pórt vb-ben, az operatív tevékenységem arra fog irányulni, hogy egyes határozatok és feladatok végrehajtását főként a várható eredmény oldaláról vizsgáljuk. Tehát maga a tevékenység legyen rendszerszemléletű. M. L. Alkotmányozó gyűlés, népszavazás Az Országgyűlés téli ülésszakán, s azt megelőzően is többen indítványozták: a parlament alakuljon át alkotmányozá . nemzetgyűléssé. Ennek jogszabályi feltételeiről kérdezte dr. Fűrész Klárát, az ELTE docensét az MTI munkatársa. — Az alkotmány elfogadására, illetve módosítására több fajta eljárás alakult ki a különböző országokban. Az egyik változat, amikor népszavazással döntenek az alaptörvényről, egy másik forma pedig az alkotmányozó gyűlés, nemzetgyűlés létrehozása. Előírhatnak külön eljárási szabályokat is, igy például hazánkban is — jelenleg — kétharmados, úgynevezett minősített többség szükséges az alkotmány törvényerőre emeléséhez — emlékeztetett dr. Fűrész Klára. — Az alkotmányos referendum azt jelenti, hogy a törvényhozó testület alkotja meg az alaptörvényt, ám az addig nem lép hatályba, amíg népszavazás nem szentesíti. Ezt az intézményt ismeri például az osztrák alkotmány is. Az 1958-as francia alaptörvény úgynevezett fakultatív referendumot tartalmaz: a köztársasági elnök dönti el, népszavazásra bocsát- ja-e az alkotmány, vagy sem. A referendum a szocialista országokban sem ismeretlen. Úgy fogadták el 1968-ban az NDK, 1971-ben a bolgár és 1976-ban a kubai alaptörvényt, hogy először a törvényhozó testület, majd a lakosság szavazott. — A másik lehetőség az alkotmányozó gyűlés. Ez olyan választott testület, amelynek kizárólag az alaptörvény megalkotása a feladata. Amikor ennek eleget tett, feloszlik. Az új alaptörvény megalkotása kapcsán hazánkban felmerül, hogy a jelenlegi képviselők, a ha- gyományos módon megvá- lasztott parlament felvállalhatja-e a döntést egy ilyen jelentős kérdésben. Amennyiben nem, akkor az új választójogi törvény alapján megválasztott testület elé kerülne az alkot- mány. A másik lehetőség, amikor is alkotmányozó gyűlés tagjai, felkészült, hozzáértő, rátermett emberek határoznának e nagy horderejű kérdésekről. Er- ről a jelenlegi országgyűlésnek kellene állást foglalni. Eszerint a mostani parlament elé két alternatíva kerülne. Egyrészt legyen-e alkot ányozó gyűlés, amely azt sugallná, hogy ők nem alkalmasak az alaptörvény megalkotására. A másik eset:^ a leendő, új összetételű törvényhozás döntsön az alkotmányról, ám azt erősítse meg a referendum. Ügy vélem, az utóbbira van reális esély, egy alkotmányozó gyűlés szakmailag megalapozottabb alaptörvényt alkothatna. ~ jogszabály-előké- szítőknek mielőbb el kell dönteniük, melyik megoldás mellett tudnak érdemi érveket felsorakoztatni, és arról az országgyűlés véleményét kell kérni. - Minden lehetőséget mérlegelve tehát — néhány hónappal az alkotmánytörvény előtt szükséges kodifikálni az új választójogi törvényt, amelynek rendeznie kell az említett kérdéseket — mondotta végezetül dr. Fűrész Klára.
