Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-28 / 59. szám

2 Dunántúli napló 1989. február 28., kedd a független képviselők csoportjának ülése A közös gondok barátságot szültek Stipe Suvar és Grósz Károly tárgyalása a Jelen vadászkastélyban Esti beszélgetés Mohácson: a 24. óra utolsó percét most már maximálisan ki kell használnunk (Kiküldött munkatársunk jelentése a pártfőtitkár jugoszláviai látogatásáról) Hétfőn megkezdődtek az MSZMP konzultációi a parla­menti képviselők csoportjaival a megüresedő országgyűlési el­nöki funkció betöltéséről. A független képviselők csoportjá­nak hétfői ülésén, a Parla­mentben Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kért véleményt az MSZMP személyi javaslatairól, amelyek között Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, a parlament külügyi bizottságá­nak elnöke, továbbá Pozsgay 'Imre és Nyers Rezső, a Poli­tikai Bizottság, tagijai, állammi­niszterek neve is felmerült. Ez­zel kapcsolatban Fejti György hangsúlyozta, hogy a párt ál­láspontja szerint az ország; gyűlés elnöki tisztének betölté­sére olyan személyt kívánatos megválasztani, aki országosan ismert, közmegbecsülésnek ör­vend és keHo politikai tekin­téllyel rendelkezik. Hozzátette: az országgyűlés új ügyrendje szerint a parlament elnökének választására jelölőbizottságot (kell felállítani, ez a jog a Ha­zafias Népfrontot illeti meg. A hozzászólók közül Avar István (Budapest) úgy véleke­dett: fontos, hogy a házelnök ne csak politikai, hanem jogi értelemben is tisztában legyen a parlament lehetőségeivel, ezért ő személy szerint egy jo­gász mellett szavazna. Varga Imre (országos lista) megdöb­benésének adott hangot Pozs­gay Imre és Nyers Rezső eset­leges jelölésével kapcsolatban. Úgy tűnik, mintha a pártveze­tés jövőben ezt a két sze­mélyt nem venné tekintetbe — mondotta. Szűrös Mátyás jelö­lésével azonban egyetértett. Az elhangzottakra 'reagálva Fejti György elmondotta: a házelnöki funkció felértékelő­dőben van. Az Országgyűlés elnöke komoly politikai súllyal rendelkezhet a jövőben, tevé­kenysége alapvetően befolyá­solhatja a kormányzat és a parlament egészséges, eredmé­nyes együttműködését. A független képviselők cso­portja az ülésen tájékozódott az MSZMP Központi Bizottsá­gának az alkotmány koncep­ciójával kapcsolatos állásfogla­lásáról is. Fejti György szóbeli előterjesztését követően a kép­A viseg rád—nagymarosi víz- képcső építése ellen tiltakozó aláírásokat tartalmazó íveket hétfőn a Parlamentben adta át Stodinger Istvánnak, az Or­szággyűlés elnökének a Duno- mozgalmak képviseletében egy háromtagú csoport: Szegfő András (Dunakor), Szekeres László (Nagymaros bizottság), Vit László (népszavazást köve­telők csoportja). A petíció, amelyet több mint 124 ezren írtak alá, az építke­zés azonnali felfüggesztését és viselők számos kérdést intéztek a Központi Bizottság titkárá­hoz, s többen véleményt is mondtak a tervezetről. Varga Imre (országos lista) üdvözöl­te, hogy az MSZMP felülvizs­gálta téves gyakorlatát, s le­hetőséget kínál a hatalom gyakorlásának megosztására. A sztrájkról szóló törvényja­vaslat vitájában Halmos Csa­ba államtitkár ismertette a ter­vezetet kidolgozó Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal állás­pontját. Az előzetes egyeztető tárgyalások, megbeszélések ta­pasztalatai alapján úgy vélte: mindenki azon az állásponton van, hogy a munkabeszüntetés csak végső érdekérvényesítő eszköz legyen. A SZOT nevében Kósáné Kovács Magda titkár csak olyan sztrájktörvényt tartott el­fogadhatónak, amely garan­ciális védelmet nyújt a mun­kavállalóknak, nem korlátoz alapvető emberi és munkavál­lalói jogokat, s egyúttal szo­ciális érzékenységet is tükröz. Ezért a SZOT nem ért egyet a gyárkapu mögé szorított sztrájk gondolatával, vagyis azzal, hogy a munkabeszüntetés csak akkor jogszerű, ha munkahelyi konfliktusból eredően közvet­lenül a munkáltató ellen irá­nyul. Forgács Pál, a Tudomá­nyos Dolgozok Demokratikus Szakszervezete véleményét tol­mácsolva kifejtette: egyértel­műen korlátozó jellegűnek tart­ják a sztrájktörvény tervezetét. Nem kis meglepetést keltett a jelenlevők körében, amikor Halmos Csaba államtitkár ösz- szefoglalójában kijelentette: a törvénytervezettel kapcsolatban nincsen lényegi nézetkülönbség a kormány, az alternatív szer­vezetek és az itt felszólalók között. Ezt indokolva rámuta­tott: a tervezet nem akarja a munkahelyre szűkíteni a sztrájkjogot. Lehet, .hogy nem egyértelmű a paragrafus meg­fogalmazása, de a tervezet ér­telmében jogos lehet a kor­mányzati vagy parlamenti dön­tés elleni sztrájk is. Hozzáfűz­te: a sztrájktörvény nem korlá­tozó szándékkal született, hi­szen a jogalkotó tisztában van azzal, hogy egy ilyen törvény több bajt okozna, mint a je­lenlegi jogbizonytalanság. megfelelően előkészített, társa­dalmilag ellenőrzött népszava­zás kiírását követeli. A Dona- mozgolmak képviselői ezzel kapcsolatoson hangsúlyozták: a nagy számú aláírás tanúbizony­sága szerint az októberi parla­menti döntés nem tükrözte az ország lakosságának akaratát Ügy vélekedtek, hogy az épít­kezés felülvizsgálata még ma sem késő és a viseg'rád—nagy­marosi vízlépcső elhagyása több tízmilliárdnyi kiadás meg­takarítását jelentené. Ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Hétfőn Gyenes Andrásnak, a KEB elnökének vezetésével ülést tartott az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága. Kovács Béla, a KB gazdál­kodási osztályának vezetője tá­jékoztatást adott a párt idei költségvetéséről és gazdálko­dásának időszerű kérdéseiről. Mint ismeretes, a Parlament múlt évi ülésszakán csökken­tették a párt- és a tömegszer­vezetek anyagi támogatását, s így 635 millió forinttal csök­kent az MSZMP állami költ­ségtérítése is. így olyan hely­zet állt elő, hogy a párt mint­egy 300 millió forinttal többet juttat vissza az állami költség- vetésbe, mint amennyit onnan kap. Az állami költségtérítés ugyanis 1 milliárd 45 millió forint, viszont az MSZMP 1 milliárd 340 millió forintot fi­zet be a pártvállalatok nyere­sége, illetve különböző adók formájában az állami költség- vetésbe. így az MSZMP műkö­déséhez az állam valójában nem járul hozzá, viszont a párt olyan szolgáltatásokat is nyújt, ami állami feladat. A párt költségvetésében ez évben jelenleg mintegy 200 millió forint hiány mutatkozik. A kiadások jelentős része bérjellegű, s jól­lehet, az MSZMP függetlenített apparátusa meglehetősen ala­csony, megtakarítás részint az apparátus további létszámának csökkentésével, részint a társa­dalmi munkatársak széles körű bevonásával érhető el. A KEB álláspontja, hogy a párt gaz­dálkodásának feltételei megle­hetősen szűkösek, mégis van­nak rejtett tartalékok, amelye­ket mielőbb fel kell tárni és hatékonyan felhasználni. A párt kezelésében jelenleg 2641 ingatlan, illetve ingatlan- rész - székházak, oktatási in­tézmények, párthelyiségek - van. Ezek tulajdonjogáról 1977-ben az MSZMP akkori ve­zetése az állam javára le­mondott, s így az azóta épült létesítmények is állami tulaj­donba kerültek. Ezek nagyrészt a párt anyagi eszközeiből épültek, illetve jelenleg is ab­ból tartják fenn és fedezik a felújítás, a karbantartás költ­ségeit. A KEB úgy látja, hogy az új helyzetnek megfelelően jogszerűen rendezni kell a párttulajdont is. A testület Somogyi Imrének, a KEB titkárának előterjeszté­sében elfogadta azt a tervezet- és munkaprogramot, amely a KEB gyakorlati tennivalóit tar­talmazza a Központi Bizottság gazdálkodásának ellenőrzésé­ben. Ennek egyik eleme, hogy a KEB a költségvetést még a jóváhagyása előtt testületileg megismeri, megvitatja, vélemé­nyezi. A testület döntött pártfegyel­mi büntetések elleni fellebbe­zésekben, illetve eltörölt párt­büntetéseket, továbbá ellen­őrizte saját határozatát, és el­bíróit pártba való visszavétel iránti kérelmeket. Folytatás az 1. oldalról.) Fáradtabb vendéglátó aligha képzelhető el, mint amilyennek Stipe Suvar, a JKP elnökségé­nek elnöke látszott tegnap reg­gel Bellye melletti Jelen nevű vendégházban, József nádor herceg egykori vadászkastélyá­ban, amint Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát várta. Mint jugoszláv kollégáim elmondot­ták, Belgrádban még vasárnap késő éjszakáig az éhségsztrájk fegyverével harcoló koszovói bányászok sorsáról tárgyalt a jugoszláv párt- és állami ve­zetés, amikor a tudósítást írom a telexgépeken már látom, hogy ezúttal eredményes volt kétségbeesett lépésük. A vadászkastély ajtajában, közvetlen munkatársaival be­szélgetve várta a magyar párt főtitkárát, talán a Duna és Dráva ölelésében levő földek felett áramló csípős februári széltől remélve felüdülést. Az újságírók az 1977-es esemény­ről anekdotáztak, amikor I. B. Tito és Kádár János ugyancsak itt találkoztak. Márkus Gyula, az MTI belgrádi tudósítója a pontos helyét is megmutatta, ahol a vadószzsákmányt, egy kapitális szarvasbikát bemutat­tak. Nos néhány perccel ké­sőbb megérkezett Grósz Ká­roly BMW-je, majd Lukács Já­nos, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, hazánk belgrádi nagykövete, Györke Sándor, a főtitkár tanácsadói is. Ettől a pillanattól a vadászkastély halijában és a tárgyalóterem­ben levő olajfestmények su­gallták csupán a vadászhan­gulatot, a tárgyalófelek mint­egy negyedórás riporteri ost­romtól megszabadulva sürgő­sen munkához láttak. Először a vendéglátó Stipe Suvar mutatta be munkatársa­it, elsőként a jobbján ülő Va- szil Truposzkit, a JKSZ elnök­ségének tagját, a párt nem­zetközi kérdésekért felelős mun­katársát. A fiatal, állítólag 1951-ben született erőteljes ma­cedón fiatalemberrel kapcsolat­ban a jövőt illetően jó hírek keltek szárnyra. Grósz Károly elsőként a jobbján ülő Lukács Jánost mutatta be, akivel a későbbiekben beszélgettem azokról az időkről, amikor Pécs város pártbizottságának első­titkáraként, 1980-tól a megyei pártbizottság elsőtitkáraként a határ két oldalán élő em­berek a gazdasági, kulturális, sport- és politikai kapcsola­tok egész sorát építették ki, amelyek az elmúlt 10-15 esztendőben csaknem mindig erősödtek, ez még akkor is igaz, ha a bevásárlóturizmus akozott is gondokat. Nos a két pórtfőtitkór és munkatársainak tegnapi talál­kozóján inkább azokról az ál­talános hangsúlyokról esett •szó, amelyben a két párt a gazdasági és politikai refor­mokban együtt halad. Mint a sajtótájékoztatón, amely a tervezettnél egy órával később, délután fél 3-kor kezdődött (ekkor mór ebédszünetet sem tartva öt órája tárgyaltak, s még két fontos tárgyalási pon­tot az ébéd idejére halasztot­tak) Stipe Suvar elmondotta, Ihogy bár Grósz Károllyal először találkoznak, régi ismerősként tárgyalnak. A szocialista világ nagy megpróbáltatások, nagy kihívások előtt áll, de gyer­mekbetegségeitől meg kell sza­badulnia, ha nem akar bele­halni. Mélyreható gazdasági, politikai, tudati, magatartási reform képes csak megújítani. A tudósító Stipe Suvar beszé­dét, miként Grósz Károly, a sajtótájékoztatón elmondott bevezető bészédét is, önkénye­sen tallózza. (Szombati szá­munkban a magyar főtitkár ju­goszláviai látogatására a mos­taninál részletesebben visszaté­rünk.) Grósz Károly másként fogalmazva, de hasonlót mon­dott, mint a JKSZ elnöke: az élet a biológiai törvény hatá­sára az új generációkat új veszélyekre csábíthatja. Egyrészt azt hihetik, hogy a történelem ott kezdődik, ahol ők politizál­ni kezdtek, másrészt lehet, hogy ők is találkoznak a régi hibákkal, de nincs sem bátor­ságuk, sem erejük megtagad­ni azokat. Ezért is kell a két egymás mellett élő népnek ál­landó párbeszédet folytatnia, s azért is, mert nem a mi or­szágaink a világ legnagyobb rválságglócai, amelyek miatt ön­bizalmunkat kell veszteni. A program csúszott, már- már úgy tűnt, hogy a mohácsi pártbizottságon hiába várják Grósz Károlyt és munkatársait. A párt főtitkára mégis meg­szakította útját. A tudósító csütörtök óta figyelemmel kí­sérte a párt főtitkárának mun­kaprogramját, s ezért is kezd­te jegyzetét azzal, hogy Stipe Suvar kimerültségéről szólt. Nos tegnap a késő esti órák­ban Grósz Károlyon is látszott, omit a Jelen vadászkastélyban tartott sajtótájékoztatón mon­dott: „Az a baj, hogy a nap csak 24 órából és egy éjsza­kából áll, Így nem tudunk egymás gondjaival többet foglalkozni, részletesebb és ál­landóbb párbeszédet fenntar­tani . .." Tény, hogy tucatnyian fo­gadták Mohácson. köztük Dányi Pál, az MSZMP Bara­nya Megyei Bizottságánok első titkára, Piti Zoltán, a Baranya Megyei Tanács elnöke, Dsve- cseri József, Mohács Város Pártbizottságának első titkára, dr. Németh Elemér, Mohács Város Tanácsának elnöke, a városi pártbizottság valameny- nyi munkatársa ... A párt fő­titkára észrevette az üdvözlők mögött álló Udvardi János és Lippai István munkásőröket, üdvözölte őket és elbeszélge­tett velük. A rövidre tervezett beszélgetés itt is hosszúra nyúlt: Devecseri József és Né­meth Elemér természetesen el­mondották örömeiket és gond­jaikat is, Grósz Károly ezúttal is a tennivalók sürgősségét hangsúlyozta, amikor arról beszélt, hogy a 24. óra utolsó percében vagyunk, ezt a per­cet most már maximálisan ki ■kell használnunk boldogulá­sunkra. Az új pártházat a mo­hácsi kommunisták a szó igaz értelmében tegyék a NÉP há­zává. A késő estében, zuhogó esőben is kisebb tömeg bú­csúzott Mohácson a párt fő­titkárától .. . A ZSOLNAY PORCELÁNGYÁR felsőfokú (számviteli főiskolai végzettségűek előnyben) végzettségű munkatársat keres üzemgazdász munkakörbe. Jelentkezés a vállalat személyzeti és munkaügyi osztályán. Telefon: 25-266/222, A ZSOLNAY PORCELÁNGYÁR okleveles villamosmérnök végzettségű pályakezdő férfi munkatársat keres A nergetikus munkakörbe. (Számitógépes adatfeldolgozásban való jártasság előny.) Jelentkezés a vállalat személyzeti is munkaügyi osztályán. Telefon: 25-266/222. — .. .......................................................... ..................................................................... > Al apítvány István király emlékműre Tegnap délután bensősé­ges háziünnepségen búcsúz­tattuk jelképesen kollégán­kat, Hársfai Istvánt nyugdíj­ba vonulása alkalmából. (Azért jelképesen, mert mun­kájára nyugdíjasként is szá­mot tart a szerkesztőség.) Kollégánk ezt az alkalmat ra­gadta meg, hogy bejelentse: alapítványt létesít Pécs város részére. Részlet az alapítványt tevő levélből: „Pécs csaknem ezeréves magyar város létét annak köszönheti, hogy ál­lamalapító I. (Szent) István királyunk 1009-ben itt alapí­totta meg tiz püspökségének egyikét. Az elmúlt esztendő­ben emlékeztünk meg az uralkodó halálának 950. év- fordulójára, mely alkalomból kapta vissza az István tér a korábbi Szent István tér el­nevezést. A következő évek két jelentős Szent István év­fordulóhoz kötődnek: 1997- ben lesz ezer esztendeje, hogy Géza fejedelem Ha aty­ja halála után az ország fe­jedelme lett; 2001-ben pedig ezer esztendeje lesz annak, hogy megkoronázták, és az ország első királya lett. A közelmúlt emlékezetes em­lékmű-vitája kapcsán több­ször is felvetettem> Pécs úgy emlékezhetne megi méltó mó­don az első magyar király­ról, ha az említett ezeréves évfordulók alkalmából, azo­kat megelőzve szobrot állíta­na neki a róla elnevezett téren, vagy a Székesegyház közvetlen környezetében. A gondolatot most a megvalósulás útjára szeret­ném terelni, ezért a jelen alapítvány keretében 10 000 forintot helyezek letétbe a szoborál- litás céljára, s felkérem Pécs társadalmát, hogy támogas­sa e célt." . Petíció átadása a Parlamentben Grósz Károlyt, aki az esti órákban Mohácsra is ellátoga­tott, nagy tömeg búcsúztatta Fotó: Proksza László Lombosi Jenő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents