Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-27 / 58. szám

1989. február 27., hétfő punomon napiú 3 Pécs építészeté egy amerikai folyóiratban „1975-től Budapest helyett Pécs Magyarország épí­tészeti központja” - ezzel o ránk, baranyaiakra nézve hízelgő kijelentéssel indítja bemutató írását városunk (Pécs) tervező generációiról „The American Institute of Architects" (az Amerikai Épí­tészeti Intézet) lapjának, az ARCHITECTURE-nak hasáb­jain Mr. John Mácsai,, 3 diicagói egyetem magyar származású, saját céggel rendelkező építészprofesszo- ro. A folyóirat a világ 18 országából mutatja be a legújabb építészeti törekvé­seket. Magyarországot Pécs képviseli ebben a rangos körképben. A „földgolyó” szakemberei amikor az új­ságot lapozzák, Oslo, Sri Lanka, Madrid, Helsinki, Amsterdam, Ottawa és Pá­rizs épületcsodái mellett a pécsi belváros új épületei­vel,ragyogóan színes pécsi utcaképekkel ismerkedhetnek meg. Mácsai professzor szerint a mai pécsi építészet ered­ményei mögött jól érzékel­hető a’'város 2000 éves múlt­jának gazdag építészeti öröksége, annak sokfélesé­ge. Ezt követik a mai épí­tészek is, ez teszi az itteni építészetet igazán izgalmas­sá, világviszonylatban is ér­dekessé. A cikk részletesen méltat­ja Dévényi Sándor, Weiler Árpád és Várnagy Péter leg­újabb munkáit. Sikereik tit­ka — így a szakfolyóirat — e város szabad szellemisé­gében, s abban kereshető, •hogy a helyi vezetés már a 70-es évektől Magyarorszá­gon szokatlan szabadságfo­kot biztosított az építészek­nek a tervezésben. így jö­hetett itt létre korábban a Pécsi Csoport Csete György vezetésével, és ennek fel­bomlása után a most itt dol­gozó építészek már erre az alapra is építkezhettek. A folyóiratot lapozgatva furcsa szembesülnünk azo<- kal a Dunántúli Naplóban folyt vitákkal, melyek szinte mindegyik, most fegyértel- műen magas minősítést ka­pott épületek létrejöttét kí­sérték. Joggal tehetnénk hozzá a cikkhez, hogy ezek a viták is részesei a pécsi építészet nemzetközi elisme­résének. A lapban 'közölt írás nyomán valószínű, hogy megnő a nem­zetközi építész társadalom ér­deklődése városunk felé. Or­vostudományunk nemzetközi kapcsolatai több orvoskong­resszust hozott már Pécsre. Zenei életünk elismerése le­hetővé tette az Európa Can- tat megrendezését. A cikk nyo­mán talán jogos a gondolat felvetése: vajon nem pályáz­hatna-e a város eredménye­sen egy nemzetközi építész- kongresszus megrendezésére is? Tóth Tamás Magyar — Finn Társaság alakult Az első testvérváros Pécs és Lahti volt Sütó László öWen éve ápolja baráfi kapcsolatóif a finnekkel Az YV — Mi Együtt —, Helsinkiben megjelenő irodalmi hetilap februári számában cikket közöl Sütő László, a magyar lélek kalauza címmel Magyar—Finn Társaság ala­kult, tulajdonképpen az 1937- es újjászervezéseként. Létreho­zását a budapesti Kalevala Ba­ráti Kör kezdeményezte decem­berben, és alapvetően a ha­zánkban dolgozó baráti körök szövetségeként működik majd, bár nem kötelező a körök be­lépése, maguk döntik el, mi­lyen szervezeti keretekben ápol­ják a kapcsolataikat. Az alap évtizedekre nyúlik vissza, a testvérvárosi kötődé­sekhez. Az első finn és ma­gyar testvérváros Pécs és Lahti volt, azóta huszonnyolc kap­csolat létesült hazai és finn települések között. A társaság szervezésében tevékenyen részt vett a pécsi baráti kör is, az alapszabály és a program ki­dolgozásában egyaránt. A tár­saság hatvan tagú választmá­nyának így lett tagja Pécsről dr. Végh József, Márk Tamós- né és Sütő László. A társaság elnöki tisztét Pozsgay, Imre államminiszter tölti be’, kulturális elnökhelyet­tes Hajdú Péter akadémikus, társadalmi elnökhelyettes Gáti Tamás, az MSZMP KB munka­társa, titkára Révay Valéria, a nyíregyházi baráti kör elnöke. Az ellenőrzőbizottságnak tagja dr. Végh József, a pécsi bará­ti kör elnöke is. A társaság megalakulását február 28-án jelentik be a budai Vigadóban. Az előzetes tájékoztatást első kézből kap­tuk Sütő Lászlótól, a választ­mány tagjától. Sütő Lászlónak személyes öröme is o társaság megala­kulása, hiszen ötven éve fűzi baráti szálait a finn emberek­hez. A kerek évfordulóra Hel­sinkiben tiszteletbeli tagjává választotta őt a Finn- Magyar Társaság. Az ötven év emlé­keiből készített kiállítás anya­gát — hóromszázhatvan diára átdolgozva, odaajándékozta a Finn-Magyar Társaságnak, amely a Pori-i Magyar Irodal­mi Központban helyezte el az értékes dokumentumösszeóllí- tást. A hazai társaság a finnor­szágihoz hasonlóan, szeretne többet tenni a két nép ba­rátságának erősítésében. Finn­országban nagyon népszerűek a magyar napok, magyar he­tek, az emberek rendkívül ér­deklődők. Nálunk jóval több tennivalóra van szükség ennek érdekében, mert a kezdeti lé­pések - itt Pécsett is -. azt mutatják, hogy fel lehet kelte­ni a gyerekek érdeklődését is: legutóbb a Felsővámház Üti Iskolában tartott diavetitéses beszámolót Sütő László, azóta hét kisdiák jelentkezett nála, szeretne finn 'gyerekekkel ba­rátkozni. A társaság programja széles körű kapcsolatteremtést ígér mindazokkal, akik részt vállal­nak a tevékenységében. A nyelvtanuláson kívül, számos rendezvény jelzi a lehetőségek sokszínűségét. Ma, hétfő délután 15 órakor a pécsi baráti kör megkoszo­rúzza Vikár Béla- emléktáblá­ját, születésének 130. évforduló­ja alkalmából, a pécsi Mátyás Király utca 17-ben. A Kalevala fordítójának tiszteletére a Má­tyás Király Utcoi Általános Is­kola diákjai adnak műsort. G. M. Még be lehet nevezni, milliomossá tesszük Csaknem 8000 megfejtés a DN Panoráma februári keresztrejtvényére Sorsolás az OTP Baranya Megejtettük a sorsolást a DN Panorá­ma februári keresztrejtvény helyes meg­fejtői között. A szerencsekerék megforga- tására az OTP Boranya Megyei Igazgató­ságán, háromtagú bizottság jelenlétében került sor. A bizottság elnöke az OTP részéről Csősz Violetta osztályvezető, tag­jai Böhm Zoltánná főelőadó, a Dunántúli Napló részéről Szomor Rózsa, a Panorá­ma levelezési vezetője. Nem volt könnyű dolguk, hiszen csaknem 8000 (I) megfej­tést kellett ellenőrizniük, hála olvasóink érdeklődésének, amit köszönünk. A szerencse végül Bürgéné Kis Tóth Klárának (Szentlőrinc, Arany J. u. 4.) ked­vezett, jutalma 5000 forintos gépkocsi- nyeremény-betétkönyv. Hatszóz-hatszóz fo­rint értékű előfizetéses lottót, _ továbbá totószelvényt nyert Szabó Tamás (Pécs, Asztalos J. u. 114D). Rácz Károly (Szek- szárd. Hunyadi u. 2.), Pusker Péter (Vas-, vár, Nagyköveshegy 6.), Dorcsi Sándorne (Nagyatád, Zalka u. 14.). Bethlen Istvonne (Pécs, Hajdú Gy. u. 30.). A nyereménye­ket a bank eljuttatja a címzettekhez. Az OTP Baranya Megyei Igazgatósága által föladott februári keresztrejtvény he­lyes megfejtése: Vízszintes 1.: ÁTUTALÁSI BETÉTSZÁMLA. 68.: A VÁROS BÁRME­LYIK OTP-FIÓKJABAN. 158.: SZEMÉLYI Megyei Igazgatóságán JÖVEDELEMADÓ. Függőleges 23.: MUN- <ABÉR VAGY NYUGDIJÁTUTALÁS. 40.: fAKARÉKCSEKK. 152.: BEM. Még kapható a DN Panoráma DN Panoráma magazin februári száma a pécsi hírlapárusoknál. A községi posta- hivatalok esetleges igényüket a lapra Pécs 1. Postahivatal hírlaposztályán je­lentsék be, ahonnon a szükséges példá­nyokat megkapják. A februári számot ol­vasóink figyelmébe ajánljuk, ugyanis a tízfordulós rejtvénypályázaton - melynek végén a szerencsés nyertest milliomossá tesszük - csak azok szerepelhetnek esély- lyel, akik februári megjelenésünktől kezd­ve velünk tartanak. Már készül a márciusi szám Már nyomdába adtuk a DN Panoráma márciusi számát. Ennek keresztrejtvényét az OTP Baranya Megyei Igazgatósága és »izmMzai cswzjzm «cuwzorrr jsearss a Pécs. Garancio Szállító és Szolg< Ipar. Szövetkezet közösen készítteti Ne feledje, o DN Panorámában köz keresse a szerencséjét! Ahol a határsáv előny volt Tájvédelmi körzet lesz Béda \ Nemzeti park lehetrie Belső-Somogy? Magyarország területén négy nemzeti park van: a hortobá­gyi, a kiskunsági, a bükki és az aggteleki. Ez a forma adja a terület legmagasabb fokú és legátfogóbb természeti védett­ségét, amelybe a sajátos nép­rajzi örökség őrzése és ápolása is beletartozik, s nemcsak a természeti értékeké. A tájvé­delmi körzetek száma 37, s ezek közül három tartozik a Dél-dunántúli Környezetvédel­mi és Vízgazdálkodási Igazga­tóság felügyelete alá, amely­nek működési területe a mi­nisztérium felállításával Bara­nya és Somogy megyére korlá­tozódott. Sőt, annál is kisebb, mert a Kis-Balaton mór a Nyu­gat-dunántúli Igazgatósághoz került. A három tájvédelmi kör­zet: a Barcsi ősborókás, a Zselic, és a Keleti Mecsek. A két megyének ezenkívül még van 14 természetvédelmi terü­lete, ugyanakkor a 115 ma­gyarországi védett barlangból, hat szintén itt található a Mecsekben és a Villányi-hegy­ségben. Szinte 99 százalékig biztos­ra vehető, hogy még idén újabb tájvédelmi körzettel gya­rapodik a térség: Béda-Kara- pancsa Duna-holtágainak 7000 hektáros területe vár a minisz­ter jóváhagyó aláírására. Mondhatni szerencséje volt az itteni élővilágnak, hogy a te­rület a Duna mindkét olda­lán a határsávba esik, a ju­goszláv oldalon pedig koráb­ban Tito vadrezervátuma volt, s mór régebb óta védett terü­let, így viszonylag háborítatla­nul maradhatott. Értékeit a JPTE kutatói tárják majd fel, de már most is ismert, hogy a fekete galagonya csak itt te­rem az egész országban, a zoológia szempontjából külö­nösen jelentősek a különböző ritka ragadozók itt található fészkelöhelyei, valamint az a körülmény, hogy a vonuló ma­dárfajoknak fontos gyülekező- helye, vagy telelőhely«* Béda- Karapancsa. Volt olyan év, amikor 72 fekete gólyát szá­molhattak meg. A terület táj­védelmi körzetté nyilvánítása, a magyqr—jugoszláv természet- védelmi együttműködés újabb lehetőségeit teremti meg, illet­ve teszi szükségessé. A körzet­ben lesznek fokozottan védett területek, amelyeket csak kuta­tó szakemberek látogathatnak, a többi viszont a nagyközön­ség előtt is nyitott lesz, a be­mutató útvonalak mentén. A Dél-dunántúli Természetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóság ugyanakkor, már régebb óta a terv szintjén foglalkozik egy újabb tájvédelmi körzet felállí­tásával. A javaslatot még a nyár előtt felterjesztik a minisz­tériumba. Kedvező elbirólást és az ügymenet szokásos tem­póját feltételezve, jövő év má­sodik felében tájvédelmi kör­zet lesz 7798 hektáros terüle­ten, Marcali körzetében a bo- ronkai vízfolyás tófüzére. Kö­zel esik hozzá a Kis-Balaton, szomszédságába a Nagyberek, s nem túl távolra Somogyvár— Kupabár-hegy. Mind tájvédel­mi körzet. Belső-Somogy, Bu- zsók, néphagyományai, népmű­vészeti emlékei is megérdemel­nék azt a védelmet, amely az egész együttest nemzeti parkká nyilvánítaná. Jól hasznosítha­tó természetvédelmi-idegenfor­galmi látványosság lehetne kü­lönösképpen azért, mert észak­ról a Balatonnal határos, dél­ről már olyan kiépült, illetve fejlesztésre váró termálfürdő­helyek övezik, mint Zalakaros, Marcali, Csisztapuszta, s még ide sorolható tán Igái is. A nemzeti parkká nyilvánítás gondolatát Somogy megyében a népfront is felvetette már. Ám a nemzeti parkok létesíté­se, a Minisztertanács jogköré­be tartozik. Akármennyire is célszerű, nem sok nemzeti park­ra telik nekünk mostanában. A szakminisztérium pedig elkö­telezte magát, hogy az osztrá­kokkal együttműködve, a Fertő­tó vidékét nyilváníttatja nem­zeti parkká a közeljövőben. Dunai Imre

Next

/
Thumbnails
Contents