Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-23 / 54. szám

1989. február 23., csütörtök Dunöntaii napló 3 A Minisztertanács ülése Kormányszóvivői sajtó- tájékoztató a Parlamentben Pécsi professzor vizsgálja felül a koncepciós pereket (Folytatás az 1. oldalról) (Munkatársunk telelonjelentése) Időpontjában is a megszo­kottól kicsit eltérő volt teg­nap a Parlamentben megtar­tott kormányszóvivői tájékozta­tó - amelyen Marosán György, a kormány szóvivője mellett részt vett dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter is. Az ed­digi csütörtök helyett szerdán ült össze a Minisztertanács, s az elhúzódott tanácskozás miatt a szokásos 3 órai kezdés helyett 4 órára hívták össze az újságírókat. A tanácskozás el­húzódásának az oka, hogy a Minisztertanács olyan fontos, körültekintő döntéseket igénylő témákat tárgyalt, mint - töb­bek között - az új település- fejlesztési koncepció, vagyis annak igénye, hogy az új ag­rárprogramhoz új falufejlesztés is kapcsolódjék. Szó volt az alternatív kato­nai szolgálat mikéntjére tett javaslatokról, s arról, hogy a katonai szolgálatról és kato­nai büntetésről szóló törvényt feltehetően módosítják. Tár­gyaltak a romániai menekültek helyzetéről, valamint a közvé­lemény által nagy érdeklődést kiváltó témáról, a koncepciós perekkel kapcsolatos vizsgála­tokról. Tán az idő rövidsége miatt is a szokásosnál kevesebb kér­désre kerülhetett sor, de tán amiatt is, hogy dr. Kulcsár Kál­mán miniszter azt kérte a résztvevőktől, hogy ez utóbbi­val, vagyis a koncepciós pe­rekkel kapcsolatban most mel­lőzzék a kérdéseket az újság­írók, mert erről a részletes tá­jékoztatást a soron következő országgyűlésen a Parlamentben tartja. Az elhangzott kérdésekből tallózva: a görög rádió mun­katársa tette fel a kérdést: ha bevezetik az alternatív katonai szolgálat lehetőségét, nem jár-e ez majd azzal a veszél­lyel, hogy sokan kibújnak a katonai szolgálat alól lelkiis­mereti okokra hivatkozva? Ki fogja ezeket a kérelmeket fe­lülbírálni? Nem veszélyezteti-e ez a magyar hadsereg létét? A miniszter válasza: A Hon­védelmi Minisztérium szakem­bereinek az a véleménye, hogy nem félnek attól, hogy nem lesz elég katona Magyarorszá­gon. Mert igaz, hogy a polgá­ri körülmények között letölten­dő szolgálat könnyebb, de az alternatív 30 hónapos folyama­tosan, megszakítás nélkül le­töltendő szolgálati idő sokakat meggondolásra késztet. Az egyik külföldi lap tudó­sítója megkérdezte, hogy azok, okik korábban megtagadták a katonai szolgálatot és most büntetésüket töltik, a minisz­ter tájékoztatója szerint kegyel­met kapnak, de eltörlik-e a priuszukat is? Válasz: Igen. A kegyelemben való részesülés időpontjától büntetlen előéle­tűnek számítanak. A szovjet rádió munkatársa: - Megkérdezték-e a munkások véleményét arról a döntésről, hogy november 7-e nem lesz munkaszüneti nappal járó ün­nep, holott ez nem a Szovjet­unió, hanem a nemzetközi munkásmozgalom ünnepe. Vá­lasz: A környező szocialista or­szágokban sem munkaszünet nappal járó ünnep a novembei ,7-e. Amikor a március 15-éi a Parlamentben elfogadták „pirosbetűs” ünnepnek, dönte­ni kellett melyik ünnep legyer helyette munkanap. Megkérdezték, hogy az ú, falufejlesztést, a gazdaságilac elmaradott térségek felzárkóz tatását hogyan képzelték el vcn-e erre központi pénzalapi Válaszként egyelőre annyit tud tak mondani, hogy főként a: önszerveződést tudják segíteni Egy másik külföldi tudósít« azt kérdezte, hogy a kormány nak mi az álláspontja Nag) Imre temetésének időpontjává kapcsolatban? Válasz: A kor mány a hozzátartozók javas latára egy nyári időpontbar állapodott meg. Végül, bár dr. Kulcsár Kál mán azt kérte, hogy a koncep ciós perekkel kapcsolatba: most ne kérjünk tájékoztatást annyi információt mégis sike rült szerezni, hogy a koncep ciós pereket' vizsgáló bizottsác társelnökei Czimmer Tibor tör ténész és dr. Földvári Józse egyetemi tanár, a pécsi Janu: Pannonius Tudományegyeten tanszékvezetője. S feltétler megemlíteném, hogy dr. Föld vári Józsefet a miniszter úg' mutatta be a sajtótájékoztat« hazai és szép számú külföld résztvevőinek, hogy nagy tudó sú és kivételes emberi tulaj donságokkal rendelkező szak ember. Sarok Zsuzsa Egy költségwi«eSíít »ok haszonéliiezíS (Folytatás az 1. oldalról) szerű használat következtében — nem váltak létükben veszé­lyeztetettekké. Ahogy a testü­leti ülés vitájában is találóan elhangzott: egy a költségvi­selő, sok a haszonélvező . . . Annyi bizonyos - s ennek hangot odott dr. Kisvári And­rás is, nem csak vb-tagként, hanem a megye idegenforgal­mi színvonalát megőrizni aka­ró szakemberként is —, hogy ha ezeknek a tavaknak a víz­minősége tovább romlik, ez mindenfajta vonzerejük elvesz­tésével jár, ezen a baranyai idegenforgalom óriásit veszt­het, s nem vagyunk abban a helyzetben, hogy - továbbra is — arra várjunk: majd csak megold valamit az idő. Ta­lán ezért is nehezményezte a napirendi pontihoz kötődő határozati javaslat -, ahogy ő mondta - jóságos fogal­mazását: „kívánatos”, „fel­kéri", „javasolja". Ha csak megőrizni akarjuk e közhasz­nú tavakat, jelenlegi állapo­tukban -, ez pedig igencsak relatív eredmény — keményebb fellépésre van szükség. Te­gyük hozzá: ha ehhez a me­gyei, a helyi tanácsoknak megfelelő eszközök egyálta­lán a rendelkezésükre áll­nak . . . Vészhelyzetben vannak a tavak Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Persze, pénz kérdése ez is. Példának ókáért csak a Pé­csi-tó medrének „tuskótalaní- tása" — a vízben maradt tuskók, bokrok, a vízminőség romlásának fő okozói - 10 millió .forintba kerülne . . . Ám nemcsak pénzről van szó. Például a vízgyűjtő terület kí­méléséről is: a szántóföldi művelés megszüntetéséről, vagy korlátozásáról, az erdő­művelés kordába szorításáról. Az orfűi-tó feletti meredek oldalt például „kopaszra" vágta a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, azzal a következménnyel nem törőd­ve, hogy a lejtőről hatalmas ■méretű talajbemosódás jár a csapadékvízzel. (Korántsem véletlenül ajánlotta vitaösz- szefoglalójában Piti Zoltán a testület figyelmébe: adjon an­nak hangot a végrehajtó bi­zottság : nem ért egyet az erdőgazdaság tarvágásaival, „iszonyatos, amit' csináltak Ó-falu és Feked térségében is . . .") biztosítását? A józan ész sze­rint: mindenkinek, aki hasznot húz belőle, aki élvezi előnyei­ket. Cseh Sándor véleménye: a tavak használói érdekeltségi alapon teremtsék meg a fenn­tartáshoz szükséges pénzt. (Valóban, feltehető a kérdés: hova lett az a nagy mennyisé­gű valuta - például amit a nyári külföldi vendégek hagy­tak a Pécsi-tó partján?) Piti Zoltán összegzése: a jój éti tavakat is az áru- és piaci viszonyokat figyelembe véve kell működtetni. Alighanem elkerülhetetlen — mert valószínűleg a legreáli­sabb — megoldás. Egyik le­hetősége annak, hogy meg­előzzük azt az állapotot, ami­kor mór mást nem lehet csi­nálni, csak megszüntetni ezekből a tavakból a vízkivé­telt, bezárni az úttörőtáboro­kat, elküldeni haza a horgá­szokat, az üdülőket, a turistá­kat . .. Mészáros Attila A kérdést dr. Diólási La­jos fogalmazta meg: kelle- nek-e egyáltalán ezek a ta­vak a megyének, hiszen jó­szerével - most mór - csak nyűggel, gonddal jár üzemel­tetésük, használatuk? A vá­laszt is megadta: egyértelmű­en igen. Sőt: miután Boranya a legszennyezettebb levegőjű térségei közé tartozik az or­szágnak, s -mert a levegő pá­ratartalma meghatározó a ter­mészetes tisztulásban, szapo­rítani kellene a víztározók számát. Az általános kiszára­dás már most tapasztalható jeleire — például számos for­rás elapadására — hívta fel a végrehajtó bizottság figyelmét, hozzátéve: hó felelősséggel akarunk gondolni utódainkra, a jelenben kell létrehozni, megteremteni a jövő vízbázi­sait. Közhasznú, ’ jóléti tavaink­hoz kötődik egy alapvető el­lentmondás: kiknek lehet kö­telességévé tenni a fennmara­dásukhoz szükséges költségek Legyen a város a polgáraié ügyelő. Nem tudott egyetérte­ni az iskolakörzetesítésekkel, s átment a műszaki főiskolára oktatni. Amikor elkezdődött a Tanárképző Kar egyetemi ok­tatási kísérlete és hívták, el­fogadta a felkérést. Magyaror­szág történetét és politológiát tanít. Jelenleg az MTA Törté­nettudományi Intézetének aspi­ránsa, kutatási témája a szá­zad első felében a pécsi pol­gári törvényhatóságok munká­jának elemzése, működési me­chanizmusuk és az önigazga­tás formáinak vizsgálata. B. A. Nagy Imre bányászfiatalokkal találkozott A KISZ KB első titkára Pécsett Szolgáltatási körkép (Folytatás az 1. oldalról) 4 A megyei Kéményseprő Vállalat szolgáltatásai is — némely esetben — kívá­nalmat hagynak maguk után. Rendelet szerint a háztartási és gyűjtő ké­ményeket a " folyamatos vagy idényjellegű haszná­latuk alatt kéthavonként legalább egyszer ki kell tisztítani, — a vállalat ezt a gyakoriságot nem min­den esetben tartja be. Be­jelentés é.keze'.t arról is, hogy évék óta villanyfű­tésre áttért lakásokhoz az­óta is rendszeresen ér­kezik a számla. Sok a probléma a tíz­emeletes lakóépületek gáz- és vízmérő óráinak működésével is, ugyanis minden épületben csupán egy-egy órát helyeztek el. így a lakók átalánydíjat fizetnek. Ez maga után vonja, hogy az itt élők nem törődnek a takaré­kossággal, mert az áta­lánydíj közel sem a tény­leges fogyasztást fedezi - és ez az állam zsebére is megy. A Baranya Megyei Te­metkezési Vállalat szolgál­tatásaiban még mindig fehér folt a következő: semmilyen rendelet nem rendelkezik a hamvasztás során kinyerhető nemes­fém hidak és tömések sorsáról, beszolgáltatási kötelezettségéről, így a nemesfémek illetéktelenül maradnak a homvosztó- ban dolgozóknál. Ó. Zs. Bemutatjuk dr. Révész Mária tanácselnökjelöltet Energikus fiatal nő dr. Ré­vész Mária, a JPTE Tanárképző Kar adjunktusa, a Szigeti úti választókörzet tanácstagja, s az egyik jelölt a városi tanács- elnöki posztra. Pécsi születésű, gyerekkora óta a Szigeti úton lakott és jelenleg is ott él fér­jével és két gyermekével. Min­dig érdekelték a város dolgai, szeretett volna tenni a város lakói érdekéért, kifejteni véle­ményét a jobbító változtatáso­kért. A környéken sokan isme­rik és tudván róla mindezt, kérték föl négy évvel ezelőtt, hogy vállalja el a tanácstagi jelölést. Tevékenysége nem is volt eredménytelen, utánajárá­sával, szervezésével például megoldódott a Szigeti útiak egyik legnagyobb problémája, a szennyvízcsatorna létesítése.- Milyen tapasztalatokat szerzett tanácstagként és miért vállalta el a tanácselnöki je­lölest? Milyen programma szándékozik a választók ele állni? — A kérdések valóban össze kapcsolódnak, mert a tanács­elnöki jelölés vállalásában c szavazóim megtisztelő bizalmá­nak - amelyet nagyon köszö­nök — elfogadása mellett köz­rejátszottak eddigi tapasztala­taim és az a szándékom is hogy tehessek a városért. Szeretném, ha a város pol gárái sajátjuknak érezhetnél ezt a várost, ahol élnek, dől goznak. Minőségi különbséc van a között, hogy valaki eg} város lakója, illetve „tulajdo nosa” is. Helyet kell kapniut a közvetlen lakossági kezdemé nyezéseknek. Míg a fejlett pol góri demokráciák már ennek c korát élik, nálunk még csal a választott testületek kezde ményező szerepét bontogatjuk Rendszeres, élő kapcsolata kell kialakítani a város elnö ke, vezetői és a polgárok kö zott, meg kell teremteni a fel tételeit annak, hogy vélemény nyilváníthassanak a város dől gaiban és jelzéseikre reagálja nak is. Nincs könnyű helyzetben c tanácsi vezetés, mert szükséc van szerkezetátalakításra, mec kell találni azokat az új ága zatokat, amelyek segítik a vá ros értékeinek, érdekeinek c továbbvivését. A kultúrának i: óriási szerepet tulajdonitól ebben. Érdemes lenne tudomá nyosan is felmérni, mekkora a; anyagi hozadéka a kultúra n°k; gondolok itt például a: idegenforgalomra vagy a vál lapozásokhoz elengedhetetler hazai és külföldi tőke beáram lására. A kommunális vállaló toknál előrevivő lenne a ver senyhelyzet megteremtése, c lakásgazdálkodással kapcsoló tos alapvető problémák gyöke; re is itt búvik meg. Az állam lakások értékesítése, fenntartá­sa, a fiatalok lakáshoz juttatá­sa mind ide tartozó feladat Roppant nagy a lemaradá­sunk Pécsett a levegő tiszta sagának, a környezet védelmé­nek a biztosításában. Az egész seges életmódhoz nincsenek meg az alapvető feltételek, s nincsen ennek elérését célzó tudományosan • kidolgozod ütemterv. A meglévő tanácsko­zás. központok váljanak lakó- eruleti fórumokká, mindenki velemenyenek figyelembevete- lével és továbbvitelével. Ne az emberek feje fölött szülessenek a döntések. — El is érkeztünk beszélge­tésünkben a tanácstagi testü­lethez. Miben látja munkájuk hatékonyabbá tételének felté­teleit?- Jobbára csak címszavakat mondok, hiszen minden kér­dés kifejtésére itt most nincsen elegendő hely. Szeretném, ha a tanácstagi munka megkapná azt a megbecsülést, ami a kö­zösségi szolgálatért jár. Tapasz­talom, hogy a tanácstagok sze­retnének érdemi döntések ré­szesei lenni, de ehhez az szük­séges, hogy be is vonják őket a döntéselőkészítésekbe, meg­felelő információk alapjár va­lódi alternatívákról vitatkozhas­sanak. A város vezetőinek job­ban kellene élnie azzal a le­hetőséggel is, hogy az egyete­meken, a főiskolákon szellemi tartalékok, kapacitások halmo­zódtak föl, amelyek szakértői hátteret biztosíthatnának a tes­tületek döntéseihez is. Dr. Révész Mária közgazda- sági szakközépiskolában érett­ségizett, 1969-ben a Tanárkép­ző Főiskola ' történelem-ének szakát, később az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem törté­nelem kiegészítő szakát, illet­ve a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem szakosítóit végez­te el. Tanított Olaszon, utána a megyei tanács művelődési osztályán volt tanulmányi fel­deményezéseket, amelyekkel 3 különböző társadalmi-politi- <ai szervezetekkel tárgyaltak, t/éleménye szerint háborús vi­szonyok között is tiszteletben :artották az egymással „mér- <őző” felek a közös nemzeti jnnepeket. Ennek ellenére jgy tűnik, hogy Budapesten, a negyék kétharmad részében és 3 nagyobb egyetemi városok öbbségében külön-külön meg­emlékezést tart a párt és CISZ, valamint az alternatív szervezetek. Nagy Imre (és a udósító) véleménye szerint ezen a napon is a konstruk- ív összefogás tenné igazán inneppé március 15-ét. A DN kérdésére válaszolva, ''lágy Imre, a KISZ KB első itkára elmondta, hogy azért ámogatja a KISZ-en belüli étegszervezetek létrehozását, nert megítélése szerint a moz- jolmi munka elsősorban a nunkahelyhez kötődik. így le­let majd — közvetve — hatást lyakorolni arra, hogy példá- il a következő tanácstagi és írszággyűlési választásokon a :iszes képviselők is bekerülje­lek az említett testületekbe. Bozsik L. tatta Nagy Imre, - mivel a KISZ-nek szembe kell néznie a nem ma megszületett, de ma is meglévő problémák összességével, elsődleges cél­ként különböző tagszervezetek szövetségeként jelölte meg a KISZ jövőjét. Ismeretes, hogy a KISZ-en belül megalakult jó néhány, a továbbiakban teljesen önálló pénrügyi feltételek között, sa­ját szervezeti szabályzattal működő rétegszervezet. Más­részt továbbra is sokan úgy gondolkoznak, hogy elsősor­ban lakhelyükön kívánnak ta­gok lenni. E kétféle szervező­dés együttese adná a Kom­munista Ifjúsági Szövetséget, □ melynek a neve az áprilisi kongresszuson megváltozik. A több mint háromórás ta­lálkozón Nagy Imre kérdések­re is válaszolt. A legnagyobb 'igyelem a március tizenötö­dikének megünneplésével kap- :solatos válaszát kísérte, annál is inkább, mert az eddigi tár­gyalások egyik fő szervezője éppen Nagy Imre volt. A CISZ KB első titkára részlete­ién elsorolta azókot a kez­Koróntsem kívánom sztóroln Nagy Imrét. Mindenesetre c KISZ Központi Bizottságánál első titkára, oz MSZMP KE tagja tegnap, a jelenlévői megítélése alapján is, iger szimpatikus és meggyőző fó­rumot tartott a Mecseki Szén­bányák pécsi központjábar megjelent mintegy száz ifjúsá­gi és pártvezető előtt. (Nagy Imre délelőtt találkozott dr Dányi Pállal, az MSZMP Ba­ranya Megyei Bizottságánál első titkárával is.) A délutáni fórumot Brandt Libor, a KISZ Mecseki Szén­bányák Bizottságának jelen­leg 1200 KISZ-tagot tömörítő szervezetének titkára nyitotta meg. Nagy Imre, a Kedves bará­taim! megszólítás után, mint- egy nyolcvanperces előadásá­ban először arról szólt, miért kell a KISZ-nék megújulnia. Bár a KISZ jelenleg is mű­ködik, valódi, de nem meg­határozó erőt jelentve az or­szág politikai életében, szük­ség von a belső megújulásá­ra a körülmények változásai miatt is. Ugyanakkor - foly-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents