Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-21 / 52. szám
Dunántúli napló 19S9. február 21., kedd Áz MSZMP Központi Bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról) végső siövegét népszavaxás erősítse meg. Az alkotmány-előkészítő munkát O' lehető legnagyobb nyitottság és a legszélesebb nyilvánosság mellett javasolják végezni. A koncepció, illetve a törvénytervezet akkor készül el, amikor a közmegegyezés nagy- jában-egészében kialakítható: a tervezet ekkor terjeszthető elő a Parlamentiben. Fejti György ezt követően néhány a íkotmáoyfejeze'thez mondott szóbeli 'kiegészítést. A tó rsoda lm i - politikai -gazdaság i renddel összefüggő fejezettel kapcsolatban kijelentette: az államhatalom eredetéről alapelvként kell rögzíteni a népfelség elvét. Vagyis azt, hogy minden hatalom kizárólagos forrása és birtokosa a nép, amely ezt a hatalmat részben Az állom és o társadalom kapcsolatáról szóló fejezetrészben célszerű alapvető elvként deklarálni, hogy a társadalom tagjainak az önkormányzat alakításához való joga nem korlátozható. Meghatározó jelentőségű tétel a jogegyenlőség is, amely magába hordozza a törvény előtti egyenlőséget, az előnyös és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a tulajdon- formák tekintetében a szektorsemlegesség elvét. Itt kell kimondani a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét: mind az államnak, mind az állampolgároknak tilos a joggal való visszaélés. A jogokat mindeníki csak a társadalmi és az egyéni érdék összhangjának biztosítása mellett gyakorolhatja. E fejezet fontos tétele lesz az államforma definiálása és meghatározása. Az előkészítő munka során arra a következtetésre jutottunk, hogy érre nincs jobb meghatározás, mint a nép- köztársaság: Magyarországon nagyon fontos, valós értékeket jelent ez a kifejezés. Ezért olyan időszakban, amikor a népfelség elvét a maga rangjára kívánjuk emelni, ennek a jelzőnek a kiiktatása különösen indokolatlan lenne, csakúgy, mint új jelzők elhelyezése a köztársaság fogalma elé. Az olyan jelzők, mint demokratikus köztársaság, népi demokratikus köztársaság, vagy szocialista köztársaság, nem fednék pontosan társadalmunk mai, valóságos állapotát. Ezért az a javaslatunk, hogy az 1949-es alkotmányban rögzített államformát — a népköztársaságot — vegyük át az új alkotmányba. Politikailag fontos és érzékeny része lesz ennek a fejezetnek a politikai rendszer, illetve a pártok alkotmányos definíciója. Álláspontunk szerint nem az alkotmánynak kell definiálnia a többpártrendszert, ugyanakkor a többpártrendszer irányába mutató fejlődéshez az alaptörvény keretet kell hogy adjon. Ennek megfelelő szövegtervezetet terjesztettünk elő. Fontos eltérés az 1949-es alkotmánytól, hogy nem látjuk szükségét és értelmét az MSZMP vezető szerepéről szóló alkotmányos megfogalmazásnak — szögezte le a továbbiakban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az MSZMP lemond arról a politikai törekvésről és szándékról, hogy a társadalmi folyamatok meghatározó tényezője kíván maradni. Ezt programjával, politikai munkájával, a társadalom megnyerése révén és nem pedig jogi formulákkal kívánja biztosítani. Célszerű a társadalom védelmében rögzíteni azt, hogy csak olyan társadalmi szervezetek, közöttük pártok működhetnek hazánkban, amelyeknek a célja, a programja és a tevékenysége összhangban áll az alkotmányban megfogalmazott értélkekkel és törekvésekkel. Feltehetően komoly vita lesz a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos kérdések alkotmányos közvetlenül, például a népszavazás vagy a népi kezdeményezés intézménye révén, részben pedig az államszervezet útján gyakorolja. Az állam- hatalom gyakorlásának elveként indokolt rögzíteni a hatalmi ágak elválasztásának az elvét. Ennek értelmében a különböző hatalmi ágak —, így az Országgyűlés, a köz- társasági elnök, a Miniszter- tanács, a közigazgatási végrehajtó hatalom, az alkotmánybíróság, a bírósági szervezet, és a helyi önkormányzat — külön-külön önálló hatalmi ágat képeznek, jól definiált és a korábbiaknál lényegesen pontosabban meghatározott feladatokkal és egymás kölcsönös korlátáiként is működnek. Ennek az érvényesüléséhez azonban ki kell mondani a különböző hatalmi ágak közötti hatáskör-elvonás tilalmának az elvét. rögzítéséről — vetette fel. Azt ajánljuk, 'hogy az alkotmány egyenrangú tulajdonformaként ismerje el a közösségi és az egyéni tulajdont, úgy, ahogy ezt o társasági törvény lehetővé teszi. Az alkotmánynak szólnia kellene arról is, hogy o társadalom és a gazdaság a közösségi tulajdon dominanciája alapiján áll. A kidolgozó munka jelenlegi szakaszában nyitva maradt, hogy egy- vagy kétkamarás parlamenti gyakorlatra térjünk-e ót. Az egykamarás parlament fenntartása mellett több érv szólt. Van viszont néhány olyan érv is, ami miatt érdemes tovább gondolkodni egy második kamara szerepén. Nyitott kérdés ma még a képviselők megválasztásának a formája és technológiája. Ezért az alapkoncepció csak a legáltalánosabb elveit rögzíti. Külön napirend keretében kell áttekintenünk majd, hogy a pártok jelenlétét és’a vó- losztósákon történő indulását lehetővé tevő új helyzetben milyen választási technológia szükséges a folyamatos, fokozatos és kiszámítható átmenethez, amellyel közeledhetünk o hatalomgyakorlás új formájához. Nagyon fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy határozott, következetes, kiszámítható kormányzásra nyíljék lehetőség. Ezt szolgálja a kormány feladatainak a 'korábbiaknál rész- letesébb, világosabb rögzítése, a miniszterelnök státusának, személyes döntési illetékességének a megerősítése, és a miniszterek döntési és felelősségi viszonyrendszerének a korábbiaknál részletesebb szabályozása. Az a javaslatunk, hogy a kollektív államfői forma helyett a jövőben az elnöki rendszerre térjünk át. Ez a hatalommegosztásnak és a különböző ‘hatalmi ágak közötti jobb egyensúly megteremtésének egyik biztosítéka lehetne. Két további új intézmény a koncepcióban: az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék. Az alkotmánykoncepció részletesen foglalkozik az igazságszolgáltatással : alapvető elvi jelentőségű kérdés a bírói függetlenség, amellyel kapcsolatban felvetődik összeférése a párthoz való tartozással. Sok országban ez nem összeegyeztethetetlen: mi is azt a felfogást képviseljük, hogy el kell választani az Ítélkezési gyakorlatot a magánszférától. Az itéfkezéd gyakorlatban a bíró kizárólag a törvényeknek van alárendelve. Ez azonban nem teszi lehetetlenné, hogy a magánéletében politizáljon. Az ügyészség jövőbeni szerepére vonatkozóan, a jelenlegi koncepció több elgondolást tartalmaz. Ezek előnyeit, hátrányait az előterjesztés tárgyszerűen rögzíti — állapította meg Fejti György.- Az a szándékunk, hogy az alkotmány a maga teljességében rögzítse a jelképeket — jelentette ki a KB titkára. Várhatóan e kérdések körül különösen emocionális, érzelmi jellegű viták folynak majd, amelyek részben már el is kezdődtek, mint például a Magyar Népköztársaság hivatalos címeréről. Célszerű lenne e kérdésekben is higgadtan kialakítani az álláspontot. Már a napirend előadói beszédéhez kapcsolódó kérdések, s a vitában felszólalók többsége is jelezte a témakör politikai fontosságát, kifejtve a Központi Bizottságnak azt az igényét, hogy a testület az alkotmány koncepciója kapcsán a legfontosabb politikai kérdésekkel foglalkozzon, s az alaptörvény meghatározó elemeit szükség esetén többször is tárgyalja. Markánsan kirajzolódott a testület tagjainak az az igénye - közvetítve az alapszervezetek álláspontját is -, hogy a párttagság minden lehető fórumon vegyen részt az alkotmányvitában, hiszen eredményes szereplése jótékony hatást gyakorolna az önbizalom visszaszerzéséhez is. Szabó István úgy vélekedett: az előkészítés eddigi időszakában „a párt indokolatlanul csendes volt, kevéssé hallatta szavát törekvéseinek irányáról, indítékairól". Rendkívül fontosnak tartották többen is, hogy a párt, a kormány és a kommunista képviselők munkáját hangolják össze az alkotmányvitában. A felszólalók mindegyike elfogadta a további vita, illetve az alkotmány tervezetének alapjául a most előterjesztett koncepciót, azt, amely egyébként néhány nap múlva az országgyűlés elé is kerül. Az alapelvek elfogadására a nézetazonosság volt a jellemző, az egyes részkérdésekben, s különösen néhány új jogintézmény bevezetésében olykor eltérő vélemények is hangot kaptak. Az új alkotmány foglalja keretbe a társadalom szocialista fejlődésének perspektíváját — hangoztatta többek között Vastagh Pál. (Többen - igy Hollón Zsuzsa is - úgy vélték: tisztázni kell a szocializmus fogalmát, az MSZMP- nek a szocializmus építésének céljait „naprakészen" kell megfogalmaznia.)-A vita az alkotmány szabályozási elképzelésének egyes részleteit megerősítette, ugyanakkor gazdagította is a pártnak az alaptörvénnyel kapcsolatos koncepcióját. Majd mindegyik hozzászóló érintette az államforma meghatározásának problémáját, amely körül már az eddigi viták során is élénk polémia bontakozott ki. Szabó Isván — abból kiindulva, hogy a megnevezés lényeges politikai tartalmat hordoz - leszögezte: ő maga a népköztársaság elnevezés megtartásával ért egyet. Ez volt a véleménye Tőkei Ferencnek is. Az állam és a társadalom kapcsolatáról szólva Pál Lé- nárd kifejtette: az alkotmánynak e kérdéskört taglaló fejezetében abból az alapgondolatból indokolt kiindulni, hogy a társadalom és a nemzet érdekei az elsődlegesek, tehát az államnak és szervezeteinek az egész társadalom érdekeit, jólétét kell szolgálniuk. Dányi Pál felvetette: az alkotmány szövegezésében külön a területi, helyi önkormányzatok, s ezt megelőzően természetesen állást kellene foglalni mind politikai, mind jogi értelemben a megyei, a területi szint helyéről, szerepéről az államszervezetben. Sok hozzászóló foglalkozott oz országgyűlés szervezetével, hatáskörével s a képviselőválasztások témakörével. Ezt követően - a napirendnek megfelelően — a párt agrárpolitikájának megújításáról terjesztett elő javaslatot Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára. A gazdaság előtt tornyosuló, megoldásra váró feladatok a gazdasági megújulás gyorsítását, a gazdasági kérdésekkel Tökei Ferenc a közösségi tulajdonformák sokaságára való utalásokat kevesellte a tervezetben, s javasolta: kerüljenek be a szövegbe a magántulajdon, s — bizonyos mértékig, s nagyon pontosan fogalmazva — a tőkés magántulajdon garanciái is. Szlamenicky István és Köveskuti Lajos is állást foglalt a szövetkezet létrehozásának szabadsága és annak alkotmányi rögzítése mellett. Majd mindenki érintette a köztársasági elnöki intézmény bevezetésének, a Minisztertanács szervezetének és működésének kérdéseit. Egyöntetű vélemény alakult ki atekintetben, hogy a jelenlegi kollektív testület helyett az egyszemélyi, kellő hatáskörrel rendelkező államfői intézmény a jobb megoldás. Mégpedig úgy, hogy több jelölt közül közvetlen szavazással választanának a jövőben elnököt — tette hozzá Antalóczy Albert. A vita tapasztalataiból egyértelműen megállapítható volt, s ezt Szűrös Mátyás meg is fogalmazta: a párt tudatában van az alkotmány politikai jelentőségének, és ezért nem. fűződik érdeke ahhoz, hogy az alaptörvényben meghatározan- dókat a társadalomra erőltesse. Éppen ellenkezőleg, a pártnak azt kell tudatosítania, hogy az alkotmány társadalmi alapokon történő megalkotásának folyamatában az MSZMP lehetőséget lát a nemzeti méretű összefogás megteremtésére. A vitó'ban tizenöten fejtették ki véleményüket, öten pedig írásban adták be hozzászólásukat. Az elhangzottakat Fejti György összegezte. Hangsúlyozta, hogy a sokszínű polémiában résztvevők rámutattak az alkotmányozás folyamatának bonyolultságára, összetettségére, sőt több buktatójára is. Kijelentette: az alkotmány- vitának a mostani KB-ülés csak a kezdete, s a testület várhatóan még többször foglalkozik ezzel a napirenddel. A vitában elhangzott javaslatokat, észrevételeket az alkotmány előkészítésével foglalkozó munkabizottság hasznosítja. Elmondta azt is, hogy az alkotmány kodifikált szövege már lényegesen rövidebb, áttekinthetőbb lesz, mint a mostani koncepció, ezért minden bizonnyal ónnak társadalmi vitáiába.n is sokkal többen vesznek majd részt, mint a mostani fázisban. Közölte az is — ugyancsak észrevételekre reagálva —, hogy még az idén új tanácstörvénytervezetet dolgoznak ki a jogalkotók, már a leendő alkotmány fényében vizsgálva a témakört. Ezután az elnöklő Grósz Károly javasolta, hogy az írásban kiküldött határozati javaslatot fogadják el. Eszerint a KB javasolja, hogy az alkotmányról rendezzenek népszavazást, a témáról a testület a viták menetében is kapjon tájékoztatást. Indítványozta továbbá, hogy a határozatot egészítsék ki azzal: a párttagság kapion megfelelő érvanyagot a vitához, valamint hoav a Központi Bizottság által kiküldött. az alkotmány kérdésével foglalkozó munkabizottsáa mandátumát hosszabbítsák meg az alaptörvény véqleges jóváha- gyásáia. A Központi Bizottság kérje fel a párttagságot, hogy az aloktmány-koncepció társadalmi vitájában aktivan vegyen részt. A Közoonti Bizottsáq a további vita olooiónl envhonaú- laa elfoaadtn o? «lőteriesz- tést illetve n főtitkárnak n ^atározoti iavas'atta vonatkozó kiegészítéseit. való aktívabb foglalkozást igénylik. Joggal hangzott ez el a Központi Bizottság legutóbbi ülésének vitáján, mint ahogy az is, hogy: a társadalmi átalakítás akkor lehet eredményes, ha a politikai és a gazdasági reformfolyomatok összehangoltak. Az előadó utalt arra, hogy átfogóan, a múlt tapasztalataiból is okulva kell újraformálni gazdaságpolitikánkat, annak részleteit, majd egészét. A gazdaságpolitikánk fordulatát megalapozó, azt előkészítő reformmunkálatok többlépcsős folyamatként zajlanak. Igy juthatunk olyan helyzetbe később, hogy a termelési, a külkereskedelmi, a költségvetésipénzügyi és a szociálpolitikai koncepciók egységes egésszé formálódhassanak, összeilleszkedhessenek.- A Politikai Bizottság azért javasolta az elmúlt három évtized egyik sikeres területe, az agrárpolitika továbbfejlesztésének megtárgyalását, mert egyrészt gazdálkodásunk megújítása az élelmiszertermelésben is új követelményeket támaszt, .másrészt pediq az élelmiszertermelés fejlődése - számos belső és külső ok hatására — az utóbbi években lefékeződött és napjainkban sok mezőgazdasági és élelmiszer- ipari üzem napi gazdálkodási gondokkal küzd. Az MSZMP agrárpolitikájának alapjait az 1957. évi „agrárpolitikai tézisek" rakták le. Ennek alapgondolata az volt, hogy a korábbi években sok méltánytalanságot átélt parasztság bizalmát helyreállítsa: a termelési biztonság megteremtésével a termelés fejlesztését az anyagi érdekeltség talajára helyezze; a parasztság felemelkedésének anyagi bázisát a nagyüzemi gazdálkodásra alapozza. Ezek az alapelvek mai ismereteink szerint is helyesnek bizonyultak, mert megvetették az alapját egy, a magyar mezőgazdaság történeteben páratlan és nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó fejlődésnek. Élelmiszergazdaságunk a magyar gazdaság és társadalom olyan biztos pontjává, stabilizáló tényezőjévé vált, amiről a jövőben sem mondhatunk le és nem is akarunk lemondani. A jövő sikeres agrárpolitíká- jánck kialakításánál először is számba kell venni azokat a Az előadó ezután a termelői biztonság új, korszerűbb, piaci szempontokra figyelő értelmezéséről beszélt. Mint mondotta, a termelők biztonságát a jövőben leginkább a piachoz való minél szorosabb igazodásuk biztosíthatja. Ez persze nem lesz azonos a korábbi évek „abszolút" biztonságával, hiszen a lényegében telítétt és protekcionista piac jellemzője éppen a változékonyság. Az alkalmazkodás lehetséges eszközei közül kiemelte az érdemi piacérzékenységet, ami a piaci (vagyis szabad) árak szerepének növelésével, és a szélsőségek kezelésére szolgáló pioci intervenciós rendszer működtetésével érhető el. Szükséges továbbá, hogy a jövedelmek döntő részben a piacon való megítéléstől és ne a költségvetési támogatásoktól függjenek. A mezőgazdaság többszekto- rúságának fejlesztéséről szólva rámutatott, hogy a többszekto- rúság eddig is jellemzője volt az ágazatnak. A jövőbeni változás lényege, hogy az esély- egyenlőséget mint rendező elvet érvényesítő jogi és közgazdasági szabályozás mellett lényegesen bővülhet a kistermelés, a magángazdaságok súlya is, ha az q gazdasági veseny- ben hatékonynak bizonyul. Minden bizonnyal a nagybani termelés marad a jellemző a jól gépesíthető ágazatokban, igy a mezőgazdaság jövőjének meghatározói változatlanul a mezőgazdasági nagyüzemek maradnak. Ugyanakkor az esélyegyenlőség mellett nagyobb szerepet fog játszani - az esetek jelentős részében nagyüzemi integrációra támaszkodó - háztáji és kistermelés, valamint a főfoglalkozású magánvállalkozás. körülményeket, amelyek indokolttá teszik az agrárpolitika megújítását. Elsőként a nem kielégítő érdekeltséget és piaci alkalmazkodóképességet, amelyek együtt vannak jelen és egymás hatását erősítik. Sok jel mutat arra, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége romlott, a mezőgazdasági nagyüzemek egyre szélesebb körében, az egyszerű újratermelés pénzügyi feltételei is * hiányoznak, az eszközállomány efhasználódottsági foka növekszik. A második tényező az a kihívás, amelyet a tartósan kínálati helyzetben lévő bélés külpiac, a protekcionista nemzetközi kereskedelempolitika jelent. Elsőként a mennyiségi szemléletről a minőségire való áttérést emelte ki. Mivel a hazai és a külpiacokon egyaránt kínálati pozíció alakult ki, és ezen a jövőben sem várható lényeges módosulás, ezért a mennyiségi növekedést a piac minőségi követelményeinek való megfelelés határozza meg. — Abban nincs változás, hogy az élelmiszergazdaság alapvető feladata továbbra is a belső piac kielégítése lesz. Az viszont már ngyon is figyelemre méltó változás, hogy a jövedelemalakulás, -differenciálódás hatása érzékelhető lesz az élelmiszerek belföldi keresletében is. Lényegi változást jelent, hogy a „feleslegek” értékesítésének gyakorlatáról a „piaci termelés" gyakorlatára kell áttérnünk. Ilyen típusú szemléleti, szervezeti és érdekeltségi korszerűsítés nélkül a mai pozícióink megőrzése is kétségessé válik. A piaci kilátások tehát azt sugallják, hogy ha piacon akarunk maradni — és természetesen akarunk —, akkor jelentős és sokoldalú igazodásra, szerkezetváltásra kell felkészülni. Úgy gondolom, hogy az agrárpolitika megújítására tett javaslatainknak ez az egyik legfontosabb — ha nem a legfontosabb — üzenete. A földtörvény korszerűsítése során az egyéni földhasználat lehetőségeit célszerű bővíteni. Az egyéni földtulajdonszerzést a jelentkező igényekhez igazodóan piaci mechanizmusok útján, a föidforgalmazás adminisztratív korlátainak feloldásával lehet biztosítani. Iványi Pál a továbbiakban elmondotta: az új agrárpolitikai koncepció egy korábbi változatát véleményezésre megküldték néhány alternativ szervezetnek is. Azóta az agrár- politika megítéléséről más szervezetek is véleményt mondtak; néhány közülük önálló aprár- politika kidolgozását kezdte meg. A mozgalom értékeit méltatva kiemelté: mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkre kezdettől jellemző a szövetkezeti demokrácia érvényesítése. Ez több százezer embert tanított meg a demokrácia lényegére, a közösség szerepére, értelmére. Tervünk az, hogy egy olyan — az élelmiszergazdaság egy új, sikeres korszakának kibontakoztatását célzó — tézis-tervezettel jelenjünk meg a társadalom széles nyilvánossága előtt, amely alkalmas alapot nyújt a széles körű társadalmi vitához és ennek tapasztalatai felhasználósával a végleges tézisék kidolgozásához, a párt agrárpolitikai koncepciójának megismertetéséhez, elfogadtatásához és az érdekeltek mozgósításához. Mindezek érdekében célszerű, ha párton belül és az érintettek széles körű bevonásával sor kerül a tézistervezetek vitájára — mondotta végezetül a KB titkára. A Központi Bizottság kedden reggel 8 órokor az agrárpolitika megújítására vonatkozó előterjesztés vitájával folytatja ütését. Magyarország: népköztársaság Javaslat a párt agrár- politikájának megújításához Nagyobb szerepet kaphat a háztáji és a magánvállalkozás (
