Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-20 / 51. szám

Dunántúlt napló 1989. február 20., hétfő IHla KB ulés • ______ y....................; : ______ • , Áz MSZMP Központi Bizottsága elé kerülő írásos előterjesztés A Központi Bizottság tagjai a hétfőn kezdődő testületi ülésre kézhez kapták a napi­rend előzetesen kiküldött írásos anyagait. A Központi Bizottság irodája eljuttatta hozzánk az alkotmány szabályozási koncepcióját, az agrárpolitika téziseit, valamint a megyei és városi pártértekezletek tapasztalatairól szóló -jelentést. Az alábbiakban ismertetjük a kikül­dött Írásos anyagok tartalmát. B párt szóvivő- helyettese az MSZMP KB mai üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) azonban nem mindig volt át­tekinthető, érződik politikai kultúránk zavara, sőt zavaro­dottsága is. Ez is indokolja, hogy a testület napirendjére tűzi a városi és a megyei párt­értekezletek, illetve pártbi­zottsági ülések főbb politikai tapasztalatairól készített je­lentést, amelynek előadója Lukács János, a. Központi Bi­zottság titkára lesz. • Robbanás a metróban (Folytatás az 1. oldalról) kezését is, aki közvetlenül a robbanás helye melletti ülé­sen utazott. Kérik mindazoknak a jelent­kezését, akik 1989. február 17-én délutáni és a kora esti órákban a budapesti metró­vonalak, valamint aluljárók környékén valakinél a fényké­pen bemutatott, világoskék alapszínű reklámszatyrot lát­ták. KNDK: újabb kirohanás Magyarország ellen A magyar—dél-koreai dip­lomáciai kapcsolatok felvételét árulásnak nevező, vádoló cikk jelent meg szombaton a Ro- dong Sinmun című phenjani lapban. A Koreai Munkapárt központi lapjának írását rész­letesen ismertette a phenjani rádió külföldre irányuló adá­sa. A cikk megismétli azokat a sértő állításokat, amelyekkel a KNDK-ban fogadták a ma­gyar kormány döntését. Bár a Magyarország és a Koreai Köztársaság . kapcsolatlétesíté­se óta a KNDK már teret adott egy dél-koreainak neve­zett, alig ismert ellenzéki szer­vezet ezzel kapcsolatos elítélő nyilatkozatának, a KNDK ve­zető lapja most először inté­zett kirohanást a maga nevé­ben Magyarország ellen a diplomáciai kapcsolatokat kö­vető észak-koreai válaszlépés: a kapcsolatok ügyvivői szintre való csökkentése óta. „Sátáni versek” Mégsincs megbocsátás? Salman Rushdie, az iszlám vilá­got felbolygató „Sátáni versek" szerzője az ÍRNA hírügynökség legújabb állásfoglalása szerint mégsem nyerte el Irán megbocsá­tását a muzulmán világot meg- követő^ nyilatkozatával. Az ÍRNA iráni hírügynökség szombaton először elégtelennek minősítette az indiai származású brit irá kijelentéseit, mert azok elmaradnak a nyilvános megbánás kinyilatkoztatásától: nincs bennük utalás megbánásra, sem arra, hogy a botránykőként számon tartott mű további kiadásáról Rushdie lemon­dana. A szombat esti IRNA-jelen- lés viszont már úgy fogalmazott, hogy a „nyilatkozatot, bár messze elmarad a bűnbánattól, általában elegendőnek tekintik ahhoz, hogy biztosítsa az iráni tömegek részé­ről és máshol a világon a meg­bocsátást". A hírügynökség azonban röviddel ezután gyorshírben értesítette a szerkesztőségeket arról, hogy ez utóbbi jelentés csupán elkészítőjé­nek személyes véleményét tükrözi, abból semmiféle következtetés nem vonható le, és az semmiféle értel­mezéshez nem ad alapot. Alkotmány Magyarország alkotmányá­nak szabályozási koncepciója legfontosabb kérdései között említi, hogy 1949 óta alapve­tően megváltozott a hatalom­ról és a hatalom gyakorlási módjáról, a szocializmusról, valamint az emberi jogokról vallott felfogásunk. Emellett mélyreható változások történ­tek a társadalom szerkezeté­ben, a gazdaságban, a tulaj­donviszonyokban és a politi­kai intézményrendszerben. To­vábbi jelentős változások most vannak kibontakozóban. Az 1988 májusában tartott párt­értekezlet óta kialakult folya­matok politikailag is egyértel­műen új alkotmány előkészí­tését igénylik. Az új alkot­mánynak a jövőbe mutató fo­lyamatok elemzésére kell épül­nie, úgy, hogy időtálló legyen. Teret kell engednie a tulaj­doni viszonyok, a gazdasági és a politikai rendszer — az alkotmányban rögzített, társa­dalmi céljainkkal összhangban álló - spontán fejlődésének, hogy a gazdasági és politikai folyamatokat csak olyan mér­tékben korlátozza, amilyen mértékben az alkotmányos rend védelme ezt elengedhe­tetlenné teszi. A bevezetőnek (Preambu- lumnak) új felfogásban kell közelítenie államiságunk fej­lődését, hogy az alkotmány erősítse a nemzeti összefo­gást, a magyarság identitás­tudatát; ezért - múltunkat meg nem tagadva, korábbi értékeinkről le nem mondva, ezeréves államiságunk folya­matosságát megőrizve - jus­sunk el mai társadalmi rend­szerünk és állami céljaink meghatározásáig. A Preambu- lum rögzítse, hogy Magyaror­szág szabad, demokratikus és szocialista állam; mutasson rá a munkásmozgalom törekvé­sein alapuló új társadalmi rendünk teremtette értékeinkre. A szabályozási koncepció ezt követően részletezi, mi­lyennek gondolja Magyaror­szág tórsadalmi-politikai-gaz- dasógi rendjének alapelveit, s ezzel kapcsolatban megállapít­ja, hogy a törvényalkotás az alaptörvénynél nem töreked­het a társadalmi, politikai és gazdasági rend átfogó sza­bó lyozásá ra. Ehelyett meg kell határoz­nia Magyarország államformá­ját, majd azokat az alapelve­ket, amelyek az államhatalom gyakorlásának módját, az ál­lami és a társadalmi viszo­nyokat, valamint a politikai rendszert jellemzik. A koncep­ció jelzi, hogy Magyarország államformájával kapcsolatban többféle javaslat merült fel, de a tudományos-szakmai ál­láspont szerint a népköztár­saság elnevezés megváltozta­tása nem tűnik indokoltnak. Az állam és a társadalom kapcsolatáról egyebek mellett megállapítja, hogy alapvető elvként kell szabályozni a tár­sadalom tagjainak az önkor­mányzat alakításához való jo­gát. Az állam, illetve a társa­dalom jelenlegi Szervezetének vagy tagjának o tevékenysége nem irányulhat a hatalom ki­zárólagos, illetve erőszakos úton történő megszerzésére vagy birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben min­denki jogosult és köteles fel­lépni. Alkotmányos elvként indo­kolt rögzíteni: a társadalom célja és az állam feladata, hogy az állampolgárok szá­mára biztosítsa az esélyegyen­lőtlenség mérséklését. Az esélyegyenlőség megvalósítá­sának feltétele a szociális biz­tonság állampolgári jogon va­ló biztosítása. A koncepció részletezi Ma­gyarország külpolitikájának alapelveit, kiemeli, hogy az állam és a társadalom szer­vezetei, továbbá tagjai kötele­sek tiszteletben tartani a kü­lönféle nemzetközi szerződé­seket, az ENSZ alapokmányá­ban foglalt elveket és szabá­lyokat, valamint hazánknak az államközi szerződésekben fog­lalt szövetségesi elkötelezett­ségét. A politikai rendszer alkot­mányos kidolgozásával kap­csolatban a koncepció meg­állapítja: társadalmunk mar­xista-leninista pártja nem at­tól a társadalom vezető ere­je, hogy ezt az alkotmány deklarálja, hanem attól, hogy mindinkább politizáló párttá válik, amely nem csupán a nép érdekében, hanem a nép­pel politizál, s meggyőzi poli­tikai céljai helyességéről az állampolgárokat. Ennek meg­felelően a párt nem tör jogi­lag garantált hegemón hely­zetre. A koncepció számol a többpártrendszer kialakulásá­val, ugyanakkor igényli, hogy alkotmányos garanciát kell ál­lítani az alaptörvényben rög­zített, a társadalmi, politikai berendezkedést sértő politikai tömörülésekkel szemben. A tulajdonviszonyok alapel­veivel kapcsolatban rögzíti: az alkotmányban ki kell mondat­ni, hogy Magyarországon elis­mert és egyenrangú tulajdon- forma a közösségi'és az egyé­ni tulajdon. Jelentőségére te­kintettel azonban külön meg­említhető az állami és szövet­kezeti tulajdon. Az állam köz­hatalmi és tulajdonosi minő­ségét egymástól következete­sen el kell különíteni. A nem állami közösség tulajdona és az egyéni tulajdon kizárólag közérdekből, törvényben meg­határozott esetekben és kár­talanítás ellenében sajátítha­tó ki. A koncepció részletezi az emberi és az állafnpolgári jo­gok, valamint az alapvető kö­telességek című fejezetben a szabályozás kívánatos elveit. Ugyancsak tételesen fogal­mazza meg az úgynevezett szabadságjogokat, amelyek között elismeri minden ember jogát - egyebek mellett - a békés gyülekezéshez, a gon­dolat-, a lelkiismereti, a val­lás- és a sajtószabadsághoz és a véleménynyilvánítás sza­badságához. Jogokat biztosít a munkához, továbbá öreg­ség, betegség, munkaképte­lenség és munkanélküliség esetén az állami ellátáshoz, valamint < az emberhez méltó környezethez, az oktatáshoz és a művelődéshez. Részletesen foglalkozik a koncepció a nemzetiségi jogokkal, majd az állampolgári kötelességekkel. Behatóan foglalkozik a sza­bályozási koncepció az or­szággyűlési választásokkal, az Országgyűlés hatáskörével és működésével, állást foglal a köztársasági elnöki intézmény bevezetése mellett, s ennek megfelelően tárgyalja annak feladat- és hatáskörét, a kép­viselők jelölésének és megvá­lasztásának elveit, felelőssé­gűket. A következő fejezet az alkotmánybíróságról, mint új intézményről szól. Ugyancsak új intézményrendszernek ígér­kezik az állami számvevőszék. A koncepció útmutatást ad a miniszterelnök és az orszá­gos hatáskörű szervek feladat- rendszerének alkotmányos ki­munkálásához, majd ezt köve­tően az igazságszolgáltatás szerkezetét taglalja. Ennek kapcsán megemlíti, hogy az új jogorvoslati rendszerben eggyel több bírósági szerve­zetre lenne szükség, ez két- fokú jogorvoslatot tenne lehe­tővé. A koncepcióban szerepel másik megoldásként a jelen­legi bírósági szervezet, amely­nél azonban a Legfelsőbb Bí­róság törvényességi óvási jo­gát meg kellene szüntetni. A koncepció foglalkozik a biráskodás alapelveivel és az ügyészi szervezettel is. Ez utóbbinál több megoldási mó­dot kínál. A koncepcióban szerepel arra is javaslat, hogy hozzák létre az állampolgári jogok szószólójának tisztét. Az alkotmány-koncepció felvázolja a tanácsrendszert, a népképviseleti, valamint a kormányzati szervek és a ta­nácsok kapcsolatát, az önkor­mányzati jogok bírósági vé­delmét, továbbá a választó­jog, illetve a választás alap­elveit. Foglalkozik az ország nemzeti jelképeivel, az ország címerével, zászlajával, főváro­sával, s mindazokkal, ami a nemzet magyarságtudatát fe­jezik ki. Agrárpolitika Az MSZMP agrárpolitikájá­nak alapjait az 1957 júliusá­ban elfogadott agrárpolitikai tézisek rakták le. Az eltelt há­rom évtized legfőbb tapaszta­latainak összegzése egyértel­műen pozitív képet mutat. A magyar mezőgazdaság, amely a felszabadulás előtt sok te­kintetben Európa egyik legel­maradottabb mezőgazdasága volt, napjaink nemzetközileg elismert, az európai közép­vonalba tartozó mezőgazda­sággá vált. A magyar élelmiszer-gazda­ságnak azonban a jövőben telített bel- és külpiaccal kell szembenéznie. Jövőjét alap­vetően az befolyásolja, hogy mennyire tudja nemzetközi versenyképességét javítani. Ezért a következő évek ag­rárpolitikájának középpontjá­ba a piachoz való alkalmaz­kodást kell állítani. Ehhez strukturális változtatásokra van szükség. Mindenekelőtt a föld forgalomképességét kell megteremteni, hogy az va­gyonként működhessen, vásá­rolható, eladható és bérel­hető legyen. A termelés ott növelhető, ahol azt a piac elismeri, megfizeti. Ez az értékképző folyamatok bővítését, a fel - dolgozottabb, értékesebb, vá­lasztékosabb termékeket he­lyezi előtérbe, ami a jövedel­mezőség javításának új lehe­tőségeit hozza magával. Egyes termékek termelésében ez stagnálással vagy visszaesés­sel jár, másoknál pedig jelen­tősebb bővítésre ad lehetősé­get. — Fontos, hogy a /néző- gazdaság fejlesztése több szektorra támaszkodjék: a megújuló és változatos for­mákat öltő szövetkezetekre, az állami gazdaságokra, az in­tegrált kistermelésre és egyes területeken a családi gazda­ságokra. Ezért támogatni kell a szocialista nagyüzemek olyan belső szervezeti és ér­dekeltségi megújulását, amely- lyel gyorsan és rugalmasan képesek alkalmazkodni a vál­tozó környezethez.- A mezőgazdasági terme­lésben a szövetkezésnek to­vábbra is meghatározó sze­repe lesz. Ehhez azonban a szövetkezeti életben is meg­újulásra van szükség. Legyen lehetőség a legcélszerűbb szövetkezeti forma megválasz­tására, a más típusú szövet­kezetté való átalakulásra, a tagok vagyoni kapcsolatának, anyagi érdekeltségének kor­szerűsítésére, szélesebb lehe­tőséget kell nyitni a szövet­kezeten belüli vállalkozói jel­legű befektetéseknek, a ta­gok tulajdonosi jogai gya­korlásának. Lehetőséget és esélyegyen­lőséget kell adni újabb szer­vezeti és működési formák­nak, magán- és társasvállal­kozásoknak, amelyek be kí­vánnak kapcsolódni a mező- gazdasági termelésbe. A tartósan nem gazdasá­gosan működő nagyüzemek esetében szorgalmazni kell új, racionálisabb szervezeti formává történő átalakulásu­kat, vagy lehetővé kell tenni, hogy területükön hosszú távú bérleten egyéni tulajdonon alapuló magángazdálkodást folytassanak. Továbbra is ösztönözni kell a gazdálkodást biztonságossá tevő, a foglal­koztatás és jövedelemszerzés lehetőségeit bővítő ipari, ke­reskedelmi és szolgáltató te­vékenységek fejlesztését. Az élelmiszer-termelés ver­senyképessége mindinkább a feldolgozás során dől el, ezért az élei rfii szeri pa ri tevékeny­ség kiemelt figyelmet igényel. Az élelmiszertermelésben részt vevők mindegyike számára azonos követelményeket kell meghatározni az élélmiszer- törvény előírásainak megtartá­sában és versenyegyenlőséget kell biztosítani a működési feltételekben. Igen lényeges, hogy az agrártermékek keres­kedelmében is bontakozzanak (Folytatás a 3. oldalon) A NAGYVILÁGBAN-ó- MOSZKVA: Szomboton elutazott Moszkvából Ladislav Adamec. A csehszlovák kor­mányfő hivatalos baráti láto­gatáson volt a Szovjetunió­dban, ahol szovjet kollégájával, Nyikolaj Rizskovval tárgyalt. Fogadta őt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, szovjet államfő.-<?- CROZNIJ: Az észak­kaukázusi Groznij városban magyar rendezésben mutatták be Örkény István Pisti a vér­zivatarban című darabját. A rendező Balogh Gábor volt. Előtte külföldi rendező még nem dolgozott Groznijban, a Csecsen-lngus autonóm köz­társaság fővárosában. Az autonóm köztársaság testvér- megyei kapcsolatokat tart lenn Komárom megyével.-f KUALA LUMPUR: Hegy­nek ütközött és lezuhant va­sárnap az amerikai Flying Ti­ger Line Társaság tulajdoná­ban lévő Boeing 747-es te­herszállítógép a malaysiai fő­város, Kuala Lumpur közelé­ben. A gép négyfőnyi sze­mélyzete életét vesztette. A Boeing Szingapúrból tartott Kuala Lumpur felé. Az irányí­tótoronytól már megkapta a leszállási engedélyt, amikor hirtelen eltűnt a radarernyő­ről, és a Kuala Lumpur-i nemzetközi repülőtértől mint­egy 12 kilométernyire, egy ős­erdővel borított hegyoldalnak ütközve szétroncsolódott.-o- BOGOTA: Bikaviadal közben összeomlott az aréna acélszerkezete szombaton a kolumbiai Honda városában. A jelentések szerint legalább négyen meghaltak, a sérültek száma pedig eléri a. százat is. A hatóságok szerint a sze­rencsétlenség oka az volt, hogy az eseményre túlságo­san sokan voltak kiváncsiak, s a lelátón becslések szerint mintegy kétezer ember zsúfo­lódott össze, ezt a terhelést pedig a szerkezet már nem birta ki.-f MONTE CARLO: Nagy sikert aratott a Monte Carló-i nemzetközi televíziós fesztivá­lon a Magyar Televízió közre­működésével készített A gyil­kosok köztünk vonnak című angol film, amely Simon Wie­senthal nácivadász életéről szól. A kétrészes film a náci­vadász önéletrajzi könyvéből készült.-f RAWALPINDI: Az afgán ellenzék szunnita, Pakisztán- barát csoportjai szombaton Ravalpíndiben jóváhagyták az ideiglenes algán ellenkormány­zat vezetőinek kijelölését. Ál­lamfővé a mérsékeltnek szá­mító Mohammad Nabi Mo- hammadit, miniszterelnökké pe­dig a fundamentalista .Ahmad Sahot jelölték. A BARANYA MEGYEI KÉMÉNYSEPRŐ ÉS TÜZELÉSTECHNIKAI t SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT értesíti a tisztelt ügyfeleit, hogy ellátja az olajkályhák garanciális javítását és karbantartását a korábbi pécsi, komlói és siklósi járáshoz tartozó településeken. A PÉCSI SZIKRA NYOMDA érettségizett fiúkat (lehetőleg műszaki végzettségűek) FELlfESZ két műszakra, átképzés gépmesteri munkakörbe Bérezés: képzési idő alatt 5000,— Ft/hó, betanulás utqn teljesítménybér. Betanulási idő: fél év. Jelentkezés: Pécs, Engel János u. 8. Munkaügy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents