Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-03 / 34. szám

1989. február 3., péntek Dunántúli napló 3 M:;'ö| taglal; Devecseri József, a Mohács Városi Pártbizottság első titkára Mohács és térségében is va­lamennyi pártalapszervezettől véleményt kértek: ki képvisel­je őket a megyei pártbizott­ságban. A jelölőbizottság 18 személyre kapott javaslatot, közülük végül is öten kerültek a szavazólapra. Titkos szavazá­son 50 százalék feletti arány­nyal Devecseri József, a Mo­hács Városi Pártbizottság első titkára lett a térség képvise­lője a megyei testületben. — Ez a megbízatás mire kö­telezi? — Elsősorban arra, hogy a térség párttagjainak vélemé­nyét, javaslatait és hangula­tát vigyem a testület elé és azt ott vessem fel valami mellett vagy ellen, elvégre nekik tar­tozom elszámolással és fele­lősséggel, hisz őket képvise­lem. Térségünkben sok a jól működő, ezáltal az emberek­nek az átlagosnál jobb felté­teleket biztosító mezőgazdasá­gi és ipari üzem, de az orszá­gos gondok nálunk is .hasonló­képpen jelentkeznek. Másod­szor, ez a bizalom arra köte­lez, hogy a mind szenvedélye­sebb vitákban megszülető tes­tületi állásfoglalásokat és ta­pasztalatokat mielőbb áramol­tassuk vissza az alapszerve­zetekhez, tehát oda, ahonnan merítünk.- Tavaly még állandó meg­hívottként, idén már választott tagként tevékenykedik a me­gyebizottságban. Milyen válto­zásokat tapasztal a testület munkájában?- Szenvedélyesebbek és ér­demibbek a viták, keményeb­ben ütköznek a vélemények és nincsenek előre lefutott témák. De két dolgot még tanulnunk kell: a vitát és az idővel való gazdálkodást. Adott esetben egy igen vagy nem is tükröz­heti a véleményünket, vagy akár két perc is elegendő a magvas gondolatok kifejtésé­re. Bele kell jönnünk, hogy a tartalommal és ne az idővet mérettessenek meg a gondo­latok és vélemények. A megyei testületben tagja lettem ,,A gazdaság teljesítőképessége növelésére irányuló politikai feladatok” ad hoc munkabi­zottságnak. Ez évtől Mohácson is foglalkoztatunk ad hoc bi­zottságokat, de azoknak mi csak a vezetőjét bízzuk meg és ő állítja össze a csapatát. Tapasztalataink szerint ez így jobb módszernek tűnik . . . M. L. * Czigler János, a villányi Uj Alkotmány Tsz általános elnökhelyettese Czigler János, a villányi Új Alkotmány Tsz általános el­nökhelyettese, a gazdaság párt-alapszervezetének titkára. 1975-től öt éven keresztül már tagja volt a Baranya Megyei Pártbizottságnak. A közelmúlt­ban ismét beválasztották. Az­óta több ülésen részt vett, így óhatatlanul adódik a kérdés, milyen változást tapasztalt? — A jelenlegi pártbizottsági üléseken alkotóbb jellegű a ij ég kör, több az őszinte, a va­lós helyzetet tükröző vélemény- nyilvánítás. A legfontosabb fel­adatomnak azt tartom, hogy e testületben a faluról, a me­zőgazdasági szövetkezeti moz­galomról életszerűbb képet al­kothassunk, s hogy munkám­mal is elősegítsem a politikai és cselekvési egység erősítését, s hogy akcióképesebb legyen a ■párt. A 36 éves elnökhelyettes egy eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezet irányításé, ban vesz részt. A tsz volt az első munkahelye, azóta is itt dolgozik. Kőművesként kezdte, munka mellett levelező tagoza­ton elvégezte a pécsi építő­ipari szakközépiskolát, Mohá­cson a mezőgazdasági szakkö­zépiskolát, technikusi minősítő vizsgát tett, majd diplomát szerzett a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem kaposvári fő, iskolai karán állattenyésztési szakon, s a MLEE gazdaság- politikai szakosítóján. Közben a gazdaságban személyzeti ve­zető, függetlenített pártvezető­ségi titkár lett, 1988-tól pedig elnökhelyettes, s társadalmi munkában a pártalapszervezet titkári feladatait is ellátja. — A szövetkezet nagyon megerősödött az elmúlt tíz évben, ami nagyban köszön­hető a párttagok és pártonkí- vüliek összefogásának. Egyéb­ként nálunk a dolgozók 25 százaléka tagja a pártnak,' s bz elmúlt öt évben nem lépett jki senki. Ami tény, s ez jó, a korábbinál erősebbek a kritikai hangok, s az emberek igénylik a beleszólást a munkába. Czigler János elmondta, sze. nencsés embernek tartja magát, mert családja és munkatársai sok segítséget adtak ahhoz, hogy tanulhasson és nyugodtan dolgozhasson. R. N. * Építőipari szolgáltatások Az ÉKK3 kisszövetkezet a kisebb munkákat is elvállalja Úgy tűnik, megtalálta a helyét az építőipari és épü­letkarbantartási piacon az ÉLISZ-ből kivált Pécsi Építő és Karbantartó Kisszövetke­zet. Egerszegi László elnök ezzel kapcsolatban úgy fo­galmazott, hogy olyan terü­leteken dolgozott az 56 fős cég, melyek a kisipar és a nagyobb szövetkezetek, vál­lalatok érdeklődési körén kívül esett, illetve különbö­ző okok miatt azokra a munkákra nem „mozdultak rá”. Az ÉKKI tevékenységé­re főleg a közepes nagysá­gú kivitelezések a jellemző­ek, ami azt jelenti, hogy el­sősorban néhány százezer forint értékű felújításokra vállalkoznak, de a „sűrű filléreket” sem becsülik le: például egyéni és közületi megrendelésre 5000 forint fölötti javításokra, karban­tartásokra is rendelkezésre állnak. Működésük első évére igazán nem panaszkodhat­nak, hisz 23,5 millió forintos árbevételt könyvelhettek el 1988-ban, és a nyereséggel sem elégedetlenek. Építőipari jellegű szolgál­tatásaik köre meglehetősen bő, foglalkoznak épületek külső és belső karbantartá­si munkáival, festéssel, má­zolással, hideg- és meleg- burkolással - a megyében egyedül az ÉKKI készít mű­gyanta alapanyagú padló- burkolatot -, tapétázással, panel hézag-szigeteléssel, asztalos- és lakatosmunkák­kal. Az év elején bővült a tevékenységük; vállalják olajégők, gázégők, kazánok, hőcserélők, vízlágyító beren­dezések beszerelését, javí­tását és karbantartását, ké­mények építését, béléscsö­vezését, gáztüzelésre való alkalmassá tételét, épület- gépészeti és villanyszerelő munkák lebonyolítását. A költségvetéseket a hely­színi felmérés után kompu­terrel számítják ki. A meg­rendeléstől számított egy hé­ten belül megadják az ár­ajánlatot - ezt térítésmen­tesen teszik -, így az ügy­fél minden kockázat és költ­ség nélkül eldöntheti, hogy az adott munkát az ÉKKI- vel végezteti-e el. Érdekes a kisszövetkezet elszámolási rendszere: a brigádok úgy­nevezett átalányelszámolás­sal dolgoznak, melynek lé­nyege, hogy a munkások közvetlenül érdekeltek a ter­melésben és a minőségi ki­vitelezésben. Az év elején kiszámolják a brigádok mű­ködéséhez szükséges költsé­geket, erre alapozva meg­tervezik, hogy mekkora ár­bevételt és nyereséget kell megtermelniök, a költségek és a tervezett nyereség fö­lötti összeget pedig meg­kapják a brigádok, a dol­gozók. Egerszegi László a rend­szer előnyei között emelte ki, hogy elenyésző a mun­kákkal kapcsolatos rekla­máció, nincs anyaggazdál­kodás, raktár, a dolgozók megbecsülik az építőanya­gokat, nem fordul elő, hogy akár fél zsák cementet is elherdálnak, s nem utolsó­sorban az átlagnál jóval többet keresnek a brigádok tagjai. S amennyiben a megrendelő jogos minőségi kifogást tesz, az adott mun­kát végzők kell, hogy visz- szamenjenek, s a hibát a saját, tehát a brigád költ­ségére javítják ki. R. N. Oberritter Miklós, a BCM Rt. ügyvezető igazgatója Magyarország és az EGK kapcsolata Nehezen térünk a lényegre “ a portréra —, mert vala- hányszori találkozásainkkor el­sőként mindig a Beremendi Cementmű és a környezet- szennyezés témája jön szóba. Most is Oberritter Miklós, a BCM Rt. ügyvezető igazgatója ozt próbálja elmagyarázni: nemzetközi szinten kipróbált es Magyarországon egyedüli valóban alkalmas technologi­es a cementművek klinkerége- tő kemencéi jelentik a külön­böző hulladékok elégetésére.- Visszahull pár év múlva ° fejünkre — mondja —, ha °em hallgatunk az • ésszerű­ségre, a tudományra, félrein­formált közvélemény hatására húzzuk-halasztjuk ennek az Dr. Tóth Zoltán, az MSZMP “aranya Megyei Bizottságé- n°k az egyik új tagja 1968 égető gondnak a megoldá­sát... Amennyire ősz a haja, ah­hoz képest fiatalember a rész­vénytársaság ügyvezető igaz­gatója, ennek megfelelően temperamentumos, határozott. Nemcsak e minőségében köz­ismert, számos közszereplése révén találkozhatott vele Sik­lós és térségének lakossága. Tagja a gyári, a siklósi városi pártbizottságnak, a NEB-nek, jó néhány egyesületnek, szer­vezetnek - például a TIT, a MTESZ -, s most Siklósról a megyei pártbizottságba dele­gálták.- Nem lesz ez már túl sok fekídat?- Abból valóban eddig is volt bőven, valamit - egyez­óta él Pécsett, azóta az épí­tésigazgatás különböző terü­letein — közben néhány évet építésztervezőként is - dolgo­zott: kerületi műszaki csoport- vezetőként kezdte, most pedig már évek óta Baranya megye főépítésze. Politikai megbíza­tása alkalmából természetesen azt kérdeztük tőle: mi lehető megyei főépítész szerepe Ba­ranya vezető párttestületében? A válasz — joggal — másfelől közelít:- A Baranya Megyei Ta­nács apparátusi pártbizottsá­ga delegált, elsősorban azt képviselem, s az őt érdeklő kérdéseket visszahozom ide a házba. Ez azért fontos, mert a Megyei Tanács egy sereg olyan szakértelmet hordoz, ami szükséges a pártbizottság dön­téseinek a motiválásához. tetés után - kénytelen leszek elhagyni. Nemcsak az új tes­tületi tagságom miatt, azért is, mert részvénytársasággá ala­kulásunk nyomán gazdasági feladataim is megsűrűsödtek. — Megfogalmazta már: mit akar a megyei pártbizottság­ban csinálni?- A gazdasági és a politi­kai életben is maximálisan re.- fo/mpárti vagyok. Néhány el­képzelésem bizonyára nem egyezik másokéval. Rendezésre szorulnak az érdek- és tulaj­donviszonyok, ugyanez vonat­kozik a hatalmi viszonyokra is — például meg kell szüntetni a párhuzamos irányítást -, minden gazdasági cselek­ménynek motivációt kell talál­ni. Úgy vélem, a pártbizott­Másrészt a tanácsok — és eb­ben már a helyi tanácsokat is értem — lakossági kapcso­lataik révén szerzett gazdag tapasztalatainak is helyük van a pártbizottsági munkában. Visszafelé: nyilvánvaló, hogy nem csak a Megyei Tanács es testületéi végeznek politikai munkát, de magának az ap­parátusnak a munkája is erő­sen politikai töltetű, ezért kell érzékelnünk, hogyan gondol­kodik az MSZMP. A kapcso­laterősítés, a két szervezet kö­zötti információcsere mindkét irányban igen fontos: itt egy politizálóbb munkastílusra ori­entálás, ott a települési prob­lémákra való figyelemfelhívás ia cél. Ennek lehetek én az egyik közvetítője.- De bárki is delegálja az embert, én azért megyei fo­ságban elsősorban politizálni kell, a gazdaságot a gazda­sági élet törvényszerűségeire kell bízni. M. A. ' építesz vagyok, s ebből a bő­römből nem tudok, de nem is akarok kibújni. Meggyőződé­sem, hogy a környezetformá- Íé,s minőségének — aminek döntő jelentőségű építészeti elemei vannak — közérzetet és közéletet formáló szerepe van, tehát fontos része a politiká­nak is. Másfelől viszont a környezet formálásának min- dig vannak politikai feltételei; a fo vonulatokat tehát a tár­sadalompolitikai feltételek ha­tározzák meg. Úgy vélem, n°9y ennek a szakterületnek a politikai elismerése is az én megbízatásom, ami arra is kö­telez, hogy a Megyei Pártbi­zottságban ne csak a Megyei lanacs apparátusi pártbizott­ságát, hanem a szakmát is képviseljem. H. I. Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség kapcsola­táról, az együttműködés to­vábbfejlesztésének lehetőségei­ről tartottak tanácskozást csü­törtökön a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Ku­tató Intézetének szervezésében a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetemen. A konfe­rencián — melyet Simái Mihály, a Világgazdasági Kutató Inté­zet igazgatója nyitott meg - pénzügyi, banki, vállalati szak­emberek vettek részt. Inotai András, az intézet igazgatóhelyettese részletesen ismertette, hogy a közös piaci integráció miként fejlődik to­vább. Az áruforgalom teljes li­beralizálása mellett megszűn­nek a korlátok a tőkeforgalom­ban, tovább fejlődik az egysé­ges pénzügyi rendszer, közös közlekedési, telekkommuniká­ciós piac alakul ki, s megkez­Az Úttörőszövetség országos elnöksége felkérte az MTI-t az alábbiak közlésére: A Magyar Úttörők Szövetségének orszá­gos elnöksége belső ellenőrzé­se során súlyos pénzügyi sza­bálytalanságokat állapított meg. Az elnökség a leghatáro­zottabban elítél mindenféle visszaélést, így a pénzügyi tisz- tátalanságot is, és határozot­tan fellép az úttörőszövetség­ben az olyan cselekedetek el­len, amelyekkel - közvetett vagy közvetlen módon — meg­károsítják a gyerekeket, s nem az ő érdekeiknek megfelelő cé. lókra használják fel a rendel­kezésükre álló pénzeket. A konkrét eset kapcsán — a szö­vetség munkatársa testületi jó­dik a nemzeti adórendszerek egységesítését is. Balázs Péter, a Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője szerint még kérdéses, hogy a közös piaci belső nyitás külső elzárkózással párosul-e vagy sem. Franciaország szerint egy­szerre nem lehet kétfelé nyitni, míg Anglia és NSZK a kapcso­latok további fejlesztését szór. galmazza a közösségen kívü­liekkel. Számunkra kedvező, hogy a szocialista országok közül Magyarország az EGK- val történő kapcsolatépítésben relatív előnyre tett szert. Ha­zánk kötött elsőként kétoldalú megállapodást, s ez a szerző­dés a legátfogóbb azóta is. Ennek alapján 1992-ig az EGK eltörli a Magyarországgal szemben alkalmazott mennyisé­gi korlátozások jelentős részét, s ez számottevően javítja a kereskedelem feltételeit. váhagyás nélkül fizetett ki pénzt egy tizenéveseknek szóló egészségnevelő fényképregény elkészítésére, s az elszámolá­sok során több előírást meg­szegett — az országos elnökség a szabálytalanságért felelős személy munkaviszonyát azon­nali hatállyal megszüntette és ügyét átadta a rendőrségnek. Az úttörőszövetségnek az el­múlt évek során - anyagi esz­közeinek csökkenése miatt — a gyerekek érdekeit szolgáló jónéhány feladat megvalósító, sóról kellett lemondania. Ép­pen ezért a szövetségnek ala­posan meg kell fontolnia, mire fordítja a rendelkezésére álló pénzt, s a tennivalók között* rangsorolnia szükséges. Dr. Tóth Zoltán, Baranya megye főépítészé fiz uttörösz ällasffoglaläs öuetseg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents