Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-17 / 48. szám

1989. február 17., péntek Dunántúli napló 5 5 I o * a =8 ? N Q. wi •g, </> S> i= 0 oc * < ► ► a. r 1U .(U tfO ­ilO“­is o *> o li5 got tg® W -J u. í- Ul . o ö o o 5 r* * A pécsi kultúra pénze Felelősséggel a város jövője iránt Megkezdte munkáját az ad hoc bizottság Hírül adtuk, hogy a Pécs Vá­rosi Tanács legutóbbi ülésén, néhány tanácstag a Nemzeti Színház, a szimfonikus zenekar és a Nyári Szirrház költségve­tésének csökkentését javasolta. A tanácsülés elfogadta ugyan a város költségvetését, de ad hoc bizottságot választott meg a három intézmény gazdálko­dásának megvizsgálására. Az érintettek külön nyilatkozatban megdöbbenésüknek adtak kife­jezést a tanácstagok egyolda­lú, a kulturális, művészeti tá­mogatásokat megnyirbáló ja­vaslataik miatt és tiltakoztak a bizottság léte ellen. Tegnap délelőtt a városi ta­nácson első ízben találkoztak az intézményvezetők és az ad hoc bizottság elnöke, dr. Pat- la Károly, a MÉV tervgazdasá­gi osztályának vezetője. (A bi­zottság tagjai egyébként: dr. Révész Mária, a Janus Panno­nius Tudományegyetem Tanár­képző Karának egyetemi ad­junktusa, dr. Szűcs József, a Baranya Megyei Tanács pénz­ügyi osztályvezetője, Csonka Edit árelőadó (AGROXER), Fe- hérné Eperjesi Zsuzsa műszaki tanár (508. szakmunkásképző intézet), Szabó Ferencné áru­forgalmi előadó (Titán) Brandstötter György, a megyei tanács művelődési osztályveze­tő-helyettese, dr. Horváth Csa­ba, a Szakszervezetek Városi Bizottságának titkára, valamint a városi tanács művelődési, pénzügyi és tervosztályának egy-egy dolgozója.) A megbe­szélés után dr. Molnár Zoltán. a városi tanács általános el­nökhelyettese tájékoztatta a Dunántúli Napló és a Magvar Rádió pécsi körzeti stúdiójá­nak munkatársát.- Az első tájékozódó meg- Ibeszélésre került sor, ahol a bizottság munkájához szüksé­ges alapvető információkat és a követendő munkamódszert rögzítették. Szeretném ismétel­ten leszögezni, hogv a tanács elfogadta a város költséaveté- sét eredeti formájában, de lét­rehozta ezt a bizottsáaot. amely hatvan naa múlva tesz jelentést — mondta az elnök- 'helvettes. A Dunántúli Naaló kérdéséi:- Milyet! hangulatban zai- lott le ez az első megbeszé­lés? Lengyel György, a Nemzeti Színház igazgatója: — Szo­rongva és naav felelősséggel a pécsi színjátszás hagyomá­nyai, jelene és jövője iránt. Bízva abban, hogy a város közvéleménye, lelkiismerete a színház mellett szólal meg. Bagossy László, a Nyári Színház igazgatója: — Tudo­másul vesszük, hogy kiszáll a bizottság, minden segítséget megadunk, nincs takargatniva- lónk. De változatlanul kifogá­soljuk, hogy olyan kérdések­ben hoz határozatot, ami a szakigazgatási szerv feladata. 1989-re működési feltételeink biztosítva vannak — a többit majd meglátjuk. Le kell szö­geznünk, hogy erőteljes aggo­dalmaink vannak az olyan hangok rniatt, amelyék meg­kérdőjelezik Pécs kulturális eredményeit és művészeti in­tézményeinek létjogosultságát. Szkladányi Péter, a szimfoni­kus zenekar igazgatója: - Mint jelenséget, megdöbbentő­nek tartjuk ezt a magatartást a kulturális hagyományaira büszke városban. Szívesen vet­tük volna, ha a tanácstagok előbb tájékozódnak nálunk szakmai részletkérdésekben, mielőtt döntenek, javaslafot tesznek. Az esetnek nagy saj­tónyilvánossága lett. s mi nem kívánjuk az üavből kizárni a művészeti szövetségeket, szak- szervezeteket és a Művelődési Minisztériumot sem.- A tanácsülésen elhangzott olyan javaslat is, hogy vizs- gáliák meg a tanács szolgál­tató és ipari vállalatainak gazdálkodását is. Megteszi ezt az ad hoc bizottság? Molnár Zoltán: — Nem, csak az említett intézmények vizs­gálata a feladata. A többi gazdasági egység az osztályok ellenőrző-vizsgáló munkája alapján kerül a vb elé.- Ad-e tájékoztatást az ad hoc bizottság a hatvan nap el­telte előtt? Komlódi Józseiné elnökhe­lyettes: — Nem, csak a vizs­gálat lezárta után. De jó len­ne, ha mindarról, ami itt tör­tént, addig is beszélnénk. Mert nemcsak gazdálkodási kérdés­ről van szó, hanem olyan szemléletről, amely méltatlan ehhez a városhoz. Szeretnénk, ha megszólalna a város köz­véleményének az a része is, amely nem egyszerűsíti le a társadalom jelenségeit, s amely felkészülten, tájékozot­ton akar megnyilatkozni kultu­rális kérdésekben. G. T. Az Országos Béketanács leg­utóbbi fórumain több javaslat hangzott el a békemozgalom tartalmi és szervezeti megúju­lására. Ezzel összefüggésben Pécsett, a HNF Baranya Me­gyei Bizottságán tegnap nyil­vános fórumot tartottak. Horváth Éva, az Országos Béketanács titkára elmondto: a mozgalomnak jelentős sze­repet kell vállalnia abban, hogy a halmozódó feszültsé­gek ne vezessenek egy kezel­hetetlen állapothoz. Az Orszá­gos Béketanács eddig is ál­lást foglalt számos, a közvéle­ményt élénken fogilal koz tató kérdésben; mint például az al­ternatív katonai szolgálat, az emberi jogok, a közép-euró­paiság, az idegen csapatok ki­vonása, a vegyifegyverek meg­semmisítése. A békemozgalom- . nak figyelembe kell vennie az alkotmányozó törekvéseket, a nagy számban megjelenő tár­sadalmi érdekközösségeket és programjaikban megfogalma­zódó béke- és biztonságpoliti­kai elképzeléseket. A vitában elhangzott, hogy az embereknek először maguk­ban kell megteremteniük a belső békét. A mozgalmon be lül Is lehetővé kell tenni, hogy az egyén jobbon megmutat­hassa önmagát. A békemozgalom megújulá­sára készült tervezet vitájában részt vett Kiss György, az MSZMP Baranya Megyei Bi zottságának osztályvezetője, Gergely László, a HNF Pécs Városi Bizottságának titkára, Halas Ilona, a HNF Baranya Megyei Bizottságának titkárhe lyettese. Sz. K. Nyílt levél Baranya lakosságához A társadalmi, gazdasági és politikai élet feszültségei és ne­hézségei halaszthatatlanná teszik a népfrontmozgalom gyöke­res megújulását. A nemzeti összefogást célzó fél évszázados hagyományokból kiindulva a korszerűsítésnek ki kell terjednie a népfront célkitűzéseire, feladataira, a politikai, társadalmi szervezetekhez, az állami szervekhez fűződő kapcsolatokra. E megújulást szolgáló IX. népfrontkongresszus előkészítésé­vel összefüggő feladatokat tekintette át február 11-én Pécsett a megyei népffontaktiva-értekezlet. Az elhangzott probléma- felvetések, javaslatok figyelembevételével fogalmaztuk meg a megye lakosságához intézett felhívásunkat. A Hazafias Népfront keretet adott és ad o nemzeti össze­fogásnak, a közhasznú aktivitásnak. Szocialista értékek tovább­fejlesztését szorgalmazó, megyénk alapvető gondjainak megol­dásán fáradozó, önálló arculatú, autonóm, kezdeményező s a legkülönbözőbb rétegek érdekeit felvállaló mozgalom kívánunk lenni. Vállaljuk, hogy fórumot adunk a modern jogállam ki­munkálásával, megteremtésével összefüggő társadalmi vitáknak, harcolunk az emberi szabadságjogok, állampolgári jogok kitel­jesítéséért, a közélet tisztaságáért. Szükségesnek tartjuk a Ha­zafias Népfront közjogi funkcióinak megőrzését, megerősítését, de eddigi gyakorlatának megújítását is. Kezdeményezzük a társadalmi szervezetek, egyesületek tartós és alkalmi együttműködését, közös fellépését az alapvető nem­zeti, területi és megyei érdekek feltárásában, értékeink megőr­zésében és továbbépítésében. Igényeljük és vállaljuk a sokféle­séget. A különböző funkciójú és érdekeltségű szervezetek, pár­tok és pártszerű szerveződések olyan összekötő fórumaként aka-’ runk működni, amely az építő szándék felmutatásával, a kibon­takozás segítésével kívánja erősíteni a néphatalom érvényesü­lésének, gyakorlásának feltételeit és eszközeit. Elfogadhatat­lannak tartjuk, hogy a múltban elkövetett hibák és téves dön­tések terheit kizárólag az állampolgárok viseljék. Mozgalmunk erejével és eszközrendszerével támogatjuk a gazdaság új pá­lyára állítását, az inffació csökkentését, a kibontakozást közép­pontba állító politikát és gyakorlatot. Tevékenységünket a tár­sadalmi nyilvánosság előtt, a legszélesebb közmegegyezés alap­ján kívánjuk végezni. A Hazafias Népfront változatlanul fontos társadalmi érdek­nek tartja a helyi közösségek építését, s ebben az értelmiség kezdeményező részvételére számít. Mozgalmunk egyik legfonto­sabb feladatának tartjuk, hogy az alkotóan munkálkodó értel­miség anyagi és erkölcsi megbecsülésének érdemi javitásót szorgalmazzuk. Ezzel összefüggésben elengedhetetlennek látjuk a kulturális élet átfogó reformját, az oktatás és a közművelő­dés feltételeinek javítását, a valós esélyegyenlőség lehetőségei­nek bővítését. Teljes eszközrendszerünkkel küzdünk a szociális biztonság ga­ranciáinak kimunkálásáért, a szociális védőháló kiterjesztéséért, az arra rászorultak — különösen az önhibájukon kívül munka- nélkülivé váltak, nagycsaládosok, az időskorúak, a pályakezdő és családalapitó fiatalok — érdekeiért. Üj nőpolitikái koncepció kimunkálását igényeljük, amely le­hetővé teszi a nők sajátos érdekvédelmét, az anyaság hátrá­nyok nélküli vállalhatóságát. Részt vállalunk a falufejlesztési- program kidolgozásában,N végrehajtásának megszervezésében, a község-szövetség, a me­zőgazdasági kistermelők érdekvédelmi tanácsa létrehozásában. A környezetvédelem terén mindenekelőtt a lakosság egészsé­ges ivóvízzel való ellátását, a kommunális és szilárd hulladé­kok elhelyezési gondjainak megoldását látjuk mozgalmunk ál­tal leginkább felkarolandó feladatoknak. A Hazafias Népfront a jövőben is megkülönböztetett figyel­met kíván szentelni a nemzeti, nemzetiségi hagyományok ápo­lásának. Ügy véljük, ez minden becsületesen gondolkodó, ha­záját szerető ember személyes ügye is. A sok, sok személyes ügyet az összetartozás érzete és kinyilvánítása emelheti nem­zeti üggyé. Közeleg nemzeti ünnepünk, március 15-e. Közös megünneplésére hívunk fel minden baranyai polgárt, minden megyénkben működő szervezetet. Az ünnepnek a napi politi­kai vitáktól mentes tisztaságát, méltóságát ~ nemzeti önbecsülé­sünk szimbólumaként tekintsük! Baranyaiak! Progressziven qondolkodó polgártársak! Erősít­sük sorainkat, tömörüljünk a népfront több mint ötvenéves haladó mozgalmának zászlaja alá a társadalmi békéért, a ki bontakozásért, a közös és a családi jólétért, hazánkért, a szó cialista Magyarországért) A népfront aktivaszerkesztö bizottsága KULTURÁLIS AIANLÚ Film... Film... Film Jelenet Gazdag Gyula „Túsztörténet’’ című filmjéből TÜSZTORTÉNET Végh Antal Könyörtelenül c. re­génye alapján készült színes ma­gyar film Rendezte: Gazdag Gyula Szereplők: Béri Ary, Svidrony Gá­bor, Bitskey Tibor, Pogány Judit Két kamaszfiú lopott fegyverrel betör egy vidéki város leánykollé­giumába és túszul ejt 18 gimna­zista lányt. Pénzt, nagyon sok pénzt, útlevelet és repülőgépet akarnak, hogy külföldre jussanak. Úgy gondolják, tervük villámgyor­san megvalósul, ám az akcióból öt nap keserves története lesz . . . MADONNÁK HÁBORÚJA Színes, feliratos japán krimi Rendezte: Nakamura Gendzsi A Reménység Dombja Főiskola hallgatóit egy - motoros banda tartja rettegésben. Annyi megaláz­tatás után a diákok végre az el­lenállás mellett döntenek és szer­ződtetnek néhány harcművészetben jártas hölgyet testőrnek. Ám el­lenfeleik sokan vannak és vér­szomjasak. BEBUKOTTAK Színes magyar dokumentumfilm Rendezte: Mész András A dokumentumanyag a magyar- országi fiatalkorú bűnözők börtö­nében készült. A film nem azzal kíván vitázni, hogy joggal ítéltet­tek-e el a bűncselekmények elkö­vetői, inkább azt kutatja, hogy Mjfttetésük letöltése után hogyan tudnak — súlyos élményekkel ter­helten - beilleszkedni a társada- mi életbe. MA’ADOR Színes, szinkronizált spanyol film Rendezte: Pedro Almodovar Diego Montes — a híres torreá­dor - egy súlyos sérülése követ­keztében visszavonul az arénától. Továbbra is úgy érzi, hogy a gyilkolást folytatni kell': a karjá­ban tartott lányok helyettesítik számára a bikát. Maria Cardenal, egy büntetőjo­gász, aki titkos hódolója Diego matadori művészetének, a szere­lem tetőfokán leszúrja partnereit... Végül a két tettes egymásra ta­lál .. . Bál ózó nagyanyák A Hétvége a múzeumban rendez­vénysorozat keretében febr. 18-án 15 órakor Hogyan hálóztak nagy­anyáink címmel régi pécsi far­sangokról lesz szó a Várostörté­neti és Munkásmozgalmi Múzeum­ban. Ugyanitt és ugyanekkor ját­szóház is várja a gyerekeket. Va­sárnap, 19-én fél 11-kor a Spiri­tuálé együttes lép fel a Csont- váry-matinén. Az együttes idén ünnepli húszéves fennállását. A halál kilovagolt Perzsiából Hajnóczy Péter műveiből készült az a színpadi játék, amelyet A halál kilovagolt Perzsiából címmel február 18-án mutatnak be a pécsi Művészetek Házában. Az előadó Sipos László színmű­vész, a dramaturg Güth Já­nos. A díszlet és a jelmez Werner József munkája. Az előadás 19 órakor kezdődik a tetőtéri galériában. 21-én, kedden 19 órakor a nagyteremben Sztankov Iván nagybőgőkoncertjére várják az érdeklődőket a szervezők. Zongorán Krausz Adrienne játszik. Az IH ajánlatából Arccal a tegernek címmel Hegedűs D. Géza színmű vész tart előadóestet feb­ruár 22-én 20 órakor a pé esi Ifjúsági Házban, össze állításában Nagy László ver­seiből válogat. Folytatódik a Vízin zene­kar délszláv táncházi soro zata. Február 24-én 19 órá tql Bogi Dániel és barátai szórakoztatják a vendégeket, de lesz szépségkirálynő-vá- lasztás is... A táncanyag­ban az észak-amerikai tán­coktól a balkániakig tart a sor. Drog DROG cimmel újra játsz szák Papp Zoltán és Mora- vetz Levente bűnügyi musi caljét. A darabot február 19- én és 20-án a Helyőrség Művelődési Otthonban 19 órakor láthatják az érdek lődők. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ A Szakszervezetek Pécs Városi Bizottsága Dr. Körös Gáspár Bács- Kiskun megyei képviselő nyílt levelet intézett Stadinger Ist­vánhoz, az országgyűlés el­nökéhez. A Maaycr Nemzet január 25-i számában meg­jelent írás szerint: ,,A lakosság 7-10 százalé­ka a létminimumon, 20-25 százaléka a létminimum alatt ' él. Magyarországon 1978. és 1988. között 218,7 százalékkal nőttek a fogyasz­tói árak, miközben az élet- színvonal az 1973-as szintre esett vissza. Ezen adatok fi­gyelembevételével nehezen képzelhető el, hogy a kül­földi és belföldi adósságunk azért halmozódott löl, mert a lakosság életszinvonalá­csatlakozott a felhíváshoz: „A kormány vizsgálja meg az egyre nehezedő életkörülményeket!” nak megtartására, emelésé­re költöttük." A fentiek alapján javasol­ja a levélíró, hogy az or­szággyűlés 1989-ben tárgyal­ja meg komplex módon ez ország lakosságának élet. színvonal- és életkörülmény- helyzetét, jövőbeni alakulá­sát. A Szakszervezetek Pécs Városi Bizottsága február 13- án megtartott titkári gyűlé­sén az alapszervezetek kép­viselői megtárgyalták dr. Kő­rös Gáspár indítványát és ahhoz az alábbi nyilatkozat­tal csatlakoztok: „Mint a szakszervezeti mozgalomban dolgozó tiszt­ségviselők, felelősséggel je­lentjük ki, hogy a dolgozók helyzete, hangulata miott a felvetett problémát oz or­szággyűlésnek mielőbb tár­gyalnia lenne szükséges. A felhíváshoz való csatlakozá­sunkat megküldtük Stadin. ger Istvánnak, az ország- gyűlés elnökének, a bara­nyai képviselőknek, valamint a SZOT-nak.” ötven aláírás. Pécs város ipari üzemei­nek, gyárainak, vállalatai­nak ötven szakszervezeti tit­kára hitelesítette aláírásával a gyűlés határozatát. Ez egyúttal - bizonyos időre - az utolsó közös fellépésük is. A Szakszervezetek Pécs Vá­rosi Bizottsága ugyanis ezt követően szünetelteti műkö­dését a izakszervezeti vá­lasztásokig. Megújulás előtt a békemozgalom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents