Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-17 / 48. szám
1989. február 17., péntek Dunäntuii napló 3 Késett a rendelet végrehajtási utasítása Uj építési hitelek Mo már kaphatunk pontos tájékoztatást Január elsejétől megváltoztak a lakásvásárlás és -építés hitelfeltételei. A kedvező lehetőségek miatt a Sánta család Székelyszabarban elhatározta, hogy házat épít. A férj el is indult, hogy a mohácsi OTP- fiókban intézze az ügyeket. Január első heteiben Mohácson kerekperec elutasították azzal, ' hogy ilyen rendeletről nem tudnak, bár az újságban olvastak-róla. Ezután átment a Kereskedelmi és Hitelbank helyi kirendeltségéhez, ahol megint válasz nélkül maradt. Végül is a takarékszövetkezetben siettek segítségére, de pontos felvilágosítást ők sem tudtak adni. Beutaztak Pécsre, itt viszont rossz OTP-fiókhoz mentek a Kossuth Lajos utcába. Ott ugyanis nem foglalkoznak hitelezési ügyekkel. Saj nos hozzájuk hasonlóan sokan hiába próbálkoztak. Furcsa, hogy 1989. január elsejéire! megjelenik egy rendelet, amihez csak hetek múlva érkezik meg a végrehajtási utasítás'. Ráadásul semmilyen információt sem kapnak azok sem, akik ezzel foglalkoznak, pedig az ügyfél gyors és pontos tájékoztatást vár.- Az OTP-fiókok ugyan már január elején megkapták a jogszabályokat az új hitelfeltételekről, de a végrehajtási utasítást csak hetekkel később, a hónap közepe felé — mondja Dér László, az OTP Baranya Megyei Igazgatóságának osztályvezetője. — Sokan ezért hiába jöttek érdeklődni, nem tudtunk válaszolni a kérdéseikre. Az új hitelezési rendszer még jobban függ a család szociális helyzetétől és nettó összjövedelmétől, mint az eddigi. Csak abban az esetben adható hitel, ha a törlesztőrészlet nem haladja meg a család nettó összjövedelmének a 33 százalékát. Sokkal bonyolultabb és több adminisztrációval jár a hitel- felvétel, ezért csak a legfontosabbakat emeljük ki: az OTP a törlesztési táblázat alapján tud vóloszt adni arra, hogy a különböző hitelek felvétele után az építkezőnek mennyi részletet kell havonta fizetni. Például, ha egy háromgyerekes család házat kíván építeni, akkor a gyerekek után 600 000 forint szociálpolitikai kedvezményben és 500 000 kiemelt törlesztési támogatású kölcsönben részesül, amit maximálisan 25 évre adnak. Ez még kiegészülhet általános törlesztési támogatású kölcsönnel. Ehhez azonban szüksége van még Készpénre is, amiből építőanyagot, telket vásárol. Egy öttagú család csak abban az esetben kaphatja meg ez't a támogatást, ha az épülő házbon a lakóhelyiségek száma tégy és fél, ha ennél több, akkor már mások a hitel feltételei, kamatai. 1989. április 30-ig azonban az építkezők választhatnak, hogy a régi vagy az új hitelfeltételek mellett teremtenek maguknak otthont. Ma, február közepén már valamennyi pénzintézet képes Pontos tájékoztatást adni. Sz. K. ORVOSMETEOROLÓGIA Frontbetörések a jövö héten Vasárnaptól egyre inkább párás, felhős lesz az idő. helyenként ködök is kialakulhatnak. A jövő hét elején elszórtan hószállin- gózás, szitálás előfordulhat, de jelentős mennyiségű csapadék nem valószínű. Miután a hét végére várhatóan hazánk fölött nyugalomba jut a nagyrészt száraz, de hideg levegő, fronthatásra ekkor nem kell számítani. A jövő hét elején azonban a változékonyság miatt az időjárási frontok 24—36 óránként követik egymást, .ezért hangulatunk is eszerint változik. Főként a szívérrendszeri megbetegedésben szenvedők érzik meg az időváltozást, panaszaik szaporodására kell számítani. Varga Sanyi bácsi 39 éve tanácstag A faluról beszélgetünk. Sanyi bácsi itt született; immár 75 éve ideköti minden porcikája. Számbavesszük, kit -merre sodort az élet, hogy is volt a termelőszövetkezet kialakulásának idején, hányán laknak még a régiek közül a környező házsorokban? Talán ha tízet föl tud sorolni. Köztük Pethes Jóska, Süliék, a Kovács Jani, Borosék, Schmidt- ék . . . Derűs nyugalommal beszél Varga Sándor. Siklósnagyfalu; az itt élők legalább úgy szeretik és tisztelik őt, mint ahogy ő kötődik a vidékhez. A szálak elszakíthatatlan erősek. Harminckilenc éve tanácstag; a tanácsok megalakulása óta.- Ma úgy mbndják, köz- életiség. Lehet. Amikor fölvállaltam, csak egy dolog volt bennem, ha bármit is tudok tenni az itt élőkért, magunkért, megteszem. Ha bíznak bennem, s ha az érdek közös, éljek, a bizalommal. Sanyi bácsi 1950-ig kovács volt. A szakmát édesapjától tanulta, de a mesterlevél ne n sokáig adta a megélhetést. Jött a szövetkezeti világ, s akkor ezt „meg kellett érteni".- Nem volt az olyan rossz. Igaz, nehezen indultunk, de aki szorgalmas, rendes ember volt, az meg tudott élni.^ Elbírtunk sok nehéz esztendőt, s talán ha mások is vállaltak volna, nem költöznek el any- nyian, hamarább túl lettünk volna a nehezén. A 39 év tanácstagság mellett 26 évig a megyei tanács tagja is volt; dolgozott az ipari bizottságban, utána a jogi-igazgatási bizottságban. Korára való tekintettel nem vállalta tovább, s talán a tanácstagságról is lemond, ha nincs kettős jelölés. Huncutkás mosolyával magyarázza:- Bizony kiváncsi voltam arra. hogy hány voksot kapok? Tudniillik, hogy Siklósnagy- faluban ma a lakosság többsége cigány. Az volt az ellenjelölt is. S hogy Sanyi bácsi 70 százalék fölött kapott, bizonyítja; tisztelik. Mondom neki, lehet, hogy néhány év múlva Siklósnagyfalu Alsó- szentmárton „sorsára jut". Hosszasan gondolkodik a válasszal.- Meglehet. - Nem feltétlenül baj az, ha a letelepedő, dolgozó - s főleg család- szerető - cigányok benőnek egy-egy közösségbe. Nálunk nincs cigánykérdés - bár akad néhány, oki nem dolgozik -, de ma mór nem ez a többség.- önben sose fordult meg, hogy el kéne költözni?- Soha. Arról kezdünk beszélgetni, hogy milyen is volt a tanácstagi munka annak idején. Mondja, hogy két eset még ma is elevenen él benne; két helybelinek - az egyik Egy- házasharasztiban lakik - államosították a házát, jogtalanul. Megkérték, járjon utána. Közbejött egy szerencsés véletlen is; tsz-parasztokat vittek jutalomüdülésre Lillafüredre, a Palota Szállóba, és meglátogatta őket Dobi István is. Kérdezte, hogy vannak, hogy érzik magukat. Sanyi bácsi szobatársa Dobi szülőfalujából való parasztember volt, így hosszasabban időzött, beszélgettek ... *- Végül a ház megmaradt?- Mindkettő. Vidaéknak visszaadták, de azzal a tanáccsal, hogy adják el. így is led, később iskolát csináltak belőle. Gécziék házát meg „jutányosán" visszavásárolhatták; ez volt az elintézési mód. Gécziék fia, a Jóska, később megyei tbnácstag lett, éppen Sanyi bácsi utódjaként.- Mostanában mi a tanácstag legtöbb tennivalója?- Egymásnak adják az emberek a kilincset. Főleg a segélyezés ügyében. Persze, jó, hogy mi itt hárman, tanácstagok magunk dönthetünk, hogy kinek jár; a felsőbb szervek rábólintanak a tanácsnál. Igen sok a nyugdíjügy: fölvállalom. Probléma van bőven. . . Varga Sándortól megkérdeztem, hogy mire a legbüszkébb? Elhárította magát a kifejezést is; inkább úgy mon daná, hogy akad néhány dolog, ami a szívét melengeti Gyermekei becsületes emberek; ha tetszik, sokra vitték. Fia a Pécsi Postaigazgatóság vezetője, lánya két orvost nevelt. Hogy akad már dédunoka is; két szeretnivaló leányka. Hogy feleségével Maris nénivel együtt öregednek; s mindketten becsülettel nézhetnek az emberek sze mébe. Hát kell-e ennél több? És dolgozgatnak. Amíg bírják, akad a ház körül baromfi, akad az ólban sertés; készül jóféle kolbász, stifolder, sonka. S a maguk módján, igen-igen gazdagon, segíthetik a gyermekeket, unokákat. . Hosszú ideje beszélgettünk amikor parancsoló kedvességgel Maris néni ránk szólt; abroszt szeretne rakni a kisasztalra. Akad hideg harapnivaló, jóféle savanyúsággal, hogy megkóstolhassuk hozzá, Sanyi bácsi borát... Kozma Ferenc A jogszabályok „városban gondolkodnak” A kétszintű igazgatás tapasztalatai » Milyen közel esik Királyegyháza a megyei tanácshoz? Más oldalról: messzebb került-e Szentlőrinc a kétszintű igazgatás bevezetése óta? Növelte-e az új államigazgatási gyakorlat a helyi tanácsok önállóságát, megállják-e a hélyüket a szakigazgatási munkával szemben támasztott magasabb szintű szakmai követelmények, illetve a lakosság által igényként megfogalmazott saját településpolitika tükrében? Azt mondja Gy őrvári Márk, a Szentlőrinci Nagyközségi Közös Tanács elnöke: a megyei tanács megfontoltan látott hozzá a kétszintű igazgatás bevezetéséhez. Ez múlt év január 1-től volt, egyelőre kísérleti jelleggel, éppen ezért korlátozottan: ami alatt csak területi „lehatároltságot" kell értenünk, mert a próbacv a sásdi, a sellyei és a szentlőrinci nagyközségi közös tanácsokat érintette, illetve - teszi hozzá Győrvári Márk — „Szentlőrinc mikrokörzetében további öt községi közös tanácsot, a bicsérdit, a bükkös- dit, a hetvehelyit, a királyegyházit és a szabadszentkirályit." Azzal, hogy 1988. január 1-től a felsorolt községek és nagyközségek közvetlen megyei irányítás alá kerültek, egy tulajdonképpen már meglévő gyakorlat kapott új formát. Azt is mondhatnánk: a vonat ugyanaz, de a vágány nem.- Ez év elejétől már minden baranyai nagyközség közvetlen megyei irányítás alá került — ‘ mondja Győrvári Márk. - Ha a kísérletet ebben az esztendőben is sikerrel lehet folytatni, vagyis zökkenőmentessé válik a gyakorlat, kialakul a megfelelő szerkezet, akkor a következő lépés nyilvánvaló: az egész megyére kiterjeszthető a kétszintű igazgatás. A tapasztalatok sokrétűek. S döntő: a- változás mozgást idézett efő, mert másképp kell gondolkodnia, dolgoznia a helyi szakigazgatási szakembereknek, az önállóság, az ezzel járó nagyobb felelősség a korábbi „beidegződéssel” nem egyeztethető össze.- Csakhogy egy kérdés szinte magától értetődő: ha ezek a tanácsok közvetlen megyei irányítás alá kerültek, miként lehet megnövekedett önállóságukról beszélni?- A már jó néhány évvel ezelőtti államigazgatási irányítási mechanizmusban a járási hivatalok tulajdonképpen a megyei tanács kihelyezett osztályai voltak. Közvetlen beleszólásuk volt a helyi ügyekbe. Hogy megszűntek, felerősödött a városi közreműködés, Szentlőrinc esetében Szigetváré. A kétszintű igazgatás bevezetésével ez a közbülső lépcsőfok lett kikapcsolva. Ami végeredményben azt jelenti, hogy a hatásköröket a megyei és a helyi tanácsok között osztották meg. Vagyis jó néhány államigazgatási részterületen teljes önállósággal döntenek, dolgoznak a helyi tanácsok. Nem is lenne célszerű, ha a megyei tanács döntene minden ügyben, nincs meg a kellő helyismerete, nem tudna megfelelő szerepet felvállalni a döntések alapos előkészítésében.- A tanács, a helyi nép- képviseleti testület teljesen önálló! A belsőbb szintű vb csak az igazgatási munkát irányítja. Ebből következik, hogy a helyi tanács akár megyei tanácsi kezdeményezést is — persze, az adott igazgatási területet érintő kezdeményezést - megtorpedózhat - feltéve, hogy ez a torpedó nem törvénysértő.- Közvetlen a kapcsolat a helyi és a megyei tanácsi szakigazgatási szervek között. Vegyük az építési igazgatást példának: a nagyközségi szak- igazgatási szervnek természetesen szem előtt kell tartani döntései meghozatalakor a jogszabályokat, a megyei tanács kötelező döntéseit — vagyis „saját" szabályozást a helyi szerv nem „találhat" ki.- önállóságuk azonban nekik is van - magyarázza el Győrvári Márk -: hozhat helyi döntést, de ezt a felettes szerv törvényességi szempontból felülvizsgálhatja. A harmadik terület: a jogorvoslat. A kétszintű igazgatás lényegéből eredően a jogszabálysértő határozatokkal szembeni jogorvoslati kérelmeket, a különböző, a döntéseket elég gyakran kísérő vélt vagy valódi sérelmeket a megyei szakigazgatási szerv bírálja el. A fentiek tehát azt jelentik, hogy az önállóság kerete: mindent, amit jogszabály nem tilt, szabad.- Az már régi „nóta": az alsóbbszintü tanácsoknak adott hatáskörök komolv mértékben megnövelték ezek munkaterhét. így van ez a tárgyalt kísérlet esetében is: bőven jutott új leiadat a helyi tanácsoknak. A kérdés már csak az: képesek-e minden elsőtöké döntést megalapozottan, szakmailag kifogástalanul meghozni?- Ennek érdekében a kétszintű igazgatás bevezetésére kijelölt „kísérleti” megyékben különféle modelleket próbáltak ki. Baranyában, úgy tűnik, néhány be is vált. Az egyik •a társulás. Ez egyenrangú tanácsok megállapodását jelenti, az alsóbb, szintre leadott feladatok ellátására. A státust ehhez a megye adta, elsőként a körzeti műszakiellátási csoportok alakultak meg. A másik: a közösei alkalmazott ügyintéző. Itt, Szent- lóri ncen a körzetben érintett öt tanáccsal közösen foglalkoztatunk a beruházási-felújítási feladatok ellátására szakembert. Közösen fizetjük, közösen döntünk alkalmazásáról. A harmadik: megbízni az érintett tanácsok valamelyik szakigazgatási szervét egy-egy feladatkör ellátására. Nálunk erre példa a- gyámügy. A tapasztalatok azt mutatják, hoqy a kétszintű igazgatás révén a helyi községi tanácsokhoz került feladatok egy részét - jóllehet, több munkával - el tudják látni. A feladatok más csoportjánál csak a döntéselőkészítés történik helyben, a' határozatot Szentlőrincen hozzák. Azt azonban, hogy hol léphet be a folyamatba a szentlőrinci szakigazqotási szerv, a helyi tanács dönti el. Például Szo- badszentkirályon azt mondják egy nyakatekert gyámügyben: eddig terjedtek szakmai ismereteink, ettől kezdve a szeit- lőrincieké legyen a feladat.- Minthogy csak kísérletről van szó, feltehető: a modell további finomításra szorul.- Természetesen. Várat magára a jogszabályok átdolgozása - olyanok alapján is dolgoznunk kell, amelyek még mindig „városban gondolkodnak", holott a kétszintű igazgatás helyi önállóságot tételez fel és szorgalmaz. Ugyancsak finomításra szorul az intézményi irányítás, főleg az oktatás területén. Itt megmaradt a korábbi igazgatási gyakorlat, márpedig ha önálló a helyi tanács, s az oktatási törvény szerint önállóak az oktatási intézmények, akikor a városi közreműködés felesleges. Úgy vélem az eddigi tapasztalatok alapján: nagyobb bizalmat kell adni - a néha ugyan jogos aggályok, féltés mellett is - a helyi igazgatási szerveknek. Mészáros Attila ®i smkímmbí nrfld8ieíbicjiestii»»
