Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)
1989-02-15 / 46. szám
2 Dunántúlt napló 1989. február 15., szerda A megyei párt-végrehajtóbizottság ülése (Folytatás az 1. oldalról) évek tapasztalataira, többek között azt állapította meg a testület, hogy a rendezvények szervezettségben, tartalmában a megjelölt szándékoktól eltérően alakultak. Ennek több oka volt; így a keretek túl merev meghatározása, a rendezés társadalmasításának hiánya, a külsőségek nem kielégítő színvonala, az egyes társadalmi rétegek, különösen a fiatalok érdektelensége a megemlékezések iránt, sok esetben hiányzott a valósághű történelmi látásmód. A végrehajtó bizottság arra hívja fel az érdekelt állami és politikai szervezetek figyelmét, hogy 1989-ben a politikai és társadalmi ünnepségek előkészítése és megrendezése során, a kellő mértéktartásra törekedve, fordítsanak nagyobb gondot az értelem- és érzelemgazdagságra, tegyék nyitottabbá a szervezés és lebonyolítás során a rendezvényeket, alakuljanak az ünnepségek jellegének megfelelő szervezőbizottságok, melyekben vegyenek részt mindazok, okik az ünnepségekhez kapcsolódni kívánnak, fordítsanak nagyobb figyelmet a helyi megemlékezésekre, legyen kevesebb a túlzott demonstrálás, a központi jellegű megemlékezésekhez való ragaszkodás. Az általános elvek megfogalmazásával párhuzamosan bontakozott ki széles körű vita néhány, az első félévben megrendezésre kerülő megemlékezés tartalmáról, szervezeti kereteiről, előkészítésének módszereiről. Március 15-éről úgy kívánnak megyénkben is megemlékezni, mint a magyar nép nemzeti ünnepéről, mely ez évben egyben munkaszüneti nap is. Míg korábban általában csak a tanulóifjúság vett részt ezen a napon a megemlékezéseken, most arra kell törekedni, hogy a társadalom minden rétege számára tegyék lehetővé és vonzóvá az ünnepségeken való részvételt. Az új jellegnek megfelelően a tanácsi és ‘népfrontszervek, a különböző, megyénkben megalakult új társadalmi és politikai szervezetekkel együtt, a nemzeti közmegegyezés jegyében kívánnak megemlékezni az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc 141. évfordulójáról. Hasonló vita bontakozott ki május elseje megünnepléséről is. Egyetértés volt abban, hogy a jövőben is tömeges, aktív részvételt biztosító népünnepként, az időszerű politikai kérdésekkel foglalkozó demonstrációként kerüljön megrendezésre, mely kifejezi a dolgozók törekvéseit, az internacionalista szellemet. Ugyanakkor formájában, színtereiben nem szabad ragaszkodni a régen kialakultakhoz, hanem jobban figyelembe kell venni a helyi igényeket, a munkahelyeken, lakóterületeken erősítsék a kulturális rendezvények színvonalát, a majálisjelleget. Ezt szolgálja az SZMT kezdeményezése, hogy a május elsejei megemlékezések idei tervét vitára bocsátotta és a javaslatokat figyelembe véve, minden bizonnyal új módon kívánjo felvállalni Pécsett és a megyében a szervezőmunkát. M. E. Árháború a söriparral (Folytatás az 1. oldalról) ipari szakembereknek téve célzást a komló árának emelésére. - Mi csak azt szeretnénk elérni, hogy olyan gazdasági pozícióban legyenek a komlótermesztők, mint voltak a legutóbbi áremelésnél . . . — Mi is azt szeretnénk — közölte a sörösök egyik képviselőjeként Miltényi Géza, a Kőbányai Sörgyár termelési igazgatója. A Humulon-rendszer vezetője Lipcsey Szabolcs tovább sorolta: a komlótelepítő kénytelen a fajtaválasztásnál is 15— 20 évben, előre gondolkodni, a mai telepítésék négyötöde már így is legalább húszéves, a géppark 95 százaléka már elöregedett, stb. Nem üzlet már a komló? A gazdaságok közül nem egy már fontolóra vette: meghagyja-e a komlóültetvényeit. Dr. Cseh Sándor, a Baranya Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője ecsetelte a mező- gazdaság amúgy sem rózsás, ezen belül a komlótermesztés különösen hátrányos helyzetét. ,,A söripar döntse el: kell-e a hazai komló? S ha kell, .növelje a termelők biztonságérzetét” — mondotta. Dreher, a hajdanvolt kőbányai sörkirály ekképp fogalmazta meg a sörgyárfási eredményességet: ,,Egy korsó sört a falra löttyintek: ami a falon marad az a rezsi, és ami lefolyik, az a hasznom.” Ma már ez a képlet megfordítva sem igaz, mondják a sörgyártók, amikor a komlót, a sör egyik alpanyagát termesztők bombázzák őket, hogy emeljék meg a komló átvételi árát, mert különben abbahagyják. Ez a patthelyzet tegnap, a XVI. harkányi komlótanácskozáson egyelőre eldöntetlen maradt. Murányi László VENDÉGÜNK A PÉCSI RÁDIÓ! ÉLŐ ADÁS AZ ÁRUHÁZBÓL! PÉCS, KOSSUTH TÉR BEVASARLÓSZOMBAT A KONZUMBANI 1989. február 18-án az ABC 7—15 óráig, ruházati és iparcikkosztály 8—15 óráig állnak a vásárlók rendelkezésére. MEGLEPETÉSEKKEL, ENGEDMÉNYEKKEL, NYEREMÉNYEKKEL! A KONZUM ÉTTEREMBEN olcsóbban, finomat ebédelhet a családi bevásárlószombaton. LEGYEN A VÁSÁRLÓNK — LEGYEN A VENDÉGÜNK! Megbeszélést tartott az ország- gyűlés MSZMP csoportja Mórocz Lajos vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár, a néphadsereg kiképzési főcsoportfőnöke elmondta, hogy a sorkatonák többsége, 27 500 fiatalember február 15-én szerel- le. A harckészültség fenntartása érdekében mintegy ezren csak később, néhány hét múlva — az újoncok alapkiképzése után — térhetnek vissza a polgári életbe. A „továbbszolgálók” között nős, családos sorkatona nincs, s őket az elkövetkező öt évben valószínűleg nem hívják be tartalékos szolgálatra. Több fiatal hangjOt adott aggodalmának, hogy a munkahelyre való visszatérésük során problémákra számítanak. Ezzel kapcsolatban Mórocz La. jós a sajtón keresztül nyomatékosan kérte a munkáltatókat: lehetőségeik szerint maximálisan segítsék a leszerelő fiatalok munkába állását, a polgári életbe való visszailleszkedésüket. A fiatalok egyébként leszerelési segélyként 1500— 3000 forintot kapnak. Az idei bevonulás 28 500 fiatalt érint, időpontja: február 27—28. A létszámban a közelmúltban bejelentett csapatcsökkentés következményei még nem jelentkeznek, hatása csak az augusztusi bevonuláskor lesz érzékelhető. A sorköteles fiatalok az év második felétől kezdődően — amennyiben addig az Országgyűlés a honvédelmi törvény módosítását elfogadja — alternatív szolgálatot kérelmezhetnek. Azok, akik hajlandók katonai szolgálatot teljesíteni, de lelkiismeretük tiltja a fegyveres szolgálatot, fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítését kérhetik. Akik lelkiismereti okból a fegyver nélküli katonai szolgálatot sem vállalják - engedély alapján - állampolgári kötelezettségüknek polgári szolgálat teljesítésével tehetnek eleget. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az alternatív szolgálat teljesítése lelkiismereti okból kérhető. Az erre való hivatkozás megalapozottságát várhatóan egy bizottság vizsgálja. A határozat ellen fellebbezni lehet, s a másodfokú határozatot bíróság előtt meg lehet támadni. Az alternatív szolgálat időtartama — a javaslat szerint - azonos lesz a hadkötelezettség alapján teljesített katonai szolgálat idejével. A honvédelmi törvény alapján ez jelenleg 18 hónapi sorkatonai, valamint 18 hónap tartalékos katonai szolgálatot jelent. Ennek alapján a fegyver nélküli sorkatonai szolgálat 24 hónap lesz, amelyhez 12 hónap tartalékos fegyver nélküli szolgálati idő kapcsolódik. A csak polgári szolgálatot vállalók — mivel ők tartalékos szolgálatra nem vehetők igénybe — folyamatosan teljesítik 36 hónapos szolgálati idejüket az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal által kijelölt munkahelyen. Mórocz Lajos a sajtótájékoztatón bejelentette: ameny- nyiben az új honvédelmi törvényt az Országgyűlés megszavazza, az egyetemet és főiskolát végzettek 12 hónapos szolgálatukat tanulmányaik után töltik le. Ha a törvény életbe lép, a tavaly augusztusban bevonult fiatalokat egy év után leszerelik, s ugyanez vonatkozik a most bevonulókra is. Az előfelvételis rendszer ugyanakkor még 1991-ig érvényben marad, mert az oktatási intézmények nem tudnák fogadni a diákokat. Elmondta azt is, hogy az a sorköteles, akit az első félévben soroznak és az alternatív szolgálatot választja, annak ilyen irányú kérelmét július 31-ig kell benyújtania az illetékes megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksághoz. A Honvédelmi Minisztérium vezető képviselői kérdésekre válaszolva szóltak arról, hogy a katonai rendtartás az alternatív szolgálatot vállaló fiatalokra is vonatkozik. Függetlenül attól, hogy lakóhelyükhöz milyen közel teljesítenek szolgálatot, nem otthonról járnak munkába, s szabadidejükben is rendelkezésre kell állniuk. E fiataloknak speciális igazolványa lesz, de a sorállomá- nyúakat megillető kedvezményeket is megkapják. Munkájukért illetményt, zsoldot és nem bért kapnak, a polgári öltözet használatáért ruhapénzben részesülnek. A minisztérium illetékeseinek ismeretei szerint a polgári szolgálatot vállalók az esetleges bűncselekményekért polgári bíróság előtt felelnek. A 36 hónapos szolgálattal kapcsolatban annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az nem sérti a társadalmi igazságosságot. Ezt az időt számos sorköteles kitöltötte az obsitig, 55 éves koráig. Elmondták azt is, hogy a határőrségnél alternatív szolgálat nem lesz. Jelenleg 73-an töltik büntetésüket a katonai szolgálat megtagadása miatt, s három eljárás van folyamatban, ezeket azonban felfüggesztették. Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának, az Országgyűlés MSZMP Frakciója vezetőjének elnökletével kedden a KB székházában tanácskozást tartott a kommunista képviselők csoportja. Az értekezleten Fejti György, a Központi Bizottság titkára az új alkotmány szabályozási koncepciójáról, Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a Munka Törvénykönyvének móMint ismeretes, 1989. február 9-én megjelent a DN Panoráma, a Dunántúli Napló 32. száma. Azért a 32., mert immár 16 esztendeje lapunk a hónap minden napján megjelenik, s mert a Dunántúli Naplóhoz elválaszthatatlan kötődéseinket ezzel is jelezni akarjuk. Nos, mint minden lap bevezetése, ez sem ígérkezett könnyű feladatnak. Nehezítette munkánkat, hogy már az első megjelenésnek is nyereségesnek kellett lennie. A lap tartalmáról, a formájáról (nem a Reformot utánozzuk, azon lapokat tanulmányoztuk, amelyek valószínűleg a Reformnak is például szolgáltak), most nem kívánunk szólni. Kedves Mitzki Elvtárs! 'Picinyke rosszindulatot vélek felfedezni e lap február 8-i szórnának 3. oldalán megjelent „Dunántúli PANORÁMA?" című glosszácskában, amelyre Bozsik László kollégám adta a fejét. Ha ő engem, hát én pedig őt sajnálom, mégpedig azért, mert neki jutott a hálátlan szerep, hogy „kiosszon" engem. Bevallom, hibáztam. Többször is. Először azzal, hogy— gondolom — sok ezer kíváncsi újságolvasóhoz hasonlóan kedden reggel én is vettem egy Dunántúli Napló (DN) Panorámát (ugye így helyes írni, ahogy tanult kollégám is teszi . .?). Az általam vásárolt példány nem keveseob mint nyolc oldala (!) ugyanis töküres volt. Mivel már én is láttam íves nyomást közelről, a lapot előállító nyomdászokkal hamar sikerült tisztázni a hiba forrását. Mindamellett nem sértődtek meg, ha a fatális véletlenből „erényt” — ahogy Bozsik L. is érzi lelke mélyén — reklámot próbálok kovácsolni, hogy valamire felkapja a fejét a Kedves Néző, ha már kezdene belefásulni a szinte naponta születő új dositásáról és a sztrájktörvény tervezetéről tartott előadást. Grósz Károly, a párt főtitkára tájékoztatta a képviselőket az MSZMP Központi Bizottságának február 10-11-1 ülésén elhangzottakról és aktuális pártfeladatokról. Az ülésen részt vett Stadin- ger István, az országgyűlés elnöke és Fodor István, a független parlamenti képviselők csoportjának vezetője is. Dél-Dunántúl összes megyei lapja — amelyek még konkurenciának is tekinthetnek bennünket —, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója, az MR Pécsi Körzeti Stúdiója is rokonszenv- vel fogadták az újszülött világra jöttét. A DN Panorámát. (Ez a hivatalos neve.) Lékó Sándor elsősorban azt a szenzációt kereste meg, amely ugyan bizonyította, hogy megszületett a DN Panoráma, de torz hibával. Természetesen a bíróságon kívül bennünket senki sem kötelezhet egyetlen sor közlésére sem, Lékó Sándor levelét, írását mégis szívesen közöljük. Lombosi Jenő lapok özönébe. Hát felkapta. A néző a fejét, Bozsik L. pedig - elnézést — a vizet . . . „Többszörös" kollégám, aki állítólag a reklámszakmában is jelentékeny érdekeltségekkel bír, sajnos ezúttal nem „veszi a lapot”, ezt őszintén sajnálom. Azt is, hogy elengedte a füle mellett: nem csak az üres olda'akról szólt a tudósitás, sőt azokat az írásokat méltattam, amelyek az én példányomból - pe- chemre — kimaradtak . . . Nevezetesen az Ormos Máriával készült interjút és a regionális együttgondolkodásra biztató interjúcsokrot. S hogy a hivatkozott pamflet gerincét képező kérdésre is válaszoljak: a „Dunántúli Panoráma” név valószínűleg azért jött a számra, mert a „helyes" nevet — Dunántúli Napló Panoráma — a magyar nyelvtől idegen jelzős szerkezetnek érzem, de hibámat nem tagadom. Egy születése pillanatában körültekintően elhibázott elnevezést nem egy tudósító feladata helyreigazítani . . . Lékó Sándor Bevonulás, leszerelés, alternatív katonai szolgálat A sorkatonák februári leszerelésével, az újoncok bevonulásával, valamint az alternativ szolgálat bevezetésével kapcsolatos kérdésekről tájékoztatták a sajtó képviselőit a Honvédelmi Minisztérium, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal vezetői kedden a minisztérium Lehel úti épületében. Kérésének eleget téve... Kérem a levelemhez mellékelt cikk 8 napon belüli, lapjuk második oldalán való közlését — lehetőség szerint kommentár nélkül! Hü olvasójuk: Lékó Sándor Ki veszi a lapot? A pécsi magyar-román baráti kör dokumentumai A Pécsett nemrég megalakult magyar-román baráti kör kedden tartotta első ,/munka” összejövetelét a pécsi Kossuth klubmoziban. A kör vezetőségének előterjesztése alapján elfogadták az alapdokumentumokat: az alapító levelet, az elvek összegzését és az alapszabályt. Ez utóbbi kimondja, hogy a baráti kör önszerveződő csoportként jött létre, mindenkitől függjetlenül működik, s kizárólag a tagság akaratának megfelelően kíván dolgozni. Saját pénzalapot teremt a közös kiadások fedezésére. Pontosan meghatározták a társaság hármas célját. Ezek szerint a nevének megfelelően a magyar és a román nép barátságának erősítéséért kíván dolgozni a kör. Továbbá a lehetőségeihez képest hozzá akar járulni a két ország jószomszédi viszonyának helyre- állításához, fejlesztéséhez. Vé- Igtül: törekszik a román nép életének, nyelvének, történelmének, kultúrájának, tudományának stb. megismeréséhez, megismertetéséhez. A baráti kör - az alapszabály megfogalmazása szerint — nyitott mindenki számára, aki egyetért a céljaival és törekvéseivel, elfogadja az alapszabályt. Pécsett és más baranyai településeken ötvennél többen csatlakoztak már a baráti körhöz, túlnyomórészt értelmiségiek: mérnökök, pedagógusok, népművelők, történészek, levél, tárosok, gazdasági vezetők, tanácsi tisztségviselők, művészek, újságírók. Az ország más városaiból is számosán jelezték egyetértésüket. A társaság ezért a „rendes” tagság mellett elismeri az úgynevezett egyetértő tagságot is olyan személyek esetében akik azonosulnak a baráti kör céljaival, ám különböző okok (földrajzi távolság, idős kor, tartós betegség, más irányú elfoglaltság) miatt nem tudnak részt venni a folyamatos munkában. Az összejövetelen indítvány hangzott el a baráti kör újságíró csoportja részéről arra vonatkozóan, hogy a társasági adjon ki nyilatkozatot céljairól, törekvéseiről, szándékairól az ország közvéleménye számára. A dokumentum elkészítésére szerkesztő bizottságot választottak. A nyilatkozatban ki akarják fejezni a társaság azon eltökéltségét, hogy a két ország megromlott viszonya ellenére nyíltan vállalják, vallják a magyar és a román nép barátságának fontosságát, szükségességét, egyszersmind ösztönözni kívánják — elsősorban a pécsi példával — hasonló baráti körök létrejöttét az egész országban. Az összejövetel helyszínéül azért választotta a kör a klubmozit, mert a szervezeti-működési ügyek megtárgyalását is- t meretterjesztő program követte: román kisfilmeket néztek meg.
