Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-12 / 43. szám

Lengyelek után litván légiós? Prób'ajáfékos a Zalgiris Kaunasból' Szűcs József búcsumerközesen — a kép jobb oldalán (csukló- szorltóval) — o litván kosárlabdázó: Mindaugas Lucasious Fotó: Pécsy László Zajlik az élet a ZTE férfi ko­sárlabda szakosztályában. A bajnoki cím védője ma dél­után a Tungsram ellen kezdi meg a rájátszást. Természete­sen ez a mérkőzés foglalkoz­tatja leginkább pillanatnyilag o közvéleményt, ám a múlt és a jövő is rengetek témát ad. Közismert, az egykori váloga­tott irányító Gócián Gábor ügye, aki nem látogatja a csapat edzéseit: pályafutásá­nak befejezésére, esetleg át­igazolásra gondol. Egy másik „szakítás" sokkal szebb emlé­keket hagyott a ■ szurkolókban, hiszen Szűcs József, a tavalyi bajnokcsapat kapitánya úgy búcsúzott, ahogyan egy több, mint kétszázszoros játékosnak kell. A népszerű kosárlabdázó búcsútalálkozóján meglepetten fedeztek fel egy új arcot a zalai szurkolók. A sokszoros szovjet bajnok, a világhírű Zalgiris Kaunas, 30 éves hát- véd-bedobója, próbajátékon szerepelt Zalaegerszegen. Min­daugas Lucasious - a szüksé­ges engedélyek birtokában —, azzal a szándékkal érkezett Magyarországra, hogy a ma gyár bajnokcsapatban folytas­sa pályafutását. Bemutatkozása nagy sikert aratott, a közönség hamar szívébe zárta a kitűnő felépítésű, 195 cm magas já­tékost. Eredetileg - éppen Szűcs Jó­zsef visszavonulása miatt —. centerposztra szerettek volna külföldi játékost szerződtetni az egerszegiek, ám a kiszemelt amerikai kosárlabdázó meg­szerzése anyagi okok miatt, nem sikerült. A litván játékos jelentkezése most új lehetőségét jelentett. luhási Sándor, vezetőedző sze­rint is jelentős erősítést jelen­tene a ZTE-nek, Mindaugas Lucasious szerződtetése. Miután reális lehetőség mutatkozik a megegyezésre valószínű, hogy o következő szezonban mór a ZTE-t erősíti a kitűnő játékos. Vagyis a lengyel Slominski és Blaszczak után, újabb idegen- légiós szerepel majd a zalai együttesben. Ekler Elemér Melis: két szék között hová? Sellyén is vannak gyerekek és fenyők Szabó Károly Marosvásárhelyről „Mint játékvezető kívánom bejárni az országot...” Nem tudhatja más, hogy mit jelent Szabó Kórolynok a marosvásárhelyi vár templo­mának harangja. Nem tudhat­ja azt sem: mit érezhet a Maros hídján, ha eszébe jut „Maros vize folyik csende­sen . .Arra sem adhat más választ, miként emlékszik visz- isza a Teleki Téka, ma már ta­lán nem is nyitható kapujára. Miként él emlékezetében a székely művelődés központjá­nak szánt, Zsolnay majolikával fedett, díszes művelődési pa­lota, a hajdan abban meg­alakult Székely Színház, és mi vibrál át erein, amikor felidé­zi a Bolyai Lyceum órára hí­vogató harangszavát? Szabó Károlynak ott kellett születni, ő Marosvásárhely tündéri kör­nyezetét vallhatja szülőföldjé­nek. Hogy mégis „elvándo­rolt" onnan, nemcsak az ö számlájára írható .. „Még középiskolás korom, ban a Bolyai liciben ismer­kedtem meg a kézilabdával, s mert nemcsak abban a sportágban voltam érdekelt, de egyáltalán a sport ígért sza­badabb mozgáslehetőséget Romániában, jelentkeztem Bu­karestben a testnevelési főis­kolára. Szerencsém volt, mert nagyon jó együttes jött össze abban az időben az Univer­sitas gárdájában. A kézilab­dában tájékozottak ismerik, •mit jelentett akkor a kapuban Kicsid Gabi. Nos, vele voltam egy csapatban, és az az együttes 1974-ben főiskolai vi­lágbajnokságot nyert. Amikor végeztem, Nagybá­nyára hívtak, az akkor alakuló — ma már Európa-hírű — csa­pathoz. Egy év utón azonban visszatértem Bukarestbe, ahol az egyetemi sportcentrumban töltöttem két évet. Ahogy ab- ibahaqytom az aktív játékot, átkerültem a bukaresti magyar tannyelvű iskolába. Ott éppen egy évtizedet húztam le a gyerekek egészségének, testi fejlődésének pallérozásával. Közben fokról fokra lépkedtem fölfelé a játékvezetés lajtorjá­ján. Időközben sok változáson ment át a bukaresti magyar iskolo. Megszűnt á magyar középiskola, csak az alapisko­lában folyt (folyik?) anyanyel­vi oktatás. Mivel a nyarakat — kétévenként — a budapesti rokonoknál töltöttük, megért bennünk az elhatározás: a családdal együtt áttelepülünk. A múlt év végén kaptuk meg az áttelepülési papírjainkat, így elhagyhattuk Bukarestet fe­leségemmel, a 12 és 6 éves lányaimmal. Munkalehetőséget kutatva Budapesten találtam a sellyei címre. Egészen pontosan nem is Sellyére, hanem Vajszlóra. Térképen kezdtem el nyomoz­ni a község után, s mire meg­találtam, máris jött a kérés: jöjjek, azaz jöjjünk inkább Sellyére, ahol még több gye­rek vár testnevelőszakos taná­rokra, mint Vajszlón. S, hogy feleségem is testnevelő, hogy Sellyén azonnal lakáshoz jut­hatott a család: eldöntötte sorsunkat. Ma már szívemből mondom: nagyon jól választot­tunk. Segítőkészen, szeretettel fogadtak bennünket nemcsak a 'kollégák, a község vezetői, de az itt élő emberek, különösen o gyerekek. Mindez számunkra nagyon régen óhajtott érzés volt. Most pedig, hogy elké­szült a község gyönyörű sport- csarnoka: szinte megsokszoro­zódni látszik tetterőm az e területen is sokat nélkülözött sellyei és a községkörnyéki fiatalok egészségnevelésében. A megváltozott körülmények természetesen sok változást je­lentenek az életünkben is. Az iskolában máris megkezdtük a diáksportkör alapjainak lera­kását. Nem zárkózhatunk el azonban az iskolán kívülre került fiatalok testedzésének megreformálása elől sem. Eb­ben a tevékenységünkben máris több segítőtársra leltünk, iés mi is lehetne az első csele­kedetünk, mint a legrövidebb időn belül megalakítani, avagy felújítani a község ké­zilabda életét. Magam számá­ra . azt tervezem — s ebben segítő partnerekre leltem a Megyei Kézilabda Szövetség­ben -, hogy mint játékvezető bekapcsolódom a szövetség életébe, ez is hozzájárul majd ahhoz, hogy testközelből meg­ismerhessem Magyarországot...' Szabó Károly mint játékve­zető mór bemutatkozott a kézilabda Dunántúli Napló kupaküzdelmein. Mint testne­velő, a pénteki csarnokavatá­son nyert elfogadtatást, amikor a zsúfolásig megtelt csomód­ban a fiúk talajgyakorlatai után vastapssal köszönte meg a község lakossága a Sellyén még soha nem látott torna­bemutatót. Elfogadták mint gyermekeik nevelőjét, mert ő sem kívánt mást, mint segíteni a tudására szoruló gyereke­ket ott, ahol \ szülőföldjéhez hasonlóan szeretik az egész­séget támogató, egyenesen nö­vő fenyőket. Kapu László Melis Béla, a Debreceni MVSC volt labdarúgója, tavalyi NB l-es gólkirály továbbra is nehéz helyzet­bon van. Csapata nincs, a veszte­getési vádak alól ugyan felmentet­ték, de fogalma sincs, mit tegyen. Úgy gondolja, ő már nem a DMVSC játékosa, viszont volt egyesülete akár hárommillió forintot is kérhet érte. Az iránta való külföldi érdeklődés a vesztegetési gyanú miatt élmaradt, tehát elég kilátástalannak ítéli meg helyzetét. — Beszéltem az ügyvédemmel ar­ról. mit lehet tenni ilyenkor, de még nem döntöttünk az első lépé­sünkre?! — nyilatkozta Melis Béla az MTI munkatársának. — Nem könnyű megállapítani, ki lehet a felelős azért, hogy én körülbelül nettó 70 ezer forinttól estem el, a külföldi szerződés kútbaesésértfl nem is be­szélve. Egy biztos: Debrecenbe nem megyek vissza. — Mióta nem kapott fizetést? — 1988. szeptember 19. óta. — Debrecenből Békéscsabára tor- tott, de átigazolása nem valósult meg. Mi volt ennek az oka? — A debreceniek ugyan megálla­podtak o csabaiakkal, de anyagi kérdésekben én nem tudtam közös nevezőre jutni a lila-fehérekkel,, ké­sőbb érdeklődött útónom a bécsi Rapid, de hallván a vádakról, visz- szatáncoltak. — Visszakapta a játékojgát, még­sem játszik I — Semmi határozottat nem tudok mondani. Hallom, hogy a Vasas és a Bp. Volán érdeklődött felőlem, de személyesen még nem kerestek meg — mondta az „állás nélküli” gólki­rály. — Góliás Róbert, az MLSZ Átiga­zolási Bizottságának elnöke a kö­vetkező tájékoztatást adta a Melis- ügyben: — A lebdarúgó szerződtetéséről szeptemberben megállapodott a Bé­késcsaba és a Debrecen, így a já­tékos 3 millió forintért a lila-fehé­rekhez szerződhetett volna. A tár­gyalások befejeztével a DMVSC kö­zös megegyezéssel szerződést bon­tott Melissel. A csatár később nem tudott ' egyezségre jutni a csabaiak­kal, így nem is igazolták át. A gól­király tehát szabad. A helyzete ugyanolyan, mintha lejárt volna a szerződése. A debreceniek továbbra is kérhetnek pénzt érte. Ha irreáli­san magas árat szabnának, s a szerződés emiatt meghiúsul, a DMVSC köteles lenne a kért összeg húsz százalékát egyenlő havi részle­tekben kifizetni MeTisnek. —■ Debrecenben nem örültek a csatár őszi távozásának. Még a vesztegetési ügy tisztázása után is reménykedtek abban, hogy talán megjelenik a Nagyerdei Stadionban, edzésen. — Szerintem Melis kétszeresen is balszerencsés. Először, amikor rossz tanácsadókra hallgatott, és Békés­csabára akart távozni. Másodszor, amikor belekeveredett a vesztegeté­si- botrányba — jelentette ki Bara­nyai Antal, a DMVSC labdarúgó- szakosztályának megbízott technikai vezetője. — Szeptemberben azt ki­fogásolta. hogy nem kapta meg az ígért juttatásokat a klubtól. Később kérését teljesítették. Ezután mégis a csabaiakkal tárgyalt, s miután a két klub már megegyezett, valami miatt mégis zátonyra futott Melis szerződtetése. — Külföldről senki nem jelentke­zett érte? — A vesztegetési ügy kipattanása óta nem, pedig vártuk az osztrákok telefonját. Én sajnálom a játékost, mivel ártatlan. Alaposon megfize­tett . . . Elég csak a monte-carlói „Aranycipő" átadásra gondolni. Oda magyar gólkirályként hivatalos lett volna, de nem mehetett. Azt hi­szem, érthető elkeseredettsége is. Azon a gálán bizonyára több me­nedzser is megjelent. Sajnáljuk, hogy így alakult. Temesvári Miklós, a labdarúgó-szakosztály igazgatója is szerette volna, ha nálunk marad — mondta Baranyai Antal. Melis Béla hónapok óta egy Bé­késcsaba környéki kiscsapat pályá­ján gyakorol. Egyedül. Értesítjük Kedves Vásárlóinkat, hogy a 10. sí. NYOMTATVÁNY- BOLTUNK (Kodolányi u. 23-25.) KÖLTÖZKÖDÉS MIATT FEBRUAR 13-TÓL ZÁRVA TART! A zárva tartás alatt is várjuk és fogadjuk partnereink írásos megrendeléseit. Új üzletházunkat február 24-én nyitjuk, bővített üzletkörrel és áruvá asztekkal a Hajas Imre u. 1. »am a,a«­Menedzserek A héten eldőlt, hogy áp­rilis 8-án lesz új elnöke a Magyar Labdarúgó Szö­vetségnek. Eredetileg mór decemberben kellett volna megválasztani, de az elő­készületek elhúzódtak, még most is vannak tisztázatlan kérdések a szövetség alap­szabályát illetően. Természetesen nem attól függ a válogatott és a kupacsapatok szereplése, hogy van elnök vagy nincs. A bundabotróny akkor is kirobbant volna, ha július­ban nem mond le Somogyi Jenő. A szövetség appará­tusa teljes létszámban dol­gozott, a szervezeti formák Így biztosítva voltak. Ettől függetlenül igenis szükség van elnökre. Szükség van, mert úgy egfesz az MLSZ. De k| legyen az új el­nök? Egyre több helyen ol­vasom ismert és ismeretlen személyek nyilatkozatát, amelyben arról szólnak, hogy ők milyen elnököt kép­zelnek el. Van, aki gazda­sági vezetőre szavaz, van, aki profi sportvezetőt kép­zel a szövetség élére, és van olyan is, aki egykori híres labdarúgót szeretne látni az elnöki székben. Ha április 8-án szavaznék - ezzel nem akarok befo­lyásolni senkit -, gazda­sági vezetőre adnám le a i szavazatomat. Amolyan me­nedzser típusra gondolok, aki otthonosan mozog a gazdasági életben, előte­remti a pénzt, mert ma már ez az egyik legfontosabb a futballban is. Kellenek a profi sportvezetők is, de az apparátusba is szükség van a nagy tapasztalattal rendelkező egykori játéko­sokra is, de a bizottságok­ban. Menedzsernek készül az egykori gólkirály, Dohány Lajos is. Meglepődve hal­lottam, hogy egy zenekar­nak, a Lord együttesnek lesz a menedzsere. A volt labdarúgó közgazdász diplomával rendelkezik, s ha létrejön a szerződés köz­te és a Lord együttes kö­zött, akkor a koncertjeiket szervezi majd. Ma már egy zenekar sem tudja elkép­zelni ténykedését gazdasági szakember nélkül. Dobány Lajosnak nem ez az igazi álma, nem egyszer beszélgettem vele arról, hogy a sportban szeretné kamatoztatni szakképzett­ségét. A bundabotrány azonban közbeszólt. Elítélem a bundázókat, de úgy ér­zem, Dobány ezúttal áldo­zat volt. Játékos múltjánál fogva neki kellett végre­hajtani egy tisztességtelen feladatot, s akik őt meg­bízták, most nyugodtan vannak. Nem vitás, tilta­kozhatott volna, de a leg­jobb szándékú emberrel is előfordul, hogy megbotlik. Biztos vagyok benne, okult a történtekből, és a sport­ban is dolgozhat majd. Alacsonyabb osztályú labdarúgók közvetítésére készül a Tipográfia sport­egyesület. Azt tervezik, hogy pontosan feltérképezik az NB ll-ben, illetve annál alacsonyabb osztályú baj­nokságokban szereplő lab­darúgókat. Ez is amolyan gazdasági vállalkozás, mely­nek szervezője Kemény György újságíró és Gábor Jóisel, a klub elnöke. Várjuk azoknak az egy­kori labdarúgóknak a je­lentkezését, okik járják a pályákat és olyan játéko­sokra bukkannak, akik te­hetségesek és többre hiva­tottak. Ha sikerül az üzle­tet nyélbe ütni és elkel a javasolt labdarúgó, akkor a felfedezője is részesül a vételárból. Ha tehát egy csapat például középpá­lyást keres, keresse fel a Tipó jótékosügynökséget, a Tipográfio címén és máris kapja az ajánlatokat. Egy-iksz-kettö A 7. hét totőtippje- it a VDN-ben Ter­ik* György kőműves, mohácsi lakos, a mo­hácsi totozó törzs­tagja állította össze. 1. Uerdingen—1. FC Köln. Tipp: 1, x. 2. Nürnberg—St. Pauli. Tipp: 1. 3. Bochum—Stuttgarter Kickers. Tipp: 1, x. 4. Frankfurt—Bayern München. Tipp: x, 2. 5. Hamburg—Bremen. Tipp: 1, 2. 6. Kaiserslautern—Mönchenglad- bach. Tipp: 1. 7. Aachen-BIau—Weiss 90. Tipp: 1, x. 8. Fortuna Köln—FC Homburg. Tipp: 1. 9. Darmstadt-Wattenscheid. Tipp: 1. *. 10. Bologna—Pisa. Tipp: 1. 11. Fiorentina—Milan. Tipp: x, 2. 12. Lazio—Cesena. Tipp: 1. 13. Lecce—Verona. Tipp: 1, x. r 1. 14. Atalanta—Napoli. Tipp: 2. Az „0j Élet" Mgtsz nagyüzemileg nem hasznosítható zártkerthez csatlakozó, 1000-1500 m- nagyságú INGATLANOKAT ELADÁSRA KÍNÁL. A területek Kökény-Felsőhegy, Postavölgy-tető és Pogány újtelepi részen helyezkednek el, kialakult hétvégi telkek szomszédságában. Részletes tájékoztatás Pécs-Reménypusztán vagy a 33-622-es telefonon. vasárnapi 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents