Dunántúli Napló, 1989. február (46. évfolyam, 32-59. szám)

1989-02-12 / 43. szám

DM Pan|oráma körkép Wlilyen legyen a köuetkezö? Nagykanizsa kontra Zalaegerszeg? A tanács nem akar statiszta lenni ■■ Sajtótörténeti esemény Dél- dunántúlon: február 7-én 30 000 példányban megjelent a DN Panoráma, azaz a DN 32. számának első példánya. Milyen fogadtatásra talált? Beharangozása eredményes volt. Az első lapszám gyors fogyása azt bizonyítja, az ol­vasók várták már a dél-dunán­túli politikai magazint. De .mondják el véleményü­ket maguk az olvasók. Volentér Pál, magántaxis: ,,A beharangozás többet ígért. Az elképzelés jó. Kérésünk: emel­ni a színvonalat. Még jobban meg kellene világítania a Pa­norámának az érdekesebb ese­ményeket." Kolléga (más sajtóorgánum­tól): ..Határozottabbá kellene tenni a lapkoncepciót: bulvár- ízű vagy hiteles politikai ma­gazin legyen-e a lap. Kevés­nek találom a régiós kitekin­tést. A magazinhoz méltó, igazi sajtófotók tömege hiány­zik a lapból.” Szekszárdi ismerősöm: ,,A tartalom lehetne még extrább, rá kell rakni még egy lapát­tal. Jó lap és jó. hogy kitalál­ták és megjelent. A helyi, az­az régiós magazin-jellegű új­ság, mór régóta hiányzik. A DN Panoráma nekem, és is­merőseimnek nagyon tetszik. Csak így tovább!" A posta hirlaposait kérdez­tük. Tömör vélemények: Kaposvár 680 példányt ka­pott: Nagyon várták már, és nagyon viszik. Jó a reklámja, jól elmenet. Az először megje­lenő lapot egyébként is elkap­kodják. Keszthely (50 pld.): Mi 100 lapot kértünk. Nem lesz rossz 'lap. Bízunk benne, men­ni fog. Siófok (200 pld.): Na­gyon keresték már. A követke­zőből sokkal többet kérünk. Jó kis bulvárlap. Nagykanizsa (200 pld.): Négyszáz példányt min­denképpen fogadnánk. Jó lap. Olyan világban élünk, hogy élesebben vetődnek fel a problémák és a lapokból is ennek viszatükröztetését vár­ják. Erre van igény. A DN Pa­noráma ezt az igényt jól ki­elégíti. Barcs (30 pld.): Egy-két szóból elkapkodták és máris a dupláját kértük. Az első szóm nem rossz, főleg a rejt­vénypályázat miatt vitték so­kan. Szekszárd (450 pld.): Az első nap keresték. Annyira nem fogy, mint hittük. A DN Panorámát Somogy­bán tíz, Tolnában kilenc, Za­lában nyolc posta terjeszti, ka­pott a lapból Baja is 200 pél­dányt. Baranyában a 146 postahivatalból az a 48 nem kapott belőle, ahol egyébként sincs hírlapárusitás. A rekor­der mindenképpen Pécs, a város több, mint 20 000 DN Panorámát kapott, és abból már alig van itt-ott. Három árus sztori: A törzsvevő egy csomó la­pot megvásárol és kérdi az árust, aki kínálja a DN Pa­norámát is, hogy milyen a lap. „Döntse el maga" — mondja az árus. Erre a törzs­vevő dönt: „Kérem azt is." Más: az árus dicséri a la­pot, azért is, mert az neki is jó üzlet és nem ölik érte, mert kapott eleget. (Harmadnapra már elfogyott nála az összes DN Panoráma és kért, hogy szerezzek neki pótlást.) És a harmadik: pécsi Szliven Áruház előtti újságosstandnál a vevő a DN Panorámát kéri és amikor eléteszik, elnézést kér, hogy csak „csicsedli” ap­rópénzzel tud fizetni. Az árus mosolyogva: „Semmi baj, az is pénz. Köszönöm, hogy nálam vásárolt." Egyébként az udva­rias árus neve Szőke Tikomé. Reméljük, a következő DN Panoráma az első számnál is izgalmasabb és olvasmányo­sabb lesz. Többen kérdezték, hogy a lap miért a 32. Dunántúli Napló? Azért, mert több mint másfél évtizede lapunk minden nap megjelenik, az havonta a köznapi és a vasárnapi szá­munkkal együtt 31 lapot jelent. A DN Panoráma tehát, a 32., és reméljük, önnek is nyerő lapszám. Murányi László A hét elején még úgy tű it, pár napon belül döntés szüle­tik abban az immár három hó­napja húzódó ügyben, melyet dr. Gáltly Zoltán kanizsai ve­zető ügyész indított el a ta­valy novemberi nyilvános párt- bizottsági ülésen, amikor eti­kailag kifogásolhatónak nevez­te Mózes Pál tanácselnök leg­utóbbi lakáscseréjét és garázs­hoz jutását. Annál is inkább várható volt a lezárás, hiszen többszöri halasztás után janu­ár legvégén megszületett a po­litikai döntés is: Mózes Pált szigorú megrovás, utolsó figyel­meztetés pártbüntetéssel súj­totta a pártbizottság, illetve visszahívták pártfunkcióiból és a hét elején az elnök fegyel­mi ügyét napirendre tűzte a Zala Megyei Tanács V. B.-je, pénteken pedig a kanizsai ta­nács testületé. Pénteken, a nagykanizsai ta­nács ülésén dr. Szalay Dénes, a megyei tanács elnökhelyette­se ismertette azokat az indo­kokat, amelyek alapján a me­gyei vb a fegyelmi úton tör­ténő elbocsátást rótta ki Mó­zes Pálra. Elmondta, hogy a januárban indított munkáltatói fegyelmi vizsgálat bizonyította, hogy a kanizsai tanácselnök lakáscseréjét megelőzően a ki­szemelt felújításra váró ház egyik emeletét átterveztette az IKV-val oly módon, hogy ott egy lakás megszűnt és ezlátal a leendő elnöki lakás alapté- rülete jelentősen növekedett. Az áttervezés költségét az IKV vállalta. Ugyancsak ez a vál­lalat számlázott mintegy 40 ezer forinttal kevesebbet az el­nök új lakásában elvégzett plusz munkákért. Az elnök ga­rázsépítése sem volt szabályos, miután olyan területen készült el, ahol mór a beépítettség mértéke meghaladta a megen­gedett értéket. Mózes Pál az 1985-ös költözés után tavaly megvásárolta új otthonát, ám a vb megállapítása szerint az adásvételi szerződést október 4-én írták alá, két nappal ké­sőbb pedig a városi tanács új rendeletet alkotott. Ez a vételi árat a forgalmi érték 40 szá­zalékáról 50-re emelte. A fel­soroltakat dr. Szalay Dénes úgy értékelte, hogy ezek visz- szaélésnek tekinthetők a hiva­tali beosztással jelentős anya­gi előny érdekében. Ez a ma­gatartás pedig méltatlan a ta­nácselnöki munkakörhöz. Hosszú, heves és indulatos vita alakult ki ezek utón az ülésen. A tanácstagok harag­ját elsősorban az váltotta ki, hogy a megyei tanács vb-jé- nek munkáltatói jogon hozott döntését semmiféle módon nem befolyásolhatják, hiszen a tör­vény betűje szerint a visszahí­váson kívül akármilyen más döntést is hozna a testület, az törvénytelennek minősül. Egyet­len törvényes lehetőség a visz- szahívás. Erre azonban látha­tóan kevés volt a hajlandó­ság. Mert bár néhányon meg­jegyezték; ha valaki szabályta­lanságot követ el, azért vállal­nia kell a büntetést, s ezt ki is rótta volna rá a helyi testü­let, ha ezt ő teheti meg. A megyei vb ilyen eljárását azon­ban méltánytalannak találták. De nemcsak a testület statisz­ta szerepre kárhoztatását nem fogadták el, hanem a bünte­tést is súlyosnak találták, hi­vatkozva Mózes Pál 26 éven ót végzett munkájára. Ezt erősí­tette a testület tagjaiban Mó­zes Pót levele is, amelyet az ülésen felolvastak. Ebben az elnök távolmaradását fizikai és idegi állóképességének lerom­lásával indokolta. Leírta azon­ban, hogy a rá kiszabott bün­tetés messze nem áll arányban az elkövetett hibákkal, maga1- tartással, s ügyében elsősorban politikai döntést sejt. Ezt a tanácstagok .közül is többen megfogalmazták. Volt, aki egészen szélsőséges mó­don koncepciós pert emlege­tett. Olyan vélemények is el­hangzottak, hogy Mózes Pál­nak most azért kell buknia, mert korábban a város érde­kében, ha kellett, keményen vi­tatkozott a megyei vezetéssel. De bárhonnan is indult és bár­hová is jutott egy-egy hozzá­szólás, a mondanivaló lényege mindig érintette azt a képte­lennek nevezett helyzetet, hogy a tanácselnököt a testület vá­lasztja, ő szavaz a fizetéséről, a jutalmazásáról, visszahívásá­ba ez esetben - viszont sem­mi beleszólása nincs. így a vi­ta természetes módon egy idő után jogi síkra terelődött. Itt találta meg a testület az ilyen módon nem kívánt döntési kényszertől — ha időlegesen is — a megszabadulás lehetősé­gét. Egy javaslat kapcsán úgy határoztak; csak akkor foglal­kozik a testület ismét az ügy­gyei, ha a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedik. E pillanat­ban ugyanis Mózes Pál még több mint tíz nappal rendelke­zik a fellebbezésre. Vasárnapi szakácstanács Ellopták Draskovics gróf receptjét Sebaj, betyár! - leves lesz az ebéd Káposzta, fők mák a rátét Nagy a rémület a sellyei Ormánság vendéglőben. Két­ségbeesetten fogad oz üzlet­vezető, Farkas János, mert vasárnapi szakácstanácsnak féltve őrzött receptet íg^rt, az egykori, sellyei Draskovics gróf híres flekkenjét -, s a recept most sehol. Az étterembe két hete be­törtek. Ügy tűnik, nemcsak a napi bevételre fájt a betörő foga. A lényeg, hogy pár napra ró valaki az éjszaka leple alatt kivezette a garázs­ból az üzletvezető öreg La­dáját, s a nagy felfordulás­ban nyoma veszett a híres grófi receptnek is. De sebaj, az úgyis ári étek! Az ormánsági ember pedig találékony. Káposzta, tök, mák akad a kamrában, s betyár­becsület is van a szakács­ban, hát leves is jut, termé­szetesen betyár módra. Aki készíti, Kovács László, az Or­mánság étterem 27 éves sza­kácsa. Ormánsági betyárleves: 15 deka apróra vágott füstölt szalonnát zsírjára pirítunk, a tepertőt félretesszük. A zsír­ban hagymát és 15 deka sze­letelt vargányát pirítunk, só­val, őrölt borssal, kakukkfűvel, fűszerezzük, 10 percig párol­juk, majd felengedjük egy li­ter húslevessel. Beletesszük a szalonnát, 10 deka kolbászt, egy babérlevelet, majd vékony rántást készítünk csipet piros paprikával, s készre főzzük. Metélőhagymóval és tejföllel kínáljuk. Aztán ormánsági kapros, tejfölös, káposztás dagadó is kerül az asztalra. Kovács László itt is szalonnával kez­di, 20 deka császárt felkoc- káz, megpirít, leszűri. Ezután a zsíron megpirít két fej vö­röshagymát, rótesz 25 deka mosott savanyú káposztát, majd erre kevés sóval be­dörzsölt 40 dekányi sertésda­gadót, ró még 25 deka sava­nyú káposztát, kevés kaporral ízesíti, s készre főzi. Amikor megfőtt, kiszedi a dagadót, felszeletelve külön tálra teszi, majd a káposztát tejföllel be­habarja, sóval, borssal íze­síti, és a húsra önti. Tálalás­kor még meglocsolja tejföllel és kaporral díszíti. S ezzel még nincs vége, mert a szakács segédje, Ró- zsika igazi- házi rétest nyújt sebtében. Tökös mákosat. A tésztához nem kell más, csak liszt és sós víz. A kinyújtott rétestésztát tejfölös zsírral bő­ven meglocsolja, reszelt sü­tőtökkel, cukrozott mákkal, fa­héjjal, mazsolával, reszelt citromhéjjal megszórja, erre mák réteg jön, majd újra tö­kös mákos. Majd elfelejtem, a citrom héján kívül a leve is kell hozzá. Hát grófi recept híján, így furgangoskodták k, a mai szakácstanácsot az Ormánság étteremben. M. Gy.. Jogsegélyszolgálat turistáknak Lehetséges, hogy hamarosan jogsegélyszolgálat áll majd az Ausztriába látogató magyar turisták réndelkezésére Kis­martonban (Eisenstadt), Felső- pulyán (Oberpullendorf), és Felsőőrön (Obermart), s a Magyarországra érkező oszt­rák turisták ugyancsak felvilá­gosítást kérhetnek jogi ügyek­ben Sopronban, Szombathe­lyen, és Zalaegerszegen ­közölte Emil Schreiner, a Bur­genlandi ügyvédi Kamara el­nöke. A kamara kezdeményezésé­re szombaton Kismartonban magyar és osztrák jogászok megbeszéléseket folytattak az együttműködés lehetőségeiről. A találkozón a burgenlandi ügyvédek javasolták, hogy a két ország jogászai tartsanak fogadónapokat a határ két ol­dalán. Születésnap pezsgővel, késsel... Hasbaszúrta. Nyakbaszúrta. Mellbeszúrta. JHótbaszúrta. A férjét, az élettársát, a testvé­rét, a nagypapát, a barátját, az ismeretlent. Bor, sör, vodka, pálinka, pezsgő. Ittak, ünne­peltek, összeszólalkoztak, dula­kodtok, szúrtak, öt súlyos tes­ti sérülés, a hatodik meghalt. Hat eset, hat különböző csa­ládban - alig két hónap alatt. Ami közös a tragédiák­ban: az ital, a kés, és az, hogy a sértettek kivétel nélkül megbocsátották hozzátartozóik, nak. Kivéve egyet, oki decem­ber 31-én belehalt sérüléseibe. Születésnapon A feleség hasbaszúrta volt férjét. Januárban történt az asszony születésnapján. Dél­után virág, este bor, sör, tánc a pellérdi Potyka csárdában. Otthon pezsgő, majd zühog-tok az ökölcsapások az asszony fejére. A volt férj most élet­társi szerepében csak a szoká­sos ittas műsorát produkálta. Régen is eljárt a keze, ha ivott, ha az asszony visszaszólt. Ezért is váltak el 1985-ben. De mégsem tudtak elszakadni egymástól, s most o férj új formában próbálta gyakorolni régi „ököljogát". De az asz­szony fellázadt, bemenekült a szobába, bezárkózott, s amikor a férj betörte az ajtót, szúrt... Az apa nyakbaszúrta lánya szeretőjét.. . Decemberben tör. tént Pécsett, a lány születés­napján. Az apa és a lány szeretője jóbarátok voltak. Ezen a délutánon sörrel, bor­ral kezdték az ünneplést, majd jött a pezsgő. Az ital jótékony hatására az apa elszundikált, a Pisze nevű barát pedig erő­szakoskodni kezdett a lánnyal, akinek nem volt kedvére és se­gítségért sikoltott. Az apa fel­ébredt és szúrt. .. Hétköznap Egy asszony hátbaszúrto az élettársót egy sima januári na­pon, albérleti lakásukban Pé­csett. Délután együtt itták a Pajtás italboltban, ahol az asszony pohárszedő volt. A fél—fél deci kevert után az élettárs hazament. Az asszony még dolgozott és ivott négy korsó sört, öt fél deci kever- tet. Aztán „hazament". Hol voltál? _ fogadta az élettárs, majd egymás haját kezdték tépni. Végül az élettórs a heverőre lökte az asszonyt ab­ból a célból, hogy kitopossa a belét. Az asszony nem hagy­ta, kétszer szúrt... Filmszakadás Egy pécsi férfi mellbeszúrta a lakásukon a nagypapát. Előzménye az italon kívül az veit, hogy „nevető embert" akart csinálni saját feleségé­ből, ezért késsel megvágta a szája szélét, majd a mellét. Az asszony segítségért sikoltott a konyhában tartózkodó nagy­papának. Aztán filmszakadás... — vallotta a férfi. Csak arra emlékezett, hogy az idős em­ber az ágyon feküdt, ő- pedig megkérdezte tőle: „Papo, nem iszol?" „Nem — mondta a pa­pa —, mert megszórtál . . ." Nyakbaszúrta egy somogy- viszlói férfi a testvérét. A tör­ténetben semmi különös indu­lat. Este együtt szórakoztak az italboltban, a bolt előtt - ki tudja, miért - dulakodni kezd­tek, otthon pedig . . . „filmsza­kadás" — vallotta a férfi. „Fo­galmam sincs, miként kaptam fel a kést, csak arra emlék­szem, hogy dőlt az öcsém szájából a vér. .." Belehalt sérüléseibe decem­ber 31-én az a bólyi fiatal­ember, akit a vendéglőben hasbaszúrtak. A szúrkálás de­cember 23-án történt. A fia­talembert azonnal kórházba szállították, megműtötték, és még egy hétig élt. A történet­ben csak annyi szerepe volt, hogy azon a délutánon a helyi vendéglőben szórakozott. Látta, hogy egy félmezitelenre vetkőzött férfi késsel hadoná­szik és azt kiabálja: „Ma még inni fogok valakinek a véré­ből!” Aztán annyit látott, hogy opósa nyakához teszi a kést. Ekkor odaugrott, a férfi ipedig szúrt . . . A szúrkáló vallomása: „Csak arra emlékszem, hogy forrt a helyzet... Szóltam a fiamnak, szaladj haza, hozd a jatagánt . . . Aztán filmszaka­dás . . ." Marton Gy. vasárnapi 5

Next

/
Thumbnails
Contents