Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-10 / 10. szám

1989. január 10., kedd Dunántúlt napló 3 •;-:'WHI^BBlW:V:::::Œ3frP3:W3;:x-::;Æ8MCT»>^:^K3».ï;v33:K»». ■: ' W : . • ________________________• .......................... .......................................................................................: Ad óbevallás (3.1 A lakáshoz jutás pécsi esélyei Évtizedes gyakorlat: az év vége közeledtén a ta­nácsok végrehajtó bizott­sága megállapítja a kö­vetkező évre vonatkozó la­kásgazdálkodási irányel­veket, s a helyi lakáséi- osztó társadalmi bizottság (LTB) ennek szellemében lát felelősségteljes munká­jához, kiválasztani a ren­geteg lakásigénylő közül azokat a szerencséseket, akik leginkább megfelel­nek az irányelvek szabta feltételeknek. Pécsett ez hatezernyi igénylőtömeg átvizsgálását szokta jelen­teni. Most is. De másként! A végrehajtó bizottság a novemberi ülésén hagyta jóvá a 89-re vonatkozó irányelve­ket, az ideiglenes névjegyzé­ket, amit ezúttal nem az LTB szolgáltatott, hanem a számí­tógép, december 15-től egy hónapon ót tekinthető meg a Kossuth téri vb-hivatalban és az ügyfélszolgálati irodákban. Hegszakadt a folyamatosság Az irányelvek mellékletei — szokás szerint — a lakósigény- lési állapotokat ismertetik. Most azt tudjuk meg, hogy szeptember végén 6210 lakás­igénylő és 470 csereigénylő volt Pécsett. Az előbbiek kö­zül 4721 a gyermektelen — a mindenkori legreménytelenebb - igénylői kategória, s 1040 az egygyermekes. Az „esélye­sek", vagyis a 2-3 vagy több- gyermekesek összesen 449-en vannak. (E szám rokonságot mutat egy másikkal: a vb-hi- votal lakás- és helyiséggazdál­kodási osztálya a tanács igaz­gatási osztályával egyetértés­ben 400 OTP és 60 tanácsi bérlakás elosztásával számol 1989-ben.) Egy más csoportosí­tás szerint a 6210 közül 2247- en kérnek tanácsi szociális bérlakást, vagyis azt a lakás- típust, amelyből évről évre ke­vesebb épül; az igénylők egy jelentős hányadának a hely­zete tehát sajnálatosan kilá­tástalannak mondható, 3801-en pedig OTP-lakásra tartanak igényt. A többi nem szociális bérlakást (139), ¡11. nyugdíjas- házi elhelyezést (23) kér. Fentebb említettük az elosz­tásra szánt 460 lakást. Más években a hivatal abban a tudatban állapíthatta meg a hasonló (illetve az ideitől el­tekintve mindig magasabb) számot, hogy több-kevesebb fogalma volt róla: mikor kezd­heti kipipálni a névjegyzékről a már lakáshoz jutottak nevét. Most? Első eset a tanács év­tizedes lakásgazdálkodási gya­korlatában, hogy erről nincs még semmi ismerete a hiva­talnak. Sőt! Korábban - ta­valy is — ilyentájt álltak a há­zak, amikbe az első-második negyedben már költöztek a SS lakók. Ez a folyamatosság saj­nos megszakadt, még az sem dőlt el igazán, hogy ama el­osztandó lakások hol is épül­jenek. Egy bizonyos: a lakás­gazdálkodási hatóság helyzet­megítélése igen borúlátó: a harmadik negyedév előtt sem­mi esetre sem számíthat el­osztható lakásra. De ettől még nem állhat meg az élet. A névjegyzék el­készül, áprilisi ülésén hagyja jóvá a vélegeset a tanács végrehajtó bizottsága, hogy bármely pillanatban megkez­dődhessék az elosztás. Névjegyzékre 28 lakás Az irányelvek szerint előnyt élveznek — a tanácsi bérlakás kategóriában - az 1988-as névjegyzékre felvett, de lakás­hoz még nem jutott igénylők, az életveszélyes lakásban la­kók, az igényüket 1988. októ­ber 30-ig beadott 3 és több­gyermekes családok. Lehetőség szerint lakáshoz juttatandók többek között a lakással nem rendelkező, legjobban rászoruló kétgyermekes családok - 1986. december 31-ig beadott igény­lés alapján, s meg kell vizs­gálni az 1980. december 31. előtti 284 (!) lakásigénylőt, közülük is a legrászorultabbak juttatandók lakáshoz. S név­jegyzékre a 60-ból elosztható 28 lakás! Hasonló módon megállapították az OTP-lakás- hoz juttatandók körét is. És változatlanul „él” Pécsett az ún. kiemelt rétegek előnyben részesítése - értendő ez alatt a fiatal lakásigénylők, az első lakásra várók serege —, az idetartozók lakáshoz juttatását - a szokott támogatási rend­szer közbejöttével — a szűkös viszonyok ellenére is fontos társadalompolitikai feladatként kezeli a város. Az elosztásnál mindig is döntő szempont volt a család egy főre jutó jövedelme, en­nek a mértékét - alsó hatá­rát — is megállapították évről évre az irányelvekben; a kö­rülményeknek megfelelően a mérce mindig magasabb lett. Idén az adóhatóságra számí­tottak a jövedelem mértékének a megállapításánál, de az még nem tud ilyen adatokat pro­dukálni. Ezért a hatóság most a nyugdíjminimum megfelelő viszonyszámú szorzatát venne alapul, amivel kapcsolatos ta­nácsrendelet-módosítási javas­lat is szerepelt a múlt heti vb-ülésen. Az állásfoglalás oi volt, hogy meg kell várni 0 várható új lakásgazdálkodási jogszabályt, s annak ismere­tében kell megtenni a helyi döntést. De addig is folyamatban lesznek a lakáselosztással kap­csolatos munkálatok. Jelentsék a változásokat Mint említettük, az ideigle­nes névjegyzék december 15- től megtekinthető az elosztási irányelvekkel együtt, hogy megkönnyítsék mindazok dol- aát, akik bármilyen értelmű észrevételt kívánnak tenni. E névjegyzék mögött most nincs LTB-vita, környezettanulmány stb. ez a lista az, amit az irányelveknek megfelelően ki­adott a számítógép. De nem biztos, hogy ez pontos, óm nem a számítógép hibájából. Sokéves tapasztalat ugyanis, hogy a lakásigénylő nem gon­doskodik arról, hogy az élet- körülményeiben történt válto­zásokról tájékoztassa a hiva­talt. Ez különösen az ügyfél javára szolgáló változások ese­tében érthetetlen. Pl. egy újabb gyermek születése ja­víthatja a lakáshoz jutás esé­lyeit, de ha erről nincs tudo­mása a hivatalnak (és miért lenne?), s az igénylő is csak a felszólamlósi határidő le.- járta után jelentkezik, igényé­vel bizony várni kényszerül egy évet. A mostani névjegy­zék is arra szolgál, hogy a bejelentések, észrevételek alap­ján pontosíthatók legyenek az adatok, könnyebb legyen az LTB munkája a végleges név­jegyzék összeállításakor. A tanácsi bérlakásoknál fi­gyelembe vettek jegyzékén most 220 név szerepel, számí­tanak ugyanis arra, hogy a lakáscserék ezúttal is olyan mozgást váltanak ki, ami az említett 28 lakósigénylőnek a többszörösét juttathatja otthon­hoz. Az OTP-s névjegyzéken kevesebb — 300 — név szere­pel, mint az elosztható lakás­mennyiség, itt lehetőséget ki­vannak biztosítani a felszó­lamlásoknál megjelenő nevek felvételére. Január 15-ig tehát mód nyí­lik a körülményváltozás tisz­tázására, de azt sem árt tud­ni, hogy a január 15-e egyben jogvesztő határidő, vagyis, aki addig nem jelentkezik, akár amiatt is, hogy az irányelvek ismeretében szerepelnie kelle­ne a névjegyzéken, ám még- sincs rajta, utána már nem sokat kereskedhet. Akik szere­pelnek a listán, azok felszólí­tást fognak kapni, hogy ja­nuár 15-ig szerezzék be és mutassák be az 1988. évi net­tó jövedelmük igazolását. H. I. Épülő OTP-lakások Pécsett az Irányi Dániel téren Százféle növényvédő szer kistermelőknek A kistermelők régi sérelmét orvosolja az a jogszabály, amely 1989-től mintegy száz, eddig csak a nagyüzemben használt növényvédő szer be­szerzését, alkalmazását teszi lehetővé a kertbarátoknak. Az intézkedés több szempontból is nagyon aktuális. Baranyá­ban különösen, ahol a zöldség­gyümölcs 90 százalékát a kis­termelők állítják elő már évek óta, a valóban hatékony nö­vényvédő szereket mégis hiva­talosan csak a nagyüzemi gazdaságok használhatják. A tilalom feloldása mellett szól egy legalább ennyire sú­lyos másik érv is, az, hogy baráti, ismeretségi alapon az „élelmesebb" kistermelők már eddig is hozzájutottak ezek­hez a szerekhez valamelyik nagyüzem méregkamrájából. így aztán minden szakértelem nélkül permetezhettek, veszé­lyeztetve saját egészségüket és gyakran a fogyasztókét is. Sze­rencsére a piacfelügyeleti el­lenőrök vizsgálataiknál bekal­Feloldják a tilalmat Előtte tanfolyamot kell végezni kulólták ezt az illegális vegy­szerforgalmat, s igy említésre méltó mérgezés nem történt. Mégis nyugodtabbak lehetünk mi, fogyasztók, ha ez a dolog legális mederbe terelődik. A dolog azért nem olyan egyszerű, a veszélyes szerek kistermelői forgalmazására a hatóságnak, a kereskedelem­nek és a leendő felhasználók­nak egyaránt fel kell készül­niük. A helyzet ma az, hogy a gazdaboltok eladói sem rendelkeznek kellő szakérte­lemmel e téren. Pécsett pél­dául egyedül az Agroker Áru­háznak van „növénypatikusa". Azok a kistermelők - nyug­díjasok stb. -, akik agrármér­nöki vagy növényvédelmi dip­lomával rendelkeznek, ennek igazolásával már most megvá­sárolhatják az ún. feltételes szereket a kijelölt boltokban. Az ilyen képesítéssel nem ren­delkező kistermelőknek vi­szont minimum 80 órás nö­vényvédelmi tanfolyamon kei részt venniök, majd vizsgát tenniök. A vizsgabizonyítvány felmutatásával aztán megvá­sárolhatják a kívánt vegysze" reket. A tanfolyamhoz elég °z általános iskola nyolc osztá­lyának elvégzését igazolni. A tanfolyamot megyénkben a Baranya Megyei Növény­egészségügyi és Talajvédelm' Állomás szervezi meg előrelő hatólag 1989 február-márciu­sában. Az időpontról az érde­keltek a sajtóból, rádióból ®r‘ tesülhetnek majd. Két tanfo lyam is indul, az egyik Mo­hácson. a Mezőgazdasági .épiskolában, a másik ' anyban, a Szőlészeti-borá­szati Szakiskolában. Ami az anyagiakat illeti: a tanfolya­ma önköltségesek lesznek, te- a nem drágák,, s így min­denki számára elérhetők. A tanfolyamot a szereket forgal- "?.?.zni szándékozó kiskereske- ° nek is el kell végezniök. A„ Növényvédő Állomás el- enorei az ¡<Jén pjacj mjn. vizsgáltak meg szermarad­a"Y szempontjából. Jövő évtől ennek ötszörösét végzik majd . ' nemcsak a piacokon fo- zzak az ellenőrzést, de kör- í Lk'i ®s egészségvédelmi OKokbol a termőhelyen, a kis­kertekben is. L Rné ­Társas és egyéni vállalkozás A személyi jövedelemadózá­si rendszerben sajátos helyet foglalnak el az ún. „vállal­kozók". Kik is tartoznak ebbe a körbe? Egyéni vállalkozó: kisiparos, magánkereskedő, gazdálkodó szervezet részlegét átalány­elszámolásos vagy szerződéses formában üzemeltető magán- személy, évi 2 millió forintot meghaladó árbevételt elérő mezőgazdasági kistermelő (család), vagy árbevételtől függetlenül az a mezőgazda- sági kistermelő, aki éves át­lagban egynél több alkalma­zottat foglalkoztat, a virág- és dísznövénytermesztő, a kí­sérleti és díszállattenyésztéssel foglalkozó magánszemély. Társas vállalkozók: polgár­jogi társaságok, vállalati és önálló gazdasági munkaközös­ségek, ipari szolgáltató szövet­kezeti szakcsoportok, mező- gazdasági szakcsoportok közö­sen végzett tevékenysége te­kintetében, iskolaszövetkezeti csoport tagjai, továbbá a ma­gánszemélyek jogi személyisé­gű munlkoközösjégei és társa­sági, valamint a jogi szemé­lyiséggel nem rendelkező egyéb közös név alatt mű­ködő társaságok (ügyvédi, ok­tatói, jogtanácsosi munkakö­zösségek, művészeti alkotó- közösségek stb. .. .). Ezen vállalkozóknak — személyi jö­vedelmük megállapításához — mindenek előtt a vállalkozás nyereségét kell megállapítani. A vállalkozói nyereség meg­állapításának kiindulópontja az adóévben elért, ténylegesen befolyt bevétel, bármilyen for­mában is áll rendelkezésre: lehet készpénz, banki jóváírás, természetbeni juttatás. A be­vétellel szemben, azt csök­kentve számolhatók el a kifi­zetett, bizonylattal igazolt ter­melési és kezelési költségek. Alapelv, hogy valamennyi anyag- és bérjellegű kiadás, közreműködőnek kifizetett díj, járulék és pótlék a vállalkozás költségének tekintendő, ha közvetlen összefüggésben van az adóköteles tevékenységgel. Ha nincs összefüggésben, pl. üdülő, lakásépítés, személyes fogyasztás, stb .........illetve a válla lkozó személyes jövedel­me nem számolható el. A költségek köre olyan szerte­ágazó és tevékenységként vál­tozó, hogy csak egyes sajá­tos elszámolású tételeivel ér­demes megismerkedni. Az ál­lóeszközök beszerzése esetén a vállalkozó választhat: vagy a beszerzés évében egyösszeg- ben vagy értékcsökkenési le­írás útján, több évre elosztva számolja el a költséget. Sze­mélygépkocsi beszerzést csak a főfoglalkozású személyszál­lító (taxis) számolhat el 100 százalékban, a mellékfoglal­kozású pedig 50 százalékban, az egyéb vállalkozók pedig nem számolhatják el. A rep­rezentációra fordított kiadások az árbevétel fél százalékáig, legfeljebb 100 000 Ft összegig fogadhatók el. A vállalkozás vagy tagjai (alkalmazottak) tulajdonában lévő gépjármű­vek használata után, a költ­ségelszámolás módját a vál­lalkozó több lehetőség közül választhatja meg adóévenként. Elszámolható a tényleges költ­ség vagy a teljesített km utáni mindenkori hivatalos térítési díj. Az elszámolás alapja a részletes útnyilvántartás, vág tehergépjórműveknél a ponto­san vezetett menetlevél. Sajá­tos szabály érvényesül a bevitt vagyon elszámolására: 1988- ban a bevitt vagyon egyes elemeit (állóeszköz, anyag, áru stb. . . .) költségek között elszámolhatta a vállalkozó, ez esetben a személyi jövedelem- adó alapjának kiszámításakor ezt figyelembe kell venni. További kedvező lehetőség, hogy a bevitt vagyon hozo- dékát, legfeljebb azonban a nyereség 20 százalékát a nye­reségből költségként lehet el­számolni és az igy felvett jö­vedelem egységesen 20 szá­zalék személyi jövedelemadó alá esik. A bevételek és költségek különbözete a nyereség. Ha veszteséges a vállalkozás, ez esetben vállalkozói adót nem kell fizetni és a veszteség átvihető a következő, legfel­jebb 3 évre. A nyereséges vállalkozó csak a 100 000 Ft- ot meghaladó nyereség felett fizet 25 százalék vállalkozói adót, amelyből többféle cí­men, de legfeljebb az adó mértékéig kedvezmény illeti meg. Ezek: a lakosság részére végzett fogyasztói és egyéb szolgáltatások, 1500 lélekszám alatti kistelepülésen végzett kereskedelmi tevékenység, idényjellegű élelmiszer- és ve­gyes kiskereskedelmi tevékeny­ség, szakmunkástanuló foglal­koztatása esetén évi 9000 Ft, megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatás után évi 12 000 Ft. Az adózott és bankszámláról felvett nyereség a személyi jövedelem, amelyet az egyéb forrásból elért jövedelmekkel együtt kell a személyi jövede­lemadó bevallásba a vállalko­zónak beállítani. Az egyéni és társas vállalkozók a vállalko­zásból elért nyereségükről és vállalkozói adójukról 2 pld.- ban adóbevallást kötelesek benyújtani február 28-ig, amelyhez mellékelni kell a személyi jövedelemadó beval­lást is. A társasvállalkozások tagjainak személyi jövedelem- adó bevallást csak akkor kell benyújtani, ha a vállalkozáson kívül még más forrásból (pl. munkaviszony, ingatlanértéke­sítés, stb. . . .) is van jövedel­mük. Az egyéni vállalkozók részé­re január 9—19. között az érdekképviseletek szervezésé­ben, az adáfelügyelőség dol­gozói az adóbevallás helyes kitöltését elősegítő tájékoz­tatókat tartanak a megye vá­rosaiban és nagyobb közsé­gekben. Dr. Garamvölgyi Miklós, felügyelőségvezető-helyettes Baranya Megyei Adófelügyelőség A Magyar Politikatudományi Társaság közgyűlése A Magyar Politikatudományi Társaság hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián tartot­ta meg 1988. évi közgyűlését. A társaság legmagasabb fó­ruma nem volt határozatképes az eredetileg tervezett napi­rendhez: az évi beszámoló fe­letti vitához s annak elfoga­dásához, illetve a tisztújítás­hoz. Ezért a közgyűlést leve­zető elnök. Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára azt ja­vasolta, hogy e feladatokat később, egy szakosztályi vita­üléshez kapcsolt közgyűlésen végezzék el a Politikatudomá­nyi Társaság tagjai. E bejelentést követően Kul­csár Kálmán igazságügy-mi­niszter tartott előadást Az al­kotmányozás dilemmái címmel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents