Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)
1989-01-02 / 2. szám
Elbúcsúztattuk az óévet így is, úgy is, amúgy is- kinek hogyan sikerült Pillanatképek a pécsi szilveszter éjszakából... A PÉCSI LAKÁSÉPÍTÉS KÉRDŐJELEI A házak még nem állnak NEM KERÜL MAGÁNKÉZBE A KONZUM Nincs fizetésképtelenség MIÉRT LETT ÖNGYILKOS AZ ŐRI IGAZGATÓJA? Kiderült sikkasztások AZ AUTÓVERSENYZŐK IS A SZEBB NAPOKAT VÁRJÁK A motorosok előretörtek riportja „Fekete** szilveszter Rióban Tragédia árnyékolta be a Rio de )aneiro-i szilvesztert. Az éjszaka folyamán a riói partok kőzetében elsüllyedt egy sétahajó. A mintegy száz férőhelyes hajót túlzsúfolták — 130 —150 utas volt a fedélzeten — s vélhetően ennek következtében felborult. A parti őrség mentőalakulatai fél nappal a kora hajnali szerencsétlenség után húsz túlélőt és 42 holttestet találtak, igen sokan eltűntek. A Copacobana strandján tűzijátékot rendeztek, s ezt a szi'lveszterezők ezrei t0|bb”°z kisebb-nagyobb hajóról csodálták; az elsüllyedt hajó egyike volt e járműveknek. Újszülöttek 1989 első napján 0 és- 1 óra között 17 csecsemő született az országban, négy Budapesten, 13 vidéken. Az Állami Biztositó központjában kisorsolták az idei ajándék életbiztosítási kötvényeket az első órában születettek között. A szerencsés nyertesek között van a pécsi Pintér Dávid, aki 0 óra 30 perckor született a pécsi Szülészeti Klinikán. Az Állami Biztosító ajándékát, az 50 ezer forint értékű életút biztosításról szóló kötvényt tegnap délelőtt adta át Hoch- mann András, az AB képviseletében az édesanyának, dr. Pintérné, dr. Szántó Gyöngyinek Fotó: Proksza László Világ proletárjai, egyesüljetek! \ PqC< tapló XLVI. évfolyam, 2. szám 1989. január 2., hétfő Ara: 4,30 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács ——— ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■nMMMMMWnWWMWMrWMWMMnBMWMMMMMBBBnMMIiMllMHIWnrI liill'ir i t iril' II' 1111 I llll>1|— TTi iiilnffli fc l»y llfcfc»i ~<TlHí ilTtil I elnökének újévi köszöntője Tisztelt Honfitársaim! Kedves Nézők és Hallgatók I Ahogy letéptük az 1988-as naptárról az utolsó lapot, és ránk néz 1989. január elseje - mi is, mint más szármilliók a világon, egy időre magunkba nézünk. Vajon mit értünk el, és mit nem tettünk meg az elmúlt évben? Meggondoljuk és megfogadjuk, mit és hogyan akarunk cselekedni a most induló új évben. A múlttal és a jövővel való szembenézés mást' jelent a fiataloknak és mást az idősebbeknek. A remény és a bizakodás, a tapasztalat, a siker és a kudarc élményei nagyon más arányokban jelentkeznek a fiatalok és az idősebbek újévi gondolataiban. Ezekből a különböző élményekből és vágyakból tevődik össze a nemzet közérzete, ez határozza meg, hogyan tudunk most a jövő követelményeinek megfelelni. Ma erőt adhat nekünk az a tudat, hogy a jövő üj lrányajt megválaszthatjuk, mi magunk választhatjuk meg. és havan , esz kitartásunk a munkához, az új év jobb lehet a mögöttünk hagyottnál. Magyarország és a magyar- A gazdasági fejlődés és a sáa nehéz de sok vonásában tarsadalmi-politikai elet olyan a 9 lehetőségeiben szép, el- új irányai rajzolódtak ki határozásaiban gazdag esztendőt tudhat maga mögött. (Folytatás a 2. oldalon) Éjfél után a ló farka alatt Csillagszórók, üvegszilánkok, füstbombák, trombiták Hang- és zűrzavar Pécsett, a Széchenyi téren Amikor az este folyamán azt mondta a szomszéd lány, hogy éjfél után a barátnőivel ő is ott lesz a téren, a ló farka alatt, még roppant egyszerűnek tűnt a találkozás. Hogy végül mégis elkerültük egymást, arról legkevésbé a ló farka tehet. A nagyot pukkanó és lila, meg fehér füstöt okádó, bűzös ,.játékszerek" láttán ugyanis ezen a szilveszter éjszakán egyszerűen nem mertem keresztülpréselni magam az új évet köszöntő tömegen. Ahogy a csendben ünneplők többsége, idén én is a pécsi Széchenyi tér szélére húzódva figyeltem a féktelen bolondozást. Némán szemlélte a hang- és zűrzavart Rudolf Gyula is. Az idős férfi immár több mint húsz éve, hogy minden szilveszterkor eljön a térre, hogy pár perces csendes meditólás után induljon hazafelé. A beszélgetésünk közben robbanó peterdák láttán rosszallóan csóválta ugyan a fejét, de mint megjegyezte, így van ez minden évben itt. Nem messze tőlünk egy sötétkék Ladából tanácstalan fiatalasszony te- kintget kifelé, mígnem meggondolja magát, s beáll a parkolóba. Mögüle nyolcéves fiúcska pattan ki fürgén, alighanem az éjszakai „muri" legfiatalabb résztvevője. — Erre felfelé akartam továbbmenni, de úgy látom elszabadult a pokol — mondja a fiatalasszony. — Anyu! Mi az a pokol? _ ké rdez közbe a kis legény, de meg sem várja a választ, vidáman ugrabugrál a törött pezsgősüvegek szilánkjai között. Nyilván nem a füstbombáktól félt, hanem a vagánysógát és az ügyességét kívánta társai előtt meggyőző erővel bizonyi- tani az a fiatalember, aki a lovasszobor megmászásával köszöntötte. az 1989-es esztendőt. Örömébe, s a folytatásba ugyan már némi üröm is vegyült, hisz tornamutatványát a téren szép számmal megjeleni rendőrök sem nézték tétlenül Többen állítják, hogy ezen eseménnyel szoros összefüggésben tört be a Mecsek cukrászda üvegablaka, azt meg már magam is láttam, hogy az IBUSZ irodája előtt várakozó rendőrautók némelyikébe gyakran hívták meg egy kis beszélgetésre a magúkról leginkább megfeledkezetteket. Még fél kettő után is mindig újabb és újabb csoportok érkeztek a térre. Jó hangulatuk bizonyságaként harsányan fújták trombitáikat, s csillagszóróikat széles ívben hajították a tér közepén hullámzó tömeg fölé. Volt, aki álarcban jött, volt, aki kifestett orcával, s akadt olyan is, aki Daciája mögé egy jópofán zörgölődő konzervdobozt kötött, úgy hajtott körbe többször is. Imitt- amott gyorsan ellobbanó „örömtüzek” gyúltak, melyek szerencsére nem tettek senkiben sem kárt. S míg a tér közepén százak ünnepeltek a jó- pofaság és az ocsmány részegség két véglete között, a fenyő, Mindenki Karácsonyfája, olyan méltóságteljes' fennsőbb- séggel őrizte „emberi" tartását, hogy az sem lett volna csoda, ha minden hirtelen el(Folytatás a 2. oldalon)
