Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-08 / 8. szám

Szállások, pályák, felvonok, arak ______________:________:__________________________________________________ Sí elni? De hol? Javuló körülmények Bulgáriában, Ausztriában jobban kinyithatjuk pénztárcánkat Hazánkban jó, ha néhány napig, egy-két hétig találha­tunk síelésre alkalmas havat, megfelelő síterepet. Érthető hát, ha a tél beálltával a sí­zést hobbiból vagy sportból űzők egyaránt a környező or­szágok síparadicsomai felé ka­csintgatnak, böngészik az uta­zási irodák ajánlatait, vagy az egyéni turizmus legolcsóbb­nak tűnő lehetőségeit kutat­ják. A legtöbben Csehszlovákiá­ba és Lengyelországba indul­nak. Változatlanul az ottani síelési lehetőségek számítanak a legolcsóbbnak. Az Alacsony Tátrában lévő Donovaiit pél­dául számos iskolai, vagy munkahelyeken szervezett cso­port is látogatja. A kispén- zűeknek szállásként itt megte­szik a kemping téliesített fa­házai, vagy a harminc fő be­fogadására alkalmas turista­szállás. A faházak nyolcfősek, a főzési lehetőség biztosított. Hét éjszakára 2000 forint kö­rüli összeget kell fizetni, míg a turistaszállás díja 2800—3000 forint között mozog. A hosszabb pályájú felvo­nók esetében 3-4-5 koronát kérnek egy menetért, míg a rövidebb távú felvonó-hajzná- latra — tányéros, csákó nyos ’onók — általában bérletet lehet váltani. Donovaliban megfelelő étkezési lehetőség található. Húsz koronáért egy jó menüt már’ kaphat a tu­rista. A szállodai ár 150-200 korona között mozog, viszont tanácsos jó előre helyet fog­laltatni. A lengyelországi viszonyok - árak, szálláslehetőségek .-a fent leírtakhoz hasonlatosak. Változatlanul igen sok ma­gyar utazik a hangulatos kis­várost, Zakopánét környező hegyek meghódítására, vagy a szintén síparadicsomnak szá­mító Szczyrkbe. A pécsi irodával is rendel­kező Multitours ajánlatai kö­zött számos Bulgáriába invi­táló prospektust is találhatunk. Nyugatról is rengetegen ér­keznék a Szófiától 60 kilo­méterre levő Borovec síköz­pontba. Franciák építették a Rila hotelt, mint ahogy a kö­zelében levő felvonót is. Mini apport manókban egy négyfős család kb. 20 000 forintért tölt­het el egy hetet. Ebben ter­mészetesen teljes panzió Is foglaltatik, s az ár az összes felvonó használatára érvényes síbérletet is tartalmazza. Von­zó léhet az ideérkezők szá­mára a Borovectől 10 kilo­méterre, a 2925 méter magas Muszala-csúcs lábánál fekvő Szamokov, ahol 2-3 ágyas szobákban nyerhetnek a tu­risták elhelyezést. Hasonló árak mellett lehet üdülni a változatlanul népszerű, Szófia közvetlen közelében található vitosai síközpontban is. Természetesen vannak, akik léceikkel nem a szocialista or­szágokba, hanem mondjuk az Alpok felé veszik az 'irányt. Ök bizonyára tudják, hogy kinttartózkodásuk idején job­ban ki kell nyitniuk pénztár­cájukat. Egy félnapos síbérlet például 80—170 schilling kö­zötti áron váltható Ausztriá­ban. Viszont az tény, hogy a pályák igen jól karbantartot­tak, a síparadicsomokban egy­mást érik a szállodák, a ma- gánpanziók, és a síelés mel­lett ezernyi szolgáltatást vehet igénybe az üdülő. Hasonló a színvonal Jugo­szláviában is, ám a turisták általában ott is csak valutáért juthatnak szálláshoz. Balog 'Nándor „Profilváltozás” Dombóváron Egy régi gimnáziummal megint kevesebb Alig több, mint fél éve, hogy a 75 éves jubileum je­gyében csillogó sárgarézre cserélték kf a dombóvári gim­názium zománctábláját. Ha­marosan leveszik azonban- a falról, s - rézből-e vagy más­ból — mindenesetre hosszabb szöveggel kerül vissza a be­járat mellé: „Gőgös Ignác Gimnázium és Szakközépisko­la.” Dombóvár város tanácsa J988. december 14-én megis­mételt ülésén úgy döntött, a gimnázium fogadja be azt az egészségügyi szakközépiskolai osztályt, amelynek szeptember 1-jétől már nem lesz helye az Apáczai Csere János Szakkö­zépiskolában. A Pécsi Vasúti Igazgatóság két gépészeti osz­tályt kíván indítani a már meglévő vasútforgalmi osztá­lyok mellett, s mivel a posta- forgalmi képzésre úgymond nemigen van igény, tisztán vasúti szakközépiskolává ala­kul át az Apáczai. Am a döntésnek is külön története van. November 22-én a vb a megyei illetékesekkel együtt el­fogadta a „képzési profil át­alakítását”. A november 30-i tanácsülés azonban úgy hatá­rozott: csők egy gépészeti osz­tály induljon, az egészségügyi maradjon az Apáczaiban. Az országgyűlési képviselő szintén a „tiszta gimnázium" megtar­tása mellett szólalt fel. A tanács párttagfrakcióját is mozgósítani kellett December 5-én Brunner Vince, a városi pártbizottság titkára összehívja az érintett intézmények vezetőit, s a vá­rosi művelődési osztályvezető .egyetértésével azzal kelnek föl az asztaltól, hogy helytelenül döntött a tanács. Brunner Vin­ce sikertelenül kíséreli meg, hogy a vb újra összehívja a tanácsülést, ezért mozgósítja a párttagfrakciót, s háromórás eszmecsere után, december 7-én, a tanács összehívása mellett döntenek. December 14-én, egy órával a tanács­ülés előtt a pá rtonk ívül i ta­nácstagokat is tájékoztatják. Az ülés egyetlen tartózkodás­sal jóváhagyja a gimnázium átalakítását.- Nem lehet érzelmi alapon megközelíteni a kérdést. Ha nem adunk helyet a két vas­útgépészen osztálynak, a pé­csi igazgatóság az egész is­kolát máshová viszi. Ez nagy csapás lenne a dombóvári munkaerőhelyzetre. A gimná­zium évek óta nem tudja tel­jesen feltölteni a létszámot. Az egészségügyi szakközépis­kola iránt viszont nagy az ér­deklődés. Igaz, a kórház ma már kevés lányt tud fölvenni, de a szülők mégis szakképesí­téssel szeretnék leérettségiz­tetni a gyerekeiket. Be kell lát­ni, hogy az iskola nem önma­gáért van. Valamit a Gőgös­nek is vállalnia kell a demog­ráfiai hullám levezetéséből - mondja Brunner Vince, aki egyben a gimnázium öregdiák szövetségének elnöke. A főgimnáziumot annak idején nyolc osztályosra ter­vezték. Az átszervezés kap­csán a biológiai és a kémiai előadót máris össze kell von­ni, tehát a színvonalas szak­tantermi képzés lehetőségei szűkülnek. A tanárokat, akiket a gyerekhiány miatti elbocsá­tás rémével fenyegettek, az új osztály sem menti meg, hi­szen több gimnáziumi tantárgy nem is létezik a szakközépis­kolában. De amit végképp ne­héz megértetni: miért nem maradhat meg Dombóváron az országosan is elismert, tiszta profilú gimnázium, ami­kor a város másik két közép­iskolája mar omúgyis szak­középiskolai osztályokkal mű­ködik? Egyetlen — ráadásul nem létfontosságú, s akár gimnáziumi fakultációval, rövid posztgraduális képzéssel pó­tolható — egészségügyis osztá­lyért érdemes-e ekkora szak­mai és politikai feszültséget vállalni? Ma, amikor végre megint kezdjük fölismerni a gimnáziumok, a továbbtanulás jelentőségét, amikor a gim­náziumok iránti érdektelenség megfordulóban van, nem vé­deni kellene-e inkább a klasz- szikus alma matereket? Havasi János Megkezdődtek a munkásőr egységgyűlések Serleg és oklevél Régi hagyomány, hogy ja­nuár első felében megkezdőd­nek az országban a munkás­őr egységgyűlések: értékelik az elmúlt esztendőben végzett munkát, megfogalmazzák az idei feladatokat, Baranyában az idősb. Kréth Imréről elne­vezett siklósi egység kezdte a Sort; tegnap a siklósi határőr- laktanya nagytermében tartot­ták az ünnepi mérlegkészítést. Szél József munkásőrparancs- no'k valószínűleg nem véletle­nül említette, hogy a megmé­rettetés éve volt 1988. Hiszen nem könnyű körülmények kö­zött élnek és dolgoznak a munkósőrök — feladataikat messzemenően társadalmi mun. lkában végzik, — s így is tud­tak áldozatokat vállalni. Tet­ték ezt a köz érdekében: ott voltak az elemi károk elhárító, sónál, segítették a közbizton­sági feladatok megvalósítását, együttműködtek a határőrökkel, rendőrökkel. Döntő többségük példamutatóan élt, dolgozott, állt helyt a termelőmunkában, s vált formálójává, alakítójá­vá a ma - gondoktól és fe­szültségektől sem mentes — társadalmunknak. Az egységgyűlésen részt vett dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára, Czilják József megyei munkásőrparancsnok és dr. Pe- rényi György az országos pa­rancsnokság képviseletében, aki átadta az országos parancsnok serlegét és a hozzá járó okle­velet a siklósiaknak. Több kitüntetés és szolgálati elismerés is kiosztásra került. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát Polgár Zoltán és Krutek László, az ezüst fokozatát Lestyán Pál és ifj. Jelics László, a bronz foko­zatát pedig Németh Gyula ve­hette át. Szolgálati érdemér­met 40 éves szolgálatáért Gu­lyás József, 30 éves szolgála­táért Takács János kapott. Illés István, az MSZMP Sik­lós Városi Bizottságának első titkára köszöntötte a kitünte­tetteket, s köszönte meg az egység minden tagjának az 1988-ban tanúsított helytállást. Szólt arról, hogy ma olyan hangok is hallatszanak, me­lyek megkérdőjelezik a mun­kásőrség létének szükségessé­gét. E kérdést maguk a mun­kásőrök válaszolják meg tette, ikkel. Az ünnepség az újonnan esküt tettek bemutatásával fe­jeződött be. Az eskü után Gágó Ferenc leszerelő munkás­őr adta át fegyverét Gágó Gábornak. K. F. Ü IIDlU-palyazat nyertesei Schuller Tibornak malaca van Vasárnapi ámokfutás, sertéssel a csomagtartóban Malacrejtvény, hatezer le­vél. Nehéz volt elkezdeni a sorsolást, mert bohókás ked­vű emberek megannyi ötleté­vel találkozhattunk. Sajnáljuk például Kriston Barnabás pé­csi olvasónkat, aki több mint tíz malacot küldött be, még­sem nyert. Sajnáljuk dr. Akula Gedeont, alias Borzalom Guy-t, az 1989-es év malacra éhező költőjét, aki szívhez szóló poémájában így (is) írt: „Gyere Röfi, ne légy balga, leszel te az év malacál At­tól óvjon tsz-adta, ne én le­gyek az új gazda." Izzadságos munka közepet­te megejtettük a sorsolást. A bizottság tagjai: dr. Búza Beáta, a Somogy Megyei Ta­nács szóvivője, Brun József, az Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalat igazgatója, Fejes István, a Tolna-Tourist igazgatója és Lombosí Jenő, a Dunántúli Napló főszerkesztő-helyettese. A malacot Schuller Tibor pécsi olvasónk nyerte meg. Szerkesztőségünk végül is nem három, hanem öt darab öt­száz forintos utalványt sorsolt ki. A nyertesek: Dolecskó Ká­roly (Kaposvár, József u. 50.), Hirt lózseiné (Tamási, Sza­badság u. 10.), Hencsel And­rea (Csurgó, Szabó L. u. 35.), Horváth Kálmán (Dombóvár, Népköztársaság útja 36.), Z/a- tlcs Józselné (Bakóca). Rejtvényünk sikerén felbuz­dulva a közeljövőben újabb játék meghirdetését tervezzük. A malac, szagos, rózsaszí­nű, aranyos jószág, vasárnap hajnalban indult el a som- bereki termelőszövetkezetből. Amikor reggel 8 órakor a pé­csi húsiparinál megpillantot­tuk, bágyadtan röfögött egy kenderzsókban. — Él?! — kérdeztük ámulva fotós kollégámmal. Hiszen bennünket egy jobb létre szenderült sertés házhoz szál­lításával, mint kimondottan ri­porteri feladattal bízott meg a szerkesztő. A malacnak, leszámítva, hogy összepísilta magát, szem­mel láthatóan a hajaszála sem görbült meg a hosszú út alatt. Kellemetlenség csak minket ért, mert valami félre­értés folytán a név és a cím nem egyezett, így sok-sok ki­lométeres ámokfutásra kény­szerültünk a Dacia csomag­tartójába tuszkolt disznóval. Sugárzó őröm és kétségbe­esés tükröződött Schullerék ar­con, amikor végre megtalál­tuk a nyertest a Malomvölgyi ut 3-ban. Egy panleház har­madik emeletén . . . Malacunk a friss levegőtől felélénkülve alaposan megjelölte a lépcső­házat, s a fürdőkádban is '9en jól érezte magát. Csu­pán a spárgát viselte kissé nehezen a lábán.- Még sohasem nyertem semmit - mondta szomorú mosollyal a házigazda, aki nagyon szeret keresztrejtvényt fejteni. Máris megkezdődött a családi kupaktanács, melyik vidéki ismerős nevelje föl a kis jövevényt. A fürdőszoba szagtalanítósá ra mindenesetre külön költségkeretet kell beál­lítaniuk. De hát nincsen ró­zsa tövis nélkül ... Bozsik—Havasi Harc a malaccal a fürdőszobában Cseri László felvétele vasárnapi 5

Next

/
Thumbnails
Contents