Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-08 / 8. szám

fiz Eurotax—Schwacke magyar nyelven- Alfa Rómeótól a Volkswagenig Mennyiért" és hol vásárolhatunk használt és új autót? Volkswagenek és Audik minden mennyiségben... A magyar n?elvü katalógus a jövö héten már a könyvesboltokban lesi. Szokatlanul nagy érdeklődés övezte azt a Budapesten pén­teken megrendezett sajótájé- koztatót, amelyen az Eurotax- Schwacke autókatalógus első magyarországi kiadását mu­tatták be. Nem véletlenül. Amióta ismertté vált a hasz­nált gépkocsikra vonatkozó új vámrendelet, jó néhányon kezdtek számitgatásokba. Az új szabályozás szerint ugyanis az 1600 köbcentit meg nem haladó benzines és a 2000 köbcentisnél nem nagyobb, négy évesnél nem öregebb autókra a Schwacke kataló­gusban feltüntetett árnak csu­pán 10 százalékát kell vám­ként befizetnie a vevőnek nyugaton történt vásárlás ese­tén. Az Interpress, valamint a Láng Kiadó másfél hónap alatt elkészítette a katalógus magyar nyelvű változatát, melyben a különböző típusú és életkorú autók árain túl számos hasznos tanáccsal is szolgálnak a nyugati gépkocsi­vásárlásokhoz. A most kiadott katalógusban a januárban ér­vényben lévő árak szerepel­nek, így február 1-jétől a kö­vetkező kiadás megjelenéséig ez a katalógus inkább csak orientáló jellegű lesz. Nyuga­ton ugyanis havonta jelenik meg az újabb és újabb ki­adás, mely a vámkiszabás alapjául szolgál. A tervek sze­rint hazánkban negyedévente, vagy félévente adnak ki újabb katalógust, a későbbiekben azonban nem elképzelhetetlen a havi megjelenés. Néhány jó tanács, hasznos információ az- első kiadásból. Az NSZK-ban elfogadott árak híven követik a katalógust, mig Ausztriában általában en­nél kissé magasabb áron vá­sárolhatunk autót. Alkudni egyébként mindkét országban eredményesen lehet, és az árak a forgalmi adóval csök­kenthetők. Érdemes odafigyel­ni a garanciális szolgáltatá­sokra is, melyek a használt autók vásárlása esetén is ér­vényesek. E. Pomassl, az Eurotax oszt­rák leányvállalatának igazga­tója külön felhívta a figyel­met a mintegy 100 osztrák autókereskedőt tömörítő Fair Play hálózatra. A Fair Play- hez tartozó kereskedők ugyan­is a magyar használtautó-vá­sárlóknak ugyanazt a bizton­ságot és fogyasztói érdekvé­delmet garantálják, mint hon­fitársaiknak. Így a náluk tör­ténő gépkocsivásárlás teljes­séggel kockázatmentesnek te­kinthető. A Fair Play hálózat Magyarországon is működtet irodát, Budapesten, a Semmel­weis utcában várják ügyfelei­ket. Végül lássunk néhány — for­galmi adó nélküli - árat a januári Schwacke katalógusból: Kétéves Daihatsu Charade TG (986 ccm) 6450 DM. Ugyanez háromévesben 5700 NSZK-márka. Fiat Unó 45 fíré (986 ccm) 1988-as 8250 DM, 1986-os 6650 DM. Hároméves Ford Fiesta Holiday (935 ccm) 6650 DM. És a magasabb igényűeknek: a Mercedes 190 E 2,3, kétévesben 21 000 DM- be kerül. Ez utóbbira már 40 százalékos vám érvényes, ugyanis ez a típus 2299 köb­centiméteres. A magyar nyelvű katalógus várhatóan a jövő héten már megjelenik a könyvesboltok­ban. Hatvanötezres példány­számban adták ki, s mint a Láng Kiadó igazgatója kérdé­sünkre elmondta, vidéken is késedelem nélkül és megfele­lő példányszámban lesz kap­ható. Balog N. Áprilisban Európa fiataljai találkoznak Pécsett Zarándokút a békéért A Taizé-i Roger tesWérf az UNESCO Békére nevelés díjával terítették ki WWWWppw»twiww»fi!iJBi!W.i.v.w.'.v.v!v!'v!'!v'!v!-!w ÜJ sörpalackozó épül Báján Egy maroknyi pécsi fiatallal vett' részt Biró László pécsi Püspöki titkár, azon a párizsi ifjúsági találkozón, amelyet a Keresztény ökumenikus Közös­ség szervezett a héten. A vi­lág harmincnégyezer fiatalja között Magyarországot ezeröt- százan képviselték. Az ötnapos párizsi találko­zón ott volt Roger testvér is, o Taizé-i közösség alapítója, aki 1940-ben telepedett le a Cluny melletti hegyi falul*an és alapította meg szerzetes- rendjét. A hatvanas évek vé­gétől évenként több tízezer fiatal vesz részt az ökumeni­kus-protestánsokat, katolikuso­dat és más keresztény feleke­zeteket egyesítő szerzetes- közösség életében. Roger testvér az ifjúság kí­séretében járja évről évre Európa városait és szervezi a tolálkozókat, amelyek központi gondolata a békére, a biza­lomra, a népek barátságára épülő Európa. Párizsban az UNESCO főtit­kára a Békére nevelés díjával még az ősszel tüntettq ki Ro- 9er testvért, akit most kétezer fiatal kísért el a palotába. Ott volt Biró László is, aki felje­gyezte az idős szerzetes sza- 'rait. Azt mondta:,,a huszadik század végének Európájára jellemző a bezártság, a bizal­matlanság. Van még 11 évünk újabb ezredfordulóig, a fiatalokon múlik, hogy kilépje­nek ebből." A bizalom zarándokútján ennek megváltoztatását szeret­nék elérni. Legyen egységes Kelet és Nyugat, Észak és Dél, oldódjon a generációk közötti feszültség. Ehhez az egységhez nemcsak pénz kell, hanem a népek kultúrájának cseréje, ígéretet tett arra is, hogy az öt földrész egy-egy fiataljává elmegy Európa, majd a Föld valamennyi fővárosába. Párizsban a több tízezer fia tolt elsősorban a családok lát­ták vendégül, illetve plébáni ókhoz kötődtek a napi prog­ramok. Az utóbbi tíz évben több fiatal kereste fel Pécset is Taizéből. Roger testvért dr. Cserháti József megyéspüspök hívta meg, aki elfogadta a meghívást. Több ezer fiatallal érkezik, mert április 28. és május 1. között itt rendezik az európai ifjúság következő ta­lálkozóját. A hagyományokhoz hasonló­an Pécsett is a családok ven­dégszeretetében bíznak, hiszen szerény szállást és reggelit kér­nek a találkozó résztvevőinek. A következő vasárnap vala­mennyi templomban megkap­hatják a tájékoztató lapokat mindazok, akik segítséget ajánlanak a vendéglátásban. Matuzsálem korú sörpalackozó a bajai kirendeltsegen A kőbányai polgári sörök, a Dreher sör dicséretére fes­tették az egykori bajai Nem­zeti Kávéhózban kifüggesztett színes feliratú táblákat, me­lyek most a pécsi Pannónia Sörgyár bajai kirendeltsége irodáinak falát díszítik. Az ipartörténeti emlékek sokáig a padláson porosodtak, on­nan hozták le őket, leporolva, szépen kifényesítve. — Már a század elején volt sörlerakat Baján, akkor Kőbá­nyához tartozott — fogadott bennünket Molnár Ferenc, aki­ről ismerkedésünkkor kiderült, a hatvanas évek közepén Pé­csett kezdte, a Pannónia Sör­gyár KISZ-titkóra volt, majd Bajára küldték rendet csinál­ni, s megszeretve a várost és lakóit, végleg ottragadt. A rendcsinálás sikerült, s mára jó kis kollektíva ková- csolódott össze, ám ami hosz- szú-hosszú idő óta változat­lan: az állagában és felsze reltségében teljesen elavult kirendeltség és palackozó- üzem, a kedvezőtlen munkakö­rülmények, s a zaj, ami a bel­város lakóinak nyugalmát za­varja. Most örömhír, a több­szöri, korábbi nekifutás után megkezdik az új bajai kiren­deltség és sörpalackozó-üzem építését, részeként a Pannónia Sörgyár több százmillió forint költségű, kapacitásbővítő be­ruházásának. A másfél hektáros területet már rég kiszemelték és lefog­lalták a Szegedi úton, a ke­nyérgyár és az autószerviz szomszédságában. A tervek <a Pécsiterv-nél már elkészültek, •s most kivitelezőket keresnek, versenyeztetve árajánlataikat. A 48-szor 48 méteres épület­tömb magában foglalja a pa­lackozót, a különböző raktá­rakat, az irodákat és a szo­ciális létesítményeket. A pa­lacktöltő gépsort az NDK-tól vásárolják, s még az idén be­érkezik, óránként 22 000 pa­lack töltésére lesz majd ké­pes. A beruházás összes költ­ségei a mai árakon számolva 150-160 millió forintra rúg­nak, a próbaüzemet 1990 ne­gyedik negyedévére tervezik. A beruházás egyben új mun­kahelyeket is teremt, a jelen- leqi 70 fős létszám megkétsze­reződik. S ami fő: a sörellátás to­vább javul. A bajai kirendelt­ségen jelenleg évente 40 000 hektoliter Szalon sört palac­koznak, 1991-től viszont már évi 220 000 hektolitert. Ehhez jönnek még a Pécstől palac­kozva kapott minőségi és im­portsörök - köztük a hanno­veriek licence alapján Pécsett gyártott Gilde sör —, továbbá az üdítő italok. Az új palac­kozó belépésével csökkennek a szállítási költségek, több lesz a legolcsóbb palackos sörből, a Szalonból, így Baja a ké­sőbbiekben elláthatja majd Kalocsa körzetét is, sőt ese­tenként Pécset is kisegítheti. Miklósvári Zoltán Aszály pusztított és a nyomott árak Lehet-e hinni a főkönyvelőknek? Ötvenkilenc baranyai fsz közül 21 veszteséges zenegy baranyai termelőszövetkezet zárja a tavalyi évet ray0r] vesi*eséggel, hogy nem lesz képes saját erőből talp- Ivot n’’ y°v°bbi tíz maga is ki tud lábalni a bajból, ame- r * 01 aszály okozott. tolt ler™®SIet kegyetlensége soha ilyen mértékben nem súj- • ° m®9 a megye mezőgazdasági szövetkezeteit. De va­leh fCu°k .°z asz°|y hibáztatható? S egyáltalán: mennyire “t hinni a szövetkezeti mérlegnek? Mennyi a valódi nye- ^ eg-veszteség, s mennyi a főkönyvelői bűvészkedés ered- ^ nye? Margittai Miklóst, a Termelőszövetkezetek Megyei l,A0j?*s®9e Ütkárhelyettesét kerestük meg a sokfelé ágazó "érdessel. rendsz^ eddígi elszámolási hanem a jogszabályi lehetősé- arro, ^ va*°ba(i módot adott gek kihasználása. Gyakorlat is ki |L9y olyan nyereséget volt, hogy az év végi mérleg *°lóiáhehe5Sen ni utat ni, amely kitűnő eredményt mutatott, de nem fQ-L..ne,T1 létezik. De ez az adókat nem egy esetben okónyvelői intézkedés, hitelből fizették ki. Hallottam olyant, hogy a nyereségrészesedést is ... — Az új szabályozás 1989- től 250 millió forintos árbevé­tel alatt megengedi úgyneve­zett egyszerűsített mérleg ké­szítését, am! már nem veszi figyelembe eredményként a sa­ját termelésű készletet: a be­vétel és kiadás egyenlegeként a tényleges eredményességet méri — folytatja a titkárhelyet­tes. Hogy érthetőbb legyen amit mond: korábban hurrázni le­hetett, ha egy tehenet például nyolcvanezer forintos érték­ként tartottak nyilván, jóllehet, ha eladták, ténylegesen csak huszonötezer forintot kaptak érte... A különbözet veszte­ségként jelent meg, de amiatt már csak kevés embernek főtt a feje. A lényeg az, hogy azt a nyolcvanezret az eredmé­nyek közt lehetett említeni.- Manapság sokat beszél­nek egy új földosztás szüksé­gességéről.- Igen, de ilyen mezőgaz­dasági árak mellett kinek kell a föld? A paraszt megverné azt, aki rá akarná írni. Bara­nyában sok száz hektár zárt­kerti terület hever parlagon, ingyen is meg lehetne kapni, mégsem kell senkinek. A szö­vetkezetek is amiatt vannak bajban, hogy a gazdaságpoli­tika egyértelműen agrárelle­nes. Egyszerűen nem éri meg termelni, százszor inkább a bankba fialtatni a pénzt. Ha a^fogyasztó mégis az emelke­dő élelmiszerárakra panaszko­dik. ok nélkül szidja a mező- gazdaságot: a többlet az ál­lami támogatás megvonását fedezi, ha fedezi. A világ ösz­szes fejlett országában támo­gatja az állam a mezőgazda- sági termelőket. Nálunk erről egyre kevésbé lehet beszélni. — Mégis, hol segíthetne a magántermelő? — Megfelelő feltételek ese­tén az állattartásban és az intenzív kerti gazdálkodásban. Ahol a nagyüzem veszteséges vagy csak nagy áldozatok árán tudna nyereséget produkálni. De hát ehhez hosszú távú me­zőgazdasági politika kellene, az pedig nincs. Egy-egy elhi­bázott döntésnek, meg nem lépett lépésnek évekre kiható következménye van. Egy szarvasmarha-állományt nem lehet néhány hónap alatt „ki­fejleszteni”, ahhoz évekre van szükség. És bizalomra. — Mit tesz a TÓT az ügy érdekében?- Sajnos, ma annak adnak igazat, aki hangosabban kia­bál. S mi - ez a magánvéle­mény — túlságosan halkak va­gyunk ... Havasi J. Elégtelen Az év végi ünnepnapok nem telhetnek úgy el, hogy ne ke­rülne kocsonya a vacsoraasz­talra. A hozzávaló beszerzése viszont rendszerint gondokat szokott okozni. A hűtőipar ez­úttal gyorsfagyasztott csülkös kocsonyahúst kínált, a jelek szerint azonban nem nagyon volt benne köszönet. Legalább­is ez derül ki a Baranya Me­gyei Állategészségügyi és Élel­miszer Ellenőrző Állomás de­cemberi jelentéséből, melyben bizonyítványt állítottak ki más karácsonyi idényáruk minősé­géről is. Az üreges csokoládéfigurák teljes választékát a Diósgyőri Édesipari Gyár állította elő, Kninőségük az előző évinél jobb volt. Ami érzékszervi tu­lajdonságaikat illeti, kisebb, de szinte általános hiba, hogy a tetszetős fólia aldtt a figu­rák fénytelenek, karcoltak. Javult a szaloncukrok minő­sége is, ámbár itt is jellemző a fénytelen, korcos felület, a zselés cukorkáknál pedig a kissé jellegtelen, gyengébb aroma. A minőség őrei dicsér­ték a Duna Csokoládégyár kel­lemes aromájú, tetszetős cso­magolású Duna szaloncukorká- ‘ját, a Csemege Édesipari Gyár extra termékét, valamint a Budapesti Csokoládégyár | vojkaramelláját, amiből sajnos a kereskedelem nem kapta meg a rendelt mennyiséget, íhamar el is fogyott. A főként a Bajai Hűtőházból szállított gyorsfagyasztott ko­csonyahúsokból összesen tizen­egy mintát vizsgáltak meg. s abból mindössze kettő volt el­fogadható. A leqföbb kifogás a termékek szabványnak meg nem felelő összetételét érte, a csomagokban a bőrke meny- nyisége általában több, a csülök kevesebb. S a bőrke? Bevérzett, sérült. Kisebb meny- nyiségben, de előfordult, a kocsonyahús közé bőr nélküli zsiradékdarabokat csomagol­tak. A fület és a bőrke egy részét apró darabokra, csí­kokra szeletelték, Így szinte szecskázott állapotban kerültek a tasakba. Két mintánál a hús illatát és izét is kifogá­solták. A hibák előfordulásának oka, hogy a Bajai Hűtőház­iban nem tartották be a tech­nológiai előírásokat. A minő­ségellenőrzési szervezet nem iműködik. A hibákért a felelő­sök ellen fegyelmi felelősségre- vonásra tettek javaslatot, egy­ben felhívták a hűtőház igaz­gatójának figyelmét a techno­lógia felülvizsgálatára és a I minőségellenőrzés hatékonyab­bá tételére. Miklósvári Zoltán vasárnapi 3 Jobb ellátás a folyékony kenyérből

Next

/
Thumbnails
Contents