Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-07 / 7. szám

6 Dunántúli napló 1989. január 7., szombat Nem kommunista összeesküvés a sztálini társadalmi modell mellett Landler Jenő Munkásőr Baráti Kör A pécsi Tüzér utcai Moz­galmi Házban december 16- án megalakult a Landler Je­nő Munkásőr Baráti Kör. Az alakuló ülésen 85-en jegyez­ték magukat a baráti kör tagságába. Az országban nem ez az első ilyen jelle­gű baráti kör, sőt Baranyá­ban más városokban is szer­veződnek, illetve már meg­alakultak a munkásőr bará­ti körök. A pécsiek azonban — a Munkásőrség támogatá­sán túlmutató politikai prog­ramnyilatkozatot is elfogad­tak megalakulásukkor. A baráti kör szerveződésé­nek egyik előkészítője Sári Ferenc, az MSZMP Pécs III. számú lakóterületi pártbi­zottságának titkára volt. Hosszú évekig a Landler Je­nő nevét viselő munkásőr- egység parancsnoka volt, egészen nyugállományba vo­nulásáig. A baráti kör név- választása és a pécsi mun- kásőregységhez való kötődé­se tehát, semmiképpen nem véletlen. A baráti kör szer­vezetileg azonban teljesen független a munkásőr zászló­aljtól.- Milyen céllal kezdték a baráti kör szervezéséi?- A mai belpolitikai hely- • zetben mind nagyobb szám­ban alakulnak meg a külön­böző alternatív mozgalmak, egyesületek, szövetségek, tár­saságok, klubok, csoportok, baráti körök. Ténykedésük, eddig nyilvánosságra jutott törekvéseik, programjuk, ar­ra készteti a megújulás ele­jén tartó szocializmus hű erőit, hogy hallassák hang­jukat az MSZMP politikájá­nak megvalósítása mellett, s mind erőteljesebben, szük­ség esetén a szervezettsé­get felmutatva. A másik cél: valljuk, hogy szükség van a Munkásőrségre, s amikor ké­telyeket fogalmaznak meg, egyesek létjogosultságáról, akkor szükség van a testü­letet támogató baráti körök­re. Azért alakítottuk meg a baráti kört, mert ismerjük a Munkásőrség tevékenysé­gét, a munkásőrök fegyel­mezett, öntudatos helytállá­sát, áldozatvállalását. Tud­juk, legfontosabb erényei közé tartozik, hogy közösség­teremtő erőt képvisel, s ez most nagyon fontos.- Kik lettek tagjai a kör­nek?- Aktív és egykori mun­kósőrök, más fegyveres erők és testületek ugyancsak ak­tív és nyugállományú tagjai, valamint családtagjaik, mun­kásmozgalmi veteránok és ma is párttisztséget viselő kommunisták. Nehogy azon­ban ebből valaki is „kom­munista összeesküvésre", vagy a mozgalom régi, or­todox irányzatának feltá­masztására irányuló kísérlet­re, szerveződésre gyanakod­jon. Egyrészt a baráti kör tagságának nem feltétele, hogy a pártnak, vagy mun­kásőrségnek tagja-e valaki: a programnyilatkozat céljai­val kell azonosulnia. Korra, nemre, világnézetre tekintet nélkül soraink közé fogadunk mindenkit, aki az előbbi fel­tételt elfogadja. Ugyanak­kor szükséges leszögezni azt is: az MSZMP megújulást hozó kibontakozási program­jának megvalósítását kíván­juk támogatni és szolgálni. Elhatároljuk magunkat a szocializmus sztálini modell- jétől, de ellene vagyunk va­lódi szocialista értékeink tagadásának, s az elkövetett súlyos hibák elelnére is vál­laljuk az elmúlt 40 év ma­gyar történelmét. Kiállunk a demokratikus szocializmus mellett, de megalkuvás nél­küli harcot kívánunk folytat­ni a polgári restauróciós kí­sérletek képviselőivel szem­ben.- Mi szerepel még a ba­ráti kör programnyilatkozatá­ban?- Olyan új alkotmányt akarunk, amely egyértelmű­en kimondja, hogy szocia­lista társadalmat építünk az MSZMP vezetésével, dekla-i rálja, hogy hazánkat meg­bonthatatlan barátság fűzi a szocialista világrendszer országaihoz, s rögzíti a Var­sói Szerződéshez tartozásun­kat. Ápoljuk a nemzeti és nemzetközi munkásmozga­lom haladó hagyományait, harcot folytatunk a sovinisz­ta, nacionalista nézetek el­len, bárhonnan is jelentkez­zenek azok. Részt kívánunk venni az ifjúság hazafias és internacionalista szellemű nevelésében, s erősíteni sze­retnénk a fegyveres erők és testületek tagjai közti barát­ságot és együttműködést. Népszerűsítjük a Munkásőr­séget, ápoljuk hagyománya­it. — Milyen mádon próbálják megvalósítani a programot? — Politikai fórumokat, ren­dezvényeket szervezünk. Is­meretterjesztő propaganda munkát végzünk, a fegyve­res erők és testületek nép­szerűsítése érdekében. Er­kölcsi, politikai segítséget nyújtunk a Munkásrőség- nek, segítjük a tervszerű utánpótlását. A tanácstagi és országgyűlési választáso­kat megelőző időszakban politikai agitációval segítjük a pártszervezetek által ja­vasolt jelöltek megválasztá­sát. Propagandamunkával szolgáljuk az MSZMP re­formprogramjának megismer­tetését és elfogadását. Se­gítjük a szocialista pluraliz­mus kibontakozását azzal is, hogy párbeszédet folytatunk azon alternatív szerveződé­sek képviselőivel, akik el­fogadják célként a szo­cializmus építését. Műkö­désünket a tagdíjból ki­vonjuk fedezni, anyagi tá­mogatást legfeljebb a Mun­kásőrségtől fogadunk el. Már több, mint 100 tagunk van, s aki még január 31-, ig belép, az is alapító tag­nak számit. Reményeink sze­rint, a taglétszám az ezer főt is eléri majd. Ez a lét­szám megközelíti a lakóte­rületen működő, a pécsi pártalapszervezetek jelenlegi taglétszámát. — A programra és felté­telezett taglétszámra tekin­tettel, nem jelenti majd ez a baráti kör ugyanannak az erőnek a szétlorgácsoló- dósát? Hiszen valószínű, hogy a lakóterületi alapszer­vezetek tagsága és a baráti kör tagsága várhatóan je­lentős mértékben azonos lesz. — Meggyőződésem, hogy a baráti kör nem az erők szét- forgácsolódását, hanem új összefogását hozza. S erre szükség van a mai helyzet­ben. D. I. Állást ^eresnek Fogadónap van a pécsi Munkaügyi Szolgáltató Irodá­ban. Az előszobában többen várakoznak. A zömök, huszonkét éves fiatalember a barátjával ér­kezett. Mezőgazdasági szak- középiskolát végzett, növény- termesztő és állattenyésztő szakon. A szakmáját szereti, de munkahelyet nem talál. — Az utolsó munkahelye­men raktáros voltam. A 4500 forintos fizetésemből 3800 fo­rintot kaptam kézhez. A mun­kahelyi légkör is rettenetes volt, úgy döntöttem, eljövök. Miután végeztem, a saját szakmámban dolgoztam a Szentlőrinci Állami Gazdaság­ban, de 2700 forint volt a fi­zetésem. Szívesen visszamen­nék a mezőgazdaságba, de a Pécs környéki termelőszövet­kezetekben és gazdaságokban nincs hely. Csak a felsőfokú végzettségűeknek adnak szol­gálati lakást. Nem elég pénzt keresni, valahol lakni is kell. Ha messze megyek dolgozni, a keresetem nagy részét elvi­szi az ingázás, és akkor dol­gozom a semmiért. A fiatal férfi eredeti vég­zettsége autószerelő — emelt­szintű tagozaton —, de nem akar, mint fizikai dolgozó munkát vállalni, hanem mű­vezető, vagy csoportvezető sze­retne lenni. — Nincs kedvem az autók aló bújni. Elég sokáig csi­náltam, valami tisztább mun­kát szeretnék. Van egy német nyelvű autóvillamossági szere­lői szakvizsgám is, ugyanis Meghúzták a vészharangot Az eltelt évek során átala­kult a belföldi turizmus. Má­sok lettek a résztvevők, módo­sultok az úticélok is Példá­ul 1983-ban az IBUSZ által szervezett belföldi utakon a 386 000 résztvevőből 220 000 volt a szervezett turista, né­hány évvel később ez a szám erősen megcsappant.. Ezzel együtt megváltozott a résztve­vők életkora is: míg kezdetben a 40 és 55 év közöttiek is szép számmal voltak, a 80-as évek második felére az ennél idősebbek alkották az ország­járó túrákon, üdüléseken részt­vevőket. Mostanra viszont az árak, az életszínvonal kedve­zőtlen alakulása miatt, ez a korosztály is elmaradt.- Az árakon nehéz változ­tatni, legfeljebb bizonyos ked­vezményeket tudunk nyújtani — mondja Kovács András, az IBUSZ belföldi idegenforgalmi osztályának vezetője. — Ezek­ből többféle . is létezik. Az egyik a nyugdíjasoknak, a másik a fiataloknak, vagy csa­ládosoknak szól. Aki például nem egy hetet, hanem többet tölt üdüléssel és többedma- gával, családjával vesz) részt valamilyen szervezett progra­mon, 10-20 százalékos ked­vezményt kap. Azok a fiatalok, akik még nem töltötték be 25. életévüket, ugyancsak ol­csóbban üdülhetnek. Szinte minden héten van olyan túra, Veszélyben a belföldi turizmus? A legnagyobb konkurencia a világútlevél vagy üdülés, amire jelentkez­hetnek: Új vonása az IBUSZ belföl­di programjainak, hogy az utazási irodák már nem ra­gaszkodnak az együttutazás- hoz. A kiindulási pontig az utas már egyénileg is eljuthat, mégpedig olyan közlekedési eszközzel, amely számára ked­vezőbb. Akinek például sza­badjegye, vagy kedvezménye van, nem kényszerítik, hogy a számára drágább közlekedési eszközzel utazzon.- Sokkal inkább az egyé­ni turisták felé kell fordulnunk és lehetővé kell tennünk szá­mukra, hogy részt vehessenek a szervezett programokban — mondja Kovács András. - Le­het, hogy ez első hallásra fur­csának tűnik, de szeretnénk biztosítani, hogy mindenki maga válasszon, hova megy, ott milyen szolgáltatást, mi­lyen programot vesz igénybe. Az ember azért utazik, hogy megismerjen egy területet, fel­frissüljön, vagy kikapcsolódjon, sétáljon, gombot, virác szedjen. A világútlevél nyújt ta lehetőség, a külföld f, fordulás nem igazi turizm Annak tartalmát főként n< az idegenforgalmi értékek c ják, hanem, hogy hozzá lel jutni olyan cikkekhez, árufé ségekhez, ami idehaza nin Valójában nem ez jelent belföldi turizmus számára ic zi konkurenciát, hanem szabadvállalkozások. Ezek kis idegenforgalmi szervezel - amelyekből már több, m száz létezik az országban az egyszeri utasra, egy u zásra *s. a na9V bevéte specializálták magukat 0 randa nincs, de ugyanaki valamilyen látszólagos ele kecsegtetésével elcsaliák a ^ vöt. Az IBUSZ, amikor nem arakkal, hanem a megbízhc programok biztosításával kív versenyezni, éppen ezek ell lep fel. Persze lehet, hogy a belf di idegenforgalom, a szervez hazai turizmus igazi kon! renciája mégsem ez, honem az a sajátos érdekeltségi rend­szer, amely az idei évben alakult ki, amely az IBUSZ dolgát épp úgy nehezíti, mint a többi hazai utazási irodáét. Például a vendéglátó, vagya közlekedési vállalatok, sokkal jobban járnak, ha maguk fo­gadják a jelentkezőket. A belföldi utazónak ugyanis kedvezményt adhatnak, míg az idegenforgalmi szervezetek a náluk megrendelt étkezésért, vagy buszért kénytelenek a 15 százalék forgalmi adót is fel­számolni. Ezek és a hasonló többletköltségek arra ösztön­zik a megrendelőket, hogy le­mondják az utazási irodák szolgáltatásait. Ennek követ­kezménye például, hogy mind több az idegenvezető nélkül, a céltalanul csatangoló turista az országban. Rajtuk aligha segít, hogy a szakemberek meghúzták a vészharangot és a kongatós azt jelzi: változá­sokra van szükség! F. D. Hamis a napi tükör? több évig az NDK-ban dol­goztam. Megszereztem a di­agnosztikai szakvizsgát is, most letettem a mestervizsgát. Csak pénzem nincs arra, hogy műhelyt nyissak. Megtudom, volt már butik­ja is, de tönkrement. Keresett állást a Hungária Biztosítónál, de ott szükség lenne az ügy­nöki munkához az érettségi­re. Ugyan már egyszer el­kezdte a Széchenyi Gimnázi­umban levelezőn a középis­kolát, de két hónap után ab­bahagyta, mert nem volt rá ideje. Két címmel távozik a végén. A Talajerőgazdálkodási Vállalatnál ajánlanak neki mű­vezetői, valamint a MÉH Vál­lalatnál fémelőadói állást. A bőrdzsekis fiú nyelvköny­vekkel jön, Már járt itt egy­szer, de az ajánlatok közül egyik sem felelt meg, most új címeket kér. Fiatal, alig töltötte be a huszonkettőt. Mezőgazdasági szakközépisko­lában érettségizett áruforgal­mi szakon. Szeptember óta nincs munkahelye, addig a Balatonon dolgozott egy kony­hán. Szinte harapófogóval kell belőle kihúzni ó mondatokat. Nem akar a szakmájában el­helyezkedni. Délutános és éj­szakai műszakot nem vállal, mert nyelveket tanul. Németet és franciát. — Mit tud ajánlani,. van egy A-kategóriás jogosítvá­nyom és egy autóm is. — A PIÉRT hálózati ellen­őrt keres, akinek három me­gyében kell dolgoznia. A Ge- neralcoop a gombatermesztési ágazatához keres vezetőt. Itt huszonnégy óra a munkaidő, és negyvennyolc óra a sza­badidő. A Pannonvin könyvtá­ros-tudományos ügyintézőt ke­zes, itt a nyelvtudását is ka­matoztathatja. Ha ezek között sem talál megfelelőt, jöjjön is­mét vissza. Fiatal lány érettségi előtt áll. Családi okok miatt kell munkát vállalnia, de elképze­lése egyáltalán nincsen ... A cél, hogy ki tudja fizetni az albérletét, enni tudjon, és levelezőn befejezze az utolsó fél évet. Talán sikerül a fel­vételije és akkor valami más munkát kereshet. Andreával a következő na­pokban sokszor találkozunk. Munkát keresünk. A közvetí­tőtől csaknem negyven címet kaptunk. A Gabonaforgalmi Vállalat­nál gépkönyvelőt keresnek. Az épület labirintusában nagy. nehezen megtaláljuk a mun­kaügyi osztályt. — A gépkönyvelői állás utón érdeklődöm — mondja Andrea. — Azt hiszem, már betöl­tötték, de várjon, megkérde­zem telefonon. — Sajnos, éppen tegnap vettünk fel egy fiatal lányt. Megyünk tovább. A Megyei Könyvtár raktári munkára keres embert. A személyzeti osztályt itt is kö­rülményesen találjuk meg. A fogadtatás szívélyes. Andreát először is tájékoztatják a munkáról: itt könyveket is kell rakodni, nem könnyű fizikai munka. A fizetés 3200 forint. — Van lehetőség arra, hogy tanuljak? — kérdezi bátorta­lanul. — Sajnos, tanulmányi sza­badságot nem tudunk adni, az iskolába elmehet, de azokat az órákat nem fizetjük. — Családi okok miatt kell átmennem a Dolgozók önálló Gimnáziumába, egy fél év .múlva érettségizem. — Annyi időre tudjuk vál­lalni. Mikor áll munkába? Ez attól függ, hogy mikortól vesz át az esti iskola. Amint megtudom, jelentkezem. Következő utunk a postára vezet, ahol számítógépes fel­vevőt keresnek. A fizetés itt sem magas, de kedvesek, ba­rátságosak. — A fizetés három'ezer-ket- tőszáz forint, ami a pótlé­kokkal és a „mankópénzzel" felmehet 3800 forintig is. Két- műszakban kell dolgozni és szombaton is legalább ha­vonta egyszer. Ha tud gépel­ni, akkor a távírdába is fel­vehetjük, ott is szükségünk volna emberre. — Iskolába járok, az nem jelent gondot? — Nem hiszem, de ezt az osztályvezetővel kell megbe­szélni. Úgy tudom, hogy más is jár esti iskolába. Rugalma­san osztják be a munkát, Leg­feljebb azokon a napokon délelőtti műszakba jön dol­gozni. A számitógépek mögött csu­pa fiatal arc. Fiúk és lányok. Az osztályvezető is éppen- hogy átléphette o harmincat. — Nem könnyű munka, itt emberekkel és pénzzel kell foglalkozni. A számítógép használatát könnyen meg le­het tanulni. A tanulás meg nem gond, más is jár gimná­ziumba, majd úgy osztjuk be a műszakokat. A döntés most mór And­reáé, melyik munkában érzi a több lehetőséget akár a továbbtanulásra is. * Pécsett viszony'ag kedvező a munkaerőpiac, mint ez a városi tanács egyik jelentésé­ben olvasható. Az 1988. har­madik negyedévében egy munkavállaló négy álláslehe­tőség közül választhatott. Ezer- egyszázon helyezkedtek el, de közülük csak 224-en keresték fel a munkaügyi szolgáltató irodát. Hatvan százalékuk lány volt, és közülük többen semmilyen szakképesítéssel sem rendelkeztek. Az ellent­mondásos helyzetet a legjob­ban az tükrözi, hogy a tan­folyamok közül csak a banki átképzés indult meg, míg az egészségügyi képzésre kellő jelentkező hiánya, illetve al­kalmatlanság miatt nem ke­rült sor. Szalai Kornélia

Next

/
Thumbnails
Contents