Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-07 / 7. szám

1989. január 7., szombat Dunántúlt napló 3 A partertekezleV állásfoglalása as MSZIUIP Pécs városi programjára Uj tipusu helyi közmegegyezés A városi pártértekezlet a politikai munka fő irányait az országos pártértekezlet állásfoglalása, a Központi Bizottság feladatterve és a városi pártbizottság állás­foglalás-tervezetéről folyta­tott taggyűlési viták tapasz­talatai alapján határozza meg. A pártértekezlet fon­tosnak tartja, hogy a váro­si pártbizottság a pártszer­vek irányítási rendszerében, szervezetében és döntési módszereiben e demokratiz­mus erősítésével biztosítsa a fordulatot, a megújulást, hogy a párt vezető, irányító szerepét elvi, politikai irány­mutatással, a kommunisták meggyőző, politizáló munká­jával érvényesítse. O A városi párt- és politi­kai munka megújításának irányai: o) A párt belső reformjá­nak döntő színtere az alap­szervezet. Ahhoz, hogy o vég­rehajtásra orientált szervezeti egységekből politikát formáló, döntésekben résztvevő közössé­gek legyenek, meghatározó­nak tartjuk, hogy: — az irányítás szervezeti, tartalmi és módszerbeli ele­mei garantálják az önállósá­got, a felesleges, bürokratikus elemek megszüntetését; — a testületek irányító mun­kája a politizáló közösséggé válást segítse elő, az alap­szervezetek közötti koordiná­ció a különböző érdekek egyeztetését eredményezze; — erősödjön az alapszerve­zetek javaslattevő, kezdemé­nyező szerepe, továbbra Is te­kintsék fontos feladatuknak a pártépítést; — a városi pb tagjai rend­szeresen tájékoztassák az alapszervezeteket a testület munkájáról, ismerjék meg vé­leményüket; — a káderhatáskörök dön­tően az alapszervezeteknél legyenek. f>) A társadalmi és közéleti demokratizmus szélesedése a lakóterületi politikai munka felértékelődését eredményezi. A párt munkahelyi, közéleti és Politikai szerepének gyengíté­se nélkül szükséges a lakó- területi ■ politikai munka meg­erősítése. Ezért kezdeményez­ek, hogy: a párt-, tanácsi és moz­galmi szervek — városi, me- 9yei — apparátusi alapszer- vezeteinek kommunistái jelent­kezzenek át a lakóhelyük sze­rint illetékes területi alapszer­vezetekhez; a párt tagjai dönthessék el, hogy lakóhelyükön (közsé­gekben) vagy a munkahelyü­kön kivánnak-e a párt mun­kájában részt venni; ~~ az üzemi, intézményi Partszervezetek az eddig ki- a okult kapcsolatokon túl köl- CS°n°s delegálással, állandó felhívottak cseréjével és e9yéb formákkal erősítsék ®9yüttm üködé süket a lakóte- ^ eti Pártszervezetekkel. c) A Pécs városi pártbi- ’*ság qz eddig kialakult ^ervezen és irányítási rend- v ert Meghaladva —, élve a r°s od,a politikai, tudomá­kezd mŰVelődési háttérrel — eményező módon vegyen részt a gazdasági, társadalmi, politikai, ideológiai problémák elméleti igényű felvetésében, megoldásában. A párt befo­lyását és vezető szerepének érvényesülését elsősorban tag­jain keresztül, az érdekek nyílt, demokratikus kifejezése révén, a lakosság megnyerésével biz­tosítsa. Mindezek alapján: — a városi párttestületek döntési munkájukon mindenek­előtt a város fejlődésének ér­dekeit tartsák szem előtt; — kezdeményezzük a városi párt- és tanácsi vezetőtestü­letek — funkciójukból eredő —, ésszerű munka megosztá­sát, a felelősség világosabb elhatárolását. d) A társadalmi élet és a pártélet demokratizmusa elvá­laszthatatlan egymástól. A pártdemokrácia feltétele az állami, társadalmi, politikai demokratizálódási folyamat bővülésének. Olyan mozgalmi és politikai légkört kell te­remtenünk, amelyben alapkö­vetelmény : — a pórtszerűség, a párt­fegyelem normáinak betartá­sa ; — az érdekek és vélemé­nyek nyílt ütköztetése; — a politikai vitakultúra színvonalának emelése; — a párttagok egyenlősége elvének következetes érvénye­sítése ; — a testületi tagok közéleti szereplésének erősítése. e) Az ideológiai-politikai munka tartalmát az új szoci­alizmusfelfogás kidolgozása, értelmezése, magyarázata je­lentse. A párttagság politikai kultúrájának fejlesztése érde­kében, az eddigi pártöktatósi formák mellett, újak alkalma­zása is szükséges. Tartalmukat az elbizonytalanodást okozó kérdések, (pl. pluralizmus, szo­cialista piacgazdaság, jog­államiság) jelentsék. Ezért szükséges, hogy: — a hagyományos propa­gandát és agitóciót a mai kö­vetelményekhez igazodó, a politikai gyakorlat által fel vetett ideológiai problémák önálló megvitatása és a fel­vetődő kérdésekre történő gyors és rugalmas reagálás váltsa fel; — a pécsi társadalomtudo­mányi alkotóműhelyeket be­kapcsoljuk az ideológiai, poli­tikai kérdések megoldásába és magyarázatába; _ az alapszervezetek tudat­form áló tevékenységéhez fel­készült előadókat, aktívákat biztosítsunk. f) A város közéleti és po­litikai demokratizálódásának feltétele a nyilvánosság biz­tosítása, városi tájékoztatási rendszer kialakítása. A párt munkájáról adott tájékoztatás bizalomerősítő és legitimáló erő legyen. Ezért: — helyzetelemzéseinket, ál­láspontjainkat rendszeresen nyilvánosságra hozzuk, vállal­juk azok vitáját; — a párton belüli tájékoz­tatási rendszer eddigi formá­it gazdagítjuk; — politikai érdekünk és rövid távon megoldandó fel­adat egy városi napi tömeg­tájékoztatási eszköz létrehozá­sa. g) A párt kádermunkájában is megújulásra van szükség. _ A legalapvetőbb válto­zást a demokratizmus és a nyilvánosság biztosítása jelent­se. — Világossá kell tenni a kollektív vezetés és személyes felelősség viszonyát. — A politikai vezetők munkáját tényleges teljesít­ményük, eredményeik alapján, a nyilvánosság előtt minősít­sük. — A politikai megbízatások elnyerésénél alkalmazzuk az „egyéni program" intézményét. — A párttisztségékben vég­zett munka minősítésénél élni kell a visszahívás lehetőségé­vel is. © A pártértekezlet támo­gatja egy komplex helyi társadalom- és gazdaságpoli­tikai koncepció kidolgozását, a város gazdasága termelési és termékszerkezetének korsze­rűsítését. — Kezdeményezi a gépipar, élelmiszeripar és könnyűipar — vállalati törekvésekkel alátá­masztott — korszerűsítését, egy Iparfejlesztési Alap létrehozá­sa lehetőségének vizsgálatát. — Célszerűnek tartja meg­vizsgálni az idegenforgalom fejlesztésének lehetőségeit. — Fontosnak tartja a struk­túraváltásból keletkező foglal­koztatási gondok mérséklését, az ennek megfelelő képzési és átképzési intézkedések kidol­gozását. A pártbizottság támogassa: — a szellemi és anyagi erő­források hatékony felhasználá­sát, a veszteségforrások szá­mottevő csökkentését, a jöve­delmezőség javítását, az ered­ményes munkát végzők meg­becsülését; — a vezetői munka szín­vonalának emelését, a fe­gyelmet és minden területen magas színvonalú munkát nyújtó és követelő magatar­tást; — az oktatás és az egész­ségügy feltételeinek javítását; — a tényleges rászorultság­hoz igazodó szociális segítség- nyújtást; — a lakásépítés és a la­kásgazdálkodós komplex prog­ramja kialakítását, az első la­káshoz jutás feltételeinek ja­vítását; —- a tanácsi és vállalati gazdálkodás közös érdekeinek feltárását; — a termelő infrastruktúra és az együttműködés maga­sabb szintre emelését. © Városunkban új típusú helyi közmegegyezés ki­alakítása szükséges. Az egyes társadalmi réte­gek és csoportok társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye, szerepe mára jelentő­sen megváltozott. Politikai ér­dekeik közelebb kerültek egy­máshoz, közéleti aktivitásuk felerősödött, ugyanakkor egy­más iránti toleranciájuk csök­kent. A párt nem viszonyulhat a korábbi módon ezekhez a társadalmi csoportokhoz. így az új tipúsú közmegegyezés tartalma a bennük rejlő pozi­tív, progresszív erők összefo­gásában rejlik. Ezért az értel­miség, a munkásság és az if­júság véleménye és érdekei számukra is érzékelhetően jelenjenek meg a városi poli­tika alakításában. O A városi pártbizottság működjön együtt a város állami, társadalmi és tömeg­szervezeteivel. — A városi tanáccsal való együttműködést az önállóság, a felelősség, az állami és politikai feladatok szétválasz­tása, partneri viszony jelle­mezze. A pártbizottság város- politikai döntései hangsúlyo­zottan elvi jellegűek legyenek és a tanács testületének kom­munista tagjain keresztül érvé­nyesüljenek. — A pártbizottság támogat­ja a KISZ megújulási törekvé­seit, tiszteletben tartja a szervezet önállóságát. Igény­li az ifjúsági szövetség helyi szervezeteinek politikai állás- foglalásait, kéri a párt poli­tikai fő irányainak képvisele­tét. — Érdekünk, hogy városunk­ban a szakszervezetek nagy befolyással rendelkező tömeg­szervezetek legyenek. Támo­gatjuk azon törekvéseiket, amelyek a dolgozók hatékony érdekvédelmének és érdek- képviseletének megvalósításá­ra irányulnak. — Várospolitikai céljaink megvalósítása, tömegbefolyó- sunk növelése, lakossági kap­csolataink erősítése érdekében részt veszünk a Hazafias Nép­front tevékenységében. Az élénkülő közélet különböző színterein a párt tagjai hasz­nálják ki a mozgalom politi­kai lehetőségeit. — A szocialista pluralizmus, a demokratizálódó közélet vi­szonyai között természetesnek tekintjük különböző politikai szervezetek alakulását. A hoz­zájuk való viszonyt program­juk és gyakorlati tevékenysé­gük alapján határozzuk meg. Közös célok esetén keressük az együttműködést, a valós po­litikai és gazdasági helyzettel nem számoló törekvéseikkel szemben vállaljuk a türelmes, nyílt vitát. O A területi és városi ér­dekek várható ütközése és érvényesítése új stílust, más módszereket igényel a me­gyei és városi párttestületek viszonyában. A városi párt- bizottságnak e tekintetben kezdeményezőbb magatartást kell kialaktiania. Igényeljük, hogy a megyei pártbizottság nyújtson több segítséget az önálló munka feltételeinek megteremtésében, különös te­kintettel a város megyeszék­hely jellegére és regionális funkcióira. Fontosnak tartjuk, hogy a Pécsett működő városi jogú pártbizottságok legyenek részesei a várospolitika kiala­kításának és végrehajtásának. Ez a testületek együttműkö­dése mellett, az egyeztetett lakóerületi politikai munkában is valósuljon meg. © A pártértekezlet szüksé­gesnek tartja, hogy a párt testületéi és tagjai kö­vetkezetesen lépjenek fel a szocialista alapelvektől ide­gen magatartás, a törvények megszegése, a korrupció, a hatalommal való visszaélés, a bírálót elfojtása, az elvtelen összefonódás minden formájá­val szemben. * A pártértekezlet megbízza a pártbizottságot, hogy munkáját a XIV. kongresszusig az állás- foglalás alapján végezze. Végrehajtására szervezze a pád testületéit és tagságát, nyerje meg a város lakossá­gának támogatását. ,,«z lesz maja a jo világ, amikor nem kell már félni a puskás emberektől” - irta Gorkij még az első világhá­ború előtt. Mindez óhaj volt, mintsem jövendölés. A törté­nelem azóta sem igazolta vissza e jó világ eljövete­lét. De más miatt is proble­matikus ez a vágyálom: nem határolja be a „kiknek kitől és miért” kérdéskörét. Ezt a témát csak akkor ke­rülhetnénk meg, ha tökéle­tes utópiává fejlesztenénk az óhajt: az lesz majd a jó világ, ahol már nincs szük­ség puskás emberekre. Amikor a munkásőrség or­szágos parancsnoka két és fél évvel ezelőtt a testület megalakulásának 30. évfor­dulójára írt könyv előszavá­ban idézte Gorkij sorait, azt nem az utópiaálmodás szándékával tette. Erre az idézetre utalva állapította meg, hogy mi megértük ezt a világot, hiszen ma „nem fél, inkább félti egy nép, egy nemzet fegyveres fiait". Akkor, két évvel ezelőtt a kerek évfordulóhoz kapcso­lódva különösen ünnepélye­sek voltak a szokásos ja­nuári munkásőregység-gyűlé- sek. ünnepélyességben most sem lesz hiány, de a gyű­lések hangulatát minden­képpen beárnyékolja annak tudata, hogy az utóbbi fél évben nyilvános politikai fó­rumokon hangzottak el olyan vélemények, amelyek a tes­tület létének szükségességét is megkérdőjelezték. Költ­ségvetési takarékosságból, legalább is ez volt a kiin­dulópontja az érveléseknek. Szójátékkal élve azt is mondhatnám: e vélemények nyílt hangoztatása is bizo­nyítja, hogy nálunk valóban nem félti a nép fegyveres fiait, inkább félti tőlük a pénzét. Az sem érdektelen, hogy mennyi is ez a pénz - sajtóvita is volt róla —, de lényegibb kérdés: kiknek a képviseletében szólnak, akik a népre hivatkoznak, s vajon nem sanda mészáros­ként vették célba a takaré­kosságot? Persze a takarékosságra hivatkozni valóban népsze­rű, mert a takarékosság ele­mi érdekünk. Az az ötlet is szimpatikusnak tűnhet, hogy a munkásőrségre jutó költ­ségvetési keretet kapja meg a rendőrség a közbiztonság erősítéséie. Annyi rendőrt azonban aligha lehetne eb­ből az összegből szolgálat­ba állítani, amennyi betölt­hetné a munkásőrség funk­cióját. De ha mégis meg­történne, más pénzekből: az lenne csak az igazi pazar­lás. Viszonylag nagyobb létszámú karhatalom eseten­kénti alkalmazására legal­kalmasabb, legpraktikusabb, s legolcsóbb a nem hivatá­sos, társadalmi munkában önkéntesen szolgálatot vál­laló, de mégis szervezett erő. Sorolhatnám a példá­kat: elveszett gyerekek, szö­kött bűnözők kiterjedt terü­leten való felkutatása, ter­mészeti katasztrófák mentési körzetének fegyveres biztosí­tása, tömegrendezvények rendjére való vigyázás. Egy ilyen célra létrehozott és koncentrált rendőri erő munkaidejének 90 százalé­kát tétlen készenlétben tölt­hetné. Ugyanakkor a mun­kásőrség már most is mind fokozottabban vesz részt a rendőrséggel karöltve köz- biztonsági járőrszolgálaton. Ez az. ami nemigen szere­pel ellenzőinek érvrendszeré­ben. Az sem, hogy a mun­kásőrség csak alig kap töb­bet a közös kalapból, mint amennyibe az élsportolók központi támogatása kerül. Könnyen meglehet, hogy igazából a munkásőrséget feltételezett jellege miatt tartják feleslegesnek. De hót mi is a jellege? Polgári fegyveres karhatalom, s nem csak most, de létrehozása­kor is az volt. S mint ilyen, a magyar véderő integrált része, mint ahogy az volt az 1848-ban létrehozott nemzetőrség is. Soha nem volt feltétele a testületbe való belépésnek, hogy az MSZMP tagja legyen a je­lentkező. Más kérdés, hogy ezt a nem kevés áldozattal járó szolgálatot többségük­ben párttagok vállalták. Mit vállaltak, s mit vállalnak a testületbe lépő újak eskü­jük szerint? Azt, hogy az alkotmányhoz híven becsü­lettel teljesítik kötelességü­ket, mindig hűek lesznek a nemzetközi munkásosztály vörös és a haza nemzeti zászlajához, szolgálják a szocialista Magyarország ha­ladását, fejlődését, megvé­dik a dolgozó nép hatal­mát, a szocialista haza ér­dekeit, vívmányait. Melyik elem ezek között az elfogadhatatlan, idősze­rűtlen, haszontalan? A Magyar Holocaust A New York-i Blackburn In­ternational és a Gondolat Könyvkiadó közös gondozásá­ban elkészült az erdélyi szár­mazású amerikai történész, Randolph L. Braham A Ma­gyar Holocaust című kétköte­tes műve. A szerző - az anti­szemitizmus egyik legkitűnőbb történész szakértője - a ma­gyarországi zsidóság több mint kétharmadának a második vi­lágháború utolsó évében be­következett tragikus pusztulá­sát dolgozta fel. A kétkötetes mű először 1981-ben jelent /meg angol nyelven. A Magyar Holocaust a Ma­gyarországon és külföldön megjelent történeti munkákra, dokumentumokra és memoár­irodalomra, a magyar, az euró. poi, valamint az izraeli levéltá­rak és a zsidóüldözések doku­mentumait gyűjtő különféle in­tézmények forrásaira épül. A könyv bevezető része összefog, lalja a magyarországi zsidó­ság történetére, létszámára, társadalmi szerepére és kultú­rájára vonatkozó legfontosabb ismereteket. Részletesen ismer­teti a német megszállás és a Sztójai-kormány tevékenységé­nek eseménytörténetét, a zsidó, ság likvidálására irányuló titkos tervek kidolgozásának folyama­tát. Bemutatja a vidéki zsidó lakosság gettókba költöztetését, deportálását és megsemmisíté­sét. Ismerteti a végrehajtás részleteit, s közzéteszi a fele­lősök és az áldozatul esett is­mert személyiségek nevét. Kü­lön fejezet foglalkozik a men­tési akciókkal, az ellenállással, a keresztény egyházak maga­tartásával, a külföldi reagálá­sokkal, ill. a felszabadulás utáni felelősségre vonásokkal és a jóvátétellel. A Magyar Holocaust a köny­vesboltokban nem kapható, a mű a Gondolat Könyvkiadónál (1368 Budapest, Pf.: 225) rendelhető meg. Átvehető sze. mélyesen, s postán is megren­delhető utánvéttel. A könyv szerzője, Rondolph L. Braham hamarosan Magya- országra érkezik, s január 23- án 17.30-kor a TIT Kossuth Klubjában találkozik az olva­sókkal. Köszöntő helyett

Next

/
Thumbnails
Contents