Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-31 / 31. szám

1989. január 31., kedd Dunántúli napló 3 Senki nem bízik senkiben »Volt egy ifjúsági klu­bunk, amelyet nagyon ne­hezen tudtunk megszerez­ni, Akármilyen programo­kat próbáltunk szervezni, a falu lakossága csak aka­dályokat gördített elénk. , . . Elismerjük, hogy néha voltak olyan esetek, ami­kor a takarítás elmaradt, vagy a magnetofont a kel­leténél kicsit hangosab­ban hallgattuk. De ezzel még nem szolgáltunk ró arra, hogy ezt az egyet­len kis helyiséget is elve­gyék, amely a szórakozási lehetőséget biztosította. Most már csak a „kocs­mába" tudunk járni . . . A fenti részlet abból a szerkesztőségünknek cím­zett levélből való, ame­lyet néhány szalatnaki fia­tal írt alá. Kérésük azóta Csaba Károlynak, a Komló városi KISZ-bizottság tit­kárának köszönhetően ta­lán már teljesült, s ismét van Szalatnakon ifjúsági klub. A levél legfőbb ta­nulsága azonban nem az, hogy az ifjúság a távol eső falvakban is a kor színvonalának és saját igényeinek megfelelően szeretné eltölteni szabad­idejét, s még csak az sem, hogy a városi KISZ- bizottság segítsége’ meny­nyire kézenfekvő volt, ha­nem az, hogy ebben a mintegy 700 lelket szám­láló faluban senki nem bí­zik senkiben. Az idősebbek ugyanis nem bíznak a fiatalokban. Mert azok megint „össze­tolnak két fotelt és kup­leráj lesz a klub", mert „mindent összehánynak és nem takarítanak", mert „igénytelenek", mert „egy­szerűen érthetetlen, hogy miért kellett levelet ír­niuk!" A fiatalabbak pe­dig nem bíznak az idő­sebbekben. Hogy_ miért? Nem tudni, de tény, hogy nem Bregó Jánosné elöl­járót és nem Radics Jó­zsef községi párttitkárt, az iskola igazgatóját, hanem a Dunántúli Naplót keres­ték fel kívánságukkal, ök mondták, hogy Markó Jó­zsef bikali tanácselnököt keresték ugyan, de vala­hogy mégsem tudtak sze­mélyesen szót váltani vele. December elején minden­esetre attól féltek a gye­rekek, hogy épp a nekünk írt levél miatt nem kap­ják majd meg a klubot... Szóval senki nem bízik senkiben, és ez legalább­is elgondolkodtató. Szeretném tudni, hogy vajon létrejött volna-e a különböző jogos feltéte­lekhez kötött megállapo­dás Szalatnakon, ha tör­ténetesen nincs ez a le­vél, s ha a városi KISZ- titkár nem érzi fontosnak, hogy közvetítő szerepet vállaljon a klub érdeké­ben! Szeretném tudni azt is, hogy a fiatalok azóta már találtak-e maguknak is megfelelő és a felnőt­teknek is tetsző vezetőt, s hogy el tudták-e dön­teni a heavy metál és a diszkózene közötti rivali­zálás nyilván sorsdöntő kérdését! Néhány év múl­va pedig arra is kíváncsi lennék, hogy otthon kez­dik-e meg önálló életü­ket, vagy ahogy most ér­zik — minden szívfájdalom nélkül elhagyják szülőfa-' lujukat! « Feriíng József w 1«mkkcs1 épett <2J Méregstop - átmenetileg? Október 14-én újabb szák­mai egyeztetés volt, most már Beremenden. Erről röviden csak annyit — utalva a tisztességes tájékoztatás igényének megfo­galmazására —, hogy itt egy sajtótervvel is megismérked- hettek a résztvevők. Ebben már „kottára" szerepelt minden, úgy, mintha a kísérlet, sőt: az üzemszerű égetés terve is aka­dályok nélküli lenne. Erről az október 14-i megbeszélésről egy MTI.közleményt tervezték — zárójelben: „kisanyag” —, 7. pont a kísérleti program vég­rehajtása, 10. pont az üzem­szerű alkalmazás megkezdése. A megyei szerveket képviselő szakemberek újabb kérdéseket fogalmaztak meg. Például: Mit jelent az, hogy a kliríkerke- mencében történő égetés szi­gorú feltételekhez kötött? Mi­lyen korlátokról van szó? A megküldött dokumentumokból nem derülnek ki a garanciák. Mik ezek? A kísérleti program végrehajtása milyen források­ból, központi támogatóssal tör­ténik? Hogyan oldják meg a szállítást, az átmeneti tárolást az égetésig? Egyértelmű — nem gálandó légszennyező kompo­nens mérésére nincs kidolgo­zott érvényes, szabványos mód­szer. Nem derült ki a megbe­szélések révén sem, hogy az üzemszerű égetés során milyen mennyiségű és összetételű hul­ladékot ártalmatlanítanának. Azt is nyomatékkai hang^úlyoz­Peremartonból származó fluor­tartalmú szennyviz-iszap bere­mendi cementgyárban történő felhasználását megelőzően — megrendelésükre — a Szilikát­ipari Központi Kutató és Ter­vező Intézet laboratóriumi vizs­gálatokat végzett. Pere mártó óban vegyipari vál­November 3-án a Baranya Megyei Tanács építési és víz­ügyi osztálya levélben jelzi a KVM főosztályvezetőjének: a megállapodásnak megfelelően megkezdték a helyi közösség (Beremendról van szó — M. A.) által választott társadalmi bi­zottság. valamint a szakértői bizottság megalakításának elő­készítését. 16-án volt a falu­gyűlés Beremenden: egyik fő téma a tervezett égetési kísér­let társadalmi vitára bocsátása. Itt közölte a KVM képviselője: „Rendkívül jól előkészített, szakmailag alátámasztott 'kí­sérleti éqetést szeretnénk beve­zetni.” Csakhogy — tette fel egy helyi lakos a kérdést: ha megválasztják is a társadalmi ellenőrző bizottságot (amit egyébként ezen a falugyűlé­sen létre Is hoztak), mennyit ért a szakembereket is polari. záló kérdéshez a testület? A közös nevezőre jutás ne­hézségei már korábban is fel­színre jutottak. Az október 14-i megbeszélésnek a KVM által rögzített emlékeztetője szerint ugyanis a minisztérium képvi­selője úgy nyilatkozott, hogy „Kéri a tanács és a népfront jelenlévő vezetőit, tekintettel arra, hogy a szakértők a Ba­ranya Megyei Tanács ÉV osz­tályának és környezetvédelmi titkárának ellenérzései miatt ma még mindig nem jutottak konszenzusra, a község vezető tisztségviselőit csak a meabe- szélés fényéről tájékoztassák..." Ami az „ellenérzéseket” ille­ti: a megyei tanács szakembe­rei november 2-án fogalmazták meg észrevételeiket és javas­lataikat. Elsődleges szempont a kísérleti égetés feltételei megteremtésének elősegítése volt, a már jelzett érdekek fi­gyelembe vétele alapjón. Ök is észrevételezték, hogy nálunk a technikai színvonal és néhol — sajnos — a technológiai fe­gyelem is az európai átlag alatt van. A lábatlani — befe­jezetlen — kísérlet nedves kö­rülmények között volt, a 8CM- ben száraz eljárást alkalmaz­nak. Ezen felül a beremendi gyár klínkerkemencéiben gu­mit Is égetnek, nem tisztázott ennek kölcsönhatása a gyógy­szergyári oldószerekkel égetés közben. Gondot és kételyeket kelt, hogy jelenleg több vizs­ták, hogy ne az ártalmatlaní­tást igénylő vállalatra legyen bízva annak eldöntése: melyék az oldószer lényeges és lé­nyegtelen alkotóelemei. Végül még két szempont: üzemzavar esetén azonnali automatikus beavatkozási lehetőséget kell biztosítani, illetve: ha a bere­mendi klinkerkemencéik alkal­masak a veszélyes hulladékok ártalmatlanítására, okkor ezt biztosítsák az ország vala­mennyi cementgyárában. Azaz: feltétel, hogy ne csak Bara­nyában égessenek. A beremendi falugyűlést kö­vetően rövidesen megérkezett a megyei tanács építési és vízügyi osztályára a BCM igaz­gatójának levele: „A szavazási kísérlet és a hozzászólások többsége azonban az égetés engedélyezése ellen foglalt állást. A falugyűlést megelő­zően általában a gyári dolgo­zók is a kísérlet lefolytatása télién voksoltak. ialat működik. A BCM Rt. a KVM egyeztetett álláspontjá­nak függvényében a próbaüze­met mielőbb szeretnék lefoly­tatni. A BCM a kísérletekről szóló tárgyalások kezdete óta - foly­tatódik az igazgató levele — hangsúlyozta azt a véleményét, hogy csők a teljes hatósági és lakossági egyetértés esetén vállalkozik a kísérletre, azok bármelyikének hiányában nem vállalhatja fel az oldószer ége­tését. Tekintettel a fentiekre, a részvénytársasági szervezet fel­építésének időszakában nem tartja időszerűnek a kísérlet lefolytatását, mert a társadal­mi, politikai 'környezet esetle­ges számunkra kedvezőtlen vál­tozása zavarná gazdasági cél­jaink megvalósítását.” így a levél, a BCM tehát - most úgy tűnik — nem fogadja a gyógyszergyári oldószer-hul­ladékot. Van így is gondja: még mindig az üzem terüle­tén tárolják az NSZK-ból szár­mazó olajhulladékkol szennye­zett, 1500 tonnányi pakurát, el­égetésére nem kaptáik enge­délyt, a KÖJÁL a szakhatósági hozzájárulást nem adta ki. Befejezésül a BCM-től ka pott legfrissebb információk. A cementmű tartályaiban maradt, olajhulladékkal szennyezett pa­kura eltüzelésére megkapták az engedélyt. A Peremartonból származó vegyihulladék égeté­se elől mostani álláspontjuk szerint teljesen elzárkóznak. Hozzátették: az a véleményük ellenére döntöttek így, hogy klinkerégető kemencéik — leg­őszintébb szakmai meggyőző­désük, máshol már bevált gya­korlat szerint — alkalmasak a veszélyes hulladékaik' meqsem. misítésére. Jó lenne, hallottuk a gyárban, ha nem a közvé­lemény és az égetésre vállal­kozók „csata ráznának" egy­mással, hanem tudós szakvéle- imények. Annyi bizonyos: valamit — előbb-utóbb — ezekkel a kör­nyezetveszélyes anyagokkal esi. nólni kell! Talán erre a kö­vetkeztetésre jutott a beremen­di társadalmi bizottság is: írásban adta hozzájárulását a gyógyszergyári hulladék égeté­séhez . .. Mészáros Attila Mit kifogásolt? A választójogi törvénytervezet a megyei ifjúsági közösségek fórumán A Baranya megyei ifjúsági közösségek fóruma megvitatta az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvénytervezetet. A tervezett módosítással kapcsolatban több ellenvélemény is elhangzott, végül a fórum résztvevői közös álláspontot alakítottak ki, s azt Írásban elküldték az ország- gyűlési képviselőknek, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett nemrégen megalakult Ifjúsági Bizottságnak is. Erről az állásfoglalásról beszélgettem dr. Tistyán Lászlóval, az ifjúsági közösségek fórumának vezetőségi tagjával. — Mindenekelőtt szeretném felsorolni, hogy mely ifjúsági szervezetek képviseltették ma­gúkat, mert ebből is látszik, hogy állásfoglalásuk tükrözi a megyei fiatalok véleményét. Tehát: a Baranya Megyei Vö­röskereszt, a FIDESZ Pécsi Csoportja, a FII CU NŐI ci­gányegyesület, a HNF Baranya Megyei Ifjúsági Bizottsága, az „Ifjúságért" Egyesület, a KISZ Baranya Megyei Bizottsága, a Pécsi Egyetemi Természetvédel­mi Klub, a Székesegyház ifjú­ság: közösségei, az SZMT ifjú­sági tanácsa. gyűlés hiányában is lehetővé teszi a jelölést. Ehhez kapcso­lódik, hogy véleményünk sze­rint a tanácstagok és ország- gyűlési képviselők jelölésének és választásának elvei, szabá­lyai vonatkozzanak a különbö­ző települések, városok és fal. vak tanácselnökeinek jelölésére és választására is.- Tudomásom szerint vita volt azon a kitételen is, hogy a jelöltnek kötelező legyen-e elfogadnia a Hazafias Nép­front programját vagy sem . .. , - Mi volt a legalapvetőbb kifogásuk a tervezett módosí­tással kapcsolatban? — Véleményünk szerint a nyilvánosságra hozott tervezet nem tükrözi mai politikai való­ságunkat és jelenlegi formájá­ban nem képes biztosítani a társadalomban meglévő érde­kek pluralitásának kifejeződé­sét, ennek következtében nem felel meg a vele szemben tá­masztott társadalmi igények­nek. Mindezekre egyébként a társadalmi viták menetében Iméq sokan mások ugyanígy rá­jöttek, s hogy a kifogások megalapozottak voltak, az is bizonyítja, hogy jelenleg újabb törvénytervezet készül. — Igen, az eredeti módosí­tási javaslat ezt kötelezőnek tünteti fel. A mi véleményünk azonban az, hogy ne legyen ez kötelezői legyen program-sza­badság, természetesen az al­kotmány keretei között, vagyis a jelöltnek a Mogyar Népköz­társaság alkotmányában fog­laltakat kell elfogadnia, s ezt tekinteni a maga számára kö­telező érvényűnek. — Állásfoglalásuk végén ol­vasható egy látszólag apró­ságnak, vagy formaságnak tű­nő javaslat.- Melyek a legfontosabb el­lenérvek?- Legelőször is az országos listára vonatkozó javaslatot említeném meg, ez minden szempontból „kilógott" a sor­ból. Elvetettük azért, mert a parlament jelenlegi, formája mellett összeegyeztethetetlen­nek tartottuk a demokratikus választás elveivel. Úqv láttuk, ihogy ebben a iavaslatban há­rom elv keveredik, az országos listán szereolő képviselőkre, a közvetett választásokkal a me- gvei tisztséqviselőkre és a köz­vetlen választással a helvi ta- nácstaaakra vonatkozó javas­lat. Állásfoglalásunkban meg­fogalmaztuk razt is, hoav az a személv is lehessen ielölt. aki ielöltséaének támogatásához meqfelelő számú szavazóool- aár aláírásával rendelkezik Ez a megoldás eqvrészt biztosít­hatja az állomnoJaáro'k szá­mára is a ielöltalh'tas lehető séaét. másrészt oedin, különö­sen a» olvan aorófalvas térsé­gekben. mint Baranva. ielölő­- Igen, itt arról van szó, hogy a választópolgár ne azt juttassa kifejezésre, hogy kire nem szavaz, hanem azt, hogy kire igen. Vagyis, bármilyen nevetségesnek tűnik, úgy érez­tük, meq kellett fogalmaznunk, hogy a szavazólapon a nem támogatott személy nevének áthúzása helyett a támogatott nevét jelöljük be.- Az országban létező ifjú­sági közösségek megvitatták ezt a törvénytervezetet, sőt a következő változatot is meg fogják vitatni, s az eddig el­készült. állásfoglalásukat eljut­tatták a HNF OT mellett mű­ködő Ifjúsági Bizottsáanak is. Ennek a nemrégen alakult bi­zottságnak mi lenne a sze­repe?- €z a bizottság a HNF sza­bályzatának megfelelően jött létre, de működésével kapcso­latban egyelőre méq viták vannak. Legfontosabb feladata az lenne, hogv összefogná a megyékben működő bizottsá­gokat, itt futnánok össze a vé­lemények, s ezeket összegezve már mint az ország ifjúságá­nak véleménve jelenhetne meg a bizottsáq közvetítésével kor­mányzati szinten is. Dücső Csilla Most meg a fluor? ( De az is lehet, hogy más ügy foglalkoztatja a friss rész. vénytórsasógot. A BCM Rt. no­vember 21-én a megyei tanács építési és vízügyi osztályának címzett levelében jelezte: a A közérdekű bejelentések zöme megalapozott Visszaélések a NEB előtt Baranya Megyei Népi El­lenőrzési Bizottsághoz egyre több közérdekű bejelentés ér­kezik névtelenül. A beadvá­nyok jelentős része megalapo­zott, s legkülönfélébb negatív jelenségekre hívják fel a fi­gyelmet, a hatalommal való visszaélésekre, a vásárlók meg­károsítására, a lakáshoz jutás hosszú átfutási idejére, a hó- z. /°ssz állapotára, a felújí- taso* ^fnai-adására. Egyre na. gyöbb számban kifogásolják “JP-rt ®s kereskedelmi szol­gáltatásokat. — A legtöbb esetben a tár­sadalmi tulajdon hűtlen keze- esere, hanyag gazdálkodásra, a vezetők jogtalan előnyszer­zéseire hívják fel a figyelmün­ket — mondja dr. Vida József, a Baranya Megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke. - A névtelen bejelentések intézése során minden esetben először tájékozódunk arról, hogy a be­adványban leírt visszaélések valóban megtörténtek-e, s csak ezt követően Indítjuk el a vizs­gálatot. 1988-ban mindössze két esetben fordult elő, hogy a névtelen bejelentés alapta­lan volt. A 'NEB teljes önállóságot él­vez, a népi ellenőrök nincse­nek tekintettel vezetői beosz­tásokra. Az üzemeknél, vállala­toknál azonban előfordul. hogy megpróbálnak beavatkoz­ni a fegyelmi eljárásba. — Sajnos, felelősségre vo­násnál liberális magatartás ta­pasztalható - folytatja dr Vida József. — Sok esetben a veze­tők nem az elkövetett vétség­nek megfelelően szabják ki a pénzbüntetést és a fegyelmit, így próbálják meg magukat jó színben feltüntetni. 1988-ban a Baranya Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság több mint félmillió forint kártérítést fizettetett ki, így az okozott károk jelentős része megtérült. Sok gondot jelent, hogy a bűnvádi feljelentéseknél a vizsgálat lezárását követően csak másfél-két évvel születik meg az ítélet. Így nem minden esetben az elkövetett bűnnek megfelelő az ítélet, nemegy­szer elhalványul a felelősség mértéke.

Next

/
Thumbnails
Contents