Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)
1989-01-27 / 27. szám
1989. január 27., péntek Dunántúli napló 3 Kondenzátorokért komplett üdítőautomaták ¡BMmNI Készülnek a kondenzátorok a Cornelíus üdítőital adagoló berendezésekhez Laufer László felvételei A YOSZK hidasi üzeme és a Cornelíus termelési kapcsolata Az alapanyagárak drasztikus növekedése veszélyezteti az üzletet- A nyugati vevőt nem érdekli a magyar árrendszer, csakis az, hogy mennyiért ^°pja meg tőlünk az árut — kezdi válaszát Győrffy Márton, 0 VOSZK hidasi ipartelepének vezetője, amikor arról kérde- Zem, hogy a Cornelius világcéggel hogyan alakult a kapcsolatuk. A Cornelius hűtőautomatákhoz 1980 óta gyárta- nok Hidason kondenzátorokat. " A termékeink hiába felelnék meg minőségben és hiába törtjük pontosan a szállítási ^otáridőket, mégis könnyen Piacot veszthetünk, mert az olapanyagárak leültethetik a tevékenységet. Az eladási árat nem növelhetjük, mert akkora Cornelius új gyártót keres. A kalkulált tisztességes disznót elviszi egy-egy áreme- tes: például egy évvel ezelőtt a rézcső kilogrammja 134 jorintba került, ma már 223- ®o. S ez csak az egyik alap- Qriyag . . . Félő, hogy az alapanyagaik növekedése meghiúsítja ^'odazt, amin a VOSZK — Szövetkezetek Kereskedelmi ■Poci és Szolgáltató Közös •óllaiatQ — és a Cornelius teor pár éve munkálkodik: mindkét oldalról az együttmű- *°dés erősítését szorgalmazok. Az első konkrét lépés az elmúlt év végén megtörtént. szerszámköltség címén kilenckor NSZK márkát utalt át a Cornelius a VOSZK-nak. Ez az °sszeg az új típusú kondenzá- ,0r gyártásához szükséges jterszóm elkészítési díjának a ele- Az eddigiektől eltérő mé- és más felfűzési módú kondenzátorból a hidasiak ’’'dr q kétszáz darabos null- szeriát gyártják, a várható ^e9rendelés e típusból kétezer darab. A VOSZK a kondenzó- 0 fokért cserébe komplett Pditöautomatákat kap a Cor- Heliustól. E berendezéseket a vendéglátással foglalkozó cé- és maszekok körében ér- okesitik. De a vendégláták- n?k 's egyre kevesebb a pén- ,u'<_ Bizonyság erre a követ- .ezö adat: míg korábban evente több száz Cornelius- fatomatát vásároltak, addig a telzések szerint 1989-ben Mindössze negyven-ötvenre - ytja a vendéglátók beruhózá- Sl keretéből. Tavaly az alapanyagárak isztikus emelkedésén túl más ¡enyezők ís sújtották a hidasi |Pa_rtelepet. Az év eleji köte- ®z° visszaárázós például a ?Pbonafelhordó gépnél azt j?tentette, hogy a 152 000 fo- t,n‘ról 136 000-re csökkentett rmékár gépenként mindössze j?9yszáz forint nyereséget ^tosított - volna, de időköz- változtak az alapanyag- ***■ '9y a gyártás vesztesé- lett. A termelői ár elismertetése megtörtént, most már a gabonafelhordónák 202 000 forint, darabja. De hiába lett ismét gazdaságos a termelés,, ha a mezőgazdasági üzemek gépbeszerzésre egyre kevesebb összeget tudnak fordítani. A megrendelések alapján mindössze harmincat készítenek a hidasi ipartelep lakatosüzemében, alig egyhar. madát a korábbi évek termelésének. A mezőgazdasági gépgyártásból felszabaduló időt fűrész- és bútorüzemi szellőzőrendszerek előállításával töltik ki. A megrendelő a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Az ipartelep forgácsolóüzeme másféle gondokkal küszködik. Míg a lakatosoknál kialakult egy húszfős stabil gárda, addig az esztergályosok mindig is kevesen voltak: most is mindössze négy szakmunkás van, és legalább a duplájára lenne szükség.-- Állítom, hogy már rég nem szenvednénk az esztergá. lyos hiánytól, ha engedélyezték volna itt helyben a szakmunkásoktatást — mondja Győrffy Márton. — Korábban az volt az álláspont az oktatásügyben, hogy tanműhely nélkül lehetetlen a képzés. Szerencsére e merev szabályon változtattak, így megállapodást köthettünk a bonyhádi szakmunkásképzővel, hogy ez év őszétől esztergályos, marós, szerkezeti lakatos szakmákban megkezdjük a gyakorlati oktatást, úgy tíz fővel. Végre megszűnik az az áldatlan helyzet, hogy a hidasi gyerekek közül sokan átszállással Mázaszászvárra utazgassanak a szakmai gyakorlat megszerzése végett. A cipődobozgyártásnál munkaerőfelesleg alakult ki, a cipőgyárak majdnem a felére csökkentették a megrendelést. A dobozkészítéssel 1986—87. ben egyaránt negyvenmillió forint fölötti termelési értéket produkáltak, 1988-ban kevesen maradtak — a Pécsi Cipőipari Szövetkezet, a Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezet, a Duna Cipőgyár —, a többi cipőgyártó mind visszavonult vagy jelentősen lecsökkentette megrendelését. Próbálkoztak varrodakialakítással az üzem egy részén (még nem mondtak le teljesen a megvalósításról), de kaptak egy olyan ajánlatot, amellyel két üzem jár jól. Dr. Hartmann Béla, a Budapesti Vegyi Művek hidasi gyáregységének vezetője időszakos munkára átkért dolgozókat: tavaly egy hónapig már vegyszert csomagoltak a VOSZK-os asszonyok közül többen, idén pedig február közepétől tizenketten mennek át hasonló munkára. Addig maradnak, míg nem végeznek az adott feladattal. A VOSZK-os dolgozók a ru. galmasságról mindenesetre már tanúbizonyságot adtak: oda mennek ipartelepen belül, illetve kívül, ahol szükség van munkájukra, s ahol ennek megfelelően jól is keresnek. A kényelmesség ismeretlen a hidasi telepen. L. Cs. K. Jó megbeszélni a problémákatTanácsadó körzeti orvos Valószínűleg sokan átélték már azt a gyötrő bizonytalanságot, amelyet egy-egy nehezen szóba hozható egészségügyi probléma okoz, s amely talán nem is betegség, mégis jó lenne orvossal megbeszélni. De kivel? A rendelőintézetekben általában sok a beteg. De nemcsak időhiány miatt nincs lehetőség egy inti- mebb beszélgetésre, az orvosi szobában is többen vannak. Mindenesetre meglepőnek tűnt a Dunántúli Naplóban megjelent néhány sor: egy orvosnő írásban válaszol a különféle egészségügyi gondokat felvető levelekre. Mi késztette erre dr. Végh Máriát, a pécsi Rókus utcai rendelő körzeti orvosát? — Én is voltam beteg. Ha valaki beteg, jó megbeszélni a problémákat. Az elkeseredett -emberekbe szeretnék lelket önteni, tanácsot adni. Néha az is elég, ha pontosan tudja, mit miért kell csinálnia. — Elképzelésem még csak egy hete jelent meg az újságban, és" már közel húsz levelet kaptam. Néhány nyugdíjas is írt, de főképp a harminc és negyven év közöttiek írták meg az évek óta cipelt gyötrődéseiket. A komoly problémák mellett néhányon csak tanácsot kérnek, hová forduljanak gondjaikkal. Az egyik levélíró például napokig gondolkodott azon, irjon-e vagy sem. Mások már több helyen is megfordultak, de nem tudnak belenyugodni a betegségükbe. Az ő elkeseredésüket is enyhíteni szeretném. — Nem írok recepteket a levelekre, nem is csábítok magamhoz pácienseket, egyszerűen segíteni szeretnék, és a hozzám írt panaszokat természetesen a legnagyobb titoktartással kezelem. — Lehet, furcsán hangzik, de én mindig körzeti orvos akartam lenni, mert nagyon fontos, ki az első szakember, akivel a beteg találkozik. Amikor a kórházból hazakerül, akkor is kell egy orvos, aki minden problémáját összefogja, akiben megbízik — mondta a doktornő. Szívvel-lélekkel teszi fontos feladatát. Minden levélre válaszol, arra is, amelyhez nem csatoltak válaszborítékot. P. E. mmCpl*2Ed «pBm®p■ JJMB*® « ........................—..........................................—__-_______ Ko mlóhoz csatolva Pécsvárad, Mecseknádasd, Hidas körzetében lakók szak- hatósági ügyekben - mint például a rendőrségi, bírósági vagy éppen a közegészségügygyei kapcsolatos intéznivalók — Komlóra utaznak. Abba a városba, amelynek vonzáskörzetéhez soha nem tartoztak. Elindul valaki — mondjuk Pécsváradról - Komló felé. Reggel nyolc órakor érkezik az autóbusz. Negyven perces utazás után kiszállhat a bányász- városban. Az ügyintézés általában nem tart sokáig, de az autóbusszal csak délután kettőkor indulhat vissza. Mit tehet az ügyfél, ideje is van, pénze is, először Pécsre utazik, s onnan Pécsváradra. Csak bonyolítja a dolgot, ha valaki Erdősmecskén vagy Apátvaras- don él, mert akkor még Pécsváradra vagy Mecseknádasdra is el kell jutni valahogy. Természetesen autóval gyorsabban megy, de nincs mindenkinek kocsija, akinek ügye van. Ráadásul úgy is lehet potyára Komlóra utazni. Pl., ha pénteken este érkezik a nyugati vendég, aki 48 órán belül köteles a rendőrségen jelentkezni. Vendéglátóikkal együtt elmennek hát szombaton délután Komlóra, ahol egész nap van ügyfélfogadás, de bejelentő- lap már sehol sem kapható. - Ezért hétfőn újra megnézhetik a várost. Hogyan is alakult ki ez az ügyintézés? Pécsvárad a hetvenes évek második feléig járási székhely, majd a pécsi járás része volt, 1979-ben a járások megszűnésekor Pécs kialakította a városkörnyéki övezetét, a többi község esetében pedig a maradékelv érvényesült, így Pécsvárad, Hidas, Mecseknádasd komlói irányítás alá került. Autóbuszjárat is ekkor létesült, mivel a rendelet megszületé- . séig e térségnek nem volt kapcsolata a bányászvárossal. Szerencsére az államigazgatásban változott a helyzet, ez év januárjától az összes nagyközségi tanácsot, így a pécs- váradit is közvetlen megyei irányítás alá vonták, megszüntetve a városok közvetítő szerepét. Néhány hatáskör a községekhez kerül, például a gyámügyi intézkedések egy része, egy két egészségügyi hatáskört, mint például a méregvásárlási engedélyek kiadását a községi tanács gyakorolhatja. Ellenőrizheti a magánkereskedők árkalkulációit és még néhány kisebb ügyben nem utaztatják majd az iratokat a városba egy másik helyi tanácshoz. Bár a szakhatóságok továbbra is a városokban találhatók, az egymáshoz közel eső községek előtt nyitva áll a lehetőség az együttműködésre. Nincsenek lezárt térségek, hiszen a Pécshez tartozó Erzsébet iskolásai Pécsváradra járnak és a helyi DÉDÁSZ-kí- rendeltség sem a közigazgatási határok között látja el feladatát, a mecseknádasdi takarékszövetkezetben pedig a térségben lakók biztosítási ügyét intézik. Ha az anyagi lehetőségeik engednék, a tanácsok közösen vehetnének akár egy teherautót is, hiszen az építkezéseknél hatalmas összeget emészt fel a fuvar- költség. Kevésbé pénzigényes dolgokban mór történtek lépések. Hidas, Mecseknádasd, Pécsvárad például közösen szervezte meg a hétvégi orvosi ügyeletet, közös a Dombay tavi úttörőtábor és az óvodai logopédus, és közös az építésügyi szaktanácsadó is. Az igazi óz lenne, ha a megnövekedett önállóság mellé a tanácsi pénzek is növekednének, s ellátási csomópontok alakulhatnának ki a községekben, többek között az egészségügy és művelődés területén. A falun élő megyei tanácstagok most kísérlik meg érdekeik szervezett képviseletét. Talán eredményes lesz a fellépésük. Nem annyira pénzkérdés, mégis nehezen bíznak több jogosítványt a helyi intézmé. nyekre, sőt talán néhány apróbb szakhatósági jogkört a tanácsok is gyakorolhatnának. S ha mór a nagyobb ügyekben a városi szakhatóságokhoz kell utazni, miért egy olyan központba, amelyet pusztán egy rendelkezés kapcsol a térség községeihez? Porth E. Van egyáltalán megnyugtató megoldás? Évek óta feszült a légkör lakásba nem lehet bemenni a szeméttől, a bűz szinte elviselhetetlen. Sima, ránctalan arc. Intelligens, jobb időket is megélt asszonynak látszik. Hihetetlen, hogy ő az, akire mindenki panaszkodik. A lakásba nem enged be:- Kedveském, ezek már évek óta állandóan feljelentgetnek. Semmit sem merek csinálni a lakásban. Többször is feltörték az ajtómat, mert kihívták a tűzoltókat meg a rendőröket. Az ablakot már nem is csináltatom meg. Lentről hallom a szomszédok szitkozódását: — Nem is így van. Miért beszél mellé. Az asszony sem hagyja magát, visszakiabál. — Menekülök .ebből a gyűlölettől megmérgezett házból. Az asszony idegbeteg, de nem olyan súlyos az állapota, hogy állandó kórházi ápolásra szorulna. A körzeti orvos segítségével évekkel ezelőtt sikerült egyszer a lakást kitakarítani. Azon a bizonyos napon egyszerre érkezett a mentő, a PIK képviselői és a sógornő. Rendet akartak csinálni, hátha a frissen kímeszelt lakás láttán újra jól érzi magát tiszta környezetben. Két teherautónyi szemetet vittek ki. A házban ez az egyetlen lakás, ahol nem állították át a gázkészülékeket, a WC és a fürdőszo- ba lefolyói nem működnek. íz Jakok kezdeményezésére a PIK felmondott az asszonynak es bírósági úton elrendelte a kilakoltatást. 1988 áprílisábah született meg az ítélet. De hiába volt bírói ítélet, ha nem volt megfelelő lakás, ugyanis a bérlőt ugyanolyan komfortfokozatúba lehet csak költöztetni, amilyenben jelenleg lakik. A városi tanács ideiglenes névjegyzékén már szerepel, várhatóan jövő év áprilisában már a végleges listára is felkerül. Az asszony sógornőjével is beszéltem: — Csaknem húsz évvel ezelőtt kezdődött a szerencsétlennél a baj. Intelligens, okos nő volt. Számviteli főiskolát és tanítóképzőt végzett, de amikor betöltötte a negyvenedik évét, elvesztette a józan eszét. Ügy bíztam abban, hogy sikerül őt egy ideig a kórházban tartani és a PIK-kel közösen a lakását helyreálltam. Orvosi kezelésre lenne szüksége, de nem hajlandó ezt tudomásul venni. Erőszakkal meg nem lehet bevitetni, amíg nem közveszélyes. Ha másik lakást kap, mi berendezzük neki, hogy emberi körülmények között éljen. Kérdés: ez a megoldás? Az asszony — a sorsa megrázó — ön- és közveszélyes. A körzeti orvos hiába figyelmeztette erre az ideggondozót, nem történt semmi. A Hajnóczy utcai lakást már kétszer felgyújtotta, ez elég indok +enne ahhoz, hogy gyógykezeljék. Hivatásos gondnokot rendeltek ki mellé, oki szeretné a beteg asszonyt egészségügyi szociális otthonban elhelyezni. Ehhez azonban a jogszabály szerint meg kell szereznie a gondozott beleegyezését is. A másik lehetőség pedig az, hogy bíróság útján kizáró gondnokság alá helyezik, és akkor az ő beleegyezése nélkül is lehet gyógy- kezeltetni, szociális otthonban elhelyezni. Ez talán mindenki számára megnyugtató megoldás lenne. Csak meddig kell rá várni... Szalai Kornélia * A pécsi Hajnóczy utca 11- ben már évek óta feszült a légkör. Az első emeleten egy magányos hölgy él, aki mindenféle, kukából és mellőle összeszedett papírt, rongyot, üvegeket és vírágcserepeket tart a lakásában. A lakók rettegnek, mert bármikor leéghet a ház. A régi négyemeletes épület harmadik lépcsőházában Sze- vegnáni Lajosékhoz csöngetek be először, valamikor ők vol- tgk a házfelügyelők.' Az asz- szony megmutatja a szóban forgó lakást: az ajtón betörésnyomok, három biztonsági zár, két lakatpánt. Az erőszakos feltörések helyeit fadarabokkal fedték le. A kisablak üvege kitört, vastag, sötét függönyt tettek a helyére. Szevegnáni Lajosnéból szinte ömlik a panasz.- Mi a férjemmel már minden voltunk, csak úri emberek nem. Évek óta megy ez a huzavona. Szinte rettegünk tőle a házban. Félünk, hogy egyszer tényleg ránk gyújtja. A
