Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-26 / 26. szám

1989. január 26., csütörtök

Dunántúli napló

3

Hat tanárnak távoznia kellett

Mohácson még nincsen béke

A pedagógus-szakszervezet nem játszotta ki kártyáit

■ * —---------------1--------------------Ha

t pedagógust bocsátottak el 1988. október 21-én a mohácsi Kórház Utcai Általános Iskolából. Az ügy nagy visszhangot keltett a megyehatáron túl is, országos lapok tálalták többé-ke- vésbé sajátos színezetben a történteket.

Valószínűleg példátlan história a baranyai oktatásügy legutóbbi két évtizedében. Megismerkedvén a dokumentumokkal, végigülve a megismételt döntőbizottsági tárgyalást, beszélgetvén a „hatokkal", a tantestület tagjaival, az igazgatóval, a fegyelmi határozatot aláíró megyei tanácsi osztályvezető-helyettessel, valamint a megyei pedagógus-szakszervezet titkárával az alábbi jelentést tudom átnyújtani az olvasónak:

■

....... ' ' ......— * ■ ... ' i

A falunak lelke van

A baráti kör elnöke

Magyaregregyrol

és a szülőföld szeretetéről

Az ügy szálai 1985-ig, egy bizonyos szakszervezeti választásig nyúlnak vissza. Legalábbis a vastagabb, kitapintható szálak. 1985. szeptember

6-án az iskola nyolctagú csoportja (voltaképpen a „hetek", majd „hatok") id. Crain Andrást választották meg csoportbizalminak. A gyűlésen elkövetett szabálytalanságok miatt a pedagógus szakszervezet megyei bizottsága a választás eredményét megsemmisítette, és újabb választó értekezlet megtartását írta elő. A döntés lényegében Csata Nándor '9azgató jelzése alapján történt. A megismételt gyűlésen ismét id. Grain Andrást választották meg bizalminak.

Felparázslottak az indulatok. Bonyolította a helyzetet, hogy öt ekkor még gyógypedagógiai es kisegítő iskolának nevezett •ntézmény meghatározó posztjain három család, a Grain, a Varga és a Csanádi család osztozott. A Grain-csoport első levele 1985. október 1-jén érkezik a megyei pedagógusszakszervezethez. Személyes beszélgetés során is kérik az 'gazgató felelősségrevonását hibás vezetési módszereiért. Idézet a levélből: „Az igazgató korrupt módon a pedagógiai elvek s az állampolitika ellen dolgozik. Hunyt szemmel nézett át a 40 éves jubileumi évforduló jegyében lezajlott nagy horderejű pedagógiái rnunka fölött, mely 7985 április végén zárult, s amely az

1984—85-ös tanévet áthatotta."

*

A bejelentés nyomón természetesen vizsgálat vizsgálatot követ, s az iskolavezetést nyíltságra, demokratikus irányítás- ra szólítja fel a művelődési osztály. Időközben ifj. Grain Andrást főbizalminak jelölik, de a tantestület nem választ- 1° meg. Wigand Józselné (a osoport tagja) fegyelmit kap, mert a 6. órában egy tanulólánnyal külön megbeszélést folytatott. A fegyelmit a munkaügyi bíróság hatálytalanítja. Az iskola kétszer gazdát cse- [él, 1986-ban Mohács városhoz, 1987-től ismét a megyéhez tartozik.

Az újabb, s a végkifejlethez vezető forduló 1988-ban következik. A Grain-csopórt - lát- Von, hogy bejelentései lényedében hatástalanok —. újabb eveleket küld, egyebek közt aiidi Bertalan jánoshalmi or- szaggyűlési képviselőnek és a “aranya Megyei Főügyészségnek: „Kérjük, hogy a megyei fnnhatóságű Mohács, Kórház na Általános Iskolában (.. . ) ev°. korrupcióval és számos 'hps visszaéléssel erősen gyanúsítható vezetőség akcióit szi- V6sííecf jenek leállítani, és ér- velő indokaink meghallgatása n^ellett kérjük, legyenek segítésünkre."

harminckét sűrűn gépelt Fontban fogalmazzák meg j'_neheztelésüket”. (Vádat, mint °fni fogjuk, nem mondhatok.) Néhány jellemző bekez- es: „7. A Kórház úti Álfa Iá- °s Iskola vezetősége korrupt, ullen módon kezeli a dolgo- ,°k _ bérét." 8. Az igazgató l°*épitkezése során 1987-től evéteti a mohácsi téglagyár Etetőjének vidéki óvónő fele- e9ét tanári állásba. Az igaz- g ° téglahiánykor jutányos /0n( kapott téglákról dicseke- eff.” io. Az iskolavezetés dol- kimenti, hogy manipulá- !°kkal, szinte napi szervezke- 1Ssekkel különszobán, saját "Vagí hasznát részesítse ^°ny6e, no meg párthiveiét." ■ jelentést az összefonódást l^mutató ábrák egészítik ki.

I *■ Grain február 26-án külön Qf°t ¡s készít a felügyeleti ervek számára.

v ^ bejelentések kivizsgálásáig az ügyészség a Baranya 0 e9yei Tanács művelődésügyi j. gályát bízza meg. A pénz- osztállyal együtt lefolyta- g" vizsgálat eredményének SsZegezése 1988. április 7-i

dáturámal: ,,Korrupció, a dolgozók bérének hűtlen kezelése, megvesztegetés az intézményben nem történt. Szabálytalanság vagy az egész közösség érdekeit sértő magatartás nem igazolódott. (...) A bejelentők állításai bizonyítottan megalapozatlanok, pontatlan információra épülők voltak." (Lukács József csoportvezető.)

*

Május 14-én a „hetek" a Művelődési Minisztériumhoz címzett levelükben tiltakoznak, amiért ügyüket a Baranya Megyei Tanács művelődésügyi osztálya „érdembeli intézkedés nélkül lezárta." Fejti György, az MSZMP KB titkára egyik nyilatkozatára hivatkoznak, mely szerint: „Társadalmunk túlszabályozott. A rengeteg szabály rengeteg szabálytalanságot, ez utóbbi pedig szemhunyó kivételezést, végső soron rendetlenséget szül." Kérik a miniszter közbenjárását.

Döntő momentum a május 20-i nevelőtestületi értekezlet. A „nyíltság jegyében" Csala Nándor felolvassa a közérdekű bejelentést a tanári kar előtt. A kollégák mosf először •hallják meg szó szerint, mit írt le róluk a „hetek" csoportja. Ifj. Grain András után édesapja is elismeri, bizonyos kérdésekben tévedtek, de ezért az információhálózat rossz működését okolják. A nevelő- testület az egyik megvádolt tagja, Deák Gyula ifjúsággondozó javaslatára 27:1 arányban, 4 tartózkodással úgy dönt: a „hetek" vagy önként távozzanak az iskolából, vagy induljon ellenük fegyelmi eljárás „alaptalan vádaskodásuk, bomlasztó magatartásuk" miatt.

Csanádi Lászlóné rágalmazásért feljelentést tesz Grainék ellen.

Június 8-án Csala Nándor igazgató — lényegében megelőzve a „hetek" nyilatkozatát esetleges távozásukról - fegyelmi eljárást indít ellenük, amelyet azonban a rágalma- zósi per befejezéséig felfüggeszt.

Július 14-én a művelődési osztály vezetője — „látván, hogy az ügy egyre inkább túlterjeszkedik az intézmény keretein" - átveszi a fegyelmi jogkör gyakorlását az igazgatótól. Az eljárás lefolytatására - egyéb intézkedések mellett — bizottságot hoznak létre. A „hetek" kifogást emelnek a bizottság összetétele ellen, kétségbe vonva annak pártatlanságát.

Újabb döntő fordulat következik be augusztus 23-án: a tantestület levélben közli a művelődési osztállyal, hogy a következő tanévben nem kíván- , nak együtt dolgozni a hét pedagógussal. A levelet huszonhármán írják alá (Tófalvi Józselné véleménye szerint presz- szíó hatására.) Id. Grain András rokkantsági nyugdíjba ment.

Október 18-án sajtótájékoztatóval egybekötve Brandstat- ter György kihirdeti az osztály határozatát: „ .. . munkaviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegése miatt elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtja Czeiner Józselnét, ifj. Grain Andrást, id. Grain And- rásnét, ifj. Grain Andrásáét, Tófalvi Józsefnét, Wigand Józsefnél, s a határozat jogerőre emelkedéséig elrendeli valamennyi dolgozó állásától való felfüggesztését, valamint teljes átlagkeresetének visszatartását." Az osztály álláspontja szerint a hat pedagógus kötelezettségeit vétkesen megszegte, mert „munkakörük betöltésével kapcsolatban tudomásukra jutó adatokat illetéktelen személyekkel közölt (bejelentéssorozat, magatartásproblémás gyerekek eseteit újságírónak adta át), s ez munkatársaikra, munkáltatójukra hátrányos következményekkel járt: magatartásukkal a tantestület munkáját zavarták, helytelen megítélést idéztek elő: magatartásuk pedagógusi tpunkakörhöz méltatlan." Külön kitér az indokolás arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság határozata és a panasztörvény miniszteri indokolása szerint a törvény csak a jóhiszemű, alapos bejelentést tevőnek nyújt védelmet.

November 3-án rendkívüli

ülésen tárgyalja az ügyet a pedagógus-szakszervezet megyei bizottsága. Az egésznapos vita végén megállapítják, számos fontos összefüggés megvilágítatlan maradt. „Ezért úgy döntött a testület, hogy megvárja a polgári peres eljárás eredményét és' a munkaügyi bíróság határozatait, és azok birtokában alakítja ki saját álláspontját. Továbbá a munkaviszonyában felfüggesztett 6 gyógy pedagógus munkaügyi védelmére felkéri a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének jogsegélyszolgálatát."

Időközben — október 11-én — a mohácsi bíróság végzéssel áttette a rágalmazósi per iratait a megyei főügyészségre „hamis vád vétsége miatti eljárás lefolytatása végett". Az ügyészség határozata 1988. december 30-án kelt: „A hamis vád bűntette miatt ifj. Grain András és társai ellen indított bűnügyben a nyomozást (...) gyanúsítottakkal szemben

(...), mivel a cselekmény nem bűncselekmény, megszüntetem."

A megfellebbezett elbocsátó határozat nyomán - melyet a* munkaügyi döntőbizottság természetesen jóváhagy — 1989. január 9-én tartják meg a munkaügyi bírósági tárgyalást. Dr. Gyenge András tanácsa hatályon kívül helyezi a döntő- bizottság határozatát, mert annak tanácsában két olyan dolgozó vett részt, aki a fegyelmi eljárás során tanúvallomást tett. A megismételt döntőbizottsági tárgyaláson, január 20-án, Nagyné Werner Mária tanácsa ismét elutasítja Grainék fellebbezését a fegyelmi határozat ellen. „Nem nyert bizonyítást a panaszosok fellebbezési kérelmének megalapozottsága, mivel korábbi véleményükben csak értesülésekre alapoztak."

A Kórház ■ utcai iskola tantestülete levéllel fordul szerkesztőségünkhöz, objektív tájékoztatást kérve. Ugyancsak levelet juttat el a Dunántúli Naplóhoz —. hasonló célból — ifj. Grain András is. Remélem, jegyzőkönyvszerű tényközlé- sünkkel — ha nem is maradéktalanul — igényeiket' kielégítettük.

Dr. Bihari Lajos élete szép példája a srülöföldihöz való ragaszkodásnak. A pécs-rác- váfosi körzet! orvos nemcsak jól ismer! Magyaregregy múltját, s nemcsak órákig tud érdekes történeteket mesélni az ott élő emberekről, 'hanem nemes időtöltései, a Magyareg- regyi Baráti Körért, a Máré vári ásatásokért végzett áldozatkész munkája is a szülőfaluval máig tartó baráti kapcsolatokban gyökereznek. S talán magabiztossága, derűje, humorérzéke is innen való.

— Még Rácváros is falu bizonyos értelemben — talán azért érzem magam itt ilyen jól -, az emberek ismerik egymást, köszönnek és visszaköszönnek, segítenek a másiknak és pletykálnak róla — mondja Bihari doktor.

— Ugorjuk ót a színes történelmi bevezetést, amelyben a mai Magyaregregy helyén álló 17 ifaluról esik szó, majd a pallosjoggal rendelkező Móré nevű mezővárosról: elhagyva a féljobbágytelkes meg a molnár ősöket, a családi krónikába ott kapcsolódjunk be, hogy az ifjabb Bihari Lajos még iskolába sem járt, amikor megismerkedett a környékbeli erdők orvvadászait övező betyárromantikával, amely olykor vidám kalandokra, olykor véres drámákra borított jótékony homályt.

— A püspökségé volt itt körül az erdő: a vadak kárt tettek az erdőben, a kertekben, az orwadászat tehát közös hasznot hozott — a titok nagy összetartó erő volt a faluban, minden gyerek és minden felnőtt tudott a rabsicokról. Én kilenc évesen lőttem az első nyulat. Sokáig vadásztam aztán az egyik Pécs-környéki társaságban: ma már inkább csak etetem a vadakat.

A gimnáziumi évekből egy mozdonyvezető nagybácsi gazdag könyvtára, a népi kollégium, az ifjúsági mozgalomban végzett munka említendő fel. mint fontos jellemformáló erő, és egy felismerés a negyvenes évek végén: hogy a „szocialista tartalom — nemzeti forma" célkitűzésében a forma egyre kevésbé lett nemzeti. „Nem politikus lettem tehát, hanem orvos: igya köz érdekében végzett munkám elé én tehetem ki az előjeleket, és nem más", mondja most dr. Bihari Lajos, és a megfogalmazáson érezni, hogy nem először hangzik el a magyarázat.

Merre mutatnak ezek az előjelek? Bihari doktor 1957- ben végzett a POTE-n, Komlón kezdett dolgozni.

— A szüleim Magyaregre- gyen laktak, sok barátom is élt ott. Egregyen 1945 után felnőtt egy aránylag jelentős értelmiségi réteg, mert itt mindig megvolt a tanulni vágyás, az értelmiségi munka tisztelete. Ezek a mérnökök, orvosok, művészek nem szakadtak el a

falujuktól — a szeptemberi búcsúra ma. is hazajönnek. Kézenfekvőnek látszott, hogy amikor a hatvanas évek elején felmerült a Máré vári ásatás, a helyreállítás és a bemutatás, tegyünk érte valamit. Én is részt vettem az út, víz, villany ügyeinek intézésében. Úgy ment ez, mint ahogyan a többi ilyen vállalkozás szokott: megszállottak

próbáltak pénzt szerezni ügy- szerető vagy adakozó kedvű vezetőktől - ki kit ismert, attól. Nem röstelltük: a közösségnek kértünk. Megérte, máig is azt mondom, ha a szép várra nézek. Aztán csináltunk strandot Egregynek, villany is lett; igaz, a parasztok nem jöttek segiteni a faluból — fájt egy kicsit -, de jöttek a munkások meg az értelmiségiek helyből és Komlóról, aki nem tudott jönni, pénzt küldött maga helyett.

A Magyaregregyi Baráti Kör már akkor megalakult, néhöny évvel ezelőtt, amikor az ön- szerveződő egyesületek, klubok még nem voltak olyan divatban, mint ma, de az már látszott, hogy a falvak művelődési életének megváltói lehetnek. Az egregyi kör tagjai az itt éfők, innen elszármazottak és az itteni tervek, törekvések barátai, támogatói — pusztán érzelmi, s nem földrajzi alapon. Helyreállittatta a megye és a község az Arnold család egykori házát: a kör segített a könyvtár berendezésében. Egy helybeli bányász felvetette a bányászemlékmű ötletét: a 60 tag 90 ezer forintot adott össze.- Itt élek Pécsett 1967 óta a két nagylányommal, nemsokára nyugdíjba megyek, s még nincs saját I házam — mondja a doktor. - Nem is nagyon hiányzik: ott van nekünk Egregy. Megtartottuk a szülői házat, a pincét, új szőlőt telepitettünk a húgommal. Ha csak lehet, télen-nyáron megyünk ki. Barátok fogadnak, sorjáznak az anekdoták, meg elhívnak beteghez. Nem akarom idealizálni ezt a falut — mindenkinek a magáé a legszebb -, de ennek olyan lelke van, mint másnak nem. Örülök, hogy tehettem érte valamit. - Egyébként ezt a „valamit" tavaly a megye! tanács kitüntetéssel ismerte el.

Most megírják Magyaregregy és környékének monográfiáját az itt élő és elszármazott hivatásos és nem hivatásos gyűjtők, kutatók. A kiadásra szánt forintok gyűlnek a pécsi levéltár egyszámláján. Dr. Bihari Lajos azt szeretné, ‘ha a környező falvak összefognának a kiadós segítésére. „Hiszen nemcsak a természeti környezet meg az országút köti össze őket, hanem a vallás is, a néprajzi hagyományok is", mondja. A falu történetében oly fontos orvvadászatról szóló fejezetet Bihari doktor írja majd.

G. T.

S hogy mi az újságíró véleménye? Látván, hogy a tantestület hangadói sztrájkkal fenyegetőznek, ha a „hatokat" netán visszahelyeznék közéjük? Látván a Grain-csoport szinte savonarolai dühét és elszántságát?

Az, hogy ennek a helyzetnek nem lett volna szabad idáig fajulnia. Kívülről igazságot tenni nem lehet. Ha belülről nem sikerült, jobb a sebészi megoldás, de az ott maradóknak ne legyenek illúzióik. Hasonló gondok bármikor fölüthetik a fejüket. Ellenségkeresés, a szakszervezetre, a sajtóra tüzelés helyett kettőzött figyelmet javaslok a gyerekekre, a munkára.

Havasi János

„A líra mestere volt”

Két vezető brit napilap közölt szerdán megemlékezést Weöres Sándorról. A The Times hosszabb nekrológban méltatta a január 22-én elhunyt költőt. A The Guardian hasábjain George Cushing professzor emlékezett Weöres Sándorra.

„A líra mestere volt, egyúttal kiváló műfordító is.” Életművéről szólva a lap megállapítja: „Weöres költészete stílusát tekintve eklektikus, egyforma hitelességgel tudott megszólalni mind egy középkori apáca, mind pedig egy kántóló sámán hangján. Legnagyobb erénye azonban az volt, hogy szüntelenül vizsgálódó elmével törekedett feltárni a

megoldatlan misztérium: kát”.

Geirge Cushing professzi így ír a Tihe Guardian-bai „Vizsgálódó elméje és ga dog képzelőereje segítség vei új mítoszokat és lege dókat, sőt új nyelvet terer tett az emberi lélek mélyr tegeiben rejtőző őstudat l< fejezésére. Érdeklődése vé< télén volt. . . Mindezt e< VG^azslá könnyedségével < művészi tökélyével tette . Kimagasló géniusz volt, a határtalan képzelőerejév es látnoki képességével tú lépett a bezárt magyar iri d°lmi világon, mégis me< őrizte a gyermeki rácsodá kozás adományát".