Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)
1989-01-24 / 24. szám
1989. január 24., kedd Dunántúlt napló__________________________________________3 Pályázati első díj A házipor veszélyei Az ólom igen nagy koncentrációban fordul elő környezetünkben A növényi háplálék .segíti a szervezet- kitakarít-ásáh Első díjat kapott a Pécsi Akadémiai Bizottság pályázatára beküldött munkájával' Takács Károly. Dolgozata a környezetünkben lévő nyomelemekkel foglalkozik és azoknak az emberi szervezetbe való bejutásával. Takács Károly vegyész tizennégy évvel ezelőtt fejezte be Szegeden tanulmányait. Dolgozott két évig az NDKban, majd Pécsre jött, az Ércbányászati Vállalat Kutató-Fejlesztő üzemében analitikus. A környezet nyomelemeinek vizsgálata nem tartozik a vállalat profiljába, de hozzájárultak Takács Károly tudományos munkájának folytatásához. Három éve kezdett bele egy aspirantú- rába, a kötelező vizsgákat letette, a doktori disszertáció megvédése következik. Pályamunkája száz oldalas. Tizenhat nyomelemet vizsgált meg háziporban. A lakásokat Pécs különböző kerületeiből, valamint Újpestről és kontrollként egy kisvárosban, Szentesén választotta ki. A porban különböző mennyiségben fordulnak elő a veszélyes, az emberi szervezetre káros nyomelemek, mint például az ólom, az ezüst, a bárium, a króm. A finom por a legveszélyesebb, mert hosszú ideig kering a levegőben és köny- nyen bejut a szervezetbe. Allergiás és daganatos megbetegedések forrása lehet. Takács Károly kissé tanácstalanul néz rám. Mit is beszéljünk meg a terjedelmes kutatómunkából? A levegő szennyezettsége Pécsett igen magas, az országos „listán" is „dobogós helyen" található. A kéndioxid magas sűrűsége, az ipari tevékenységek, a gépkocsi kipufogógázainak szennyezése, a város fekvése, a beépített hegyoldal és sok más tényező járul ehhez hozzá. Felszaporodnak a környezetben lévő fémszeny- nyeződések és a szervezetben — bonyolult reakciókban súlyos károsodást okozhatnak. — Talán beszéljünk az ólomról - javasolja Takács Károly. — Az ólom igen nagy koncentrációban fordul elő a környezetünkben. A csontokban inaktív formában feldúsulhat, s ha valamilyen betegség vagy terhesség megmozgatja, mérgezést is hagyhat maga után. Képes áthaladni a méhlepényen és károsítja a magzatot, különösen az Idegrendszert. De felnőtteknél is — ha túl nagy arányban fordul elő a szervezetben —, például ideges feszültséget okoz. Kisgyerekekre különösen veszélyes. Ólomszennyezés egyébként már az ókorban kezdődött (edények, csővezetékek, freskók stb.), de mára öltötte a legnagyobb méreteket. Pécsett a belvárosban, a Konzum környékén a legmarkánsabb a jelenléte, de az Uránvárosban, Kertvárosban is erősen: legkisebb arányban a mecseki lakásokban fordul elő. — Mit tehetnek az ólom és az egyéb fémszennyeződések, a fémszennyeződésekkel feldúsult porártalmak ellen? — Természetesen elsősorban az ipari létesítmények környezetszennyező kibocsátásának mérséklésével lehet tenni ellene valamit, a pécsi hőerőmű elektromos porszűrői például máris igen jól szolgálnak! Minél többet kellene erdőben, tiszta levegőjű helyen tartózkodni. A nem agyonvegyszerezett növényi táplálék, a citromsav, az almasav is segít a szervezet „kitakarításában". A lakásban a takarításkor legjobb a felmosás, a túl - porszívózás is éppen a finom porokat teregeti szét a levegőben. Megfelelő kondíció, mozgás, jó levegő — mindez kevésnek tűnik, azért legalább bizonyos mértékben hozzájárulhat a szervezet regenerálódásához. Az elképzeléseimben szerepel pl. (a KÖJÁL, a POTE bevonásával) egy ólomszűrő vizsgálat bevezetése. Persze mindez pénz, de az egészség megvédésének fontos része lenne! B. A. L_ Kevés haszonért dolgozunk éven te 36$ napot! A téliesített kocaszállás nyitott oldala keletnek néz, Így már a nap első sugarai érik a hosas góbéikét. Január közepe van, ¡mégis április délelőtti verőfénytoen sütkéreznek a kocák.- Ez Bözsike, az érettségizett göbe - mondja a homorúéi Kiss Antal. - Hogy miért iskolázott göbe? Mert a hetven centi széles élletöben ő csak 'két hétig 'bírja. Ha a szoptatás következtében lefogy egy bizonyos súlyra, akkor megfordul a szűk helyen, je- , lezve, 'hogy kötelességét telje- .sítette, engedjen innen 'ki. Múltkor úgy ¡kellett kifűrészel- nem, beszorult az elletőrekesz, be. Bözsi'ke fébruór tizedi'ke körül megy újra a „szülészetre". Az eilletöt Kiss Antal maga 'készítette: a saját tapasztalatát és a szakirodalmat kombinálva, a nagyüzemi módszert átültette a kistermelői »szférába. A dolog fényege az, hogy a koca nem tapossa el ellés- kor a malacokat, s később szoptatásikor sem nyomja agyon őket, mert elkülönül tőlük. Az építménnyel Kiss Antal az elmúlt évi MÉM-pályázaton — amelyet a kistermelői épületek fejlesztésére írtak 'ki — a harmadik díjat érdemelte ki.- A pályázatra egy magnó, felvételt is készítettem, amint éppen a kocákkal beszélgetek. Elmondtam nékik többek között azt is, hogy miért nem kapták aznap vöröslisztet. Méltatlankodva visszaröfögtek, úgy látszik nem találták elfogad- hatónak a magyarázatot. Ugyanígy méltatlankodnak a homorúdi, ú'jmohácsi, sárháti emberek: azáfész-boltban nem kapható sem takarmányliszt, sem korpa. A környékbelieknek 'jobb esetben mindössze a Duóén kell átkelniük (a gépkocsiknak csak a kampdí'ja 46 forint oda s ugyanennyi visz- s*o), de ha Mohácson sem jutlak vörösliszthez, akkor mennek tovább Lánycsókig, de "legtöbbször Bolyig — elfuvaroz, vo egy zsák takarmány árát! Kiss Antal nem érti — én sem —. hogy a szigetlakók miért hátrányos helyzetűek.- Nekünk rámegy a nyugdíjunk a takarmányra — jelenti *' Kiss Antal. — Tufojdonkép- 'Pen igen kevés haszonért dol- 90zunk évente háromszázhat- JJánöt napot. Hogy miért nem "hagyjuk óbba? Az állatszeretet n,iott. Én bótmonostori vagyok, 1962-ig ott éltem. Édesanyám J°nitott meg kiskoromban orra, hogyan kell bánni az á Hatok- hol. Aztán idekerültem Hornosára, megnősültem. Felesé- Semmel együtt nagy szeretetni gondozunk minden hasznos élőlényt. Nálunk nincs bot, púiba vagy durva szó. Mi beszélgetünk a pulykával, kákassal, tyúkkal, kocával, malaccal, kutyával és megsínatunk minden e9yes leadott hizót Magasfokú állattartás egy kisgazdaságban Szeretet és technika - Akadozó takarmányellátás Az aprójószág gondozása a feleség dolga, a sertéseket a férj gondozza Fotó: Läufer László A gazda szakmája mezőgazdasági gépszerelő. Negyvenévesen, 1980-ban műtötték a szivével,, azóta rokkantnyugdíjas. Felesége körzeti ápolónő volt, ma már szintén nyugdíjas. Mint Kiss Antal mondja: „Ketten együtt kiteszünk egy egészet, mert a jelenlegi hat göbe — nyolc volt korábban — a szaporulatával, valamint a pulykák, tyúkok egy egész ember munkáját kívánják I" és ehhez én még azt i^ hozzáteszem, hogy Kisséknél az állatok gondozása igen magas fokú. Az Infralámpákhoz szokott malacoknak például később a ¡hizlaldában is éjjelente 25-ös égő világít.- Az állatoknak így nyugod- tabb az éjszakájuk — állítja Kiss Antál. - Például a kocáknak ettől jobb a közérzetük, s ezért az ivarzás is jobban megindul. Ráadásul a fény elriasztja a patkányokat. A hasas disznók etetés előtt egy-egy órát a kifutóban ro- hang ásznak a bekerített részen, közben összeszedik a vitaminszükségletet a lucernával, fűvel, vörösherével bevetett földről. A hízók viszont csakis a tápból jutnak megfelelő mennyiségű vitaminhoz, $ ezért fontos a táp minősége. Figyelemre méltók a hizlaldába állított önetetők. Ezeket is Kiss Antal gyártotta házilag. Úgy jött az ötlet, hogy a vashordóba éppen illeszkedik a Kemper fűkosza forgódobja, s ez lehet az adagoló lelke. Az elkészítése semeddig sem tartott, az ára pedig a boltban kapható önetetők tizede! A tálcarészről egyszerre nyolc hízó táplálkozhat. Miközben az önetetőről beszélgetünk, feltű; óik az ötven süldőmalac ko; zött a kedvenc: a neve Kabala. Háromhónapos társbi már ötven-<hatvon kilósok, ő viszont ölig több tíznél. Rejtély, hogy miért nem hízik. Az állatorvos is tanácstalan, nem tudja, mi bája. Kabala az ólon belül is népszerű. Azonnal hiányolják a többiek, ha kiemelik közülük. A sertés mellett tyúkokkal is foglalkoznak. Kissné először csak a szomszédoknak és a rokonoknak, majd az egész ¡környéknek kezdte intézni a bábolnai Tetna beszerzését. Tavaly tavasszal már négyezer Tetra-B-t fogadtak a Kiss-por- tán, s innen osztották szét a homorú d rák nők. — Mi a kikapcsolódásuk? — 'Én napokra távol csókákkor voltam, amikor a szívműtét után szanatóriumba utaltak. Rabszolgamunka az állattartás, de mi mégsem érezzük anndk, mert az állatokat nagyon szeretjük. És az életritmust az állat szabja meg. Sok lakodalomról lemaradtam, mert itt kellett lennem. — Most ragyogó idő van, de pór nopja például a köd miatt 'leállt a kompforgalom. Hogyan 'készülnék fel a szigetiek a télre? — Mindig úgy "i számolunk, hogy az állatoknak márciusig biztosítva legyen a takarmányuk. Mert télorj mi tulajdonképpen sehová' sem tartozunk. A kenyér és a tej Bajáról jön, de az ügyintézések Mohácson történnek. Ha befagy a folyó, illetve több napig köd von, ókkor már el is vagyunk vágva Mohácstól. Kissék kisebbik fia Pécsre jár a vegyipari gépészeti szakközépiskolába, de hétvégeken számíthatnak a fiatalember erejére: ami nehezebb tevékenyből az állatok körül, az rá vár. Meg szállításkor a helybeli ¡kistermelők, jóborátok segédkéznek. A nagyobbik fiú már nős. Kárászon él, az erdészetnél dolgozik. — Tudja, mi a gazda öröme? — Van egy tyúkom, az kinyitja a kaput, ha a kifutóból előre okar jönni! Még csak ón láttam, de szeretném a fejesé- gémnek is megmutatni. L Cs. K. Építőipari Jótállás Az építtetőnek biztonság, a kivitelezőnek többletköltség Az mór valóban tarthatatlan volt, hogy amíg a néhány száz forintos műszaki cikkre hivatalból jár 1 éves garancia, addig a millió forintnál is nagyobb értékű lakáshoz nem. A lakásépítésben életbe léptetett jótállási kötelezettség megalkotóit minden bizonnyal a jó szándék vezérelte. Csakhogy a kellően végig nem gondolt, kapkodva megalkotott rendelet úgy jelent meg, hogy a megvalósításához szükséges feltételek többsége hiányzott. A közelmúltban Pécsett tartott szakmai tanácskozáson a Baranya Megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társasága Koordinációs Irodája (BÉKI) vállalkozáspolitikai és jogügyi munkabizottsága a megye tagszervezeteinek jogászait, műszaki vezetőit szondázta, illetve készítette fel a jótállással kapcsolatos eddigi gyakorlati tapasztalatokról. Sok még a megválaszolatlan kérdés. Az a lakástulajdonosnak, illetve állami bérlakás esetén az üzemeltetőnek mindenképpen előnyös, hogy a kötelező jótállás 3 év. Korábban a lakónak kellett bizonyítania, hogy a lakás, lakóépület hibáiért a kivitelező a felelős, ugyanakkor a 3 hónapon túl bejelentett hiba helyreállítását esetleg elévülésre hivatkozva megúszhatta a "kivitelező. Ez évtől a 3 éves jótállási határidőn belül észlelt hiba bármikor bejelenthető és azt 15 napon belül az építő köteles kivizsgálni, egyben neki kell bizonyítania, ha a hibában ő vétlen. Ez önmagában így előnyös a lakónak. De vajon a kivitelezőnek is? Nem egészen, éppen a jogszabályban kellő mélységben nem tisztázott kérdések miatt. Egy-egy épület értékének jelentős részét teszi ki a más cégektől beszerzett anyagok (csaptelepek, padlószőnyegek, zárak, nyílászárók, villamos és más szerelvények stb.), melyeket „csak" beépít a kivitelező. S mivel ő az építő, ő adja át a házat, ő is köteles a hátát tartani mások némelykor gyatra minőségű termékeiért. Aki nem építkezett, építkezik manapság, az is észleli, hogy mit jelent az anyagbeszerzés. A gyártók legtöbbje a monopol helyzetével visszaélve vagy szállít vagy nem. S ha igen, de termékeinek legtöbbje nem épp kifogástalan minőségű? Reklamálhat a megrendelő. De jobb, ha nyugton marad. Mert a gyártónak nem kell még csak magyarázkodnia sem, hogy legközelebb miért nem szállít, miért nem igazol vissza megrendelést. Ha időben meg is érkezik mondjuk a burkolóanyag-szállítmány, az is gyakorta olyan minőségű, hogy arról jobb nem is beszélni. A termékekhez kötelezően mellékelt minőségtanúsítvány is gyakran elhallgatja a felhasználó szempontjából lényeges tulajdoná- gokat, vagy azokat megtévesztő módon adja meg. S az eleve másod- vagy harmadosztályú, netán osztályon aluli burkolólapból, cserépből hogy lehet első osztályú burkolatot avagy tetőt készíteni? Nincs olyan varázsló, aki erre képes lenne. A vevő pedig joggal első osztályú munkát vár. így aztán marad az értékcsökkenési alkudozás vagy pereskedés. De mi a levonható, azaz viszsakérhető díj? A munkadíj? A tényleges műszaki érték? Ha pedig a beépítendő anyagok minősége miatt a kivitelező — okulva keserű tapasztalataiból — nem mer szerződni az első osztályú kivitelezésre, akkor joggal ferde szemmel néznek rá. A jótállási rendelet a tulajdonosnak biztonságot ad, míg a kivitelezőre tetemesen megnövekedett adminisztrációt és többletköltséget ró. A tanácskozás egyik résztvevője az adminisztrációnövekedést harmincszorosára (?!), a többlet- költségek miatt a lakásár növekedését 3-5 százalékra teszi. Talán ezek miatt is vallja mind több építőipari cég, hogy ami hiba felmerült az épületen, azt egyszerűbb és olcsóbb vita nélkül kijavítani, kicserélni, mint pereskedni, mert az többe kerül. Így meg oz sem ritka, hogy túl sokan visz- szaélnek az értékcsökkenés kínálta lehetőséggel. A jótállásnak a jelenlegi bérrendszer is ellentmond. Ha a jogszabállyal kapcsolatban valamennyi előírást maradéktalanul végrehajtanak a vállalatok, akkor nem csökkenthetik a létszámot — még ha ez érdekük is lenne —, hanem növelni kénytelenek. Mind több kivitelező mérlegeli, hogy az általa épített lakások, lakótömbök karbantartását is elvállalják, természetesen megfelelő javadalmazásért, mert ez így számukra előnyösnek tűnik, és a lakónak is nagyobb biztonságot jelent. Miért? Mondjuk egy lecsúszott cserepet azonnal visszatesznek a helyére és ez az olcsó(bb), mert így nem teszik ki a házat a teljes be- és leázásnak, aminek helyreállítása már százezrekre is rúghat. Murányi László
