Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-24 / 24. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli tlaplo IM XLVI. évfolyam, 24. sióm 1989. január 24., kedd Ára: 4,30 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Évente 1,6 millió tanna szón A Pécsi HőerömS szénkeverőüzemének diszpécserközpontja. Képünkön Szilvás! József cso­portvezető-diszpécser. (írásunk a 2. -oldalon) Fotó Kóródi Gábor Megszűnnek a korábbi kedvezmények és preferenciák r Uj felvételi szabályok a felsőoktatásban A jelölt betekinthet kijavított dolgozatába 30 pont alattiak nem vehetők fel Csaknem másfél hónap van "lég hátra az egyetemi—főis­kolai jelentkezések hotáridejé- '9. március 1-jé'ig. Az érdekel­tek már több hete tanulmá­nyozhatják az idei felvételi vizsgákra vonatkozó, s számos változást is tartalmazó Felvé­teli tájékoztatót; s már kapha­tók az új jelentkezési nyom­tatványok is. Ez utóbbiak tük- r°zik az idei felvételi eljárás egyik legfontosabb változását. Eszerint a pályázók a jelent- főzési lapjukat — néhány ki­vételtől, például a művészeti főiskoláktól eltekintve —, csák egy felsőoktatási intézménybe edhatják be. Ugyanakkor meg­jelölhetnek e lapon két olyan 'niásik intézményt —, amennyi­ben azok vizsgatárgyai azono­sak az első helyével —, aho­vá átjelentkezésüket automa­tikusan kérhetik. A január i-jén életbe lé- Pett új felvételi jogszábólyról, 5 oz ezzel összefüggő változá­sokról a Művelődési Minisz­tériumban adtak tájékozta­tást. Elmondták: az áktatási törvény végrehajtási rendeleté­ként kidolgozott, s az 1968-ast telváltó jogszabály, bár füg- 9etlen a napjainkban körvo­nalazódó. az egyetemeket és középiskolákat 1990—94-től ®9yardnt érintő reformelképze tesektől, egyes elemeiben má e koncepció felé mutat. ^z idei felvételiknél lénye eltérés a megelőzőekhe; köpést, hogy az átjelentkezés csak oda léhet kérni, ahol — 0 korábbi egy helyett — Mindkét vizsgatárgy azonos ’tetve akkor, ha a jelölt ele jtet tesz az intézmények ál tel megszabott és a Tájékoz tetában meghirdetett egyél speciális átjelentkezési feltéte­teknek. A tájékoztató alapos ^nufmányozáso azért is fon­tos, mert ha ezeket a pályázó nem tartja be, átjelentkezését nem veszik figyelembe, utóla­gos átjelentkezésre pedig nincs mód. Ha viszont a je­lentkező a megjelölt intézmé­nyek valamelyikében a felvé­telhez szükséges .pontszámot elérte, és e speciális feltéte­leknek eleget tett, akkor az intézmény köteles őt felvenni. Lényeges változás, hogy a felvehetők közötti válogatást lehetővé tevő korábbi kedvez­mények és preferenciák 1989- től megszűnnek. Az intézmé­nyek idén olyan felvételi irányszámokkal dolgozhatnak, amelyektől lefelé és fölfelé is eltérhetnék. Az idei beiskolázási létszám emeléséhez szükséges hall­gatói juttatások ellentételezé­séhez —, miként elmondták — a minisztérium a költségvetés­ből mintegy 10 százalékos hall­gatói létszámemelést tud biz­tosítani. Az egyetemek, főis­kolák visszajelzései szerint az 'intézmények önerőből, a tava­lyihoz viszonyítva átlagosan mintegy 7—8 százalékkal tud­ják hallgatóik számát bővíte­ni. A felvételi ponthatárok meghúzása, vagyis a felvehe­tők számának véglegesítése a felvételi eredmények, az in­tézményi irányszámok, vala­mint az intézmények lehető- iégeinek figyelembevételével történik majd meg. Az egye­temek, .főiskolák ponthatárait július első hetében a Magyar Körlapban is közzéteszik. A élvételi bizottságok július 15- g döntenek majd a felvéte- ekről. Megváltozik idén a felleb­bezési rendszer is. Az írósbe- i vizsga után, a jelölt bete- cinthet kijavított dolgozatába, ! a szóbeli után is megismer- ieti az azon elért pontszámoit. Amennyiben akár az írásbeli­vel; akár a szóbelivel kapcso­latban a pályázó úgy érzi, hogy vele szentben szabályta­lanul járták el. a betekintést követően legkésőbb a második munkanapon észrevételt lehet az intézmény vezetőjéhez írás­ban. E panaszt három napon belül ki kell vizsgálni, s ennek eredményéről az érdekeltet ér­tesíteni kell. Fontos tudni te­hát, hogy a felvételi döntés után a vizsgáztatás szabályta­lanságára vonatkozóan már nem fogadnak el észrevételt. Az elutasító határozat ellen (Folytatás a 2. oldalon.) A tartalomból: A házipor veszélyei (3. oldal) Építőipari jótállás (3. oldal) Hogyan közlekedjünk Ausziriában? (6. oldal) Magyar főigazgató a dubnai kutatóközpont élén Március 1-jén veszi át a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet vezetését Kiss Dezső akadémikus, a Központi Fizi­kai Kutató Intézet főigazgató­helyettese, akit január 17-én választott meg a dubnai inté­zet teljhatalmú megbizottainak tanácsa főigazgatóvá. Szemé­lyében első ízben állítottak nem szovjet tudóst e nemzet­közi kutatóközpont élére. Az előző főigazgató Nyikolaj Bo- goljubov akadémikus, az inté­zet tiszteletbeli igazgatója, az egyik aligazgató pedig szov­jet, a másik NDK-beli tudós lett. Dubnából hazaérkezve Kiss Dezső az MTI munkatársának elmondtd, hogy évtizedek óta szoros kapcsolata van a dub­nai intézettel, mivel a modern atomfizikai kutatásra a magyar szakembereknek — akárcsak a többi szocialista országbeliek­nek — itt nyílt lehetőségük. Két ízben hosszabb ideig dolgo­zott az intézetben: 1960—63 között magfizikusként kísérle­tezett Hja Frank Nobel-díjas szovjet tudós vezetésével. A későbbiekben kísérleti részecs­ke-fizikával foglalkozott Dub­nában, 1976 és 79 között az intézet egyik aligazgatója volt. így nemcsak tudományos, ha­nem vezetői gyakorlatot is szerzett az intézetben. Rendbe teszi-e a MÉV a tönkretett földutat? Erről folyik a vita a kismélyvölgyi utat használók, illetve a Városgondnokság és a MÉV között. Tudósításunk az 5. oldalon. Január 1-jétől emelik az ügyeleti és készenléti díjakat, július 1-jétől rendezik a fizetéseket Központi bérrendezés az egészségügyben Az idén 1,7 milliárd forint áll rendelkezésre az egészség- ügyi dolgozók bérének emelé­sére — hangzott el az ÉDOSZ székházábon hétfőn tartott saj­tótájékoztatón, melyen az egész, ségügyben dolgozók központi bérrendezésének idei feladatai­ról informálták a sajtó képvi­selőit. A bérpolitikai intézkedések­ről szólva dr. Győrfí István szociális és egészségügyi mi­niszterhelyettes kijelentette: az (Folytatás a 2. oldalon.) Tűz a televízió székházában Hétfőn hajnalban tűz ütött ki a Magyar Televízió Szabad­ság téri székházában,'' a Tv- híradó új szerkesztőségi helyi­ségeiben. A tűz következtében két szoba, valamint a 4. eme­leti folyosó egy része kiégett. Kár keletkezett a dokumentá­ciós anyagban, megszűnt az áramszolgáltatás és működés- képtelenné váltak a nemzet­közi hírcserét szolgáló eszkö­zök. A gyors tűzjelzésnek köszön­hetően a nagy erőkkel kivo­nuló tűzoltók rövid idő alatt megfékezték a lángokat, s ezzel több száz millió forintos értéket sikerült megmenteni. A Tv-híradó szerkesztőségé­ben a kora délutáni órákra rendbe hozták az elektromos berendezéseket, megindult az áramszolgáltatás és megszó­laltak a hajnal óta elnémult telefonok is. A technikai fel­szerelést és az elektronikai eszközöket ideiglenesen a szerkesztőséggel szomszédos, épségben maradt szobákba te­lepítették át, innen közvetí­tették a Híradó mindhárom hétfői kiadását. * A tűz okának felderítésére a tűzoltóság vizsgálatot indí­tott. Az MTI-t arról tájékoztat­ták a tűzoltóság illetékesei, hogy egyelőre csak feltételezé­seik vannak a szakértőknek. A hétfő esti órákig nem jutottak olyan kiváltó ok nyomára, amely a tűz keletkezésére ma­gyarázatot adna. Családi sorházak épülnek - csaknem húsz - Komló-Kökönyösön két új utcában magánerőből. A közművesített telkeket a komlói tanács biztosította. Fotó: Proksza László

Next

/
Thumbnails
Contents