Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-23 / 23. szám

1989. január 23., hétfő Dunántúlt napló 3 Megfigyelő áramkör a zaklatok ellen hjuihi 1 ",ww .............................1"""1 1 ' ...............................................................................umi'i-im ■ ..................................................................................................... Ű| «f|i*«rgc»*«lci®cig|l:; hetilap készül Számadás Előtérben: a „Vidéki Magyarország” élete A napokban szerkesztősé­günkhöz elkeseredett hangú levél érkezett. írója sokáig boldog telefontulajdonosnak mondta magát, amíg az el­múlt év novemberéig nem ér­tesítette őt arról a Postaigaz­gatóság távközlési osztálya, hogy a telefonjával meghatá­rozott napon 17-19 óra kö­zött csaknem húsz alkalommal zaklatott egy másik előfizetőt. Ö erről semmit nem tudott, és orvoslást kért a panaszára. Ügy érzi, hogy nem hittek ne­ki. Elkeseríti, hogy nem tudja az igazát bizonyítani. Gaál Béla, a Távközlési üzem vezetője: - Ha valaki nem rendeltetésszerűen használja a telefonját, attól a postának ¡jogában állt azt elvenni, ki­kapcsolni. Volt már olyan ese­tünk, hogy egy idős asszony három infarktus után jött hoz­zánk, hogy valaki állandóan zaklatja, változtassuk meg a számát. Ilyen esetben a beje­lentő vonalát egy megfigyelő áramkörre kapcsoljuk. Erről ér­tesítjük a telefon tulajdonosát és megadjuk azt a számot amin a postának zavaró hívás esetén jelezhet. Ekkor a beren­dezés összekapcsolja a két vo­nalat és rögzíti a telefonszó- mo'kat, ezt csak műszerész tud­ja szétbontani. A Crossbar- központban a berendezésről leírják a számokat, amit egy füzetben vezetnék. A megfigye. lés akár egy hónapig is el­tarthat. Ez alapján teszi meg a szükséges intézkedéseket a Postaigazgatóság távközlési osztálya. Az esetek 99 száza­lékában a felszólítás után megszűnnek a panaszok. A posta legutolsó esetei közé tartozik az, amikor vala­ki állandóan zaklatta a tűzol­tóságot. Hónapokig figyelték a tűzoltóság vonalát. Nemrég ki­kapcsolták a zaklató készülé­két, azóta megszűntek a pa­naszok. Persze vannak olyan esetek is, amikor a személyes megfigyelésre is szükség van. Ilyenkor általában a házfel­ügyelőket kéri erre, hívja fa! a postát, ha valaki sokat tar­tózkodik a telefonszekrény kö­zelében és ott gyanúsan vi­selkedik. Ugyanis elvileg bár­milyen telefonkészülékkel rá lehet csatlakozni egy-egy tele­fonvonalra két csipesz segít­ségével. Annak azonban már igen kicsi az esélye, hogy va­laki ezzel a módszerrel mindig ugyanazt a számot tudja fel- Ihasznállni. Ehhez tudnia kell azt, hogy abban a lakásban ahol a telefon van, nincsenek otthon. Ha valaki rácsatlako­zik egy telefonvonalra, akkor azt a tulajdonos a lakásában észreveszi, mert a tárcsázáskor aprókat cseng a készülék, vagy ha felemeli a kagylót hallja a beszélgetést. Rónaszéki Tiborné, a Pécsi Postaigazgatóság távközlési osztályának csoportvezetője: — Az utóbbi időben egyre többen jelentkeznek először szóban, később írásban, hogy ismeretlen emberek felhívják őket. Zenét játszanak be, só­hajtoznak és egy szót sem szólnak. Életveszélyesen meg­fenyegetik, ocsmány szavakat ordibálnak. Ilyen esetekben megfigyeljük ezeket a vonala­kat. Eddig ezt díjmentesen tettük, de február elsejétől egy-egy ilyen csatlakozásért al­kalmanként hatvan forintot szá­mítunk fel. Sz. K. Elszámolni egymásnak tisz­tességgel, hétről hétre. Az eddigieknél alaposabb hely­zetelemzést adni a falvak, a „vidéki Magyarország" életé­ről. Friss külpiaci, árutőzsdei hírekkel szolgálni a termelő­ket, színes írásokkal, rejtvé­nyekkel szórakoztatni a kikap­csolódásra vágyókat. Röviden talán így foglalhatók össze azok a célok, melyeket oz első ízben egy hónap múl­va megjelenő Számadás cí­mű új agrárgazdasági hetilap munkatársai tűztek maguk elé. A részletekről Kovács Já­nossal, a Számadás rovat- szerkesztőjével beszélgettünk:- Új agrárgazdasági, tár­sadalmi, politikai hetilapunk lényegében az eddig havon­ta megjelenő Mezőgazdasági Szövetkezeti Élet (jogutódjá­nak tekinthető. Lapgazda a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a lap gondozója a Mezőgazdasági Könyv- és Lapkiadó Vállalat lesz. A Számadás 32 oldalas terjede­lemben, fekete-fehér képekkel, egy vagy két kísérőszínnel, fényszedéssel fog készülni. El­ső számunkat várhatóan Hamarosan Pécsett újabb 24 gyalogos átkelőhelyet szün­tetnek meg. Sok emberben felmerülhet a kérdés, miért van erre szükség. Sok a bal­eset, egyre több gyalogost üt­nek el, mégis egyre-másra szűnnek meg a zebrák. Szalai László, a Baranya Megyei Tanács közlekedési osztályának csoportvezetője:- 1984-ben a Közlekedési Minisztérium rendeletet adott ki a közutak forgalomszabá­lyozásáról. Ebben a korábbi­nál szigorúbb szabályokat al­kotott a gyalogos átkelőhe­lyek létesítéséről. A legna­gyobb hangsúlyt a közvilágí­tásra helyezte. Kötelezővé tet­ték, hogy minden gyalogát­kelőhelyet megfelelően vilá­gítsanak meg. Fontos feladat­ként határozták meg, hogy már 50 méterről jól észlelhető legyen, és kiépített járdához csatlakozzon. A gyalogátkelőhelyek léte­sítése vagy megszüntetése előtt forgalomszámlálást vé­geznek. Ha legalább 100-150 gyalogos és 400 jármű köz­lekedik az adott útszakaszon óránként, akkor már indokolt 20 000 példányszámban adjuk ki. Megjelenését a február utolsó harmadában sorra ke­rülő országos termelőszövet­kezeti konferencia kezdetére időzítjük.- Mennyibe kerül majd a Számadás? Az olvasóközönség mely rétegét célozzák meg Írásaikkal?- Tizenöt forint körüli árat tervezünk. S hogy kiket cé­lozunk meg írásainkkal, arról talán az elképzelt - ám sem­miképpen sem megcsontoso­dásra ítélt — rovataink is árul­kodnak. Súlyosabb agrár- és szövetkezetpolitikai témákkal, érdekvédelemmel, érdekkép­viselettel kívánunk foglalkozni „Érdekek” című rovatunkban. A „Határszemlében" nem annyira technológiai kérdése­ket, hanem inkább közgazda- dasági összefüggéseket fogunk vizsgálni. Az ,,Agrárpiaciban az élelmiszertermelés hazai és felfesteni a zebrát. Óvodák, iskolák és öregek otthona kö­zelében akkor is létesíthető, ha a forgalom nem éri el ezt az értéket. Pécsett azonban sok olyan gyalogátkelőhelyet is kijelöltek, amire nincs már szükség, mert kicsi a forga­lom. Akad azonban olyan nemzetközi környezetét ele­mezzük. Bemutatjuk a kül­föld mezőgazdaságát, hétről hétre friss információkat szol­gáltatunk az agrártermékek árutőzsdéiről. „Vidék" rova­tunk a falun élők helyzetével, az idősebbek és a fiatalok életkörülményeivel, szociál­politikával foglalkozik, míg az „Udvar” címűt a háztáji gaz­dálkodók, a kistermelők ro­vatának szánjuk.- Könnyedebb témák?- Lesznék természetesen úgynevezett színes oldalaink, helyet kap a lapban a kul­túra, a sport, állandó, élő kapcsolattartásra ad lehető­séget olvasói rovatunk, „Pos- tafiók"-unk, jogszabálymagya­rázatokat, adótanácsokat szolgáltatunk és minden szá­munkban közlünk rejtvénye­ket is.- Nem jelent-e túlzott el­kötelezettséget, irányítottságot, eset is, mint Uránvárosban a 39-es dandár úti Általános Iskola előtt, hogy az iskolától átvezetőt megszüntették és csak a másik oldalon találha­tót hagyták meg, ami a busz­megállóhoz vezet. Ennek az volt az oka, hogy csak az egyik megvilágítása volt meg­hogy a Számadás lapgazdája a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa? Nem kap­nak-e aránytalanul nagy ter­jedelmet majd a TÓT anya­gai? - tettük fel a kérdést a Népszabadságtól „átigazolt” Dögéi Imrének, az új hetilap főszerkesztőjének.- Az természetes, hogy a TÓT tájékoztatói, állásfoglalá­sai is helyet kapnak a lap­ban. De semmiképpen sem aránytalanul nagy terjedelem­ben. Nem fogunk kritikátlanul viszonyulni a TOT-hoz. Az ál­taluk érintett, felvetett témá­kat a termelők szemszögéből is vizsgálni kívánjuk.- Tudna valami „szenzáci­ót" ajánlani első számukból?- Miniszterelnökünk, Né­meth Miklós monoki paraszt­családból származik. Ez is ap­ropóul szolgált, hogy megkér­dezzük: milyen szerepet szán a magyar élelmiszergazdaság­nak. Körkérdést tettünk fel különböző szervezetek - köz­tük alternatívok - képviselői­nek, hogy milyennek értékelik a jelenlegi agrárpolitikát. Már az első számunkban mély elemzést adunk a tsz-ek ne­héz helyzetéről. Balog N. oldott, valamint a gyerekek reggel és délután közleked­nek csoportosan, míg a busz­ra szinte negyedóránként mennek emberek. A felülvizsgálat alapján szüntetjük meg azokat a gya­logátkelőhelyeket - folytatja Szalai László —, amelyeken a gyalogosoknak csak vélt biz­tonságuk van. Itt azt képzeli, hogy bármikor leléphet, pedig c rossz megvilágítás, vagy elhelyezés miatt a gépjármű vezetője csak későn veszi észre. Pécsett a 24 gyalogátkelő­hely közül 21 -et a rendkívül alacsony gyalogos- és jármű- forgalom, hármat pedig veszé­lyessége miatt szüntettek meg. Közülük a legveszélyesebb he­lyen van a Dózsa György— Engels út és a Bittner Alajos utca kereszteződésében lévő, amely 18 méterről látható, alig marad néhány másod­perc a fékezésre. Több zebrát 3-5 méterrel áthelyeztek, pél­dául az Alkotmány út—Attila út sarkán is, hogy az iskola bejáratától induljon. Ennek a megvilágítása 100 000 forintba kerül. A Hunyadi úti csomó­pontban is készül már a gya­logátkelőhelyek terve. Sz. K. Megszüntetik a veszélyes és szükségtelen átkelőhelyeket Gyalogátkelőhely a domb tetején Tábla hívja fel a figyelmet a megszüntetett gyalogosátkelő helyre Pécsett, a Zsolnay Vilmos úton. Fotó: Bakos Magdolna Csalogató kedvezmények a Konzum vendéglátásban ■ HÚSZ SZÁZALÉKKAL OLCSÓBBAN ÉTKEZHETNEK A TÖRZSVENDÉGEK ■ HÉTVÉGI CSALÁDI EBÉD — VÁLTOZATLAN ÁRON ■ B4LBÉRLET MEGLEPETÉSSEL, NYEREMÉNYEKKEL ■ FŐZELÉKEK PÖRKÖLTSZAFTTAL ÁREMELÉS NÉLKÜL Oroszlánrészt vállal a pé­csi belváros intézményeinek közétkeztetésében a Kon- zum étterem. Előfizetéses rendszerben naponta ezren jutnak itt jó ízű, meleg ebédhez. A Szőlőskert ven­déglőben kínált, (nyugdíja­soknak és diákoknak aján­lott) menü ára 33 forint 20 fillér), a Konzum étte­remben ugyanakkor a diák- menü mellett mód van 35 forint 20 fillérért magasabb anyagnormájú, két menü kö­zött is választani. Az előfi­zetők száma nem csökkent, mivel a fenti emelt árak is alacsonyabbak, mint más vendéglátó egységekben. Fé­lő ugyanakkor, hogy az alapanyagok áremelését kö­vető vendéglátói áremelés miatt kevesebben keresik fel az éttermeket. Mit tehet, mit tesz a Konzum Kereskedelmi és Ipari Rt. vendéglátó szak­ágazata azért, hogy meg­tartsák a vendégeket? Erről érdeklődtünk Takáts Gyula kereskedelmi és vendéglátó osztályvezetőtől, valamint Pálli Józseftől, a Konzum Étterem és a Szőlőskert Vendéglő üzletigazgatójá­tól.- Elvünk továbbra Is: nagy ¡forgalom, a körülményekhez képest szolid ár, tisztes ha­szon - hangsúlyozta Takáts Gyula. A viszonylag szolid ár alatt azt érteim, hogy a nyersanyagáremelést nem teljesen, csak részben épít­jük be a fogyasztói árakba. Ezt a különbséget a takaré­kosabb költséggazdálkodás­sal igyekszünk ellensúlyozni. A magasabb forgalom ér­dekében a Konzum kedvez­ményes akciókkal igyekszik becsalogatni, illetve megtar­tani a vendégéket. Erről kértünk tájékoztatást Pálfi Józseftől.- Mint ismeretes, évekkel korábban kedvezményre jo­gosító törzsvendég igazolvá­nyokat hoztunk forgalomba. (Jelenleg már több száz ilyen tagunk van.) Ezt a for­mát továbbra is fenntartjuk, tehát az igazolványt 50 fo­rintért bárki megvásárol­hatja a Konzum étteremben, vagy a Szőlőskert vendég­lőben. Mindazok, akik ilyen igazolvánnyal rendelkeznek, ételfogyasztásnál 20 száza­lék árengedményt kapnak. A kedvezmény természetesen nem adható olyan ételeknél, amelyek már egyébként is kedvezményesek. Gondolok itt az úgynevezett hétvégi családi ebédekre. Mindkét vendéglátó egységünkben szombaton és vasárnap, személyenként 70 forintért külön étlapról választhat komplett ebédet a kedves vendég. Nézzük csak a Sző­lőskert január 15-iki „csa­ládi ebéd" étlapjait: kétféle levest, kétféle kímélő ételt, (citromos vajas pulykamellet, párolt natúrszeletet), hatféle frissen sültet, ötféle köretet, háromféle salátát és édessé­get kínáltak. Kívánságra, gyermekeknek fél adagot is felszolgálnak. A hétvégi csa­ládi ebéd árát nem emel­tük, tehát kétszeresen ked­vezményes, továbbra is csak 70 forint. Egyéb vendégcsalogató akciókról is beszámolt Pálfi József. Szeretnék növelni a családi rendezvények szá­ját. Lakodalom esetén 20 százalék engedményt adnak oz ételárakból és megen­gedik, hogy a megrendelő elhozza és az étteremben fogyassza el az otthon ké­szített süteményt, tortáikat, termelői bort. A kedves vendégek természetesen az édességeket is megrendel­hetik, hiszen a Konzumnak jó hírű cukrászüzeme van. Hidegkonyhai üzemük nem­csak éttermi fogyasztásra, elvitelre, otthoni rendezvé­nyékre, kollektív névnapok­ra, brigádrendezvényekre is kínálja különlegességeit. Ebben az évben 12 bált rendez a Konzum, szemé­lyenként 150 forintos belé­pővel, ami kétszeri étkezés költségét foglalja magában. Báli bérletet bocsátottak ki, amit díjmentesen megkaphat bárki a Konzumban, vagy a Szőlőskertben. Aki a 12 bál közül legalább nyolcon részt vesz, bérletét lepecsé­telted, — a Konzum étterem vendége lesz az úgynevezett bérletesek bálján, amit év végén tartanak. A bérlet egyúttal tombolajegy is, birtokában értékes tárgya­kat nyerhetnek a báli sorso­láson. Továbbra is kedvezmény­re számíthatnak az utazási irodák által közvetített tu­ristacsoportok, 20 százalékos árengedménnyel étkezhet­nek. Jelenleg még nem csök­kent a forgalom a Konzum vendéglátóhelyein, de a bevétel igen, megváltozót! a fogyasztás „szerkezete". Vagyis rántott hús, cigány­pecsenye helyett az olcsóbb, kilőtt tésztákat, főzelékeket, egytálételeket keresik. A Konzum éttermei ezért nö­velték ezen ételféleségek kínálatát, s egy kivétellel, nem emelték például a rő- zelékék árát. Pl. a feles­borsó főzelék 9, a tökfőze­lék 14, a lucskoskóposzta 11 forint). A főzelékekhez díjmentesen jár pörköltszaft. A húsos ételeknél is kiseob az áremelkedés, mint amire a rendeletek szerint lehető­ség lett volna. Az önkiszol­gáló étteremben például a körömpörkölt burgonyával most 30 forint, a . sertésrle*- ken 38-ról 42-re, a cigány­pecsenye 43-ról csők 44 forintra emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents