Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)
1989-01-21 / 21. szám
1989. január 21., szombat Dunántúli napló 11 Zárszámadás Borjádon és Baksán A súlyos aszály nagy károkat okozott Borjádon nyereséggel, Baksán veszteséggel zárták az évet Az elmúlt évi aszály okozta termeléskiesés alapjaiban rendítette meg megyénk mező- gazdasági nagyüzemeinek pénzügyi helyzetét. Ilyen nem mostanában volt Baranyában: várhatóan 20 tsz zárja veszteségesen 1988-at, közülük 11 -et szanálni keli. míg 9-10 saját erőből lesz képes rendezni az elmúlt évi veszteségét. Tegnap tartotta mérlegzáró küldöttgyűlését a borjádi Új Élet és a boksái Ezüstkalász Tsz. Ezzel megkezdődött megyénkben a termelőszövetkezetek elmúlt évi gazdálkodási eredményeinek végső számbavétele. A borjádi Új Élet Tsz elnöke, Bischol Iónéi beszámolójában elmondotta: a nagy szárazság miatt az árbevételi tervük 54 százalékát érte csak el a növénytermesztés. A közelmúlt egyik legrosszabb termelési éveként könyvelik el a borjá- diak a tavalyit. A 700 hektáron termelt kukorica az 1977. évinek alig felét adta, azt is majd kétszeres önköltségen, a Silókukoricával és a szójával is majdnem így jártak az aszály miatt. Bár az év elején és az év közben az anyagárak emelkedése jelentős mértékű volt, ezek hátrányait sikerrel védték ki az ésszerű takarékossággal. S hogy rajtuk ne múljék: nem sajnálták a földjeiktől a műtrágyát, a meszel és a szervestrágyát. A szarvasmarha- és sertésállományukkal ellensúlyozni tudták a növénytermesztési veszteségeiket, Így a háztájival együtt majd 11,6 milliós nyereséget értek el. A tagság átlagban 29,5 százalékos évvégi részesedést kapott, az egy főre jutó kereset meghaladta a 112 ezer, mig az egy főre jutó nyereség a 70 ezer forintot. Dr. Tóth Sándor, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettese a hozzászólásában a tsz eredményei mögött azt emelte ki, jó gazdaként kerekedtek felül az aszály okozta károkon, és végül is ennek köszönhetik, hogy nyereséggel tudták zárni az évet. A baksai Ezlüstkalász Tsz elnöke, Fenyvesi Károly a fennállásuk óta először bekövetkezett veszteség okait elemezte a küldöttgyűlésen. A majd 15,5 milliós veszteségben fő ludas az aszály volt, de ebben közrejátszott az állattartásban a hőhullám hatására bekövetkező jelentős elhullás, a tenyésztojás biológiai értékének romlása, valamint a súlyos keltetési nehézségek. A bevételkiesések miatt felvett kölcsönök mintegy 6 milliós többletkamata is nagy terhet jelentett a tsz-nek. A kukorica a korábbi 8,8 tonnás átlagtermés helyett alig fizetett 6,3 tonnát hektáronként. A búza, az őszi árpa, a napraforgó viszont jószerivel alig sínylette meg az aszályt. A kibontakozási tervezet és a veszteség- okfeltáró jelentés már a biztos kilábalást célozta meg: a vetésszerkezet módosítását, a felesleges gépek eladását, a baromfivertikum felfrissítését, a háztáji ágazat racionálisabb gazdálkodását és sok mást. Ha mindezt megvalósítják, akkor még egyszer nem juthatnak ilyen mélyre. A felszólalók sorában dr. Bíró Sándor, a megyei TESZÖV titkára a nehéz helyzetbe került tsz-ek kapcsán szólt mindarról, ami az aszályon kívül hátrányos helyzetbe hozta a baranyai tsz-eket, megfogalmazva: az aszály okozta károkért kapjanak kártérítést a mezőgazda- sági nagyüzemek. M. L. Szentegát község lett (Folytatás az 1. oldatról) italbolté 115. A község belte- fületén 1,2 kilométer szilárd burkolatú út van, járdából 1,6 kilométernyi, a vízhálózat 1,8 kilométer, a villanyhálózat hossza 2,1 kilométer. Dencshóza közös tanácsához ezentúl mint társközség tartozik Szentegát, szépnevű külterületeivel: GalambosPusztával, Kárászpusztával és v°lószinűleg Hamuházával. Az ünnepségen Ágéi Jenő, a HNF községi elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Piti Zoltán, Baranya megye tanácsának elnöke szólt arról, hogy keveseknek adatik meg, hogy ott legyenek ~egy falu születésénél. E történelmi pillanat önmagáért beszél, s egyben a 80-as évek elején megváltozott településpolitikát is tükrözi. Ugyanis éppen ebben a térségben lett jelképpé Gyűrűfű, mint kihalt kistelepülés. A moi szándék és gondolkodás hozhat fordulatot, s előbb Sátorhely, majd most Szente- gái példázza, hogy ahol adatik egy gazdasági potenciál, ahol az emberek megtalálják számításukat - s ahol új házak épülnek —, ott nem kell tartani az elvándorlástól. Krémemé Michelisz Teréz, az Elnöki Tanács tagja ezt követően átadta az alapító oklevelet Tóth Istvánnak, Szentegát község elöljárójának, majd Kasó József országgyűlési képviselő, a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója tett Ígéretet; a gazdaság továbbra is segiteni-támogatni fogja a községbeliek törekvéseit, s kérte, ne felejtsék: közel 5500 hektáros terület gazdájaként él és dolgozik itt a gazdaság szentegáti kerülete. A gazdasági központ Szigetvárra költözésével a kastély új funkciót kap: gondolkoznak idegenforgalmi, oktatási, turisztikai avagy egészségügyi hasznosításáról. Addig is amolyan helyi kultúrhózzá lesz; könyvtár, orvosi rendelő, ebédlő, presz- szó kap benne otthont. Kozma Ferenc Első kézből szerzett információ Oldódik a balatoni építési tilalom? Elnyűtt félcipőben... Sólyom Kati a Csirkefejben Kétmillió forint-os alapítvány Egy nagy mecénás Á siklósi vár- és múzeumbarátok a városért A már 1962 óta működő Siklósi Vár- és Múzeumbaróti Kör tegnap délután ünnepélyes ülést tartott a vár kongresszusi termében. Először Be. rics Péter elnöki beszámolóját hallgatták meg. A társaság egyik sikerének könyvelheti el, hogy Siklós általános iskoláiban létrejöttek a honismereti szakkörök, és a város középiskoláiban is elkezdték a szervező munkát. Több időszaki kiállítást is rendeztek mór, legutóbb például a harkányi víz feltárója, dr. Than Károiy emlékére. Nagyon sajnálatosnak tartják viszont, hogy egy állandó kiállítás, egy helytörténeti múzeum hiányzik a városból, pedig az összegyűlt népművészeti anyagot már rendszerezték. Ez évben táblát szeretnének felavatni a vár falán, amely Mikes György író és a Batthyány iratokat rendszerező Szunyoghy János múzeológus- nak állít emléket. Idén is, mint T982 óta minden év március 15-én neves történészek részvételével tudományos emlékülést tart a Vár- és múzeum- barát kör. A Siklóson működő művésztelep keramikusai vállalták, hogy elkészítik az utcák 45x60 centiméteres névtábláit. Az első tizenötöt már 1987-ben szerelték fel a belvárosi házakra, Idén folytatása következik. Népdaléneklési verseny Pécsett Mohács a tizennyolcadik alkalommal várja idén a dunántúli népdalénekeseket. A Schneider Lajos emlékének szentelt találkozó a hazai népzenei élet egyik rangos eseményévé fejlődött. Tegnap a Pécsi városi selejtezőt rendezlek meg a Szabó István Úttö- roházban, kellemesen családias, inkább szolidáris, mintsem versenylégkörben. Húsz pécsi általános iskola 33 tanulója nevezett. Természetesen a mezőnyre a lányok túlsúlya volt jellemző. A fiúk hősiesen állták a sarat, de mutáló korban kétségtelenül nehéz a kislányokkal fölvenni a versenyt. A szabályok szerint húsz népdalt kellett megtanulniuk, 5 ebből egyet a versenyző, ®9yet a zsűri választott ki. Ha- öyományos előírás, hogy a dalok közül az egyiknek hornyainak kell lennie. Néprajzos tagja ezúttal nem volt a zsűrinek, melynek elnöki tisztét dr. Pilláry Endré- né főiskolai docens látta el. Tagjai: 'Gyöngyösi István középiskolai szakfelügyelő és Fábián János népdalénekes. Szempontjaik pedig: stílusos, szép éneklés, természetes hangzás, a korosztálynak megfelelő dalválasztás. Örömmel hallottuk, hogy nem kérik számon a művi megformálást, sokkal inkább azt. hogy az előadó azonosulni tudjon a népdallal. A kicsiket s nagyokat hallgatván valóban feltűnő volt — amire dr. Pilláryné hívta fel a figyelmet: - a ritmussal bizony csaknem valamennyi előadó hadilábon áll. „Meg kellene táncoltatni őket" - hangzott az ötlet félig tréfásan, ám éppen a legjobb helyen: a Szabó István Úttörőházban Munkatársunk helyszíni riportja egy eszéki bevásárló kőrútról „Grácia asszony" nyomoz Menedzser, avagy a csábítás trükkje • Vasárnapi szakácsfanács Kotlett lengyel módra Emberölés különös kegyetlenséggel Egy nagy szerelem, mely gyilkossághoz vezetett A pécs-gyárváosi iskolából érkezett Kiss Lívia énekel évek óta folyik a néptánctani- tás, s nem véletlen talán, hogy éppen azok a gyerekek tűntek ki, akik járnak ezekre a foglalkozásokra. A január 27-én megrendezendő megyei döntőre egytu- catnyion jutnak tovább. H. J. Szinte mindennap jönnek új árak Hétvégi bevásárlás a Konzumban Fotó: Kóródi Gábor Kevesebbet teszünk a kosarunkba Áremelés után az ABC-kben Leküldtem a boltba a fiamat, mondta egyik ismerősöm egy-két nappal az áremelés után, amikor még senki sem szokta meg az új árakat, s hitetlenkedve hallgattam, meny. nyit fizetett, pedig „csak" (ma már ezt is idézőjelbe kell tenni), sajtot, vajat, tejet, kenyeret és párizsit hozattam vele. Nem ő volt az egyetlen, aki meglepődött, hanem mindany- nyian, bár lelkileg felkészültünk ró. De mégis, amikor nem a megszokott összeg jött ki a pénztárnál végeredményként visszahőköltünk. Az azóta- eltelt ' idő alatt úgy-ahogy hozzászoktunk, hogy 4,90 egy kefir, vagy hogy több mint 30 forint egy dobozos sajt, vagy hogy mennyire megdrágult a kalács, a pékáru, a hús — hozzászoktunk, legfeljebb nem vesszük meg, vagy ¡kevesebbet vásárolunk. A vásárlói magatartást figyelve már napok óta járom az ABC-üz- leteket, s egyértelmű a tapasztalat: mindenkinek a kosarában kevesebb' áru van, mindenki óvatosan vásárol, mielőtt kosarába tenne bárki valamit, alaposan megnézi az árcédulát. A visszafogottságra jellemző az -is, hogy a jugoszláviai turisták is kevesebb vagy olcsóbb élelmiszert tesznek kosarukba. Klotz István, a Konzum ABC vezetője mondta, hogy a tömbsajtoknál 30-40, a kockasajtoknál 50 százalékkal is visszaesett a forgalom. Több fogy az olcsóbb húsféleségekből, így a hurkából, a szalonnából, a disznósajtból, és sokan keresik a töpörtyűt. A szárazáruból kevés fogy, de még a párizsi iránti kerestet is csökkent. Többen vásárolnának azonban bőrös malachúst és a baromfi iránti érdeklődés is megnövekedett, párhuzamosan azzal, hogy a korábbinál 50 százalékkal kevesebb tőkehús fogy. Jelentős a visszaesés a finom pékáruk esetében is. A száraz- tészta változatlanul fogy, s prognosztizálható, hogy egyre többre lesz belőle szükség, mert mindenki dz olcsóbb ételeket kénytelen vásárolni. Az általános pénztelenséget tükrözi az is, hogy bár a banán árát nem emelték, már nincsenek olyan sorok, mint korábban, s jóval tovább tart ugyanazt a mennyiséget eladni. Hasonlókat mondott Scheller Ferenc is, a Csemege Vállalathoz tartozó Lila ABC vezetője is. A tőkehúsoknál a vásárolt mennyiség itt is 35-40 százalékkal visszaesett, 25-30 százalékkal a sajt. A tejfogyasztás mennyiségileg visszaállt a korábbi megszokottra, de sokkal többen vásárolják most az olcsóbb tejfajtákat. A felvágott iránti kereslet ugyanúgy csökkent, mint a tőkehúsok esetében, s a legdrágábbat, a téliszalámit úqyszólván senki sem viszi. Forgalmuk a tavalyi évhez képest forintban körülbelül ugyanannyi, de ez jóval kevesebb árut jelent. Ezzel nem fejeződött be a folyamat, mert szinte nincs olyan nap, hogy ne kapnának újabb cikkekre újabb árakat. A legfrissebb, aminek felment az ára, s amiről tegnap kapták, meg a tájé. koztatást a Lila ABC-ben: a hántolt sárgaborsó, a komáromi húsüzem termékei (virsli, húskenyér, Zala felvágott), a csabai húsféleségek, például füstölt disznósajt, kenőmájas. A száraztészta iránti kereslet itt is nagyon megnőtt, az áremelés óta már kétszer is kevésnek bizonyult a készlet. A pénztárosok néhány nap alatt hozzászoktak az új árakhoz, heves, hitetlenkedő jelenetek már nincsenek, de a vásárlókedv erősen csökkent. D. Cs.
