Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-21 / 21. szám

1989. január 21., szombat Dunántúli napló 11 Zárszámadás Borjádon és Baksán A súlyos aszály nagy károkat okozott Borjádon nyereséggel, Baksán veszteséggel zárták az évet Az elmúlt évi aszály okozta termeléskiesés alapjaiban ren­dítette meg megyénk mező- gazdasági nagyüzemeinek pénzügyi helyzetét. Ilyen nem mostanában volt Baranyában: várhatóan 20 tsz zárja veszte­ségesen 1988-at, közülük 11 -et szanálni keli. míg 9-10 saját erőből lesz képes rendezni az elmúlt évi veszteségét. Tegnap tartotta mérlegzáró küldöttgyűlését a borjádi Új Élet és a boksái Ezüstkalász Tsz. Ezzel megkezdődött me­gyénkben a termelőszövetkeze­tek elmúlt évi gazdálkodási eredményeinek végső számba­vétele. A borjádi Új Élet Tsz elnöke, Bischol Iónéi beszámolójában elmondotta: a nagy szárazság miatt az árbevételi tervük 54 százalékát érte csak el a nö­vénytermesztés. A közelmúlt egyik legrosszabb termelési éveként könyvelik el a borjá- diak a tavalyit. A 700 hektá­ron termelt kukorica az 1977. évinek alig felét adta, azt is majd kétszeres önköltségen, a Silókukoricával és a szójával is majdnem így jártak az aszály miatt. Bár az év ele­jén és az év közben az anyag­árak emelkedése jelentős mér­tékű volt, ezek hátrányait si­kerrel védték ki az ésszerű ta­karékossággal. S hogy rajtuk ne múljék: nem sajnálták a földjeiktől a műtrágyát, a me­szel és a szervestrágyát. A szarvasmarha- és sertésállomá­nyukkal ellensúlyozni tudták a növénytermesztési veszteségei­ket, Így a háztájival együtt majd 11,6 milliós nyereséget értek el. A tagság átlagban 29,5 százalékos évvégi része­sedést kapott, az egy főre ju­tó kereset meghaladta a 112 ezer, mig az egy főre jutó nyereség a 70 ezer forintot. Dr. Tóth Sándor, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettese a hozzászólásában a tsz ered­ményei mögött azt emelte ki, jó gazdaként kerekedtek felül az aszály okozta károkon, és végül is ennek köszönhetik, hogy nyereséggel tudták zárni az évet. A baksai Ezlüstkalász Tsz el­nöke, Fenyvesi Károly a fenn­állásuk óta először bekövet­kezett veszteség okait elemez­te a küldöttgyűlésen. A majd 15,5 milliós veszteségben fő ludas az aszály volt, de eb­ben közrejátszott az állattar­tásban a hőhullám hatására bekövetkező jelentős elhullás, a tenyésztojás biológiai érté­kének romlása, valamint a sú­lyos keltetési nehézségek. A bevételkiesések miatt felvett kölcsönök mintegy 6 milliós többletkamata is nagy terhet jelentett a tsz-nek. A kukorica a korábbi 8,8 tonnás átlagter­més helyett alig fizetett 6,3 tonnát hektáronként. A búza, az őszi árpa, a napraforgó vi­szont jószerivel alig sínylette meg az aszályt. A kibontako­zási tervezet és a veszteség- okfeltáró jelentés már a biz­tos kilábalást célozta meg: a vetésszerkezet módosítását, a felesleges gépek eladását, a baromfivertikum felfrissítését, a háztáji ágazat racionálisabb gazdálkodását és sok mást. Ha mindezt megvalósítják, akkor még egyszer nem jut­hatnak ilyen mélyre. A felszó­lalók sorában dr. Bíró Sándor, a megyei TESZÖV titkára a nehéz helyzetbe került tsz-ek kapcsán szólt mindarról, ami az aszályon kívül hátrányos helyzetbe hozta a baranyai tsz-eket, megfogalmazva: az aszály okozta károkért kapja­nak kártérítést a mezőgazda- sági nagyüzemek. M. L. Szentegát község lett (Folytatás az 1. oldatról) italbolté 115. A község belte- fületén 1,2 kilométer szilárd burkolatú út van, járdából 1,6 kilométernyi, a vízhálózat 1,8 kilométer, a villanyhálózat hossza 2,1 kilométer. Dencshóza közös tanácsá­hoz ezentúl mint társközség tartozik Szentegát, szépnevű külterületeivel: Galambos­Pusztával, Kárászpusztával és v°lószinűleg Hamuházával. Az ünnepségen Ágéi Jenő, a HNF községi elnöke köszön­tötte a résztvevőket, majd Piti Zoltán, Baranya megye taná­csának elnöke szólt arról, hogy keveseknek adatik meg, hogy ott legyenek ~egy falu születésénél. E történelmi pil­lanat önmagáért beszél, s egy­ben a 80-as évek elején meg­változott településpolitikát is tükrözi. Ugyanis éppen ebben a térségben lett jelképpé Gyű­rűfű, mint kihalt kistelepülés. A moi szándék és gondolko­dás hozhat fordulatot, s előbb Sátorhely, majd most Szente- gái példázza, hogy ahol ada­tik egy gazdasági potenciál, ahol az emberek megtalálják számításukat - s ahol új há­zak épülnek —, ott nem kell tartani az elvándorlástól. Krémemé Michelisz Teréz, az Elnöki Tanács tagja ezt követően átadta az alapító oklevelet Tóth Istvánnak, Szen­tegát község elöljárójának, majd Kasó József országgyű­lési képviselő, a Szigetvári Ál­lami Gazdaság igazgatója tett Ígéretet; a gazdaság tovább­ra is segiteni-támogatni fogja a községbeliek törekvéseit, s kérte, ne felejtsék: közel 5500 hektáros terület gazdájaként él és dolgozik itt a gazdaság szentegáti kerülete. A gazda­sági központ Szigetvárra köl­tözésével a kastély új funkciót kap: gondolkoznak idegenfor­galmi, oktatási, turisztikai avagy egészségügyi hasznosí­tásáról. Addig is amolyan he­lyi kultúrhózzá lesz; könyvtár, orvosi rendelő, ebédlő, presz- szó kap benne otthont. Kozma Ferenc Első kézből szerzett információ Oldódik a balatoni építési tilalom? Elnyűtt félcipőben... Sólyom Kati a Csirkefej­ben Kétmillió forint-os alapítvány Egy nagy mecénás Á siklósi vár- és múzeum­barátok a városért A már 1962 óta működő Siklósi Vár- és Múzeumbaróti Kör tegnap délután ünnepé­lyes ülést tartott a vár kong­resszusi termében. Először Be. rics Péter elnöki beszámolóját hallgatták meg. A társaság egyik sikerének könyvelheti el, hogy Siklós ál­talános iskoláiban létrejöttek a honismereti szakkörök, és a város középiskoláiban is el­kezdték a szervező munkát. Több időszaki kiállítást is rendeztek mór, legutóbb pél­dául a harkányi víz feltárója, dr. Than Károiy emlékére. Na­gyon sajnálatosnak tartják vi­szont, hogy egy állandó kiállí­tás, egy helytörténeti múzeum hiányzik a városból, pedig az összegyűlt népművészeti anya­got már rendszerezték. Ez évben táblát szeretnének felavatni a vár falán, amely Mikes György író és a Bat­thyány iratokat rendszerező Szunyoghy János múzeológus- nak állít emléket. Idén is, mint T982 óta minden év március 15-én neves történészek rész­vételével tudományos emlék­ülést tart a Vár- és múzeum- barát kör. A Siklóson működő művész­telep keramikusai vállalták, hogy elkészítik az utcák 45x60 centiméteres névtábláit. Az el­ső tizenötöt már 1987-ben sze­relték fel a belvárosi házakra, Idén folytatása következik. Népdaléneklési verseny Pécsett Mohács a tizennyolcadik al­kalommal várja idén a du­nántúli népdalénekeseket. A Schneider Lajos emlékének szentelt találkozó a hazai nép­zenei élet egyik rangos ese­ményévé fejlődött. Tegnap a Pécsi városi selejtezőt rendez­lek meg a Szabó István Úttö- roházban, kellemesen csalá­dias, inkább szolidáris, mint­sem versenylégkörben. Húsz pécsi általános iskola 33 tanulója nevezett. Termé­szetesen a mezőnyre a lányok túlsúlya volt jellemző. A fiúk hősiesen állták a sarat, de mutáló korban kétségtelenül nehéz a kislányokkal fölvenni a versenyt. A szabályok szerint húsz népdalt kellett megtanulniuk, 5 ebből egyet a versenyző, ®9yet a zsűri választott ki. Ha- öyományos előírás, hogy a dalok közül az egyiknek ho­rnyainak kell lennie. Néprajzos tagja ezúttal nem volt a zsűrinek, melynek el­nöki tisztét dr. Pilláry Endré- né főiskolai docens látta el. Tagjai: 'Gyöngyösi István kö­zépiskolai szakfelügyelő és Fá­bián János népdalénekes. Szempontjaik pedig: stílusos, szép éneklés, természetes hangzás, a korosztálynak meg­felelő dalválasztás. Örömmel hallottuk, hogy nem kérik szá­mon a művi megformálást, sokkal inkább azt. hogy az előadó azonosulni tudjon a népdallal. A kicsiket s nagyokat hall­gatván valóban feltűnő volt — amire dr. Pilláryné hívta fel a figyelmet: - a ritmussal bi­zony csaknem valamennyi elő­adó hadilábon áll. „Meg kel­lene táncoltatni őket" - hang­zott az ötlet félig tréfásan, ám éppen a legjobb helyen: a Szabó István Úttörőházban Munkatársunk helyszíni ri­portja egy eszéki bevá­sárló kőrútról „Grácia asszony" nyomoz Menedzser, avagy a csábítás trükkje • Vasárnapi szakácsfanács Kotlett lengyel módra Emberölés különös kegyetlenséggel Egy nagy szerelem, mely gyilkossághoz vezetett A pécs-gyárváosi iskolából érkezett Kiss Lívia énekel évek óta folyik a néptánctani- tás, s nem véletlen talán, hogy éppen azok a gyerekek tűntek ki, akik járnak ezekre a foglalkozásokra. A január 27-én megrende­zendő megyei döntőre egytu- catnyion jutnak tovább. H. J. Szinte mindennap jönnek új árak Hétvégi bevásárlás a Konzumban Fotó: Kóródi Gábor Kevesebbet teszünk a kosarunkba Áremelés után az ABC-kben Leküldtem a boltba a fia­mat, mondta egyik ismerősöm egy-két nappal az áremelés után, amikor még senki sem szokta meg az új árakat, s hitetlenkedve hallgattam, meny. nyit fizetett, pedig „csak" (ma már ezt is idézőjelbe kell ten­ni), sajtot, vajat, tejet, kenye­ret és párizsit hozattam vele. Nem ő volt az egyetlen, aki meglepődött, hanem mindany- nyian, bár lelkileg felkészül­tünk ró. De mégis, amikor nem a megszokott összeg jött ki a pénztárnál végeredmény­ként visszahőköltünk. Az azóta- eltelt ' idő alatt úgy-ahogy hozzászoktunk, hogy 4,90 egy kefir, vagy hogy több mint 30 forint egy dobozos sajt, vagy hogy mennyire meg­drágult a kalács, a pékáru, a hús — hozzászoktunk, legfel­jebb nem vesszük meg, vagy ¡kevesebbet vásárolunk. A vá­sárlói magatartást figyelve már napok óta járom az ABC-üz- leteket, s egyértelmű a tapasz­talat: mindenkinek a kosará­ban kevesebb' áru van, min­denki óvatosan vásárol, mi­előtt kosarába tenne bárki va­lamit, alaposan megnézi az árcédulát. A visszafogottságra jellemző az -is, hogy a jugo­szláviai turisták is kevesebb vagy olcsóbb élelmiszert tesz­nek kosarukba. Klotz István, a Konzum ABC vezetője mondta, hogy a tömb­sajtoknál 30-40, a kockasaj­toknál 50 százalékkal is vissza­esett a forgalom. Több fogy az olcsóbb húsféleségekből, így a hurkából, a szalonnából, a disznósajtból, és sokan keresik a töpörtyűt. A szárazáruból kevés fogy, de még a párizsi iránti kerestet is csökkent. Töb­ben vásárolnának azonban bő­rös malachúst és a baromfi iránti érdeklődés is megnöve­kedett, párhuzamosan azzal, hogy a korábbinál 50 százalék­kal kevesebb tőkehús fogy. Je­lentős a visszaesés a finom pékáruk esetében is. A száraz- tészta változatlanul fogy, s prognosztizálható, hogy egyre többre lesz belőle szükség, mert mindenki dz olcsóbb éte­leket kénytelen vásárolni. Az általános pénztelenséget tükrö­zi az is, hogy bár a banán árát nem emelték, már nin­csenek olyan sorok, mint ko­rábban, s jóval tovább tart ugyanazt a mennyiséget el­adni. Hasonlókat mondott Scheller Ferenc is, a Csemege Vállalat­hoz tartozó Lila ABC vezetője is. A tőkehúsoknál a vásárolt mennyiség itt is 35-40 száza­lékkal visszaesett, 25-30 szá­zalékkal a sajt. A tejfogyasztás mennyiségileg visszaállt a ko­rábbi megszokottra, de sokkal többen vásárolják most az ol­csóbb tejfajtákat. A felvágott iránti kereslet ugyanúgy csök­kent, mint a tőkehúsok eseté­ben, s a legdrágábbat, a té­liszalámit úqyszólván senki sem viszi. Forgalmuk a tavalyi év­hez képest forintban körülbelül ugyanannyi, de ez jóval keve­sebb árut jelent. Ezzel nem fejeződött be a folyamat, mert szinte nincs olyan nap, hogy ne kapnának újabb cikkekre újabb árakat. A legfrissebb, aminek felment az ára, s ami­ről tegnap kapták, meg a tájé. koztatást a Lila ABC-ben: a hántolt sárgaborsó, a komáro­mi húsüzem termékei (virsli, húskenyér, Zala felvágott), a csabai húsféleségek, például füstölt disznósajt, kenőmájas. A száraztészta iránti kereslet itt is nagyon megnőtt, az ár­emelés óta már kétszer is ke­vésnek bizonyult a készlet. A pénztárosok néhány nap alatt hozzászoktak az új árakhoz, heves, hitetlenkedő jelenetek már nincsenek, de a vásárló­kedv erősen csökkent. D. Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents