Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-03 / 3. szám

1989. január 3-, kedd Dunántúli napló 3 Számlik Pécsett 50 -100 között mozog • • Önkényes lakásfoglalók A kiköltöztetés nem mindig zökkenőmentes „Aki a lakást, vagy annak helyiségét, illetőleg közös használatra szolgáló helyiségét önkényesen foglalta el, arra kell kötelezni, hogy azt minden elhelyezési igény nél­kül haladéktalanul ürítse ki" — olvasható az önkényes lakásfoglalásokkal kapcsolatos jogszabályban. Mondhat­nánk: ez eléggé egyértelmű. Pécsett mégis 50—100 között mozog évente az ilyen esetek száma. Nemegyszer hallani azt a véleményt, hogy a hatóság nem lép fel kellő szigorral a lakásfoglalók ellen. Hogy ez így van-e, s hogy egyáltalán milyen tapasztalatokkal bír a hatóság az idézetben foglaltak végrehajtása kapcsán, arról dr. Somogyi Bélát, a Városi Tanács V. B. Hivatala lakás- és helyiséggazdálkodási osztályá­nak vezetőjét kérdeztük.- Szó sincs arról, hogy sze­met hunynánk a jogtalan la­káshasználatok felett. Csoki hát az önkényes foglalóknak ¡is vannak jogaik, nem intéz­kedhetünk egyik napról a má­sikra. Emellett az esetek ész­leléséig is napok, hetek, eset. lég hónapok telhetnek el.- Milyen komfortfokozatú lakások esetében jellemző a jogtalan beköltözés?- Főként a komfort nélküli, szoba-konyhás, többségében elég lerobbant állapotban lévő tanácsi bérlakásokba költöz­nek. Azokba, melyek valami­lyen okból megüresedtek — például a lakó lemondott bér­leti jogáról, új lakásba költö­zött, netán külföldre távozott, elhalálozott, esetleg felújítás miatt a PIK ideiglenesen más lakásba helyezte a bérlőt. Nem egy esetben egy-egv lakás hó­napokig is üresen áll.- Miután tudomást szereztek a lakásfoglalás fényéről, milyen lépéseket kell tenniük?- Tisztázzuk a foglaló és családtagjainak személyét, szá­mát, azt, hogy korábban hol laktak és milyen ioqcímen. Sajnos, ez sem könnyű feladat, ¡mert a beköltöző sokszor népes rokonságát is magával csábít­ja. Esetleg vidékről költöznek fel hozzá. Miután megállapí­tottuk, hogy valóban önkényes lakásfoglalásról van szó, hatá­rozatban szólítjuk fel, hogy 10 hapon belül ürítse ki és hagy­ja el a lakást. A felszólítás az esetek többségében eredmény­telen. A lakásfoglalóknak fel­lebbezési jogok von a határo­zat ellen, amely időhúzásra ad alkalmat. Szerencsére ezeket a fellebbezéseket a felettes ha­tóság, a városi tanács igazga­tási osztálya általában soron (kívül bírálja el. így hát vi­szonylag hamar jogerőssé vál­hat az első fokon hozott dön­tés.- Ezután következhetnek a hathatósabb lépések?- Igen. Kitűztük a végrehaj­tási eljárás, a kiköltöztetés idő­pontját és annak módját, melyről szintén határozatban értesítjük a jogtalanul beköl­tözőket. A lakókat vagy vissza- kcltöztetjük korábbi lakásuk­ba— ha egyáltalán volt ilyen - vagy bútoraikat, személyi tár­gyaikat egy erre a célra kije­lölt raktárban helyezzük el.- És a lakók?- Az ő elhelyezésükről nem Ikell, és nem is tudunk gondos­kodni. Mindenesetre a gyere­kekre tekintettel vagyunk. Ha fennáll annak a veszélye, hogy elhelyezésük bizonytalan, akkor róluk a gyámhatóság gondos­kodik.- Gondolom, nem minden esetben zökkenőmentes ez a kilakoltatás. Hogy őszinte le­gyek, nem szivesen lennék az önök hivatalból kiküldött em­bere, végrehajtója helyében.- Joggal, hisz arra is volt már példa, hogy vasvillával várták az intézkedésre kiszálló lembereket. Ezért hát a rendőr- kapitányság számunkra mindig biztosít járőröket.- Tehát megtörténik a kila­koltatás és ezzel lezárul a több hetes, több hónapos ügy.- Jó esetben. Viszont szám­talanszor előfordult már, hogy a kiköltöztetett személy, vagy családja néhány nap, egy két hét elteltével újra birtokba vet­te a lakást. Vagy még jellem­zőbb, hogy ilyenkor keresnek egy másikat. Aztán kezdődhet minden elölről. Mert ez már egy másik eset.- Vagyis ez az egész hivata­los ügymenet a kilakoltatással együtt sok esetben a macska­egér játékra hasonlít. Mégis. Mi lehetne a megoldás? — Valószínűleg furcsán hang. zik, de az, ha ezek a szemé­lyek — különösen ha családo­sak — hivatalosan kérnék ideig­lenes elhelyezésüket. Gyakran hirdetünk meg ilyen komfort nélküli szoba-konyhás lakáso­kat beköltözésre. Igaz, ennek az a feltétele, hogy a beköl­tözni szándékozónak legyen ér­vényes, már beadott lakás­igénylése. No persze, ez mór hosszabb távú gondolkozást, tervezést igényelne részük­ről .. . Balog Nándor Előfizetőink száma ötödével csökkent II drágább Napló nyomában Eddig csak durva becslé­seket ismerhettünk, ma már azonban megközelítően pon­tosan tudjuk, hogy mennyi­vel csökkentette a Dunántúli Napló eladási példányszá­mát a központi lapáremelés hatása. Mint azt a megyei hírlaposztály vezetőjétől, Pa- tay Árpádtól megtudtuk, december 31-ig összesen 21 636-an mondták vissza előfizetésüket. Az eddigi 98 076 előfizetőnek valamivel több, mint egyötöde. Jó hir viszont, hogy utcai árusítás­ra most 7000-rel több pél­dány kerülhet mint eddig, így ott lényegesen enyhül­hetett a megyei napilapból már-már megszokottá vált hiány.- Igen nehéz most be­mérnünk, hogy egy-egy ut­cai pavilonban mekkora az igény a megemelt árú lapok iránt — magyarázta Patay Árpád.- Mik az első napi ta­pasztalatok?- A központi napilapok­ból még a késő délutáni órákra is maradt az utcai árusok zöménél. Sajnos a Naplónál a megemelt utcai példányszám ellenére is elő­fordult, hogy dél körül már hiába keresték a forgalma­sabb árusítóhelyeken.- Mit tesznek az előfize­tők számának esetleges új­bóli emelkedéséért a ter­jesztők? — Ne vegyék az olvasók zaklatásnak, de a díjbesze­dés szokásos időszakában kézbesítőink újból megkere­sik a visszalépett előfizető­ket. Hátha csak első - és persze jogos — dühükben mondták le az újságot. Megjegyzem, a központi na­pilapoknál jóval nagyobb volt a visszalépés. Harminc­öt-negyven százalékos. A Széchenyi tér sarkán Bózsa Józsefné hírlapárussal beszélgettünk. Délután 1-kor váltotta kollégáját, de a Napló addigra már elfogyott. „Mondták is néhányon: még ilyen áron sem lehet kapni?” - jegyezte meg. Igaz, volt még néhány VDN-je, mely­ből több mint 400-at adott el az év első napján. Balog N. Postavölgy, Pécsújhegy, Patacs: Vizes tervek Lesz-e vízvezeték és csator- na a pécsi Postavölgyben? - érthetően egyre türelmetleneb­bül teszik fel a kérdést az itt lakók. A válaszadásban azon­ban maguk is érdekeltek, mert rendkívül nehéz döntések elő­zik meg a megvalósítást. Rá- adásul átmeneti korszakot elünk ezekben a napokban - hetekben, mert tervek vannak es rnégsincsenek. Pontosabban vannak kész tanulmánytervek, ? n'ncs konkrét városi költ­ségvetés. ^ Pécsi Vízmű elkészítette a Postavölgyi vízvezeték és a csa­tornázás tanulmánytervét, ame- yet rövidesen megnézhetnek n'Z , er'afettek is. Fontos tud- .'uk mjre vállalkoznak, mert a nu mény^oz adott költség­es C|S>j szerint a vízvezeték “átadónként 76 000, a csator- |._,. 0 000 forint. Megfonto­M,k/öQn,sok Pénz<!> Halász • • . 0ssa/, a városi tanács épi­» ' °sztályának főelőadójával antk *?re csak esélyeket latol- ^ .at*onk: többet lehet mon- q ha elfogadta a testület hoa„arOS költségvetését, arról, aatn- rnennyivel tudja támo- tud.mL ° L tágulásokat. Többet osztj.,’ a főhatóságok el- amelvbnl ° vízügY' alapot, lyázni v U9yanerre 'ehet pá­is ' ;an a Pécsi Vízműnek nűlea teríí?' ame,,ye1 valószí­kö,‘ségekeSt0kkentenÍ leh?‘ a a nagyarpadi nemrég kiépített hálózatot össze lehet kötni a déli l/A jelzésű zónatározóval Posta­völgyön keresztül. Ezzel biz­tonságosabbá lehet tenni egy nagyobb terület ellátását, ami vállalati érdek, amihez a vál­lalat is beruházhat. Ami szintén érinti a posta­völgyieket: a Bázis DÉV épít egy vezetéket az új városrész­hez, amelyre többen ráköthet­nek majd - feltehetően a nyárra lesz kész. Azonban úgy igazságos, ha azok, akik ezt az előnyt élvezik, ugyanannyi­val járuljanak hozzá, mint a társulás többi tagja. A kiviteli tervek egyébként március vé­gére lesznek készen, ekkor le­het a költségeket aprópénzre váltani. Számolni kell azzal is, hogy ez az év az előkészítés idő­szaka lesz elsősorban. Sok még a nyitott kérdés: minde­nekelőtt folytatódik-e a dunai rendszer kiépítése, mert eloszt­ható vízbázis is kell? Mit és hogyan tud a tanács támogat­ni? Hogyan sorolják a város­részek igényeit? Hasonló ter­vekkel rendelkezik ugyanis Pécsújhegy, Patacs. és a ma- gyarürögi völgy. Tegyük hozzá, hasonló gondokkal és költsé­gekkel. Ha ezeket a terveket összerakjuk, majdnem a város éves költségvetését teszik ki... G. M. A „Steinmetz Alapítvány" ff. díjasa A gondoskodás művészete Proksch Ivánná, a Baranya Megyei Kórház élelmezési osz­tályának vezetője karcsún, di­vatos frizurával, csendes-sze­rű mosollyal kísért az irodá­jába, s rögtön úgy vitte a szót, mintha már évek óta is­mernénk egymást. Az ok, amiért összeültünk egy kis beszélgetésre, nem mindennapi eseményhez kötő- diik: idén a „Steinmetz Ala­pítvány" második díját ő nyer­te el, elsőként olyan, aki nem közvetlenül a betegek körül sürgölődik.- Mi vagyunk a hátvédek - mondja. — Minket csak ak­kor vesznek észre, ha baj van. Ráadásul mindennap ki va­gyunk téve annak, hogy meg­bírálják a munkánkat. A be- teo ember nagvon ¡kritikus: sokan vannak, akik nem lát- iák be, hor>y diétázniuk kell. Eav farkaséhes, tagbaszakadt falusi bácsinak magyarázza az ember, hogy miért ¡kap pa­rajfőzeléket, ráadásul fok- haayma nélkül. A szokásos kérdésre: „Ho­gyan indult el ezen a pá­lyán?" - szokatlan választ kapok. 1950-ben, a szépnevű, 16 éves Uibán Mariettát egész családjával kitelepítet­ték az Alföldre, ahol három éven át rizst és gyapotot ter­mesztettek.- Valamire mégiscsak jó volt ez a három év — mond­ja —, megtanultam szembe­nézni az élettel, megtanultam keményen dolgozni és meg­tanultam a fegyelmet, és azt is, hogy soha, semmilyen kö­rülmények között sem szabad kegyetlennek lenni. Hiába kérem, erről nem be­szél többet, csak még any- nyit, hogy „Hál' Istennek, jó természetem van, nem fogtam föl tragikusan és azóta is min­den vesztett helyzetből igye­keztem talpra állni.” 1954-ben, amikor hazajö­hettek, a ¡komlói Sport étte­rembe került pultosnak. Min­den este röpültek az üvegek, napirenden voltak a vereke­dések. „Ezeknek az emberek­nek csak egy jó szóra volt szükségük, máris megszelídül­tek.” Ezután a pécsi üzemi vendéglátó, majd a mecsek- jánosi csecsemőotthon követ­kezett. „Itt állami gondozott gyerekek éltek 0-tól 3 évesig, és mivel én mindig is óvónő szerettem volna lenni, jól éreztem magam: gondoskod­ni akartam valakiről.” 1966-ban már a pécsi, Rá­kóczi úti kórházban dolgozott, Mi tijoi hói? akkor költözött ki onnan az egyetem.- Az élelmezési részleg kész romhalmaz volt, a le­robbant konyhában patká­nyok futkostak. Elkezdődött az újjáépítés, három év múlva már egy modern konyhában főzhettünk. Akkoriban lazáb­ban dolgoztunk, nem kellett ennyire spórolni. Mostanában nagyon meg kell fognunk a forintot. Minden új dolgozó­nak elmondom: itt minden ki van grammozva, mérve — er­re figyelni ¡kell, hogy minden­re jusson. Mariettát „bár én nem szü­lettem vezetőnek”, 1977-ben nevezték ki az osztály élére. A pécsbányatelepi, a megyei kórház és a tüdőgyógyintézet tartozik a felügyelete alá: 86 ember. A részlegünkben csupa nővel vagyok körülvéve, bi­zony, időnként, amikor feszült a hangulat, békeangyaliként kell röpködnöm közöttük. Hét­főn még friss vagyok, jól né­zek ki, péntekre már össze­csukom. Ezt a munkát már nem lehet lélektelenül végez­ni, nincs rá sablon, nem me­chanikus, mint egy automa­ta, ahová bedobnak 10 fo­rintot és kijön egy szendvics. °ele is fáradtam. Egy évem van még a nyugdíjig, és azt hiszem, el is megyek. Sok a fiatal, övék a pálya. Meg az­tán, nem is kell azt megvár­ni, hogy reszkető lábakkal po- roszlcáljolc be a kórház kony­hájába. Nem igaz? Ó. Zs. Kétszintű igazgatás 1988. január elsejével Bara­nya öt községében és három nagyközségében — köztük Szentlőrincen is — kísérletkép­pen bevezették a kétszintű ta­nácsi igazgatást. A reformról Gy őrvári Márk, a szentlőrinci tanács elnöke, a Miniszterta­nács tanácsi kollégiumának tagja mondta el tapasztala­tait. A kétszintű rendszerben a községi tanácsok is közvetle­nül megyei irányítás alatt áll­nak. A város kiiktatásával csökkent a döntésfolyamatban résztvevő szervezetek száma, s egyúttal a papírmunka is. A járások megszűnésével 1984-ben a város vette át a közvetítő szerepet, de a szi­gorú járási hierarchiát nem oldotta lényegesen fel. Sok feladatot még mindig a város közvetített, vagyis megkapta — szétküldte, összegyűjtötte - to­vábbította az információkat. Ezzel szemben a kétszintű igazgatás a város és a köz­ség számára egyenlő jogállást biztosít. A tanácstestületeket csak a megyei vb irányítja, intézkedéseit is csak ott bírál­ják felül, vagyis másodfokú jogorvoslat hatósági ügyekben a megyéhez tartozik. A szak­hatóságok azonban - rendőr­ség, bíróság, ügyészség, Köjál — továbbra is a város­ban maradnak. Talán a sza­bálysértések területén lehet a jövőben előrelépni. Ha az egyik községben ■nincs megfelelő szakember vagy az elvégzendő munka kevés egy státus betöltésé­hez, lehetőség nyílik, hogy egy másik tanács ügyintézőjét bíz­zák meg, járjon el az ő ne­vükben is. A körzeti feladatok növeke­dése több munkát ró a helyi tanácsra, s a megyén is megnövekedtek a munkák. A városi igazgatás megcsappant jogköre viszont valószínűleg a városi apparátus létszámcsök­kenését vonja maga után. Szentlőrincen a két óvoda, bölcsőde, könyvtár, művelődési ház és a két iskola mellett ez év januárjától az I. sz. gyakorló iskola fenntartói és munkáltatói jogai az egyetem­től, a szakmunkásképző inté­zeté pedig a városi hatáskör­ből kerültek a községi tanács­hoz. A megnövekedett létszám miatt új ügyintézőt vettünk fel, az egyetlent, a kétszintű igaz­gatás bevezetése miatt. Az egészségügyi intézmé­nyek irányításában jelenleg még sok átfedés található. A munkáltatói jogokat a helyi tanScs gyakorolja, a bérgaz­dálkodás viszont a városi kór­házhoz tartozik. A fenntartás­ról a helyi tanács, a működ­tetés néhány feladatáról pedig a város gondoskodik. Szeren­csére 1989. január elsejétől megszűnik ez a kettősség, és az intézmények fenntartása és a munkáltató jogok is a helyi tanácshoz kerülnek. Amit nem lehet átvenni, az a szakmai felügyelet, de a tanács dönt­heti el, kit bízzon meg vele. Elsősorban az igazgatás lett egyszerűbb, de néhány terü­leten a lakosság is érezheti a változást. Például a már em­lített gyámügyi eljárások ese­tében. A helyi tanácshoz ke­rült a mozgáskorlátozottak benzinjeggyel való ellátása, és még néhány jogosítvány a mű­velődésügy és a sport területé­ről. Gyorsítja az ügymenetet, hogy hatósági intézkedésekre érkező fellebbezések jogorvos­latát a megyei tanács végzi. P. E. Kisiparosok növekvő részvétele a személy- és teherfuvarozásban Az idén várhatóan a múlt évinél lényegesen nagyobb részt vállalnak a kisiparosok a személy- és teherfuvarozás­ban, mivel január 1-jétől ked­vezően változott a közúti szol­gáltatásokról és közúti jármű­vek üzemben tartásáról szóló jogszabály. Lehetővé vált,¡hogy a kisvállalkozók bekapcsolód­janak a külföldi fuvarozásba, az autóbusszal történő sze­mélyszállításba. A jogszabály imáir nem korlátozza, hogy a kisiparosok, vállalkozók hány személy- és tehergépkocsit üzemeltessenek. Az új jogszabály szerint az egynél több gépkocsit üze­meltető vállalkozó telephelyen köteles tárolni személy- vagy tehergépkocsiját, sőt tíznél több gépjármű esetén a meg­felelő műszerezettségű telep­hely fenntartása is követel­mény. Várhatóan ennek a fel­tételnek sok kisiparos nem ké­pes eleget tenni. A KIOSZ or­szágos szervezete és a helyi, megyei érdekvédelmi szerveze­tek ezért együttműködési szer­ződést kívánnak kötni a fuva­rozó vállalatokkal. Keresik azokat az állami gazdaságo­kat, termelőszövetkezeteket is, amelyek megfelelő telephel­lyel rendelkeznek, van szabad javító, szolgáltató kapacitá­suk, díjazás ellenében vállal­ják a tehergépkocsik, az autó­buszok rendszeres tárolása mellett a számlázást, a pénz- forgalom lebonyolítását is. Az első ilyen típusú megállapo­dást a SZÖVAUT-tal hozzák létre jaauárbon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents