Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)
1989-01-18 / 18. szám
1989. január 18., szerda punomon nania 3 Főzés a villany- tűzhelyen Krappai Sándor nyugdíjban Építőipari minőségellenőrként épp eleget idegeskedhetett Nem könnyű a vasárnapi ebédet egy teljes és egy takarékon működő főzőlapon elkészíteni. A szakaszosan készülő ebéd sok időt igényel, sőt, ha valaki süteményt is szeretne az asztalra tenni, legjobb, ha már szombaton nekióll, mert ha a sütőt használja, a főzőlapokat már nem lehet. Pécs siklósi városrészében, az Egri Gyula utcától délre több háztartásban találkoztak már a fenti gonddal. Az emberek gyakran köttetik át a villanytűzhelyeket, hogy mindhárom főzőlapot egyszerre tudják használni. Először a DÉDÁSZ-nál érdeklődtünk a problémával kapcsolatban. — Mi a lakásokba csak a fogyasztásmérőket szereljük fel mondta Varga János, a Pécsi Üzemigazgatóság vezetője. — Elsősorban az épületen kívüli villamosellátásért vagyunk felelősek, de a villanytűzhelyek működésével kapcsolatos első észrevételek hozzánk érkeztek még a hetvenes évek végén. Azóta már tízezer lakás épült ¡az említett területen, s újra előjön ez a gond. Az első panaszokat a tervezőnek továbbítottuk, s a tervező vállalat az Energia Felügyeletnek. Ahogy én tudom, energiatakarékosságra hivatkozva nem módosították az előírást. A városrészben a hetvenes évek végén az úgynevezett közműalagút a szabványok szerint csak két energiahordozó, adott esetben a távfűtő- és villamosvezeték elhelyezésére alkalmas. Közben hiába jutott el Pécsre a gázvezeték, a városrész déli területén épült lakásokba nem tudták bevezetni. A konyhákat így villany- tűzhellyel szerelték fel, ami megnövelte a háztartások energiafelhasználását. Az Állami Energetikai és Energiabiztonsági Felügyelet azonban csak takarékos, azaz reteszelt üzemmódban működő tűzhelyek bekapcsolását engedélyezte. Átkötésük természetesen szabálytalan. Hegyi Bélától, a Pécsiterv villamostervezőjétől megtudtuk, hogy az országos típustervek szabványa szerint csak takarékos tűzhely állítható a panellakásokba. Bár az előírások az utóbbi időben jelentősen módosultak, ma már 3,8 kW-ra, illetve 6,3 kW-os tűzhelyek esetén 5,3 kilowattra csökkentik teljesítményüket. A hálózati szabvány maximum tíz kilowattóra energia felhasználását biztosítja lakásonként. P. E. Most már felszabadultan tud nevetni olyan eseteken, melyek nemrég igencsak feldűhítették. Ennyit változtatott rajta az, hogy néhány hete nyugdíjas? Épp rászánnám magam, hogy ezt meg is kérdezzem tőle, amikor ismét belelendül. A magánerős családi ház építkezéseknél feltárt, az építtetőt sújtó kisebb és súlyosabb kivitelezési hiányosságokról, a selejtesen készített és örökösen beázó lapostető szigetelésekről, a Mátra gózbeton falazóblokkokkal kapcsolatos jogos panaszokat gyűjti csokorba. S közben az arca egyre kamo- ra'bb. Hol van már az iménti felszabadult nevetése? Krappai Sándor, az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet pécsi állomásának majd negyed évszázadon át volt vezetője a „bűnös” mulasztásokon még most, friss nyugdíjasként is bosszankodik. A Magyarürögi úti családi házának tágas, délutáni napfényben fürdő nappalijában beszélgetünk. A kétszintes otthonát építésztechnikus feleségével maga tervezte és zömében maga építette. Eredeti szakmáját - kőműves - évtizedek múltán kamatoztatta, s a Moszkvában szerzett építőanyag- és szerkezettechnológus mérnöki diplomájának is nagy hasznát vette az építkezésen. A ház kívül-belül igényes munkára vall. Az előszoba falait szarvas- és őztrófeák, vaddisznóbőr, kitömött róka és vadkacsa díszíti. — Tudja — mondja elmerengve - apám vadőrködött a felszabadulás előtt, és amikor csak tehette, magával vitt. Én csak tizenöt éve vadászom . . . A szakmám után ez a második nagy szenvedélyem. Hatvanéves. Dús sötét hajóban néhány ősz hajszál csillan. Arcán a frissen kihevert influenza élesebbé tette a ráncait. Építőipari minőségellenőrként épp eleget idegeskedett. Talán emiatt is lett erős dohányos. Visszakanyarodunk a gyerekkorába.- A Tisza mellett, Taktake- nézen nőttem fel. Nagyapám, apám is mezőgazdasági cseléd volt. Hatan vagyunk testvérek. Képzelheti, hogy a felszabadulás után mennyire örültek a szüleim, amikor kaptak öt hold földet és egy hold gyümölcsöst. .. Aztán vissza kellett adnunk. Se igavonó állatunk, se semmink nem volt, hogy gazdálkodhassunk . . . Mivel megvolt a négy polgárim, szerencsére felfogadott kőművestanulónak a -helyi építőmester. Diósgyőrben dolgozott a szakmájában, s dehogy is sejtette, hogy nemsokára mekkora fordulatot vesz az élete. Szakérettségire javasolták. Utána a Szovjetunióba mehetett egyetemre.- Építészmérnök hallgató szerettem volna lenni, de más szakra irányítottak, így aztán építőanyag és szerkezettechnológus mérnök lettem 1958-ban. azóta se bánom ezt a „pálya- módosítást”.- Hogyan kerültél Pécsre?- A Téglaiparinál helyezkedtem el. Amikor 1963-ban megalakult az ÉMI pécsi állomása, a következő évben átmentem oda. Ottragadtam. Az a tevékenyséq feküdt nekem, hisz azt tanultam az egyetemen. Eleinte az építőanyaggyártó ipart ellenőrizték, aztán jött a többi feladat: új építőipari termékek műszaki alkalmassági vizsgálata, új szabványok kidolgozása. Aztán az igazi szakmai megmérettetése: a Paksi Atomerőmű építkezése 1978-tól hosszú éveken át.- Ránk bízták az atomerőmű építőipari minőségbiztosítási rendszerének kidolgozását. Merőben új területen annyi kivitelező céget közös nevezőre Ihozni. - Mit mondjak? Nagyon szép, ugyanakkor óriási szakmai feladat volt. Ahogy beavat az ottani munka részleteibe, ezernyi nehézségébe és sikerébe, azt hiszem, hogy az volt élete legnagyobb szakmai erőpróbája, amit sikerrel oldott meg. De amint ismét a magánerős építkezésekre tereli a szót, rájövök, hogy ez a terület talán még az atomerőműnél is bonyolultabb -. Szélmalomharc. Jó néhány éve ismerjük egymást. Sok előadását hallgattam", sokat beszélgettünk a magánépítkezéseknél tapasztalt ordító hibákról, hiányosságokról, trehányságokról, szakmai hozzá nem értésről. Mindig ügyelt arra, hogy a hibák elemzésekor ne sértsen meg senkit, hogy azokból tanulni, okulni lehessen. Voltam velük ellenőrző körúton is. Nemegyszer elképesztő dolgokat tapasztaltunk. 1986-87-ben az általuk ellenőrzött magánépítkezések majd egyötödét a helyszínen le kellett állítaniuk, illetve újra kellett építtetniük íegy-egy részt az épületen, szerkezeti állékonysági problémák miatt. Ilyenkor még a kárvallott, a kivitelező által lényegében megkárosított építkezők is gyakorta szidták, ö türelmesen magyarázta, hogy miért kell épp az építkező érdekében „szőröznie". Legtöbbször elfogadták az érveit. Győzött a szakértelmével és nyugalmával. Nemegyszer láttam rajta, hogy a külső nyugalma ellenre, belül majd szétrobban a méregtől: hogyan lehet az egyébként is kiszolgáltatott imogónépítkezőt így rászedni és kontár kivitelezéssel így megkárosítani, amikor amúgy is emberfeletti erőfeszítést kíván az otthonteremtés! — Mi élteti a kontárságot? — Sok minden. — A magánkisipar és a házilagos kivite- zés nem tart lépést az új építési anyagokkal, szerkezetekkel, technológiákkal, szabványelőírásokkal. A szakmunkás- képzés színvonala sem megfejelő. A rendszeres szakmai utóképzés is többnyire hiányzik. A szakmai igénytelenség és a meg nem fizetettség, sajnos, nemcsak az építőipar jellemzője. Épp elég selejttel ta. lálkoztam az utóbbi években igazságügyi építésügyi szakértőként is. Jó lenne már végre elhinni: csak a minőség fizetődik ki hosszú távon. A szakkcikkeivel is a minőséget szorgalmazta. Az É'MI- nél alapos szakmai felkészültségű, rutinos kollektívát alakított ki és hagyott hátra volt helyettesének. Utána Nagy Sándor viszi tovább az ügyeket.- Hogyan tovább? — kérdem tőle búcsúzóként. Nevetve visszakérdez:- El tud engem képzelni itt. hon tébláboló nyugdíjasként? Ameddig igénylik, végzem tovább az igazságügyi építőipari szakértői munkát. S remélem, lesz más is, aki a szaktudásomra és tapasztalatomra, azaz a szaktanácsaimra kíváncsi. Murányi László üdöbeuallös (7.) Építmények hasznosításéból származó jövedelem A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény az építmények hasznosításának módját és a hasznosításból származó jövedelmeket három csoportba sorolja. Ezek: O a fizető-vendéglátó igazolással rendelkező, szálláshelyet hasznosító magánszemély jövedelme; e a nem lakás céljára szolgáló építmény bérbeadásából származó jövedelem; G a szálláshely egyéb módon bérbe-, albérletbe adásából származó jövedelem. Az 1-2. pontok alatt felsorolt jövedelmeket az adóbevallás nyomtatvány 10. sorába kell beírni a következők szerint. O Ha a fizető-vendéglátó igazolással rendelkező magánszemély a lakását, üdülőjét vagy annak egy helyiségét az idegenforgalmi szervezeten keresztül adja ki szálláshely céljára, jövedelemként az áfával csökkentett bevétel 40 százalékát, ha pedig az ugyancsak fizető-vendéglátó igazolással rendelkező ezeket az ingatlanait, illetve helyiségeit nem az idegenforgalmi szervezet útján adja ki, úgy az áfával csökkentett bevétel 60 százalékát kell az adóbevallás 10. sorának fehér színű oszlopába forintra kerekítve beírni. Építmény hasznosítása esetén az az összeg minősül bevételnek, amit a bérlőnek a számlában felszámítanak. A számla végösszegéből kizárólag a felszámított áfa vonható le, mint az állami költségvetést illető bevétel. Az idegenforgalmi szervezet részesedésével, jutalékával a bevétel nem csökkenthető, mert a költséget a törvény a bevételnél alacsonyabb jövedelemtartalommal, a bevétel 40, illetve 60 százalékában ismeri el. e A nem lakás céljára szolgáló építmények bérbeadása esetén a bevétel 70 százaléka minősül jövedelemnek. Azt, hogy az épület, épületrész lakásnak vagy nem lakás céljára szolgáló építménynek minősül-e, nem az dönti el, hogy azt milyen célra létesítették, hanem az, hogy azt milyen célra használják, hasznosítják. Itt a költségátalány 30 százalékos, tehát a bevétel 70 százalékát kell az adóbevallás nyomtatvány 10. sorának fehér színű oszlopába beírni. A 0 csoportba tartozó jövedelmeket, amikor a magán- személynek nincs fizető-vendéglátó igazolványa, amikor úgy ad bérbe vagy albérletbe lakást, üdülőt vagy szobát, nem az adóbevallás 10., hanem a 12. sorába kell a megfelelő oszlopba beírni. Ebben az esetben jövedelemnek kell tekinteni a bevétel, valamint a bevétellel felmerült, igazolt és a jogszabály által elismert költségnek a különbözetét. Ha a költségek nem haladják meg az évi 12 000 forintot, akkor igazolásukra elegendő a számla. Ha a költségek éves ösz- szege a 12 000 Ft-ot meghaladja, a költségelszámolás csak úgy vehető figyelembe, ha a magánszemély azt az adóhatóságnál előre bejelenti. Az előzetes bejelentéssel a költségek a vállalkozói adóra vonatkozó jogszabályok szerint számolhatók el. Az egyes építmények hasznosításából származó jövedelem utón a felsorolt mindhárom esetben az adott negyedévben megszerzett jövedelem 2C százalékának megfelelő összeget kell negyedévenként adóelőlegként megfizetni, kivéve, ha a kifizető az adóelőleget levonta. Az adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítése esetén az év során a kifizetők által levont vagy/és az adózó által befizetett adóelőlegek a bevallás 94. és 95. sorába írhatók be, s a befizetendő adót a már befizetett adóelőlegek levonásával lehet kiszámítani. Dr. Pozsárkó Istvánné osztályvezető, Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága 11 MUOSZ nyitott az újságírók új tömörülései előtt Az újonnan alakult lapok munkatársainak is lehetőségük van arra, hogy megalakítsák az Újságírószövetség helyi csoportjait és részt vehessenek bármely szakosztály munkájában — mondotta Simányi József, a MUOSZ szakosztályi titkárságának vezetője az MTI kérdésére válaszolva. Az említett lapok január 14-i, szombati megbeszélésén elhangzottakra utalva — miszerint e lapok szakosztályola- pítási elképzeléseit a MUOSZ nem támogatta — leszögezte: a szövetség nyitott az újságírók új tömörülései, kezdeményezései előtt. Kívánatosnak tartja a helyi csoportok megalakulását és új szakosztályok létrehozását, miként azt legutóbb a kábeltelevíziósok és mások is tették. Ami a konkrét ügyet illeti, a MUOSZ illetékeseit az említett lapok képviselői szakosztályalapítási elképzelésükkel nem keresték meg. így elutasításban sem részesülhettek. Mohácson, a Szerb utca 4. blatt összedőlt egy ház. Baloghné Tóth Erzsébet szabályos adásvételi szerződéssel vásárolta meg azzal a szándékkal, hogy két fekvőbeteg családtagjával és a két állami gondozott gyermekével többet fudjon törődni, ugyanis helyben akart cipész-javítómű helyt nyitni. A beköltözés előtt tatarozni akarta, azonban még a 'Munkák kezdetekor a ház egyharmada szabályszerűen összedőlt. A kőműves szakértelmének köszönhető, hogy személyi sérülés nem történt. Az épületben az eredeti tervek szerint a falak utólagos szigetelésére került volna sor, hogy °zok ne vízesedjenek. Ezt követően sorozatosak holtak a viták a Szerb u. 2. olatt található múzeum és a báz tulajdonosa között. Ugyan- •s a megrokkant fal párhuzamos volt a múzeum által épített téglakerítéssel, amelyek Egymástól bizonyos távolságra épültek és beton fedlappal csatlakoztak egymáshoz. Tatarozás közben összedőlt a ház A lakóépület maga a múlt század végén vagy a század elején épülhetett. Már 1965- ben a múzeum kérte az akkori tulajdonosokat, hogy az ő oldalukon lévő főfalat állítsák helyre, amit nem tettek meg. A tatarozás elmaradt. A fal egyre jobban megdőlt, olyany- nyira, hogy a védelmére felállított múzeumi kerítésfalat is elnyomta. A szakértők megállapították, hogy a fal leomlását a beszivárgó esővíz okozta. A Fogyasztók Baranya Megyei Tanácsához fordult segítségért először Baloghné. A FŐT megyei szervezetének munkatársai utánajártak, és a Múzeumi Igazgatóság ígéretet tett arra, hogy a Szerb ¡utca 4. főfalát újra felépítik az ott található bontási anyagból. Közben a károsult elment az OTP-hez is, hogy ott a házvásárlási kölcsönét telekvásárlási, a felújításit pedig lakás- építési kölcsönné alakítsák át. A Mohácsi Városi Tanács le- Ihetővé tette, hogy Baloghék továbbra is a Szabadság utcai, már leadott tanácsi lakásban maradhassanak. A történethez még hozzátartozik az is, hogy Baloghné 1982-ben két szoba összkomfortos tanácsi lakásra kapott kiutalást a Szabadság utcában férjével és nagynénjével együtt. 1986-ban hozzájuk költözött az édesanyja is, miután a saját tanácsi lakását leadta. 1987 szeptemberében Baloghné és férje a saját lakását is felajánlotta a tanácsnak. Ezt követően vásárolták |neg a Szerb utcai házat. Októberben be akartak költözni, de a tető összeomlott. A helyreállítás csak újjáépítéssel lehetséges. A tanács az építkezéshez vissza nem térítendő támogatást vagy kamatmentes kölcsönt nem tud adni, ugyanis azt csak az első lakáshoz jutók kaphatják meg, Baloghék- nak pedig volt mór. Felkerestük Baloghné Tóth Erzsébetet. Jakabos Zpltánné- val, a Fogyasztók Baranya Megyei Tanácsának elnökével először a Szerb utca 4-be mentünk. A látvány elkeserítő: a keskeny utca mindkét oldalán törmelékek, faldarabok. A telekkel szemben lévő ház falához ugyan feltették a tégla e9y részét, és a korhadt gerendákat is egymásra rakták, de a telken nagy a rendetlen- seg, ahogy a falakat ledöntöt. Iték, minden úgy maradt. — Egy sor élére állított tég- )la volt a két oldalfal, ezek egy új tetőt nem bírnának el - állapítja meg Jakabos Zoltánná a romhalmaz láttán. — Üay néz ki, hogy az épületnek csak egy része volt vályog, a többi téglából épült. Mégis minden deszka korhadt. Ezt a házat valóban csak újra lehet építeni, a felújításnak nincs értelme. Nem értem, hogy miért tesznek rendet, hiszen úay könnyebb lenne az építkezést is elkezdeni. Már nyáron megegyeztünk, hogy a múzeum udvaráról kihordják az ajándékba kapott téglát, ezt sem tették meg . .. A következő útunk a műhelybe vezet. A piactól nincs ¡messze. A kapualjban és az udvarban is rendetlenség. A falon egy tízfilléres rajzlapon a felirat: „A cipész műhely hátul az udvarban”. Ketten dolgoznak, a földön és a polcokon össze-vissza hevernek a csizmák és a cipők. Baloghné örül a látogatásunknak:- Az élettársam szülei vették ezt a házat. Az egyik felében laktak, a másikat most hozzuk helyre és akkor mindannyian ideköltözünk. A fiam, az már itt lakik, mert nagyon jól kijönnek Kálmánnal, az élettársammal, egyébként a icipészműhelyben is ő a társam. Jó, hogy a ház itt van a központban, mert amióta idejöttünk, szinte nincs egy szabad pillanatunk, annyi a munkánk. A pénzre meg nagy szükségünk van, hogy ki tudjuk fizetni az adósságainkat, meg a bontás is sokba került. A tanácstól megkaptuk az engedélyt, hogy lebonthatjuk az épületet. Az OTP meg nemrég küldött egy levelet: miért bontottuk le? Jogtalanul tettük, ezért egy összegben kell kifizetnünk a házat. Bementem és megmutattam az engedélyt, újra kértem, hogy módosítsák a hitelkérelmemet. Most az összes iratot elküldték Pécsre, a megyei igazgatóságra . . . Szalai Kornélia
