Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-16 / 16. szám

1989. január 16., hétfő Dunántúlt napló 3 Szórakoztató magazin nyugdíjasoknak Oszídö Két és .félmillió nyugdíjas megjelent a nyugdíjasok el­él hazánkban. így különö- ső, önálló lapja. Az Ősz­sebben nem csodálható. idő érdekvédelmi és szóra- inkább örvendetes a hír: koztató magazin. A lap ha­vonta 32 oldalon jelenik meg, gondozza a Kossuth Könyvkiadó, főszerkesztője Cserhalmi Imre (54 éves). Az öszidő első számában sok hasznos napi tanács mellett, interjú olvasható Zenthe Ferenccel és egész oldalas cikk szól a Gyógyu­lás művészetéről is. A lap főszerkesztőjét, Cser­halmi Imrét telefonon keres­tük meg: „Magazinunk egye­lőre hetven-nyolcvanezer példányban jelenik meg. El­sődleges célunk, hogy jogi, egészségügyi és főzési ta­nácsokkal, valamint szóra­koztató írásokkal álljunk ol­vasóink rendelkezésésre . .. A Kossuth Könyvkiadó sokat tesz azért, hogy az Őszidő eljuthasson az érdekeltek­hez. A posta mellett ők is terjesztői a lapnak . . . Első pillanatra valóban magas­nak tűnik a lap ára, de gondolom, lesz több olyan vállalat, amely előfizeti nyugdíjasainak az újságot. Persze, nem feltétlenül vá­lasztható el egymástól egy, a munkáséveinek vége felé közeledő, és egy éppen nyugdíjba vonult ember gon­dolkodásmódja. Mégis úgy gondolom, hogy a „harma­dik életszakaszba" lépett em­berek megélhetési körülmé­nyei, lelkiállapotuk, család­hoz való viszonyuk, más, mint mondjuk a huszonéve­seké .. . Nem szólva arról, hogy a politikának is egyre inkább kell foglalkoznia — különösen a választási idő­szakban —, az idősebbekkel. Sakon vannak .. . Magyar- országon először indul ki­mondottan nyugdíjasoknak szóló magazin, bízom sike­rében . . . Az adózási ügyek premierje a nyárra várható Szélesedik a bírói út, de még rögös Ha per, háh hadd legyen per - a hatóság ellen is A jogállamiságnak számos kritériumát lehetne felsorolni, ám az egyik legfontosabb az, hogy az államigazgatási szer­vek határozatai elleni felleb­bezés milyen mértékben terel­hető a hatóságtól független bírósági jogorvoslati útra. Az igazságügyminiszter nem is oly túl régen jelentette be, hogy megkezdődött az új államigaz­gatási törvény kidolgozása, s ezzel összefüggésben szó van közigazgatási bíróságok felállí­tásáról is. A koncepció lénye­ge: az államigazgatási hatá­rozatok döntő többsége bíró­ság előtt megtámadható lesz. Jelenleg az arány pont fordí­tott. Az áttörést tulajdonképpen a ma legnépszerűtlenebb jog­szabályunk, a magánszemélyek jövedelemadózásáról szóló tör­vény hozta meg még 1987-ben. Ennek utolsó előtti szakasza leszögezi: „Az adót megállapí­tó, másodfokú határozat bíró­ig által felülvizsgálható és megváltoztatható. A felülvizs­gálat az adómegállapítás jog- lapjára, továbbá a megállapí­tott adó összegére abban az esetben, ha a vitatott összeg az 5000 forintot meghaladja". Korábban csak a szűkebben vett jogalap tekintetében volt lehetőség az adót megállapí­tó határozat bíróság előtti meg­támadására, az összeg tekinte­tében nem. Az új szabályozásba az értékhatár csak azért ké­jeit be, hogy a bíróságokat te- hermentesíték az apróbb ágyéktól. Hogy mennyire si­került, ez 1989. első félévében válik el, hiszen most szület­ik először ilyen adóhatároza­tok. Az államigazgatási úton im rendezhető, vitatott ügyek­ből valószínűleg csak a nyárra lesz per. A megyeszékhelyek, 'gy Baranyában a Pécsi Vá­rosi Bíróság illetékes az adó- határozatok ellen benyújtott l®resetek elbírálásában. Elvá­.> hogy igazolódik-e a mi- msztérium optimizmusa: a recs Városi Bíróság az ügy­argalmában várható megnö­vekedése miatt, mindössze egy Plusz bírói státuszt kapott. Az előbbinél lényegesen ke­vesebb nyilvánosság övezte, hogy az elmúlt év második fe­lében megnyílt a bírói út né­hány, igen jelentős, sok em­bert érintő társadalombiztosí­tási határozattal szemben is a munkaügyi bíróságok előtt. A megyei társadalombiztosítási tanács határozata ellen bíró­sághoz lehet fordulni annak megállapítására, hogy a mun­kaképesség csökkenése eléri-e a rokkantság fokát, s annak három fokozata közül, melyi­ket. Ez ez idáig orvosi szakvé­lemény kérdése volt csupán. Most a bíróság dönt a szak- véleményeket mérlegelve. Ugyancsak bírói útra terelődhet olyan viták eldöntése is, hogy miből ered meghatározóan a munkaképesség csökkenése: természetes betegség, baleset, vagy foglalkozási ártalom volt-e az okozója? Tekintve, hogy Baranyában a foglalkoztatásban meghatá­rozó a bányászat, a bírói út­nak ez az új lehetősége, már­is alaposan felduzzasztottá a Pécsi Munkaügyi Bíróság ügy­forgalmát a tavalyi év utolsó negyedében: majd 80 ilyen ke­resetet adtak be. Ebből a ne­gyedévből következtetve, az éves ügyforgalomra valószínű­síthető, hogy az egyharrfiadával emelkedik, ezen belül viszont a társadalombiztosítási ügyek megháromszorozódnak. A Pé­csi Munkaügyi Bíróság egyet­len bírói státuszt sem kapott ehhez. A nyolcvan ügy egy tizede sem jutott még el az ítéletig. Ezek egyharmadában egyébként a bíróság megvál­toztatta a társadalombiztosítási tanács határozatát.- A bírák mégcsak győzik a megnövekedett ügyforgalmat, de az orvosszakértői kapaci­tás igen szűkös - mondja dr. Gyenge András, a Pécsi Mun­kaügyi Bíróság elnöke. — Az ügyek emiatt hosszú hónapo­kig ' elhúzódnak, olykor fél éven túlra is. A pert indítók­nak viszont lejár a táppénzigé­nyük, munkába nem állnak, nehogy maguk ellen teremtse­nek bizonyítékot, rokkantsági nyugdíjuk ügye viszont függő­ben marad, tehát semmiféle ellátásban nem részesülnek. D. I. Társadalmi szervezetté alakult- Q FüggeHen Jogász Fórum fogsággal rendelkező társa­dalmi szervezetté alakult a diult év ősze óta működő ^getlen Jogász Fórum szombaton, az 'ELTE Jog- udományi Karának épületében irtott tanácskozáson, melynek csirán a résztvevők alapsza- bo',yt alkottak és elfogadták dz Alapítólevelet. Az FJF tevékenységét az 1879-ben alakult Magyar Jo­gászegylet működésének, a magyar jogélet nemes hagyo­mányainak szellemében kíván, ja folytatni - nyilvánították ki az ülésen megjelent ügyvédek, joghallgatók, egyetemi tanárok, bírók. ¡plöfe|iit»i|»re||iier Lengyel­országról Pécsett A mától péntekig látha­tó idegenforgalmi kiállí­tás, a Zakopanéi Kaspro- wy Szálló szakácsainak részvételével megrendezés­re kerülő gasztronómiai hét, és a Ki tud többet. . .? című műsoros vetélkedő is, - legalábbis képzelet­ben —, Lengyelországba repíti a pécsi Fjplatinus Szálló vendégeit. A hall­ban berendezett kiállítás díjmentesen megtekinthető, az ételkülönlegességekért azonban fizetni kell. A kedden 17 órakor kezdődő vetélkedő résztvevőit sor­solással választják ki a helyszínen az érdeklődők, és a Dunántúli Napló de­cember 24-i számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtői közül. A fődíj, egy három napra szóló, kétszemélyes Zako­panéi meghívás. Már sokszor volt alkalmunk megcsodálni a Bóbita Bábszín­ház produkcióiban Kós Lajos szellemes és kifejező "bábuit és a lelekes, felkészült társu­lat jó összmunkáját: a nép­szerű dzsessz- és operaparó­diákra éneklő és káncoló ál­latok néhány éve a Pécsi Nyári Színház műsorában arat­tak sikert — majd hosszú elő­adássorozatot értek meg Pé­csett és vidéken. A mostani Séta az állatkert­ben című „zenés show-mű- sor” ezt az ötletet használja lel ismét. Egy bohóc-bűvész­narrátor, a sokoldalú Hang Gábor vezeti fel, köti össze struccok, fókák, gólyák, libák, kenguruk, hernyók és vízilo­vak vidám táncát közismert könnyű- és komolyzenei „szá­mokra" ; most Szabó Zsuzsa és Kós Lajos tervezte a bábokat. A szereplők: Dékány Ágnes, Szabó Zsuzsa, Újváry Janka, Zengő Ágnes, Sramá Gábor, Géczy-Bojtár Attila, Fekete La­jos, Tilesch Nándor, a koreog­ráfiát Újvári Janka, Hang Gá­bor, Sramó Gábor, Váradi M. István és Kós Lajos tervezte, alakította ki. G. T. Környezetvédő közösségek V. találkozója Miskolcon vasárnap befeje­ződött a környezetvédő közös­ségek V. találkozója, amelyet a KISZ KB Ifjúsági Környezet- védelmi Tanácsa szervezett. A háromnapos eszmecserén el­határozták, hogy márciusban környezetvédelmi társadalmi tömegszervezetet hoznak létre. A 70 környezetvédő közösség képviselői azért döntöttek e működési forma mellett, mert ennék a szervezetnek nemcsak jogi személy, hanem bárki tagja lelhet majd, így nagyobb mozgásteret ad a környezet, a természet védőinek. Pécsről a KISZ KB titkárának 75-ből 72 szavazat Gyurcsány Ferencnek Azt hittem, álmából éb­resztem, lett volna rá oka. Gyurcsány Ferencet, a KISZ Pécs Városi Bizott­ságának volt titkárát pén­teken a KISZ KB titkárá­nak választották, 75 sza­vazatból 72-t kapott. (Rit­ka szép arány a mji köz­életben.) Szóval sokára jött a telefonhoz, szenet hordott be éppen tegnap délután. Aktív pihenés. — Gratulálva megvá­lasztásához, mindenek­előtt, mi lesz a feladata KB-titkárként? — Irányítani fogom a KISZ törvényelőkészítésben, törvényhozásban való rész­vételét, az ifjúsági szö­vetség kapcsolatait más politikai szerveződésekkel* az esedékes országgyűlé­si és tanácsválasztási te­endőket és a KISZ re­formközösségi hálózatát. — Lesz munkája bőven. Emlékszem például, a legutóbbi tanácsválasztá­sokon „kiszavazták" a fia­talok többségét. .. — A KISZ-nek nem fel­tétlen az a célja, hogy fiatalok kerüljenek be a tanácsokba, vagy az Or­szággyűlésbe. Azt szeret­nénk, ha a KISZ választá­si programját képviselő emberek lennének ott, minél többen, életkoruktól* függetlenül. — A sokasodó alternatív szervezetekkel miként kép­zeli a kapcsolattartást?-Magánemberként bár­kivel feltétel /nélkül, bár­hol szívesen tárgyalok. A KISZ KB titkáraként első­sorban akkor vállalom a beszélgetést, ha konkrét lépésékről, pontos politi­kai alkuról, egy-egy meg­határozott kérdésben ki­alakítandó közös állás­pont lehetőségéről van szó. — Óhatatlanul elszakad Pécstől. . . — Hát, igen. Minden­esetre megjegyzem, hogy rám sohasem figyeltek volna fel országos veze­tők, ha Pécsett nincs meg a helyi politikai küzdelem lehetősége. És bár sze­rencsére ellenfelem is adódott jócskán, megeme­lem a kalapom a pécsi lehetőségek előtt. Itt meg­csinálhattam, amit akar­tam, ha verejtékes harc árán is ... - fejezte be a beszélgetést a 28 éves Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB új titkára. Bozsik L. Azt mondja, múlt héten az ötvenes évek egyik jeles ma­gyar közéleti személyisége, ta­lálkozója legelején: erről az összejövetelről a sajtó csak azt közölheti, amit én is megnéz­tem előtte. Értem én, hogy korábban esetleg fals hírek is megjelentek személyéről egyes lapokban. Értem, hogy könyvet, könyveket ír, és ezekben is'akar eredeti dol­gokat közölni. Értem, hogy feltételezi: a spontán kér- dezz-felelekben nem mindig fogalmazhat pontosan, dehát azért, ugye kedves Farkas Vladimír, a bizalom az el­sődleges, ahogy „azokban oz időkben" is hirdették. Bízzunk abban, hogy aki harmincvalahány év után megszólal, az igazat, a tőle tehető „legigazobbat" mond­ja „arról a korról”. Én le­galább is ezért mentem el a találkozóra. Bízzunk ab­ban, hogy dki háromszázad magával tanúja egy beszél­getésnek, az hitelesen kíván­ja visszaadni a történteket a jelen voltaknak és újságja százezres olvasótáborának! résztvevőinek. Nem írok konkrét tényeket, mert pon­tosan érzékeltem a jelenlé­vők hangulatából, a „műsor­vezető" tanár ügyes kérdé­seiből, hogy igencsak meg­Hátha Miért lenne érdekem a tor­zítás, és miért éppen ebben az esetben? Miért az eleve feltételezett rosszindulat, uraim? Szót fogadok Farkas Vla­dimírnak. Egyetlenegy konk­rét állítását sem írom le azok közül, amelyek a pécsi Ifjú­sági Ház-beli találkozón el­hangzottak. Pedig érdekes lenne, és nemcsak a megyei Értelmiségi Fiatalok Klubja által szervezett rendezvény oszlanak a vélemények az elhangzott és az el nem hangzott dolgokról. És nem azért nem írok a fényeiről, mert a találkozó elején erre külön felhívta a sajtó figyel­mét . .. Rövid a terjedelem és hosszú az élet. Hosszú a történelem és rövid az em­lékezet. Tudom, naponta szembe­sülök is azzal, hogy nem tu­dom kinek megírni, hogy iga­za van. Hogy nem tudom ki­vel közölni, marhaság a véleménye, beszéljük meg. Hogy nem mondhatom el: úgy érzem, meggyőz­het, de valahogy nem talá­lom nevét és címét a borí­tékon .. .* „Ne add tovább!" „Csak neked mondom." Megannyi­szor hallott mondat köznapi beszélgetéseinkben is. Az újságíró ilyenkor néha cin­kosan összekacsint, aztán el­gondolkozik: legközelebb azt is kérhetik tőle, hogy — mondjuk tekintettel a viszo­nyokra, mifenére _ azt se írja le, hogy kétszer kettő, az bizony négy . .. Titkolózunk. Hátha nem tudja meg a másik. Ha meg­tudja, hátha félreérti. Rosszul értelmezi, rosszul írja. Hátha. Bozsik László Séta az állatkertben

Next

/
Thumbnails
Contents