Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)
1989-01-16 / 16. szám
A január 9-én életbe lépett áremeléseik nyomán a Minisztertanács és annak elnöke címére számos tiltakozást, felháborodást megfogalmazó felhívást és nyilatkozatot juttattok el. A tiltakozások egy része az áremelések mértékét és körét elfogadhatatlannak minősíti, azok szélesebb körű kompenzálását, a bérek emelését követeli. A kormány tudatában van annak, hogy súlyos szociális következményekkel járó döntést hozott. A kialakult helyzetben más választása nem volt, mert a jelen súlyos társadalmi, gazdasági gondjaihoz vezető másfél évtizedes politikai és gazdaságpolitikai gyakorlat nem folytatható. A vezetés hosszú ideig a politikai stabilitás alapjának az élet- színvonal emelését, a gazdálkodó szerveknek a piaci hatásoktól történő túlzott védelmét tekintette, de elmulasztotta megtenni azokat a lépéseket, amelyek alapot teremthettek volna a gazdaság megújításához. A magyar gazdaság nemzetközi összehasonlításiban drágán termel, alacsony a termelékenység, a termelési szerkezet merev, világpiaci al’kal- maíkodósra csPk részlegesen képes, a munka szervezettsége e* a vezetés színvonala egyenetlen. Ez az egyik fő oka annak, hogy évek óta növekvő mértékű inflációval kell együtt élnü rík. A kormány megérti, hogy a szakszervezetek fellépnek a dolgozók bér- és szociális helyzetének védelme érdekéin, ugyanakkor határozottan 'elhívja a figyelmet arra, hogy ° Minisztertanács az egész társadalomért, annak jövője alakulásáért visel felelősséget. A dolgozók érdekeinek védelme áll a kormány stratégiai 9ondolkodósána!k hamlokte- '‘ében is, de nem szolgálja a dolgozók valódi érdekéit, ha a konfliktusok elkerülése céljából továbbra is elkendőzzük súlyos gondjainkat, elmulasztjuk 02 elkerülhetetlen intézkedéseket. , A kormány az egész nemzet erdőkéit azzal szolgálja, ha kialakítja az egészséges gazdasági és társadalmi fejlődés szilárd feltételeit. Erre van következetességet igénylő prog- i^io, omi a reformpolitika eceteibe illeszkedik. Az Inflá- Cl°> a szociális biztonság 9yengölése nem a reform ter- ntéke, hanem a korábbi gazdaságpolitika hibáinak és a valódi reform hiányának következménye. A kormány az or®m5lések eladozósával a növekvő egyensúlyhiányt nem va Halhatja, mert az a társa- polmi és életviszonyok hosszú I“^'g tartó, általános romlását 'dezné elő, és erősödne a di- ^mükusan fejlődő társa dalitoktól való leszakadás mérteke. A gazdaság helyzetéről és a szükségesnek tartott lépések- r° a kormány több alka'lom- mal részletesen számot adott ország közvéleményének. A ovetni kívánt gazdaságpoliti- ~°l /rónyvonafhoz az Orszóg- »yules jóváhagyását kérte, (Folytatás a 2. oldalon) A Miniszter tanács állás- foglalása Ferenc József császár és király, többször is járt Pécsett Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Közös felelősséggel a társadalom megújításáért Németh Miklós felszólalása a budapesti pártaktíván A fővárosi pártélet helyzetéről, a pártmozgalom aktuális feladatairól való közös gondolkodásra hívták össze szombaton a budapesti pártaktívát, amelyen értékelték az országos pártértekezlet óta végzett tevékenységet is. Az értekezlet munkájában részt vett Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az MSZMP Budapesti Bizottsága politikai propaganda és művelődési központjában megrendezett tanácskozáson Barabás János, a budapesti párt- bizottság titkára köszöntötte a mintegy 600 részvevőt: a fővárosi és a kerületi pártbizottságok képviselőit, a KISZ Budapesti Bizottságának tagjait, a társadalmi és tömegszervezetek azon vezetőit, akik a 'pártbizottság üléseinek is állandó meghívottjai. Elmondta: az ezentúl évente megrendezendő tanácskozás cselekvésre. tettekre kívánja serkenteni a főváros mintegy 200 ezres párttagságát, segítséget adva ahhoz, hogy a megújulási folyamatnak ki-ki a saját munkahelyén dolgozva váljon részesévé. A tanácskozáson Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára tartott vitaindítót. Az előadást követő vitában felszólalt Németh Miklós miniszterelnök. Németh Miklós felszólalásában utalt arra, hogy a budapesti kommunisták képviselői olyan időpontban tanácskoznak, amikor kiélezett társadalmi, politikai, gazdasági feszültségek közepette keresi az ország, a társadalom és benne a Magyar Szocialista Munkáspárt is a megújulás útjait. A továbbiakban kifejtette: a változások egyre gyorsuló üte- műek, és emiatt egyre gyorsabban kell reagálnunk o kihívásokra, az elodázhatatlan döntési helyzetekre, s a döntéseik nyomán keletkező különféle rekaciákra is. Sokszor az sem elég. ha programunkat, tervezett lépéseinket alaposan átgondoljuk, széles körűen megvitatjuk és egyeztetjük, mert a döntést követően a következmények újból kritikát — sokszor jogos kritikát értetlenséget válthatnak ki, s ez újalbb érvelést igényel. Példa erre a pártértekezletek állásfoglalása nyomán kibontakozó, a pluralizmussal kapcsolatos ellentmondás a véleményekben, de aktuális példa a január 9-én életbe lépett áremeléseket követő tiltakozási hullám is. Ügy vélem, hogy a kormány a közelmúltban feltárta és a közvéleménynek is bemutatta gazdaságunk, társadalmunk súlyos helyzetét. Ez a kormány kezelni kénytelen egy terhes örökséget, amit nem ő hozott létre, de az ország, a nép jövője iránt érzett felelősségérzetből kiindulva fel kellett vállalnia. A mai válságos helyzetet egy jó másfél évtizede követett hibás politikai és gazdaságpolitikai kurzus eredményeként örököltük. És bár sorsunk ennek a terhes örökségnek a felszámolása, nem hallgattuk el: ez nem fog menni konfliktusok, áldozatok vállalása nélkül, és nem oldható meg egyik évről a másikra. ' Fordulatot hirdettünk, és ezt követeli a társadalom is. IDe látnunk kell: a fordulat rövid távon nem ugyanazt jelenti a kormányzat és a lakosság számára! A kormány számára o fordulat, mindenekelőtt szakítást jelent a múlt hibásnak bizonyult gyakorlatával, valamint azt, hogy annak következményeit felszámolja. Ehhez pedig nem elegendőek a szavak és a nyilatkozatok I' Ehhez határozottan dönteni, cselekedni kell, szembenézve a konfliktusokkal. A fordulat ebben a tekintetben megkezdődött. A dolgozó ember számára azonban a fordulat nem ezt jelenti, hanem javulást életszínvonalában, lakáshelyzetében, szociális biztonságában. Ennek alapjait azonban még nem teremtettük meg, s ezért nem is következett be. Valójában ezért elégedetlenek, és joggal hiányolják a fordulatot az emberek. S ez mutatja leginkább, hogy még mindig nem sikerült tudatosítani, megértetni a múlt hibáinak természetét, és jelenünket, de közelebbi jövőnket is döntően befolyásoló következményei t. Tudom, a dolaozóktál nem várható el, hogy napi megél(Folytatás a 2. oldalon) Megegyezés a bécsi utótalálkozón A bécsi utótalálkozón részt vevő küldöttségek vasárnap utolsó plenáris munkaülésükön végérvényesen szentesítették több mint huszonhat hónapon át folytatott tanácskozásuk záródokumentumát és annak valamennyi mellékletét. A dokumentumban a Helsinki Záróokmány 35 aláíró állama1 — 33 európai állam, közöttük Magyarország, valamint az Egyesült Államok és Kanada — új, fontos kötelezettségeket vállal az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbfejlesztésére. Az egyik legjelentősebb melléklet a Varsói Szerződés és a NATO huszonhárom tagállama által az európai hagyományos fegyveres erőkről folytatandó tárgyalások mandátumát tartalmazza, amelyet csak szombaton parafáitok a két katonai szövetség küldöttségei, s amely nélkül a záródokumentum többi részét sem lehetett végleg elfogadottnak nyilvánítani. A vasárnapi plenáris ülésen megtörtént jóváhagyás után mór semmi sem gátolja, hogy a bécsi utótalálkozó január 17—19-én a 35 állom külügyminisztereinek értekezletével befejeződjék. Munkásőregység-gyűlések Pécsett és Baranyában A POTE aulájában rendezte szombaton délelőtt évzáró-évnyitó ünnepi egységgyűlését a pécsi Landler- Jenőről elnevezett munkósőrzószlóalj. Egységgyűlésükön részt vett dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára, Piti Zoltán, a Baranya Megyei Tanács elnöke, Nagy György vezérőrnagy, a Munkósrőség országos parancsnokának nyugalmazott első helyettese is. Krivicz Gyula, egységparancsnok beszámolójának elején megállapította: a pécsi munkásőrök becsületes helytállásukkal, áldozatvállalásukkal tovább erősbítették megbecsültségüket a város lakossága körében. Fokozták részvételüket a közrend, közbiztonság erősítésében, az ifjúság honvédelmi nevelésében. A zászlóalj kiváló szinten teljesítette kiképzési és szolgálati feladatait. Az egységgyűlésen a beszámolót követően került sor a kitüntetések, szolgálati érdemérmek átadására. A pécsi zászlóalj elnyerte a Csehszlovák Milícia törzsparancsnoka által adományozott vándorzászlót. Hatan Kiváló Parancsnok, 20-an Kiváló Munkásőr elismerésben részesültek. Harmincé*« szolgálatért kapott érdamérmat, disztárt és okinál« dr. Kosztholyi Béla, Holló János, Vardacknr László, Móricz Pál és Mngyaszai Jázsaf; disztárt és »klóval« Tokács György, Sólymos Mihály, Sárosácz Mihály, Kádár Lajos, és Szipli Jón«; 20 év« szolgálatért Kit ‘Pál Mihály, Bárdos Jóssal, Fodor János, Birá Jázsol, Los- nlk Gyula, ld. Varga Gyázá és Pol- lor Gyűlő. A Munkásőrség országos parancsnoka Emlékplakettet és Díszoklevelet adományozott a MÁV Pécsi Igazgatósága kollektívájának, amelyet az ünnepségen Fényes Józsel, vas- útigazgatá vett át. A POTE által alapított Landler Jenő Emlékplakettet 12-en, a DDGóz által alapított Disztőr elismerést 10-en vették át. A kitüntetések átadása után dr. Kottái Dénes, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első titkára üdvözölte a párttestület nevében az egység állományát, elismeréssel és köszönettel szólva áldozatos tevékenységükről. „A mi pártunk kiállta már a próbát, és mindig képes volt az élen járni. Ne várja senki, hogy előzékenyen magunk elé engedjük" — mondotta. Ugyanakkor a politikai kötélhúzás vetélkedő jellege helyett, az azonos kötélvégnél, azonos irányban kifejtett 'erőkoncentráció célszerűségét hangsúlyozta. S nemcsak az alternatív mozgalmakkal való konstruktív együttműködés tekintetében, de a párt egységének megtartása, mint legfontosabb feladat, mellett érvelve is. Végezetül a Munkásőrség létét megkérdőjelező támadásokkal kapcsolatban leszögezte: „A munkáshatalom szimbólumainak egyike a Munkósrőség. Elidegeníthetetlen része politikai intézményrendszerünknek. S nem hagyjuk kikezdeni ezt a politikai erőt!" Az egységgyűlés végén tettek esküt az új munkásőrök. (Folytatás a 2. oldalon) A leszerelő munkásörök nevében Horváth Jenő (balról) adja át fegyverét az újonnan felavatott Bátori Lászlónak, a Mecseki Szénbányák munkásőregység-gyülésén. Pécs híres, hírhedt,nevezetes vendégei (5. oldal) Szélesedik a bírói út, de még rögös (3. oldal) Ideges voltam, kilöktem az ablakon (5. oldal) Vilá g proletérj jai, egyesüljetek! Di inaimul DQDlolB XLVI. évfolyam, 16. szám 1989. január 16., hétfő Ara: 4,30 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Séta az óllatkertben címmel mutatta be tegnap új zenés show-műsorát a pécsi Bóbita Bábszínház. (Tudósítás a 3. oldalon).
