Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-02 / 2. szám

1989. január 2., hétfő

Dunántúli napló

5

A papa üzenete

Mindenütt tiszteletben tartsák a kisebbségek jogait

Tejel- is mérnek

Gina presszó Pécsett

A jókedvű, bohókós vendégek persze tudják, hogy hol von Pécsett az Istvóo-pince, vagy amint a köznép elkeresztelté: „István-akna ,.: a Kazinczy utcában. Nos, pontosan mellette: o „Gina” nevű gyönyörű kis presszó, amelynek bárpultjánál egyre több vendég tölti el egy kis iddogálás- ra, tereferére szánt idejét. Tehetik is reggel kilenctől este kilencig. Az üzlet egyik vezetője, Wéber Zoltán azt mondja, hogy ti szomszédos borozó nem jelent konkurenciát a „Ginónak", már lassan kialakul a törzsvendég-köre. A presszó családi vállalkozásként nyílt meg az ősszel, a nevet is a család egyik tagjáról, „Giná- r°l" ^— amúgy Kláriról — nevezték el, aki mellesleg gyakorlott vendéglátós, ismerhettük a Mecsekből, Nádorból, illetve később az Elefántból. Wéber Zoltán is olyan „mesterektől" tanulta a szakmát a Nádorban, mint Kis Károly, Szőke Károly, vagy a neves mes- terszakócs, Szabó Dezső.

A kínálat is szép: különféle borok — köztük Olaszrizling, Hárslevelű, villányi Merlot —, hogy csak néhányat említsek, aztán mindig hideg sör és természetesen Martini-félék, továbbá vodka, whisky vagy a vérpiros Riccadonna. vagy a fura nevű Mangoustan rum. És üdítők. És tea. És... tej! „Tejet is kérnek a vendégek?" — kérdem. „Egyszer egy vendég ivott egy pohárral. Egyébként adunk tejet kívánság szerint a presszókávéhoz." A kivilágított, csillogó italpolc alatti magnós rádió szolgáltatja a valóban szolid, kellemes zenét, ami már azért is vonzó, mert másutt bizony a felerősített élő- vagy gépzenék megőrjítik az — eredendően nyugalomra vágyó — vendégeket. A jó ízléssel ösz- szeál lított szendvicsek mellett, néhány pohár ital kíséretében szemmelláthatóan jól érzik magukat az ide tévedt pécsiek. Valamikor — évtizedekkel ezelőtt _ a „nagymenő" ital a

Tripl

esec volt. sőt még a ma már mindenki által utált császárkörte is. Az ötvenes évek „rum-korszakáról” nem is beszélve; annak idején valóságos sajtókampány indult a rum ellen — meglepő sikerrel. Ma is isznak az emberek, kár lenne tagadni. De azért — különösen 1988-ban csökkent a fogyasztás. Igaz, az árak miatt is. De azt hiszem, ezt az örvendetes csökkenést okozhatta az is, hogy az új, vagy újjá varázsolt szórakozóhelyek tisztaságának, szép berendezésének, kulturált miliőjének van valami visszatartó ereje. Főként ha — mint a „Ginának" is, jó kézbe kerül a vezetése.

R. F.

II. János Pál pápa a katolikus egyház által meghirdetett 22. Béke Világnapon a római Szent Péter Székesegyházban a diplomáciai testületnek tartott újévi szentmisén a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartását sürgette.

„A nemzetközi béke megteremtéséhez és megerősítéséhez nélkülözhetetlen, hogy mindenütt tiszteletben tartsák e kisebbségek — az egyes személyek és népcsoportok - megmásíthatatlan jogait" - szögezte le. Nem lehet béke a világban a sokfelé ma még

Igaz, hogy ma már az újév második napját Írják, dia nőm »életion, hogy szakácstanácsunk ezen a napon jelenik meg. Arra gondoltunk ugyanis, 'hogy _ ma már mindenki kellőképpen éber, s ha elsejére nem is, de másodikára mór összeszedte ereiét a lözéshez. Mi több, már az üzletek is nyitva vormpk, ha hiányozna valamelyik hozzávaló.

Csillapító újévi szakácsta- nácsért nem akárhová fordultunk: Gundelóket kérdeztük

meg, okik közismerten valamennyi parlamenti rendezvény házigazdái is. A budapesti Gundel étterem konyhafőnök- helyettese. Módos Imre is elsőként a forró leveseket említette. Nagyon jót tesz például minden levesbetét nélkül, csupán egy tojássárgájával tálalt erőleves, vagy a forró halászlé. De minthogy a legtöbb helyen újév napján nem áll rendelkezésre a halászléhez való, így Módos Imre először a kor- helyleves receptjét diktálta le.

Négy-öt személyre a kor- helyleves hozzávalói: egy nagy fej hagyma, pirospaprika, kévés erős paprika, húsz deka savanyú káposzta, fejenként egy darab virsli, só, bors, két deci tejföl. Az apróra vágott hagymát megdinszteljük, megszórjuk pirospaprikával, rátesszük az előzőleg kimosott savanyúkáposztát, fölengedjük vízzel, sózzuk, bopsozzuk, beletesszük az erőspaprikát, s fél óráig főzzük. Vékony rántást

elnyomott, nem egy esetben létükben fenyegetett kisebbségek jogainak maradéktalan tiszteletben tartása nélkül. Ez mindenütt annak az államnak a felelőssége, amelynek területén élnek. A kisebbségek iránt tanúsított bánásmód fokmérője minden országban az állampolgári érettségnek, a civilizáció fejlettségének — hangoztatta a katolikus egyházfő. összhangban azzal az üzenettel, amelyet decemberben az 1989. évi béke világnapra a hívőkhöz és a kormányokhoz intézett.

Ezt az üzenetet kifüggesztették a világ minden katolikus

készítünk, hozzáadjuk a leveshez, ha esetleg kell, kicsit utánaecetezzük. Ha fölforrt, akkor tesszük hozzá a karikára vágott virslit, a tejfölt. Még egyszer fölforral'juk az egészet, s lehet tálalni. Körülbelül két liternyi korhelylevest kapunk.

Másik ajánlata a nevében is stílszerű, korhelyeknek való részeges csirke. Ehhez két csirke, 20 deka vékony szeletekre vágott szalonna (legjobb a sliced bacon), egy tejföl, tíz deka sajt, két deci fehérbor, só szükséges. A csirkéket negyedekbe vágjuk, megmossuk, besózzuk. Egy tepsit ki- bélél'ünk szalonnáva'l, nátesz- szük a csirkedanabokat, a maradék szalonnával befedjük és meglocsolju'k a két deci borral. Alufóliával lefedjük az edényt, és középmeleg sütőben 20—30 percig sütjük. Ezután kibontjuk, s a tetején lévő szdlonnát a csirke köré rendezzük. A csirkét bekenjük a reszelt sajttal elkevert tejföllel, majd ropogósra sütjük. Köretként burgonyasalátát, vagy franciasalátát, vagy akár burgonyapürét is adhatunk.

— A recepteken kívül milyen más, újévi étkezési tanácsot tudna adni olvasóinknak?- Legelőször is azt, hogy ezen a napon ne együnk tészta- és süteményféléket, hanem gyümölcsöt egy-két kis kockasajttal. Ó, igen, és még

templomában, és az újévi szentbeszédek mindenütt e probléma alapvető fontosságát világították meg.

Az eltérő kulturális örökséget hordozó, fajuk, nyelvük, vallásuk szerint különböző kisebbségeknek eltörölhetetlen joguk van kollektív önazonosságuk, kulturális értékeik megőrzéséhez, amit tehát ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint minden egyes személy emberi méltóságát - hangoztatta még az egyházfő, aki annak a reményének adott hangot, hogy az 1989-es új esztendő a béke erősödését hozza az emberiségnek.

egy, ez mór estére vonatkozik, vacsorára lehetőleg senki ne egyen semmit. . .

Úgy éreztem, nem lenne teljes az újévi szakácstanács, ha nem kérdeznék meg a Gundel család ma élő tagjai közül valakit, hogy ő mit ajánlana szilveszterre, újévre? A 79 éves dr. Frenreisz Istvánná Gundel Katalin, mint mondta, ma már leszokott a bőséges étkezésről, egész egyszerű ételeket fogyaszt.

— De, ha nem így lenne — mondta -, akkor újévre ajánlanék egy bouillont, hideg fogast tartárral vagy tonhalat kapros mártással.- Volt valami családi hagyomány a szilveszteri és újévi menüknél?

— Általában szilveszterkor hidegtál készült, újévkor pedig malacsült. De ugyan mondja meg, hol kap ma valaki tejesmalacot?!

Gundel Imre, „A vendéglátás emlékei" c. könyv egyik szerzője is hasonlót mondott:- Az, hogy én személy szerint mint nyugdíjas most. újévkor mit fogok enni, legyen magánügy. Az, hogy az emberek mikor mit fogyasztanak, mindig a korszellem dolga. Egyébként én is a malacsültet ajánlanám, de hát attól tartok, úgyis hiába, ha egyszer nemigen lehet kapni.

Dücsö Csilla- |ff|0|áSi»ÍÍ siakacstaitdCB <; v;

I > ...................... .......

Gu

ndel ajánlata másnaposságra

Korhelyleves, részeges csirke — és semmi

Kitálalt

<i fodramaturg

*

Bihari László, az Országos Rendező Iroda fődramaturgja a Kapu című független kultu- és közéleti folyóirat aktáid számában leleplező írást ad°ít közre. Idézet az írás vé- geról. „Eredetileg párttaggyű- €sen akartam kemény szakmai

ellenvetéseimet és elítélő vé- eményemet elmondani. Nagyon sokszor, hónapokon ke- követeltem a párttitkár- °. hogy hívjon össze párttagéi y ülést. Ezt nem tette meg."

1 Qrj László ez alkalommal pZt írta, hogy az Országos endező Irodát kívülről nehéz egitélní, de még belülről sem °enyü. O most megpróbálta.

enymásolt számlákat adott pu ° sz*r,l*SIt°sé9nek, s a Kait i,010* kópiáit nyilvánosságra Ián 'orw,' p^dául két szómátvét2?080'. il,etve 29 520 ,orint 2s e et bizonyos Fruzsa Zsueddu90Zt^a aláírásával, de

a h*i len^' sem '°tta m®9

9/st, senki sem ismeri.

Miért lett öngyilkos az ŐRI igazgatója?

Az adóhivatal és a sajtó szerepe a Megkezdődött a vizsgálatSőt, Bihari László szerint ez a hölgy 1988-ban, augusztus 31- ig összesen 165 098 forintot vett át. A két és fél lapoldalas írásban a visszaélések sokféle változatára derül fény. Ezek felsorolása helyett azonban érdekesebb egy másik idézet. Mégpedig azért, mert a visszaélők manapság elég elterjedt taktikáját igazolja. Eszerint az ŐRI igazgatója „Sok bizalmas baráti kapcsolattal dicsekszik, amelyek magasabb beosztású vezetőkhöz Tűzik. Ezek az állítások nem mindig felelnek meg a valóságnak . .

Végül is Burányi László igazgató ezek után a lakásán nagy mennyiségű gyógyszert vett be és meghalt. A vizsgálat még nem fejeződött be, de az már

biztos, hogy az Állami Pénz- és Adóügyi Ellenőrzési Hivatalnak is szerepe volt az" ügy felderítésében. Az ORI-ban most sokan joggal félnek, mert valószínűleg hatalmas összegeket kell saját zsebből visszafizetni, az eddigiek szerint összesen 5 millió forintot.

A vizsgálat befejezése előtt is nyilvánvaló azonban a társadalmi háttér. Először is az, hogy az Országos Rendező Iroda a magyar szórakoztató szakmával már régóta vitatkozó, nemegyszer ellenséges viszonyban van. Ennek lényege, hogy a szórakoztató művészek szerint az ŐRI közel sem ád annyi segítséget, munkát, pénzt, mint amennyi sápot levesz. Ezt a helyzetet pedig újabban csak súlyosbította, hogy az ŐRI

leleplezésben

nem fizet adót a szórakoztató műsorai, a kereskedelmi reklámjai és az éjszakai lokálokban tartott revüműsorai után sem. Igaz, Bulányi László csak két éve került az ŐRI élére. Mégis mindezekre a bajokra rárakódott az a rossz vélemény is, ami fővárosszerte kialakult Bulányi László „leleplezhetet- íen” pénzügyeiről, s ezek valódi vagy vélt okát a vizsgálatnak most tisztázni kell.

Egy tény: a nyilvánosság nagy erő és a reformszellemű, megújuló magyar sajtóra e tekintetben is fontos feladatok várnak. Lám, a leleplezéstől való fé'elmében egy rangos országos szerv igazgatója sem mert belenézni a vizsgálók szemébe, inkább a haláléba.

Földessy D.

Lángelmék - pongyolában

Nagy emberek, gondolkodók forognak felénk a történelem forgó színpadán. Tankönyvek, szakkönyvek kifogyhatatlanul tárják elénk sokszor merész gondolataikat, néha még ma is alig érthető szatirikus paraboláikat, amelyek ismeretében talán másként értékeljük saját jelenünk valóságát.

Három vilógnagyságot vettünk elő. A francia Rous- seau-t, az osztrák Lenaut és az angol Swiftet. Mindhárman ismertek az irodalom, a filozófia legnagyobbjai között. Sokszor csodáljuk sziporkázó szellemiségüket, bölcs meglátásaikat. E sorok azonban rá akarnak világítani emberi gyengeségeikre is, mert hisz aki ember, attól semmiféle emberi nem idegen.

*

I

Jean-Jac ques Rousseau- nak (1712-1778) egy genfi órásmester fiának a születése édesanyja halálába került. Apja korán szertelenségekre nevelte: öt-hctt évesként már regényolvasásra kényszerítette. Alig tízéves, amikor apja magára hagyja, országúti csavargó lesz belőle: övé a nagyvilág mindaddig, amíg a jólelkű Warensné házába nem fogadja. És amíg a természethez való visszatérést hirdeti, ő maga a Plato- niére utcában lakik. Émile című híres pedagógiai munkájában megteremti a természetes nevelés eszméjét, saját gyermekeit viszont lelenchózba küldi. Élesen bírálja a különböző vallásokat, ugyanakkor Istenhez ír levelet, amelvet a párizsi Notre Dame főoltára alá helyezett el. E tette mór elmeállapotát illetően feltűnést keltett. „Nekem a legfurcsább, legképtelenebb, leggyerekesebb tervek és ötletek tetszenek” - írja. Valóban. Volt órás, szemfényvesztő, zenetanár, festő, rézmetsző, inas, követségi titkár. A pedagógiai, zenei, orvosi és a teológiai tudományban való jártassága is szembetűnő. Zaklatottsága, a megfeszített szellemi munka és egyre fokozódó becsvágya kedélybajjó váltott át, és ez végül is őrületbe kergette Rousseaut.

2

Nikolaus Lenau osztrák költő (1802-1850) apai ágon sziléziai porosz nemesi családból származott, édesanyja Pest város főügyészének a lánya volt. Gimnáziumi tanulmányait Sátoraljaújhelyen, majd a pesti piarista gimnáziumban végezte. A . qyermek Lenau - anyjától örökölve - erősen hajlott a miszticizmusra és a búskomorságra. Elősegítették ezt orvosi tanulmányai is. Kerner 1831- ben meglátogatta, és levelében szomorúan írja: „Lenau néha egész éjjelen át a kertben tartózkodik, és hegedűjén játszik.” Félni kezd az emberektől. Néha alaptalanul haragra lobban. Étvágytalanná válik, hihetetlen mennyiségű kávét fogyaszt, és folyton dohányzik. Úgy érzi, utaznia kell. „Nem szeretem a szoba magányát. Szükségem van a gyakori

clímaváltozásra, hogy a véremet fölfrissítsem.” Tanulmányait nem fejezve be barangolni kezd. Észak- Amerikában is járt, de „az egekig bűzlő kalmárlelkek" profitéhségétől megundorodva csalódottan tért haza. Amíg utazgatott, megjelent ' versei híres költővé avatták. Lenaun 1844-ben kitört az elmebaj, amelyet ő már 12 évvel előbb megérzett. öngyilkos akar lenni: összetör mindent, ami a keze ügyébe kerül, még kéziratait is elégeti. Újakat ír helyettük, amelyekről Schílling ezt írja: „A géniusz emelkedik mégegyszer utoljára a téboly fölé, és győzi le azt."

Rémképeit néha kellemesebbek követik: magyar királynak, diadalmas hadvezérnek képzeli magát. Midőn Platón mellszobrát látja, felkiált: „Ez az ember az, aki kitalálta azt az ostoba szerelmet.” 1850 augusztus 21-én halt meg a döblingi tébolydában. Ezek voltak utolsó szavai: „Lenau boldogtalan."

3 Nehéz körülmények között nőtt fel Jonathon " Swilt (1667—1745) angol regényíró és költő. Hét hónappal születése előtt atyja meghalt, s édesanyjának a csekély évi 20 font járadékból kellett családját eltartania, önéletrajzi töredékében iskolai rossz tanulmányi eredményét „legközelebbi rokonai gonosz bánásmódjának" tulajdonította. Egyéves korában dadája titokban hazulról ellopta, és csak három év múltán vitte vissza. Tizennégy esztendős korában a dublini Trinity-kollégiumba került,

ahol azonban a kollégiumi fegyelemmel hadilábon állott. Följegyezték róla, hogy két év alatt hetvenszer büntették meg különféle mulasztások, éjszakai kimaradások miatt. 1689- ben óthajózott Anqliába, ahol Sir William Temple, a neves politikus házában meqismerke- dett a kor közéletének, irodalmának vezető embereivel. Itt kötött életr« szóló barótsáqot Stellával (Esther Johnson), akinek később fontos szerep jutott Swift életében. •

A Temple-házban írja meg maximáit, amelyek közül néhányat idézünk:

Nem veszek Hatol nőt feleségül.

Nem leszek rosszkedvű, mogorva, gyanakvó.

Nem logom ugyanazt a történetet újra meg újra ugyanazoknak elmondani.

Nem adok túl könnyen jó- tanácsot.

És végül: „E szabályokat nem megtartás végett állítom fel, mert attól félek, hogy úgysem tartom meg őket."

Swiftet mindinkább qyötörní kezdi a szédülés, majd a süketség, amelytől élete végéig nem tudott megszabadulni. Pedig csak ezután írta meg írói géniuszának legnagyobb olkotósót, a szatirairodalom remekét, a Gulliver utazásait. E művében az uralkodó osztály óriás méretű kritikáját tárja elénk - kendőzés, kímélet nélkül: „Az, ami van: rossz, tehát gyökeresen igazságosabbat kell helyébe állítanunk." Gulliver hazája alkotmánya szerint: „A miniszter nem tartozik utólag elszámolni semmiért, és Így nyugodtan vonulhat vissza a közéletből."

Egyik legkegyetlenebb, legharagosabb írásában, a Szerény javaslatban (1729) azt követeli, hogy miután Írországban nemcsak a hivatásos koldusok, de a szegény nép sem tudja gyermekeit eltartani, ezért az ír gyermekeket a húspiacon kellene értékesíteni, hisz „az egy esztendős, jól- táplólt gyermek ízletes, laktató és egészséges eledel."

A Gulliver utazásai és a Szerény javaslat íróját sokáig embergyűlölőnek, őrültnek tartották, pedig ő a „fekete humor" sokkoló hatását használta fel arra, hogy egy-egy abszurd ötlettel fölrázzon, rádöbbentsen saját kora tarthatatlan tragikumára. „Kacaja — írja Thackeray - fülünkbe csikordul századokon át..

dr. Tóth István