Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)
1989-01-14 / 14. szám
1989. január 14., szombat Dunúntmt napló s Különvált a mezőgazdaság növényvédelmi és agrokémiai hálózata Egyik szolgáltat, a másik hatósági feladatokat lát el Új tantermekben kezdték a tanulást az elsősök a Villányi Általános Iskolában. Fotó: Proksza László Öt új tanterem - Kétnyelvű oktatás Hétfőn szavaznak a további együttműködésről A mezőgazdaság növényvédelmi és agrokémiai hálózata, január 1-jétől két szervezetre oszlott: különváltak a hatósági és a szolgáltató szerepkörök. A növényegészségügy/ és ta- tájvédelmi állomásokat költségvetési intézményként továbbra is a MÉM közvetlen felügyelete alatt, kizárólag hatósági feladatokat látnak el. Pártatlanul, gazdasági érdekektől függetlenül védik a mezőgazdasági kultúrákat és a talaj termőképességét a természeti és emberi károkozástól. A növény és talajvédelmi szolgálat, nem megyénként, hanem 14 regionális intézet láncolataként épül fel. Baranya megyében például nincs ilyen regionális intézet, a pécsi egység a kaposvári intézet kirendeltségeként kezdte m*g működését. Ezek az egyletek vállalatszerűén gazdálkodnak. Szolgáltatásaik alapvetően a növényvédelem, a talajerőgazdálkodás, a melioráció és az öntözés szakmai megalapozásához kapcsolódjak. A tervezéstől a gyakorlati munkáig, minden talaj- és növényvédelmi feladatra vállalkozhatnak. Pécsett a cserkúti központban is megtörtént a kettéválás. A Baranya Megyei Növény- egészségügy i és Talajvédelmi Állomás - létszáma 62 fő -, igazgatója dr. Reisinger Péter. Qk végzik tehát a hatósági munkát, de egy tető olatt jól megférnek a másik szervezettel, a Kaposvári Növény- és Talajvédelmi Szolgálat pécsi kirendeltségével. A létszámkeretük 22 fő. A pécsi kirendeltség vezetője Kosa Sándorné, korábban az agrokémiai rész vezetője.- A helyzetünk nem könnyű, bisz sajnos nincs saját talajlaboratóriumunk — mondja Kása Sándorné —, most meg majd versenytársak leszünk a úanitzal a piacon. Másfelől szerencsések is vagyunk, hisz a szétválás nálunk nagyon simán ment. Dr. Reisinger Péter és munkatársai minden segítséget megadtak ahhoz, hogy beindulhassunk. Az épü- !®tben is itt maradhattunk. Más kérdés, hogy az irodákért és egyéb helyiségekért éves bérletet fizetünk. A bérünket Kaposváron kapjuk. Az intézet ■rfei terve 24 millió forint árbevétel és 3 millió nyereség. Nekünk a pécsi kirendeltség- nfk ebből 8-9 milliós árbevételt kell elérnünk tisztán szolgáltatásokból. Ez nem lesz könnyű, no nem azért, mintha nem lenne mit csinálnunk, munka akad bőven, de az üzemekben ma olyan kevés a Penz, hogy egyszerűen nem tudják megfizetni a különféle szolgáltatásokat. — Milyen szolgáltatásokat tudnak már most vállalni?- Van egy gépparkunk, vannak saját technológiáink és egészen jó környezetkímélő vegyszereink. Vállaljuk ipartelepek gyommentesítését, az elgyomosodott közcélú csatornák partjainak rendbetételét olyan vegyszerrel, amely gyorsan bomlik, s nem szennyezi az élővizeket. A megyében van 600 kilométer közút, az út menti árkok tisztántartását fogjuk végezni a KPM-nek. Kaposváron most alakult egy hatfős higiéniai csoport, amely terményraktárakat gázosit, fertőtlenít. Féregirtást, csótányirtást is vállalnak. A közérdekű védekezést is mi végezzük el, az amerikai szövőlepke ellen. Nagy üzleti lehetőséget látunk a véghasznosítású akácerdők tősarj irtásában. A tölgyerdőkből kiirtjuk az akácot. Érdeklődés van az erdészetek és tsz-ek részéről egyaránt. megrendelés azonban egyelőre nincs. Elvállalnánk Pécs város parkjainak gyomtalanítását, vegyszerezését is, azonban a városnak is kevés a pénze, így a parképítősök maguk próbálják megoldani.- Másik nagy területünk a talajvédelem. Itt szerencsére van egy több évre szóló állami megrendelésünk, amely évente 2 millió bevételt hoz. Mi végezzük az új földértékeléssel kapcsolatos talajtérképezést Baranyában. Ez a munka 1997-re fejeződik be és alapját képezi majd az új földadónak és a föld árának. Az ültetvénytelepítést - szőlő-gyümölcs —, megelőző talajtani szakvéleményt is tőlünk rendelhetik meg a nagyüzemek, szakcsoportok, de az egyéni gazdák is. Adunk ki szennyvíziszap, hígtrágya, kom- monális szennyvíz elhelyezésével kapcsolatos szakvéleményeket. Tudunk vállalni állami, vagy üzemi megbízásból számítógépes adatszolgáltatást minden fontos növényről, búzáról, kukoricáról, talajvizsgálati eredményekről, műtrágya-felhasználósról, stb. Vállalunk tápanyagmérleg-készítést és az erre alapozott műtrágyázás! szaktanácsadást és gyom- irtósi szaktanácsadást is. Ebben a hálózatban az országban egyedül nekünk van olyan talajbiológiai laboratóriumunk, ahol külnféle virágföldek, gilisztahumuszok, kom- posztfélék vizsgálatát végezzük el. Amíg valaki maga használja fel, nem kötelező a vizsgálat, azonban ha árusítani kezdi, meg kell vizsgáltatnia, különben nem kapja meg a forgalmazási engedélyt. Ebben a laborban van egy olyan berendezésük, amivel egyszerre 80 liter törzsoldatot tudunk elkészíteni különböző oltóanyagokhoz, például szója- gyökérgumó oltáshoz. Felajánljuk ezt a gomba- és baktérium-törzsanyagot a tejüzemnek, a Pécsi Bőrgyárnak. Ebben a témában a cellulózé bontásban alapkutatást is végzünk, például: hogyan lehet a kukorica szármaradványt a földön baktériumokkal lebontani. Szőlőtörkölyből komposztanyagot állítunk elő. Sok a versenytársunk, csak akkor tudunk talpon maradni, ha nagyon jól dolgozunk.- Rné Gyarapodott Villány. Január első napjaiban megkezdték a tanítást óbban az öt tanteremben, amellyel bővítették az általános iskolát. A település valamennyi polgára érdekeltté tette magát az oktatónevelő munka fejlesztésében, a német nemzetiségi nyelvoktatás lehetőségeinek bővítésében azzal, hogy évente minden család nyolcszáz forinttal hozzájárult az építkezéshez. A közös öröm napjaiban időszerű a számvetés is a munkáról az együtt szerzett sikerről. Még 1982-ben csatlakozott a település az intenzívebb nemzetiségi nyelvoktatás megteremtésének programjába. A következő évben készítette el Vári Jenő, a Ba- ranyaterv tervezője a négy tantermes iskola bővítés tanulmánytervét, amely később a szertárak, szociális létesítmények ésszerű elhelyezésével még egy tantermet adott. Az 1985-ös falugyűlésen foglaltak állást a villányiak a teho, pontosabban önkéntes részvétel mellett az iskola építésében. így pályázhatott a település megyei pénzekre is és kapott a megyei tanácstól 4 500 000 forintot, míg a Ten- kesalja Afésztól 800 000, a Mezőgéptől 200 000, az Üj alkotmány Tsz-től 500 000 forintot. Villány polgárai 1 623 300 forintot adtak, míg a tanács fejlesztési pénzeiből egymillió forintot költött. A bólyi költségvetési üzem nyerte el a munkát kedvező árajánlatával és nem rajta múlt, hogy fél évet késtek az építkezéssel. Nemcsak a villányiaknak, hanem Baranya több településének is emlékezetes az 1987-es júliusi jégverés. amikor az intézmények, értékek mentésére fordítottak minden erőt, meglévő és kapott pénzeket. Ez a krónika. Mauer György tanácselnök arról is tájkozta- tott, mi mindent adhat a településnek ez a közösen megszerzett siker. Lényeges dolog, hogy a nyelvoktatás mellett valószínűleg a gyerekek nemcsak az iskolában gyakorolhatják majd a németet, hanem eredeti környezetben is. Építgetik a kapcsolataikat az NSZK-beli Eislingen—Fils várossal, amelynek polgármestere ígérte a támogatást. Félmillió forintos értékű eszközt — fénymásolót, színes televíziót, videórekordert — és könyveket kaptak a tanuláshoz. A könyvtár, valamint a létesítendő videotéka a község lakóit szintén kiszolgálja majd. Egyébként májusban foglalja szerződésbe a két település a testvérkapcsolatokat, amelyektől a találkozásokon, a barátságokon és kulturális együttműködésen kívül kölcsönös gazdasági előnyöket is remélnek. Villány a „szőlő és a bor városa", vannak tartalékai a cím előnyeinek megszerzésében az idegenforgalom és kereskedelem területén, is. Lám, írni mindent hoz a közös erőfeszítés! Bár a tényékhez az is hozzátartozik, hogy e nagy feladat mellett kevés jutott másra. Holott rendkívül jogos igény az utak-jár- dók tisztességes helyreállítása is. A tanácsnak erre most másfél millió forintja van, ha meg tudja nyerni a polgárait az újabb együttműködésre, két-két és félmillióból jóval többet teljesíthet: másfél év alatt például négyezer négyzetméter járdát lehet ebből felújítani. Ha szerényebb áldozatvállalással is, de számít a további közös munkára a további sikerekért. A villányiak hétfőn falugyűlésen szavaznak a teho további sorsáról. G. M. Növények vegyszertartalmát vizsgálják a cserkúti agrokémiai laboratóriumban Minden törvényes de... Komlón, a Fürst Sándor utca 24. számú, 14 lakásos házat megvásárolták a lakók, miután a városi tanács az értékesítést engedélyezte. A szerződéskötést követően derült ki, hogy az egyik lakó a többiek beleegyezése nélkül megvette az egyik közös helyiséget. *- Annak idején, 1978-ban Szűcs József, a Fürst Sándor 24-ből, szabályos bérleti szerződést kötött a mosókonyhára, amit a városi tanács igazgatási osztálya utalt ki neki — mondja Mell- mann László, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója.- A nemrég megtartott lakógyűlésen is éles vita alakult ki az eladott közös helyiség miatt - szólt közbe a helyettese, Vogl Péter. - Elmondták, őket nem kérdezték jneg annak idején, és most ragaszkodnak a mosókonyhához, legyen az ismét a házé. ők adhassák azt bérbe, és a bérleti díj a közös vagyont növelje. Azonban az INKÖZ is szabályosan járt el, mertSzücs- éket elővásárlási jog illeti meg, ugyanis már tíz éve bérlik a helyiséget. Az 1978-ban megkötött bérleti szerződéshez, még nem volt szükséges a lakók írásbeli hozzájárulása, ez csak 1983-tól kötelező. Az eredeti jegyzőkönyvben az szerepel, hogy a Városgazdálkodási Vállalat akkori igazgatójának szóbeli engedélye alapján, és a lakók hallgatólagos beleegyezésével, utalták ki a mosókonyhát. A házbeliek lomtárként használták, a bérlő a tüzelőjét tárolja benne. * A Fürst Sándor utca 24. számú ház környéke csendes. Thomász Jenőt keresem, aki levélben fordult szerkesztőségünkhöz. Nincs otthon, de a felesége szívesen segít.- Mi nem értjük ezt az egészet, milyen alapon vásárolhat meg valaki külön egy közös helyiséget? Mi ugyan csak egy éve lakunk itt, de a szomszédaink az első pillanattól kezdve ismerik az ügyet. A szomszéd lakásban kedves idős asszony fogad. Amikor elmondom mi járatban vagyok, Hochrein Andrásné arcát elönti az indulat.- Már évek óta megy a vita a mosókonyhán. Nem tudom, milyen úton, módon intézte el magának, hogy bérbe vegye, de úgy vélem, hogy bennünket nagyon becsapott. Most meg kellene neki a disznóvágáshoz a másik közös helyiség. Hát nem! Ügy határoztunk, hogy nem adjuk neki, vágjon a sajátjában. Pillanatokon belül rögtönzött lakógyűlés színhelye lesz a parányi konyha. Az indulatok egyre magasabbra csapnak.- Mindezt értem, de miért nem 1978-ban mentek be a tanácsra és támadták meg a határozatot? - vetem közbe. — Akkor még birtokháborítás címén lehetett volna a tanácson panaszt tenni.- Hiába kértünk tőle bármilyen papírt, soha nem mutatott meg semmit, önkényesen költözött be a közös helyiségbe — mondja Gyurka Károly.- Most meg hiába megyünk akárhova, mindenhol elutasítanak bennünket azzal, hogy jogosan vásárolta meg — szól egy másik asszony. — Most nekünk kell majd az ő költségeit is fizetni, ha használja a villanyt, meg a vizet a pincében? Nekünk szükségünk van a közös hejyiségre. A hangulat egyre dühösebb lesz. Egyben mindenki egyetért, nem kellett volna Szücséknek mindpnt a hátuk mögött csinálni. Igazat azonban ebben az ügyben csak a bíróság tehet. ír Ez az eset csak látszólag egyedi. Komlón a tanácsi lakások értékesítésénél többek között a Petőfi tér 1., 2., 3.-ban és a városi tanáccsal szemben található lakótelepen, ahol a közös helyiségekben jelenleg butikok, cukrászda működik. Itt ki lesz majd a helyiségek tulajdonosa? A Városgazdálkodási Vállalat? A lakók? Szalai Kornélia : Villány polgárainak közös sikere
