Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)

1989-01-12 / 12. szám

1989. január 12., csütörtök fiyasmjmm 5 Egységes jogszabály kellene A görcsönyi pedagógusok terménypénze A tántéstéletből főbben visszaadták A falun élő pedagógusok il­letményföldet kapnak. Ezt a területet a helyi termelőszö­vetkezet műveli meg és a ta­nárok, tanítók, óvónők ter­ményben kapják meg a ré­szüket. Görcsanyben ebben az évben néhány pedagógus nem vette át ezt az úgynevezett „kufcorioapénzt”, mert kevés­nek találta. A hozzánk érke­zett levelet a tantestületből öten írtáik aló. Az igazgatói irodában együtt ülünk most a levél egyik alá­írójával, a szakszervezeti tit­kárral, az igazgatóval és an­nak helyettesével. A légkör nyugodt. — A TESZÖV-től Is jártak már itt — mondja Gyenis La­¡osné szakszervezeti titkár. - Azt mondták, hogy a termelő- szövetkezet jogszerűen járt el. Azonban a gyerekeink térítési díjának fizetésénél a kereseti igazolásban — az illetmény­fald miatt - évi hatezer fo­rint mellékjövedelem is szere­pel. Kézhez azonban ebben az évben 1400 forintot kap­tunk, az illetményföld után adót is kell fizetnünk. — Semmilyen ügyben nem írtam eddig levelet — veszi át a szót Szabó Gézáné. tanítónő. - Az utcán többen is megál­lítottak és érdeklődtek, hogy mennyi kukoricapénzt kaptam. Nagyon rosszul esett, hogy so­kan ki is nevettek, amikor megmondtam. Szükségem lett volna nékem is a pénzre, hi­szen az adó levonása után maradt 1000 forint mindig jól ¡ön, még ha a gyerekemnek nem is tudok belőle egy pár cipőt sem venni, akkor is. Azonban elkeserítően kevésnek éreztem ezt az összeget. Ha a levelünk ellenszenvet vált ki á tsz vezetőiből és ez hátrá­nyosan érinti az iskolát, akkor azt mondom, nem kellett vol­na megírni. De egyszer végre ki kell nyitni a szánkat, állan­dóan nem hallgathatunk. — Jó volt a kapcsolat a ter­melőszövetkezet és az iskola között - mondja Heiling József igazgató. — Ahol lehetett se­gítettünk egymásnak. Ha sze­relőre volt szükség, jöttek és megjavították a vízvezetéket, villanyt. Bármiben készségesen együttműködtek velünk. Ez a terménypénz az egyetlen ütkö­zési pont. Pedig én tudom, hogy máshol az aszálykárok miatt egyáltalán nem fizettek. Nem könnyű feladat, hogy egy­szerre kell védeni a tantestü- Jet és az iskola érdekeit. Az eredeti rendelkezések szerint egy-egy pedagógusnak egy hold illetményföld a já­randósága. Azonban Gör- csönyben a meglevő földterü­let már kevés ahhoz, hogy ennek a kitételnek megfelel­jen. Az igazsághoz az is hoz­zátartozik, hogy ezt annak idején azért adták, hogy falun 'maradjanak a tanítók, taná­rok, óvónők. Ma a pedagógu­sok egy része úgy jár ki a környező városokból. Egységes jogszabályt kellene alkotni, ami az ország minden pont­ján érvényes. Dr. Gellértné dr. Kugler An­na tanácselnök mondta: - A TESZÖV indítványozta, hogy a pedagógusok részére méltá­nyossági alapon erre az évre töröljék a földadót. Ehhez azonban mindenkinek külön kérvényt kell benyújtani. Az el. számolás azonban egy polgár, jogi szerződés alapján történt. Senkinek nem volt szándéká­ban a pedagógusok presztí­zsét tovább rombolni. A görcsönyi Mecsekvölgye Termelőszövetkezet elnöke — Bognár László — az ügyről a következőket mondja:- 1980-bon a tsz volt elnö­ke - Hoffmann Antal - meg­állapodást írt alá az iskolával. Ebben a tsz vállalta, hogy megműveli a területet, betaka­rítja a termést, ezekért a szolgáltatásokért díjat számol fel, a termény árából fennma­radó pénzt pedig kifizeti. 1988 volt az aszály miatt a legrosszabb évünk. A pedagó­gusoknak ezért önköltségi áron számoltuk fel a művelési és betakarítási költségeket, vala. mint a legjobb felvásárlási ár — 440 Ft/mázsa - alapján fi­zettük ki a termény pénzt. Nincs bennünk tüske ezért a levélért, de itt több a peda­gógus, mint az illetményföld területe. Most egy új szerző­dést kötöttünk, amely alapján ezentúl holdanként 10 mázsa terménynek meqfelelő összeget fizetünk ki ,,'kukoricapénz" cí­mén. A tanácselnöknő közben be­szélt a megyei tanács pénz­ügyi és mezőgazdasági osztá­lyával, s mint megtudta, nem olyan egyszerű az adó elen­gedése, mint gondolta.- Először egy állásfoglalást készítenek róla, s csak azt kö­vetően kerülhet sor a kérdés teljesítésére, ugyanis ez így egyedi eset.- A termelőszövetkezet is ad nyilatkozatot az aszálykár­ról, amit a pedagógusok a beadványhoz csatolhatnak — fejezi be beszélgetésünket Bognár László. Sz. K. HKivia a 10*286-0« I Tv-fórum az adóról ÉI6 adás a Pécsi Körzeti Stúdióból A Magyar Televízió Pé­csi Körzeti Stúdiója élő adásban fórumot rendez a személyi jövedelemadóról 1989. január 23-ón, 20 óra­kor a ll-es programon. A műsor elsősorban gyakorla­ti tanácsokat kíván adni az adóbevallás tudnivalóiról. A nézők kérdéseire dr. Sasvári László, az APEH Baranya Megyei Igazgatóságának he­lyettes vezetője és dr. Bitó Zoltán, az Adófeíügyelőség vezetője válaszol. A mű­sorvezető: Pánics György. Az adás alatt a 10-286-os te­lefonon lehet majd kérdése­ket feltenni, de a műsor készítői már most levélben is várnak előzetes kérdése­ket. Cím: MTV Pécsi Stúdió­ja, 7621 Pécs, SöHház u. 8. „Adófórum." Segíti a vállalkozókat Az élelmiszer- törvény fél éve Fél éve lépett életbe a mó­dosított élelmiszertörvény, amely többek között a vállal­kozók élelmiszer-termelésbe való bekapcsolódását szabá­lyozza. Az elmúlt néhány hó­nap még nem jelentett érzé­kelhető változást ezen a te­Szentlöríncen Végre megszülethet a gimnázium Nem túl gyakori manapság az iskolaalapítás, különösen nem gimnáziumé. Rövidlátó oktatás- és gazdaságpolitika jegyében inkább megszüntetni kívánják a klasszikus alma matereket. Szentlőrincen - némiképp más okból — szin­tén hosszú évekig vajúdott a gimnázium ügye. Nem akármilyen iskoláról van szó ugyanis. A sok vihart megért szentlőrinci iskolakí­sérlet teljesedhet ki általa, s nyújt egyszersmind továbbtanu­lási lehetőséget a térség nyol­cadikosai számára. A pedagógus szakma s a szülők részéről gyakran érte vád az 1. sz. iskolát: „Szép­szép ez a kísérlet, de mi lesz azután? Hogyan illeszkednek be a diákok a normál tan­rendű középiskolákba?" A zökkenőmentes továbbtanulás érdekében az iskola1 maga is visszalépni kényszerült. Nyol­cadik osztályban már osztá­lyoztak, biflázni tanítottak, s igyekeztek fölvértezni a végző­söket a hagyományos tantárgyi felosztás ismeretével. Mindez már a múlté. A Ja- nus Pannonius Tudomány- egyetemmel való kölcsönös kacérkodás után, 1988. január 1-jévej_ a helyi tanácshoz ke­rült az ügy, s a Baranya Me­gyei Tanácstól kapott 21 mil­lió forintos támogatásból 1990 augusztusára nyolc tantermes gimnázium épül az iskola te­tőterének beépítésével. De már az idén elkezdődik az oktatás két első osztályban, hogy lé­pést tudjanak tartani a Sar­kadon és Kaposváron folyó, hasonló kísérletekkel. Dr- Kocsis József igazgató­val és Szentgyörgyvári Tibor kutatócsoport-vezetővel beszél­getvén, érdekes és nagyvonalú elképzelések bontakoztak ki. Az első két osztályban közös törzsanyagot tanulnak az isko­la szándékai szerint a köze­pesnél jobb képességekkel beérkező diákok. A harmadik osztálytól kezdve azok, akik egyetemi-főiskolai felvételre aspirálnak, alapos előkészítést kapnak a megfelelő tárgyak­ból. A továbbtanulásra nem vágyakozák megnövelt óra­számban tanulják majd az angol, a német, illetve a szerbhorvát nyelvet (választás szerint), hogy érettség' utón idegenforgalmi vagy más te­rületen kamatoztathassák tu­dásukat. S lesz még egy le­hetőség azok számára, akik beérik az érettségivel: fakul­tációs keretek 'között pedagó­giai asszisztensi képzést kap­nak, hogy alkalmasint iskolák­nál helyezkedhessenek el. A kísérleti jelleg nem je­lenti azt, hogy a normál isko­lákból érkezők bármi hátrányt szenvednének. Csupán annyit, hogy komplex tárgyakat tanul­nak majd, meg kell szokniuk az intenzív könyvtárhasznála­tot és azt, hogy az oktatás fő módszere nem a tanári elő­adás, hanem a kollektív anyagfeldolgozás. A jelentkezési mód es határidő megegyezik a többi középiskoláéval. Részletes in formációkkal az igazgatóság szolgálhat. H. J. rületen, bár vállalkozói olda­lon enyhültek az előírások. A paragrafusok között Schumann Róbert, a Baranya Megyei Ál­lategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Intézet igazgatóhe­lyettes főmérnöke és dr. Regős Béla megyei higiéniai szakál­latorvos segített eligazodni. A mezőgazdasági kisterme­lők továbbra is hatósági en­gedély nélkül árusíthatják a piacon a saját maguk termel­te zöldséget, gyümölcsöt, sa­vanyúságot, tojást. (Legfel­jebb a minőséget kell ellen­őriztetniük.) Az élelmiszerekkel viszont továbbra sem szabad házalni. Újdonság, hogy a szakké­pesítéshez nem kötött élelmi­szer-előállító tevékenységek gyakorlásához élelmiszer-higié­niai vizsgát kell tenni, többek között a száraztészta-, a vatta­cukor- és az ostyagyártó kis­iparosnak. Képesítéshez kö­tött ipar esetén a cukrásznak és a hentesnek mestervizsgára is szüksége van. Az iparosok­nak ezen kívül - akárcsak a vállalatoknak, áfészeknek, kft-knek stb. is — működési en­gedélyt kell kérniük az Élelmi­szer Ellenőrző Állomástól. Az új törvény már nem tilt­ja a bedolgozók alkalmazását, s úgy tűnik, inkább a végzett tevékenységhez mint monopó­liumhoz köti az élelmiszerter­melést. így akár konzerveket is gyárthat a kisiparos, ha érde­mesnek tartja és biztosítja hozzá a feltételeket. Talán jellemző, hogy az el­múlt félévben olyan ipar űzé- séhez kértek telepítési, techno­lógiai és gyártási engedélyt az állomástól, amelyhez nem kell nagyobb tőkét befektetni, pl. szikvíz és száraztészta előállí­tásához. Igaz, a gyártás enge­délyezése párhuzamosan fut, ugyanis a KERMI szintén el­lenőrzi a készterméket. Eddig rendelet, ma már tör­vény határozza meg, hogy a minőségért a termelő felel. Nemcsak a végterméket, ha­nem az egész technológiai lán­cot köteles ellenőrizni. S egy talán kevéssé ismert szabály, élelmiszert gyártani csak mi­nősített gépeken lehet. Tehát a házilag összeállított vagy Nyugatról behozott gépeket el­lenőriztetni szükséges a MÉM Élelmiszer-vizsgáló Intézeténél. Végül is milyen hatása lesz a törvénynek, hányán fogják tőkéjüket az élelmiszer-terme­lésbe és -feldolgozásba fek- teni, ma még nem jósolható meg. Erősen függ a gazdasá­gi környezettől, a vállalkozók bizalmától és az adórendszer­től is. P. E. ötven éve, egy csendes téli napon hunyt el az az ember, aki az akkori korban a leg­többet tette a város oktatás­ügyének föllendítéséért, iskola- alapításaival, pedagógiai mun­kásságával beírta a nevét a helyi oktatástörténetbe. ötven éve halt meg „Pécs Pestalozzi ja" Bolyban született 1871. július 7-én, többgyermekes, vagyo­nos, németajkú polgári csa­ládból. A szorgalmas, jóeszű, a kultúra minden ágára fogé­kony gyermek a gimnáziumi tanulmányai után a pécsi ta­nítóképzőben tanult, és ennek elvégzése után Pécs város köz­ségi népiskolájába került ta­nítónak. Neve először itt lett ismert: tanítványai rajongtak érte, olyan közvetlen módsze­rekkel tanított, hogy a gyer­mekeknek nem esett nehezük­re az anyag elsajátítása, va­lósággal élvezték, hogy annyi újat tanít meg nékik szeretett tanítójuk. „Én is úgy akarom szeretni a gyermekeket, mint Pestalozzi, sokat akarok ér­tük tenni!" - jelentette ki, dolgozószobájának falára is kitette a képét. Megalakította a Magyar Gyermektanulmányi Társaság pécsi fiókkörét, 1907- ben 10 000 rajzból álló nem­zetközi rajzkiállítást rendezett. 1912-ben, a pécsi népiskolák államosításakor előbb a Sör­ház utcai iskola igazgatója, Szieberth Róbert életútja (1871-1939) A szegények iskolaépítőjének nevezték majd az iparos tanonciskola vezetője, ezt követően pedig a pécsi állami iskolák felügyelő- igazgatója lett. Cikkeivel, ta­nulmányaival, gyakorlati mun­kájával az .új pedagógiai el­veket honosította meg. Világosan látta, hogy iskola­fejlesztő terveinek felvilágosító munkával lehet utat törni. Ezért új elképzeléseit széles körben hirdette, a népiskolai oktatás fontosságát a város elöljáróival is sikerült megér­tetnie. Megírta a város népok­tatásának történetét, ebben szögezte le: „...Akié az is­kola, azé a jövő ... Csak az az ország, az a nemzet lehet és lesz hatalmas, amelynek^ zöme, gerince, a nép is mu veit, szorgalmas, törekvő, mely­nek népkultúrája is virágzó..." Még az első világháború idején mozgalmat indított a Tanítók Háza létesítéséért, de a köréje épített iskolavárossal együtt terve nem valósulha­tott meg. Az antant-szerb megszállás után iskoláink üre­sen, kifosztva álltak. Az ő lel­kes szervezőmunkájának volt köszönhető, hogy nemsokára megindulhatott a tanítás, és a fölszerelésük is megtörtént. Még egy nagy nehézséggel kellett megbirkóznia: az egyre inkább népesedő dél-dunántú­li város iskolái olyan zsúfoltak voltak, hogy sokszor 80-an is szorongtak égy-egy tanterem­ben! Lankadatlan szorgalmú szervezőmunkával mozgósította azokat a társadalmi és gazda­sági erőket, amelyeket sikerült új iskolák építésére rávenni. Különösen a külvárosokban volt sok a tennivaló . . . Ma is csodálnivaló az a ten- niakarás, amelynek segítségé­vel fölépítette a gyárvárosi, az istenkúti, a Bártfa utcai, a Fiume utcai és a kertvárosi is­kolákat, de az ő felügyelő­igazgatói időszakában épült az Egyetem utcai is. A 8 osz­tályos népiskola és a gyenge előmenetelű tanulóknak induló kis létszámú osztályok létre­hozásával megelőzte kora ha­zai oktatásügyének gyakorla­tát. Az iskolaügyek nagyvo­nalú, értő vezetőjeként, a megértő és segítő iskolafel­ügyelőként, a tanítók éles sze­mű kiválasztójaként, a fiatal kollégák pártfogójaként szin­tén ismert volt. Elérte, hogy a város Fonyódon egy régi ce­mentgyárat megvegyen, és gyermeknyaralóvá alakíttasson át, hogy nyáron háromhetes turnusokban üdülhessenek a rászoruló gyermekek .. . „Az én rokonaim mind va­gyonos, módos emberek, de engem a vagyonszerzés nem érdekel ... a szegény embe­rek gyermekei, kik önmaguk­ban kénytelenek már kora if­júságukban mindent elkészí­teni, amit óhajtottak és akar­tak, elmésségükkel annyiszor múlják fölül a gazdag szülők gyermekeit." Ez volt az életel­ve, eszerint élt. Jó lenne, ha a város pedagógustársadalma ápolná emlékét, méltó emlék­táblát állítana annak a férfiú­nak, aki Pécs iskolaügyéért annyit tett! Dr. Vargha Dezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents