Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)
1988-12-09 / 342. szám
1988. december 9., péntek Dunántúlt napló 3 Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról) intézményrendszer reformjának következetes végrehajtása; a kiteljesedő politikai pluralizmus lehetőséget teremt a különböző érdekek intézményes kilejezésére, egyeztetésére és politikai akarattá formálására; szükséges a társadalmi tulajdon dominanciáján nyugvó többszektorú piacgazdaság megteremtése, a tulajdonformák gazdagítása; indokolt a társadalmi nyilvánosság biztosítása, amely lehetőséget teremt a közéleti tájékozódáshoz, az érdekkülönbségek és azonosságok feltárásához, a közmegegyezés létrehozásához, a társadalmi ellenőrzéshez. Javaslatok testületi döntésekre Még a vita előtt az előterjesztésekhez kapcsolódva néhány térqában testületi döntést igénylő javaslatokat tett dr. Dányi Pál, a megyei párt- bizottság első titkára. Elöljáróban megállapította, hogy helyén való volt az országos pártértekezlet és az azt követő KB-ülések állásfoglalásai alapján korszerűsíteni mindkét témában a megyei pártbizottság korábbi határozatait: „Az előterjesztések javaslatai közt nem sok új elem van: ez arra mutat, hogy a napi gyakorlatba, a gondolkodásunkba sok lényeges elem már beépült" — mondotta. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy mindkét témában minél világosabban, egyértelműbben kell meghatározni a teendőket, az eligazodást jól segítőén az elveket. „Ahhoz, hogy az ellentmondásos körülmények között is legyen tartásunk, tisztázni kell tudnunk az elveket; különhatárolni azt, ami gyakorlati életben megjelenhet kompromisz- szumként, s azt, ami már az elvek feladását jelentené." Ezt követően — az elhangzottakra példázatként - dr. Dányi Pál a testület állásfoglalását igénylő kérdést vetett fel. Elsőként azt, hogy elveinek megfelelően a párt az érvényes jogi normák keretei között érvényesíti vezető szerepét. Ugyanakkor indulatoktól fűtötten mostanában felerősödnek olyan igények, hogy a politikai felelősséget a jogi, gazdasági felelősség megállapítása előtt juttassa érvényre. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta véleményét: nem lehet a párt feladata, hogy hangulati elemektől kényszerítve átlépje a jogi normák kereteit, inkább az, hogy szorgalmazza a jogi normák változását. A kádermunka demokratizmusának növelése szükségességét kevesen vitatják, annál inkább vitatéma ennek az elvnek a gyakorlati megvalósítása. A megyei párt- bizottság végrehajtó bizottsága több mint egy éve megváltoztatta gyakorlatát: a vezető tisztségek betöltésére nem tesz személyre szólóan javaslatot a jelölőbizottságoknak. A javaslatot a jelölőbizottságok alakítják ki. Ahogy korábban már több esetben, így történik ez most is, amikor vezető tisztségviselők választására kerül sor a megyei tanácson, a pécsi és a szénbányák pártértekezletén. Az eddigi tapasztalatok alapján állást kelA megyei pártbizottság döntései: 4 A megyei pártbizottság miután megvitatta a munka- módszer, munkastílus továbbfejlesztéséről és korszerűsítéséről, a pártegység helyzetéről, erősítésének feladatairól szóló előterjesztéseket, a következő döntéseket hozta:- Az írásos előterjesztéseket előkészítő különbizottságok a pártbizottság legközelebbi ülése elé terjesszék javaslataikat a végleges szöveg elfogadására. — A pártbizottság egyetértett az eddig működő állandó munkabizottságok megszüntetésével és helyette az időszerű feladatokat kimunkáló bizottságok létrehozásában döntött. A megyei pártbizottság döntése alapján a jövőben a testület szorosabb politikai kapcsolatokat hoz létre a megye országgyűlési képviselőivel és a megyében működő nemzetiségi szövetségekkel. A testület üléseire tanácskozási jog biztosításával teszi lehetővé országgyűlési képviselők, valamint a nemzetiségi szervezetek képviselőinék részvételét. A pártbizottság döntött a munkáját segítő tanácsadó ’*• testület létrehozására. Vezetőjének M/sch/ Róbertét, a pártbizottság tagját, a Bázis Vállalat vezérigazgatóját választotta meg. A pártbizottság döntése alapján megkezdik a me- gyei pártapparátusi munka korszerűsítésére vonatkozó javaslat kidolgozását, áttekintik létszáma csökkentésének lehetőségeit, s ezt a pártbizottság ülése elé terjesztik. A^ A pártbizottság döntése alapján a testület létszámát 67-ről 71-re emelték, melyet delegálás útján kívánnak betölteni. lene foglalni arról, hogy jó ez az elv, vagy rossz, s ha jó, igényei más módszereket érvényesítése. „Személy szerint visszalépésnek tekintenék egy ilyen értékelést — mondotta, majd hozzáfűzte: — Ha a testület nem vitatja meg, a párttagság előtt sem tud következetes álláspontot képviselni, s ezt semmiképpen sem teheti meg a bizottság.” A pártegység kérdésköréről szólva dr. Dányi Pál megállapította: markánsan különböző, olykor szélsőséges nézetek jelennek meg a párt politikájával, az alapvető társadalmi kérdésekkel kapcsolatban. Várhatóan a véleményeltérések a közeljövőben nem mérséklődnek. A megyei pártbizottság tudomásul veheti ennek tényét, vagy úgy is láthatja a helyzetet, hogy a szemléleti különbségek nélkülözik a konstrukti- vitást, s az egységet bomlasz- tóan jelennek meg. Világossá kell tenni a megyei pártbizottság véleményét ezekről a kérdésekről. „A minőség igényét kell lelvetnünk még akkor is, ha ennek az az ára, hogy néhány párttag nem azonosul velünk, vagy ki is lép a pártból" - hangsúlyozta az első titkár. Ezután a megyei pártbizottság és a megyei képviselőcsoport munkájának szorosabb összekapcsolódása érdekében javasolta, hogy dr. Nagy Józsefet, a pártbizottság tagját, országgyűlési képviselőt bízza meg a testület e feladat gyakorlati szervezésével. Ugyancsak javasolta, hogy a párt bizottság üléseire ezentúl hívják meg azt az országgyűlési képviselőt, aki a napirendi témában leginkább járatos, illetőleg a témával foglalkozó parlamenti munkabizottság tagja. Indítványozta, hogy a nemzetiségi szövetségek megyei képviselői a továbbiakban legyenek állandó meghivottai a megyei pártbizottság tanácskozásainak. Dr. Dányi Pál az állandó és ad hoc bizottságok vitatott kérdéskörére is kitért. Bár jól működőknek értékelte az állandó bizottságok elmúlt évekbeli munkáját, mégis megszüntetésük mellett szólt. A feladatra orientált céltudatos munkát és a döntéselőkészités fokozottabb társadalmasítását az ad hoc bizottságokkal lehet jobban megvalósítani. Ezek az eddigieknél jzélesebb körűen építhetnek a megye szellemi bázisaira és a pártalapszerve- zetek közvetlen tapasztalataira is. Az ad hoc bizottságok és a testületi munka nyilvánosságának összefüggésében olyan javaslatot is felvetett; hogy a pártbizottság mindig jelölje meg, hogy következő ülésére milyen téma feldolgozását bízza különbizottságra, ez kapjon sajtónyilvánosságot, hogy bárki eljuttathassa az ad hoc bizottságnak a javaslatait. Végezetül dr. Dányi Pál a pártbizottság mellett működő tanácsadó testület felállításának elveiről, az apparátus szerepéről, munkamódszeréről való gondolkodás lényegi elemeiről és a megyei pártbizottság testületi megújulásának kérdéseiről szólt. Ez utóbbinál javasolta, hogy négy tővel növeljék a testület létszámát a területi képviselet javítása céljából. Vélemények az előterjesztésekről Az ezt követő, több mint háromórás vitában először többen kérdéseket intéztek az előterjesztőkhöz, majd hozzászólások következtek. Szót kértek (sorrendben): Szentirányi lózset, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első titkára; Devecseri József, az MSZMP Mohács Városi Bizottságának első titkára, Füsz Tibor, a MOM komlói gyárának igazgatója ; Kiss György, a megyei pártbizottság osztályvezetője; dr. Lehoczky Judit, a JPT'E Közgazdaságtudományi Karának docense; dr. Szirtes Gábor, a megyei pártbizottság titkára; Lovász András, a sásdi Búza- kalász Termelőszövetkezet elnökhelyettese; dr. Fodor László, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkára és Hargitainé Solymosi Beatrix, a Zsolnay Porcelángyár üzemvezetője. Igen nehéz még a vita tendenciáit is megrajzolni. Egyrészt azért, mert a hozzászólók a két, általuk is fontosnak ítélt előterjesztés rengeteg részletével foglalkoztak, másrészt azért, mert homlokegyenest ellentétes véleményeket is hallhattunk. Mégis összességében az a vélemény alakulhatott ki, hogy a felszólalók nem egymással, sókkal inkább az anyagok megállapításával vitatkoztak elsősorban. Mégis érdemes kiemelni néhány olyan témát, amelyet a szót kérők többsége érintett. Többen beszéltek arról, hogy a munkastílusról, munka- módszerről szóló előterjesztés néhány alternatívnak, választhatónak feltüntetett javaslata, változata nem igazán választási lehetőséget ad, sokkal inkább valamennyi megadott módozat egymással párhuzamosan is megvalósítható lehet. Lovász András hozzászólásában kiemelte: beszélnünk kellene arról is, hogy végül is a kommunizmust végcélként tételezzük-e, mert megítélése szerint, ahány ember, annyiféle gondolkodásmód, törekvés. További mondandójához kapcsolható dr. Szirtes Gábor egyik gondolata is. A megyei titkár - elsősorban elméleti érvekkel alátámasztva -, arról szólt, hogy őinamikus, tehát folyton változó pártegységre van szükség a jövőben, az egységet a stratégiai kérdésekben tartja fontosnak, hiszen - mint mondotta - napi kérdésekben lehetetlen ennek megvalósítása, önálló, gyors és rugalmas reagálást sürgetett viszont az általános politikai irányvonallal kapcsolatos együttgondolkodás minden kérdésében. Dr. Fodor László, a KISZ megyei első titkára felvetette: a munkastílusról szóló előterjesztésében az szerepel, hogy a pártbizottsági üléseken, egy- egy szaglásnál, kisebbségben maradók joga, hogy a KB-hoz forduljanak, vagy véleményüket a következő üléseken felvetve újratárgyalásra javasolják. Megkérdezte, a kisebbségben maradók egyeztethetik-e véleményüket, van-e lehetőségük arra, hogy az idők során összefogva, más testületi tagokat is meggyőzhessenek elveikről? A vitában többen foglalkoztak azzal is, hogy a megyei pártbizottság adjon-e konkrét ajánlásokat megyei állami pozíciók betöltéséhez? A legkülönbözőbb nézeteket hallhattuk erről. Beszélt az előkészítésben részt vett munkabizottság tagja kisebbségben maradt nézetéről. Szólt erről a kérdésről Füsz Tibor is, aki szerint ne csak a vezető testületek kapjanak ebben az ügyben feladatot, konkrétan foglaljon állást minden szint és aztán A pártbizottság tudomásul vette a végrehajtó bizottság jelentését a tesület legutóbbi ülése óta végzett munkájáról. Személyi kérdések Végezetül a pártbizottság döntött személyi kérdésekben. Tudomásul vette Horváth Lajosnak, a megyei tanács elnökének nyugállományba kerülését és felmentette végrehajtó bizottsági tagsága alól. Elfogadta Tóka Jenőnek, a MÉV volt vezérigazgatójának és Dómján Károlynak, a JPTE volt tanszékvezető docensének nyugállományba kerülése után, felmentését pártbizottsági és vállaljuk a vitát. Füsz Tibor véleménye szerint jóval nagyobb hangsúlyt kellene, hogy kapjon a megyei pártbizottság munkájában az, hogy időszerű politikai kérdésekről mondjon határozott, gyors véleményt. Az egész vita összefoglalójaként- is tekinthető dr. Lehoczky Juditnak rövid hozzászólása. A JPTE docense szerint a legfontosabb kérdés annak eldöntése, hogy mit, hogyan és kinek a közreműködésével akar tenni a párt. Azaz, milyen alternatívákat, választási lehetőségeket dolgoz ki egy újonnan szerveződő struktúrában mindazokkal, akik segíthetnek azzal, hogy minél előbb javaslatot tesznek a jelenlegi helyzetből, a kivezető út irányaira. A vita végén dr. Dányi Pál javasolta, hogy a felvetett javaslatok sokfélesége, érdekessége és fontossága miatt a munkabizottságok foglalkozzanak újra a két előterjesztéssel. Dr. Jerszi István rövid összefoglalójában kitért a vitában elhangzott néhány kérdésre. Hozzátéve, minden pártbizottsági tag, aki úgy véli, hogy további tanácsai vannak, írásban juttassa el ezeket az illetékes munkabizottságoknak. végrehajtó bizottsági tisztsége alól. Elfogadta Szentirányi Józsefnek korkedvezményes nyugcfijkérelmét és felmentette pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tisztsége alól. Elfogadta Rózsahegyi István korkedvezményes nyugdíjkérelmét és felmentette pártbizottsági tisztsége és- osztályvezetői beosztása alól. Dr. Dányi Pál a testület nevében méltatta és megköszönte eddig végzett politikai és közéleti munkásságukat. Tudósítottak: Bozsik László, Dunai Imre, Mitzki Ervin. Fotó: Läufer László. A megyei pártbizottság mellett működi) új munkabizottságok A megyei tanács munkájával kapcsolatos politikai tapasztalatok értékelésére. Vezetője: dr. Jerszi István, a megyei pártbizottság titkára. A közrend és közbiztonság helyzetének politikai elemzésére. Vezetője: dr. Kása Ferenc, a pártbizottság tagja, megyei főügyész. Az alternatív szervekkel kapcsolatos politikai állásfoglalás kialakítására. Vezetője: dr. Szirtes Gábor, a pártbizottság titkára. A megyei pártbizottság nemzetközi kapcsolatainak politikai elemzésére. Vezetője: Kiss Györgyi a pártbizottság osztályvezetője. A tanácstagi és országgyűlési képviselői választásokkal kapcsolatos politikai feladatok kialakítására. Vezetője: dr. Román Lászlóné, a pártbizottság tagja, a megyei könyvtár igazgatója. A tudomány és a gyakorlat kapcsolatrendszere elemzésére. Vezetője: dr. Lehoczky Judit, a pártbizottság tagja, a JPTE docense. A politikai munkakultúra folyamatos elemzésére. Vezetője: Mitzki Ervin, a pártbizottság tagja, a Dunántúli Napló főszerkesztője. lfilagszínuronaloin Jubileumi koncert „Világszínvonalon” — állapította meg a Pécsi Nevelők Háza Komarakórusa 30 éves imuzsiká Iá sáról a jubileumi koncertet „beharangozó” írás. És ezt fényesen igazolta, bizo. nyitotta a péntek esti hangverseny a Székesegyházban. Abban a szerencsében lehetett részem, hogy szinte o kezdet kezdetétől figyelemmel kísérhettem e közösség kibontakozását, fejlődését, csúcsra •jutását. Ennek ismeretében azt tartom munkájukban most a legértékesebbnek, hogy a harmadik évtizeden túl is töretlen művészi hittel, szakmai felkészültséggel haladnak előre az egykori alapító karnagyok, Dobos László és Tillái Aurél megálmodta úton. A jubileumi koncerten mindannyian tapasztalhattuk, hogy az együttes változatlanul tud újítani. A kórushangzás kiérlelt egységén, eszményi tiszta, ságán, a különböző korok szülte művek stílushű tolmácsolásán túl — ezt megszöktök —, ezúttal azt a páratlanul nagyigényű programot éreztem döntő értékűnek, melyet a kórus Liszt-díjas karnagyéi, Tillai Aurél válogatott össze a kórusirodalom remekeiből és tanított be. Sok új, a kórus repertoárján eddig nem szerepelt mű, feldolgozás, újszerű előadásmódot igénylő alkotás ragadta magával a kórusért rajongó közönséget. A műsor első számaként Utendol 6 szólamú, a belgiumi leöweni kottatárban őrzött, ‘kiadatlan motettája még a kórus megszokott, korábban is magas színvonalú éneklését idézte fel. De már különös, érdekes élményt nyújtott a Monteverdi híres Vespró- jából való Ave maris Stella fényesen csengő (kis terccel felemelt) tolmácsolása a kettős kórussal és szólistákkal (Komáromi Alice szoprán, Fülöp Attila tenor. Mészáros Ildikó cselló, Békési Csaba gitár, dr. Kopjár Gábor orgona). Még nagyobb hatást keltett Allegri, itt először felhangzó műve, az egykor féltve őrzött, csak a Sixtusi kápolnában előadott Miserere, (amelyet Mozart emlékezetből lejegyzett). Ezúttal a különleges oxfordi változat hangzott el, a dóm különböző pontjain elhelyezkedő hármas kórussal, csodálatos, éteri magasságú gyermekszólistával. A koncert első tömbjét Lotti 8 szólamú Crucitixusa zárta, s ez alkalmat adott arra, hogy a kórus és közönség melegen ünnepelje Dobos Lászlót. Rövid intermezzóként merőben más hangzású, stílusú művek következtek, igazolva a kórustagok sokoldalúságát; a nyári Europa Cantatan szereplő amerikai kórustól tanult, nagy fortékkal, széles dallammal hatást keltő amerikai népi himnusz, valamint a világhírű King’s Singers együttes műsorából való, 6 szólamú, kedvesen játékos karácsonyi dal-feldolgozás. A kórusmuzsika múltjának felidézése mellett példamutató az együttes kapcsolata a kortárs magyar zeneszerzőkkel, így került műsorra Szokolay Sándor: Ima rontás ellen c. vegyeskari kompozíciója, melynek szövegét és zenéjét is ő írta, egyetlen éjszaka, az erdélyi falurombolás elleni tiltakozásul. Kodály gazdag kórus- terméséből a ritkán hallható Sik Sándor Te Deumára esett a választás, melyet Kodály a költő pappá szentelésének évfordulójára komponált, de a jubiláló kamarakórus is ezzel mondott a végzett munkáért 'Te Deumot. A kórussal bensőséges kapcsolatban volt Bárdos Lajos szellemét idézte a Zengd az Egekben-ülőt c. ritkán megszólaló mű, mely Szent Béda (672—735) himnuszának Babits Mihály fordította szövegére készült A koncert befejező részében öröm volt látni és hallani az egykori tagokkal kiegészült kórust, mely a Pécsi Szimfonikus Zenekar, valamint szólisták (Andor Éva, Ulbrich Andrea, Fülöp Attila, Kuncz László ének, Sz. Simonlay Mária csemballó, dr. Kopjár Gábor orgona) közreműködésével J. S. Bach Magnificatját adta elő. Éspedig az 1723-as első változatot, benne 3 karácsonyi betétdarabbal. E nagyhatású tmű, akár a koncert többi száma, alkalmat adott arra is, hogy az énekesekben felidézze a 30 év kiemelkedő eseményeit, ugyanakkor a kórus- irajangó közönség is kinyilvá- iníthatta: a Tillai Aurél vezette kamarakórus kiváló muzsikálásáért méltó az elismerésre. Dr. Nádor Tamás
