Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)
1988-12-06 / 339. szám
1988. december 6., kedd Dunámon napló 3 Befejezetten építkezések A megrendelő: a tanács ígéret: 1989-re elkészül a gyógyszertár és az orvosi rendelő A közelmúltban történt. Kertvárosban, a Csontváry ABC mögött leégett egy félig kész épület. Egy gyógyszer- tár. A becsült kórérték: 500 ezer forimt. A tűz vihart kavart. Felborzolta a március óta - ekkor állították le az építkezést - úgy, ahogy lecsillapodott kedélyeket. S most napirendre került egy ugyancsak kertvárosi, leállított építkezés, az orvosi rendelő hogyan- továbbjának a kérdése is. Miért állította le a tanács oz építkezéseket?- A számonkérés most került napirendre — mondja Szőke Éva, a Pécsi Városi Tanács tervosztályának vezetője —, bár a két befejezetlen tanácsi beruházás története, közel egy évtizedre nyúlik vissza. S azóta sok minden változott, így a tanács anyagi helyzete is, amely nem a 'legkedvezőbben alakult, tőlünk független központi intézkedések, pénzügyi megszorítások következtében. De térjünk vissza a történet kezdetére. A dokumentált történet. 1977. Ekkor készült el a Ivov- kertvárosi 2-es tömbben létesítendő gyógyszertár tervei a Dél-dunántúli Tervező Vállalatnál. a kivitelezést a VI. ötéves tervidőszakra ütemezték. Az idő ment, a kivitelezés nem indult, s a terv korszerűségi felülvizsgálat során megállapították, hogy a korábbi terveket „avultsóg” miatt selejtezni kell. Időközben változott a kép, s a Lánc utcai gyógyszertár építése került előtérbe, amelyre a tanács 3 milliós támogatóst hagyott jóvá. amit 1984-ben át is utalt a Gyógyszertári Központnak. Igenóm, de akkor fel'borzolód- tak a kedélyek, s egy tanácsülésen az egyik tanácstag sérelmezte a kertvárosi gyógyszertár építésének háttérbe szorítását, s nem fogadta el az interpellációra adott válaszokat. Ekkor született a döntés: a gyógyszertárra szükség van, - Kertvárosban csak a Krisztina téri üzemel -, az 1985 évi előkészületi munkák után, 1986-ban indulhat oz 513 négyzetméteres gyógyszertár építése, melynek költségeit 13,5 milliósra tervezték. 1987-ben fel is vonult a kivitelező, a szekszárdi Átrium Gazdasági Munkaközösség, s megkezdték az alapok ásását. Nem sokra jutottak, mert 1988 márciusában kaptak egy levelet az UNIBER-től: a gyógyszertár kivitelezését a tanács lassítani kívánja, s a befejezést 1989-re tervezzük. Ezután szerződésmódosítás következett, majd a végső döntés: a költségfedezetet a tanács 1988 évi fejlesztési terve nem biztosítja. Szőke Éva: - Tizenöt millióba került volno a gyógyszertár felépítése, s ebből 1988 márciusáig már tízmilliót tettek ki a költségek. Pénz nem volt. Mi előzőleg o 9—10-es számú kertvárosi tanácskozási központokat részletesen tájékoztattuk anyagi gondjainkról, hogy nem tudjuk folytatni az építkezést, s ekkor felajánlották, hogy a tehóból fedezik a hiányzó összeget. így született a megállapodás, hogy ha 8 millió 'forint összejön a tehóból, akkor a tanács biztosítja a további 7 millió forintot, s befejezzük az építkezést. A 9-es tanácskozási központ tartotta is az ígéretét, s 3,5 milliót biztosított volna, de a 10-es számú visszalépett, mert úgy döntöttek, a tehópénzt a nyugdíjas klubra fordítják, így ment a buza-vona 1988 márciusáig, amikor a pénz hiányában leállítottuk az építkezést. örültünk, hogy a kivitelező, az Átrium gmk nem perelt bennünket kártérítésért, hiszen évi ‘kapacitásának 40 százalékát kötötte le erre o munkára. A gmk gondoskodott az állagmegóvásról. így az alagsori lejárat lefedésétől, valamint a tetőszerkezet lángmentesítéséről. Az épület őrzését nem kértük, mert ez a díj jócskán megnövelte volno a költségeket, mint például az ugyancsak félbehagyott orvosi rendelőét is. Az orvosi rendelő dokumentált története 1979. Ekkor született a programterv a Lvov- kertvárosi kétszer két munkahelyes orvosi rendelő felépítésére, amely az akkori becslések szerint 7,5 millió forintba került volna. Az indítást időközben csúsztatták. Hét évvel. 1986-ban vonult fel a kivitelező, a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat. Azonban az 1987. évi tanácsi terv előkészítésénél kiderült, hogy nem jut pénz az orvosi rendelőre. Ezt jelezték o kivitelező felé, aki azonban vállalta, hogy saját kockázatára folytatja az építkezést, a tanács pedig majd fizet, ha lesz pénze.' Végül az orvosi rendelőt végképp kihúzták a listáról, mert úgy gondolták, hogy a rendelés ideiglenesen megoldható más célra szolgáló — eredetileg üzletnek készült - helyiségekben is. Megállapodtak a kivitelezővel, hogy kifizetik az eddig felmerült költségeket. A kamat és az őrzési díj 700 ezer forintot tett ki. Szőke Éva:- 1979—1986-ig, o kezdésig valóban hosszú idő telt el, sok változással. Az orvosi rendelőt o majdani lakótelep ellátására terveztük, átadását pedig úgy ütemeztük, hogy mikorra az utolsó lakások is felépülnek, elkészül a rendelő is. Azonban, amíg a nyolcvanas évek elején a lakásépítések ütemének gyorsítása az első helyen szerepelt, úgy később ezt az ütemet csökkenteni kellett. Nem beszélve arról, hogy időközben a tanácsi beruházások lényegesen drágábbak lettek a központi intézkedések hatására, fly módon kívánták a beruházásokat visszaszorítani. Így például az 1986-ban bevezetett AFA a tanácsi beruházások 'költségeit növeli. A lényeg, hogy az anyagi forrásaink beszűkültek. — Ami a tanácsi beruházásokat illeti, a tanács is -, mint megrendelő — szerződő lél. — Valóban, s a történtek nem javítják a partnerkapcsolatokat a kivitelezőkkel. Csak az eddigi jó viszonynak köszönhetjük, hogy nem pereltek kártérítésért bennünket. A tanulság, hogy a jövőben kevesebb beruházást indítunk. s nagyobb tartalékokat kell képezni.- A két leállított építkezés további sorsa?- Pénzt teremtünk elő a folytatásra. Akár hitelből, vagy kötvénykibocsátásból, illetve érdekeltségi bevételből, de 1989-re befejezzük mindkettőt. Marton Gy. Már lebontották az elégett tetőszerkezetet az épülő gyógyszertáron, a Hojdu Gyula utcában Egymilliárdos költséggel Megújul a Keleti Kulturáltabb utaskiszolgálás, kedvezőbb munkakörülmények a vasutasoknak Jóllehet, a Baranyából vasúton útra kelők többségének o Déli pályaudvar utazásuk végcélját jelenti, mégis akadnak olyanok is, akiket dolguk messzebbre szólít, át kell szállniuk egy másik vonatra, éppenséggel a Keleti pályaudvaron. A Keletire mostanában rá sem lehet ismerni, homlokzata kicsinosodott, miközben belül némi kényelmetlenségre kell számítani, az állomás baloldalán munkálatok folynak. Felújítják ugyanis o patinás indóházat, ami úgy indult, hogy csupán az elavult biztosító berendezéseket cserélik ki, s menet közben bővült, mára már egymilliárd forintos nagyberuházássá vált. Működik az újonnan üzembe helyezett biztosítóberendezés, továbbá az állomás jobboldali része, mint említettük, a munkálatok most a bal oldalon folynak, s a tervek szerint ezeknek ozon része, amely közvetlenül zavarja az utas- forgalmat, a jövő év közepére elkészül. Eközben átépítik a vágányhálózatot, felújítják az üzemi helyiségeket, valamint o műemlék jellegű perontetőket. Ezzel egyaránt kedvezően változnak mind a vasutasok munkakörülményei, mind pedig az utaskiszolgálás feltételei. A teljes épités a jelenlegi feltételekkel számolva 1991- ben fejeződik be, s Így — legalábbis o szakemberek számítása szerint - körülbelül fél évszázadig nem kell nagyobb rekonstrukciót végezni a Keleti pályaudvaron, M. Z. A Keleti pályaudvar megújult homlokzata a nogyórávol A pernye hasznosítására Gazdasági társaság alakult Pécsett A pernyét, ezt a széntüzelésű hőerőművekben képződő mellékterméket zagykazettákban helyezik el, így bizonyos mértékig szennyezi a környezetet: jellemző kémiai és fizikai tulajdonságai azonban alkalmassá teszik ezt az anyagot, hogy felhasználják például a cementgyártásnál, útépítésnél különféle adalékként. A Pécsi Hőerőműben évente mintegy 800 000 tonna pernye termelődik, aminek egy kis részét már tíz esztendeje hasznosítja a Pécsi Közúti Építő. Vállalat aszfaltkeverékekben, útalapokban cement helyett, töltő- és kötőanyagként. Az alkalmazásra a vállalat szakemberei technológiát dolgoztak ki, melynek szabadalmaz- tatósi eljárása folyamatban van. A Pécsi KÉV szakemberei üzleti sikert remélve a pernye felhasználásának széles körben történő elterjesztésétől, új vállalkozásba fogtak. Ebben jó társra leltek a Pécsi Hőerőmű Vállalat vezetőiben, akik készek voltak arra, hogy ezt a tulajdonképpeni hulLa- dékanyagot közösen hasznosítsák. A két cég a minap megalakította a Pécsi Pernye Gazdasági Társaságot, s elhatározták, hogy az erőmű szomszédságában egy pernyekeve- rék-gyártó telepet létesítenek. Appelsholler Józseltől, a társaság gesztori feladatát ellátó Pécsi KÉV igazgatójától tudom, hogy a telep beruházása több lépcsőben valósul meg. Első lépésként mintegy 19 millió forintért kialakítják a gyártóbázist, megépítik o hőerőműtől a telepig o pernyevezetéket, a fogadósilókot, a keverő berendezéseket és a működéshez nélkülözhetetlen infrastruktúrát, szociális létesítményeket. A tervek már készülnek, a kivitelezés várhatóan a jövő év első negyedében indul, s még 1989-ben megkezdődik a pernyés keverék gyártása. Az elképzelések szerint 1990-ben 100 000 köbméter ilyen keveréket állítanak elő, de amennyiben a piac érdeklődése ennél nagyobb lesz, többet is képesek lesznek a megrendelőknek szállítani. A társaság tervei szerint a későbbiekben nem csupán keverékeket gyártanának: gondolnak arra is, hogy különféle elemeket, például járdalapokat készítenek, s bízva abban, hogy a lakásépítés a következő évtizedben a mostaninál dinamikusabb lesz, pernyés vakolóhabarcs kimunkálásán is dolgoznak. A keverék hallatlan nagy előnye, hogy bizonyos betonminőségig jól pótolja a cementet. s az ára is roppant kedvező. A Pécsi KÉV évek óta használja ezt a keveréket, a tapasztalatok jók, így most azt szeretnék, ha Baranyában és a szomszédos megyékben is minél több cég felhasználná. A pernyés keverék iránti igényre nincs pontos felmérésük, azt azonban biztosra veszik, hogy a széles körű hasznosításra nagyok a lehetőségek - exportban is reménykednek -, s így tisztességes árbevételt, nyereséget könyvelhet el a társaság. A piaci viszonyok alakulása az elkövetkezendő években dől el, így az is, hogy mennyire lesz eredményes e vállalkozás. Az mindenképpen dicséretes, hogy olyan anyagból „csinálnak" pénzt, ami eddig csak tárolási gondokat okozott, s mely aligha nevezhető környezetbarátnak. R. N. Rendhagyó kézikönyv Segítség nyugati autó vásárlásához Egy nyugatnémet autós szaklapban igen szellemes cikk jelent meg az autókereskedőkről: Van közöttük „szakember”, „elegáns", „selyemfiú", „nagyszájú”, „panaszkodó", „bizalmas" — viszont egyetlen szempontból mind egyformák: szeretnék eladni azt a csodálatos, vadonatúj, kifogástalan állapotú autót, ami eddig a hátsó bejáratnál rozsdásodott. A vevőket nem szokták típusokra osztani, viszont ők is hasonlítanak egymáshoz: minél olcsóbbon akarják megvenni azt a kocsit, ami a vitrin mögött r.agyog. A minap a Pszichoteam gondozásában megjelent „Rendhagyó kézikönyv a nyugati autók vásárlásához" című kiadvány ahhoz nyújt segítséget, hogy a konvertibilis valutával rendelkező magyar állampolgárok külföldön történő új és használt autó vásárlásakor mire figyeljenek. S ez azért érdekes, mert január elsejétől megváltozik az utas- forgalmi és ajándék vámrendszer, bizonyos határok és feltételek mellett csökkentik a nyugaton vásárolt gépkocsik vámját. Ha ez a vámkönnyítés megvalósul, a legóvatosabb becslések szerint-is évente 30 000 személygépkocsi kerül az országba „magánimport" keretében. Dicséretes oz a gyorsaság, ahogy a Pszichoteam — tulajdonképpen a rendelet megszületése előtt — kiadta ezt a több mint 300 oldalas könyvet, melyben részletes tájékoztatást adnak az osztrák és a nyugatnémet autópiacról, a különféle nyugati autók magyarországi vásárlási lehetőségeiről — Volvo, Mozdo, BMW, Nissan ... —, a kocsik hazai szervizeléséről, az évente tizenegyszer megjelenő Eurotax- Schwacke katalógusról, ennek használatáról. Külön érdekesség, hogy közük az ADAC — az NSZK-beli autóklub — 47 pontos ismertetőjét, amely roppant hasznos javaslatokat ad használt autó vásárlásához, hogy mit nézzünk meg. mire figyeljünk. Természetesen a könyvből használtautó-árakat is megtudhatunk. Például azt, hogy 5000 OM-ért, illetve e fölött már hároméves kocsikat is vehetünk, s hogy milyen típusok közül választhatunk. A kiadvány második részében az ismertebb autómárkák egy-egy futó típusának rövid műszaki leírását, a használt gépkocsik, valamint az új autók nettó árait közük, s felsorolnak néhány ausztriai és NSZK-beli céget, ahol megvehetjük a kiválasztott személygépkocsit. Egy Fiat Unó 45ie Fire, mely 999 köbcentiméteres, 33 kW- os, s 16,2 másodperc alatt gyorsul fel 100 kilométeres sebességre, s a fogyasztása 4,6 —6,7 liter, az NSZK-ban új áron 15250 márkába kerül, Magyarországon a Konsumex 5850 dollárért árulja. A kocsi vámja jelenleg — 100 000 forint. A „Rendhagyó kézikönyv nyugati autók vásárlásához” elsősorban azo'knak ajánlható, akik rendelkeznek konvertibilis valutával, s külföldön akarnak koesit venni. De nem haszontalan olvasmány azok számára sem, akik szeretik a műszaki érdekességeket, s ilyen autókról csak álmodoznak. R. N,
