Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-04 / 337. szám

Vasárnapi szakácstanács „Nemcsak frissen jó” ebéd Az Országházban a Gundel adja az ételt Az Országgyűlés idejére a Gundel-étterem települ az Or­szágházba ellátni a képvise­lőket, de - a közhiedelem­mel ellentétben - az ellátás nem ingyenes: a képviselő is pénzért kapja a tízórait, az ebédet, a kávét. Medvetzky Antolné dr., a pécsi Műszaki Főiskola tanára, országgyűlési képviselő mondja ezt, amikor a T. Ház aasztronómiai külön­legességeiről érdeklődöm, — A bizottsági üléseken a reprezentációs keret terhére kapunk egyszerű szendvicset, üdítőt, kávét. Az ülésszak ide­jén a Gundel szolgál ki, e névből gondolható, hogy ki­vitelben, árakban egyaránt igényesek: a levesek ára 35 Ft, egy-egy második fogására 100 Ft körül van. Mivel arra kell berendezkedniük, hogy egy óra alatt három-négyszáz ember ebédelhessen, nagy vá­lasztékot nem hozhatnak: há­romféle leves, négy-ötféle hús­étel kapható. A legnépszerűbb a borjúpaprikás és a borjúláb rántva, valamint a pacal. Az­előtt szigorú szesztilalom volt, az ősz óta az ebédhez fröcs- csöt és sört lehet inni, rövid­ital nincs. — És ha hazajön a képvi­selő, aki itthon háziasszony, mii lőz? — Valami olyasmit, ami se­gít, hogy jól gazdálkodjam az idővel. Egyébként szeretjük a gyomrunkat, megadjuk a mód­ját mennyiségben is, minőség­ben is, önkritikusan mondom: nem vagyunk az egészségesen táplólkozók mintaképei. Eny­hítő körülmény: sok zöldséget, gyümölcsöt eszünk a kertből, illetve a mélyhűtőből. Én al­földi vagyok, az édesanyámtól tanultam főzni, az erősebb izeket itt, Baranyában ismer­tem meg. Már az érettségiző lányom is jól főz, előfordult, hogy meglepett valami étel­lel. ö vásárol, profi be­szerző. — Akkor kérjük egy időta­karékos ebéd receptjét! — Mulard-kacsa leves. Sze­retjük, mert nem zsíros, nem drága. Ugyanúgy csinálom, mint o hagyományos húsle­vest, de hozzáadok egy vé­kony szál pasztinókot. A nya­kat főtt húsként kapor-, gyü­mölcs-, fokhagymaszósszal kü­lön is fehet fogyasztani. Má­sodik fogás: rakott hús, vagy tepsis krumpli. A tűzálló edényt vékony szalonnával ki­béleljük, erre jön vékony ré­tegben a karikára vágott krumpli rétege, aztán vegeta — szinte mindent vegetával izesitek -, majd karikára vá­gott lila hagyma egy réteg­ben. Erre teszem a borssal, fokhagymával és vegetával előre befűszerezett tarját sze­letben, és ráöntöm a tej, tej­föl, olaj és pirospaprika ke­verékéből készült lét. Újabb réteget kezdhetek elölről, de krumplival kell befejezni, a felöntő lé a végén éppen lep­je el az ételt. A sütőben három­negyed órát lefedve, negyed órát fedő nélkül párolom. S végül: rakott puding. Legalább kétféle, de inkább háromféle legyen a puding, a több szín jól mutat, üvegedényben alul babapiskóta, majd rummal ke­vert boracklekvár, egy réteg puding, aztán megint piskóta, lekvár, amennyit a létszám kí­ván, annyi rétegben. A tetejé­re tejszínhab kívánkozik cso­koládémorzsával, apró be­főttel.- Hol van itt az időtakaré­kosság?- Az ételek egyes részei már előre elkészíthetők, ha nincs időnk egyben az egész ebédre. És mindhárom étel olyan, hogy nemcsak frissen jó, hanem másnap is. G. T. Fűrésztelep számítógéppel, képernyővel Közép-Európában az első: Baján Egyharmadával növeli a dollárbevétel Baja, az északbácskai táj városa, ismét az ország él­vonalába lép. Az ebből a városból irányított Gemenci Állami Erdő- és Vadgazda- sógban decemberben új fűrészüzem kezdi meg mű­ködését. A várostól észak­ra fekvő Érsekcsanád köz­ség déli végében épül fel, és Kelet-Közép-Európában egyedülálló, de Nyugat-Eu- rópában is csak Dániában található, svéd Södermans berendezéssel dolgoznak majd benne. — Az érsekcsanádi régi fűrészüzemünket már fel kel­lett volna újítani — mond­ja Farkas István gazdasági igazgatóhelyettes -, de újot, modernet építeni célszerűbb volt. Sajnos, ugyanis kény­telenek vagyunk egyre gyen­gébb, vékonyabb fát felhasz­nálni. A rosszabb faanyagot a régi gépekkel nem dol­gozhatjuk már fel, mert azok a két méter alatti rön­köt nem tudják méretre vágni. Most viszont, 127 millió forintért, lizingbe­számítással megvettük a svéd berendezést. Ez nem gatter, vagyis nem keret­fűrész-jellegű, hanem síkfor­gácsoló. Kétoldalról két ha­talmas tárcsa faragja le a rönk szélét, s ami marad, azt a szalagfűrész félkész termékké vágja fel. A gép alig néhány centis darabo­kat is feldolgoz. Végül is tehát, méretre szabott ke­ményfa parkettalécet gyárt­hatunk. — Exportálják? — A kecskeméti parketta- gyárral közösen dolgozzuk fel, és a Lingimpex révén exportáljuk. Jobban járunk ugyanis, ha nem félkész ter­méket adunk el. Árfolyamok­tól függően változik a ter­vezett bevételünk, de álta­lában évi 50 millió forintos, tehát körülbelül 1 millió dolláros árbevételre számí­tunk a fűrészüzem munká­jából. Eddig az egész gaz­daság évente mintegy 150 millió forintos, tehát 3 mil­lió dolláros keményvaluta be­vétellel rendelkezett, s ez most meghaladja majd a 4 milliót. Az újságírónak pedig egyik szeme sír, a másik meg nevet. Nevet, mert a fűrészüzemben nem kell töb­bé rönköt cipelni. Elsősorban a gépsor dolgozik és a mes­teremberek képernyőn figye­lik, hogy a számítógépbe táplált piaci méretigények szerint vágtók-e a parket­taléceket. Sőt, a gazdaság­nak még felesleges hőener­giája is marad, s most arra keresnek vevőt. De sír is a szeme, mert az NSZK-ban, Ausztriában, Svédországban, a miénknél is nagyobb, szebb erdőségek vannak, ott mégsem szorulnak rá, hogy kivágják, hanem tőlünk ve­szik meg és viszik el azt a kevés fát, amit a trianoni béke az országnak megha­gyott. Földessy D. Belépés csak fe^laikleges engedéllyel Örök az alagútnál Nem katona, nem rendőr: vasutos „Egy lezárt fiókról mindig azt hiszik, hogy titkokat rejte­get, még akkor is, ha üres" - mondja Sarkadi Lajos, az abaligeti I. vasútőrség pa­rancsnoka a fegyveres őrök­kel vigyázott közeli alagutak- ra célozva. Mert az alagút valóban „bezárt", oda enge­dély néfkül senki sem léphet, s tekintettel a kijáratnál, be­járatnál posztoló őrökre és kutyákra, a távoli szemlélő előtt az alagutakat némi ti­tokzatosság lengi körül. A polgári fegyveres öfség egyenruháját hordó férfiak nem katonák, nem rendőrök, hanem vasutasok — bár, mint fegyveres testületnek a rend­őrséggel is, a honvédséggel is megvannak a maga szak­mai kapcsolatai is. Sőt, a tűz­oltósággal is, hiszen a társa­dalmi tulajdon védelme és a fegyveres őrség biztositása mellett a tűzvédelem is az ö dolguk. Általában vasutasok jönnek az őrségihez, csak ka­tonaviselt, feddhetetlen életű jelentkezőt fogadnak el. pró­baidő és vizsga után. A fize­tés átlagos, de nagy előny például a vonatvezetőkhöz, kalauzokhoz képest, hogy pontosan rögzített a szolgálat ideje: már ma kiszámíthatja mindenki, jövő karácsonykor dolgozik-e vagy sem. Egyéb­ként a fegyelem katonás: pa­rancs Írja elő, mikor lehet téli és mikor nyári ruhát viselni. Az őrszobán elhangzik egy ilyen mondat is: „Parancsnok elvtárs, kérek engedélyt, hogy megkérdezhessem, a vendé­geik .kérnek-e kávét.” Kértünk, és míg vártuk, hogy Markó László, az őrvál- tótársa megérkezzen, Sarkadi Lajos parancsnokkal (vasutas rangja szaktechnikus főintéző, polgári fegyveres őrként pedig őrségparancsnok) arról beszél­gettünk, milyen nagy gondot kell fordítani „a rendre" egy vasútnál. Megtudjuk: a frank­furti pályaudvaron például 1700 alkalmazott közül 1200- an rendészeti feladatokat lát­nak el. — Miért kell őrizni az alagutat? — Az alagút fokozott bal­esetveszélyt jelent a szerel­vény számára - mondja Sar­kadi Lajos -, egy kötött pá­lyán könnyű előidézni balese­tet, akár szándékosan is. Elő­fordul, hogy állat téved a sí­nekre, de fogtunk má* el az alagút bejáratánál intézetből szökött gyerekeket is. Markó László régóta itt szolgál, a katonaság után vasutas lett, később jelentke­zett a fegyveres őrséghez. Azt szereti ebben a munkában, hogy rendszeres. A közeli Kis­hajmáson lakik, szabadidejé­ben a kiskertjében dolgozik. — Az őrnek a figyelés a feladata, ehhez pedig vasutas­szem kell - teszi hozzá az előbbiekhez. - Szeptemberben síntörést vettem észre, a múlt hónapban pedig egy szerel­vénynek nem forogtak, hanem csúsztak • a kerekei. Az ilyen „eseménynek” számit nálunk, bekerül a naplóba. De van­nak vidámabb dolgok is. Egy­szer bikákat szállított egy te­hervonat, kinyílt az ajtó és ki­pottyant néhány állat. Mi szedtük össze és kötöttük be őket egy közeli tanyába. Az­tán telefonáltunk a szerel­vény után. Lezajlott a váltás. Markó László elfoglalja helyét a fül­kében. Azelőtt fabódé védte az őrt a széltől, a hidegtől azonban nem: az öregebbek lába mind visszeres, reumás. Ma már kellemes, meleg hely a fülke, és leülni is szabad. Lásson szürkül, nemsokára bekapcsolják a reflektorokat. Vonatok jönnek-mennek, a tá­volból Cézárnak, az 50 kilós „jelző szolgálati kutyának" az ugatása hallatszik. G. T. M«t KIIIIIAJHe *«W Wolltf* Azt mondja az egyik sér­tett: oly régen látta már Csabát, s nagyon jól esett neki, hogy meglátogatta! Jól elbeszélgettek, s amikor a fiatalember pénzt kért, örömmel töltötte el, hogy se­gíthet rajta. A sértett a Csaba néven említett fiatal­embernek általános iskolai igazgatója volt. Hogy neki tudnia kellett-e volna, hogy volt tanítványa mór volt bör­tönben. éspedig csalás miatt? Neki nem. Márpedig Albert Csaba, az 1955-ben született, s korábban jó hír­névnek örülő kőműves vál­lalkozásban részes pécsi la­kos egész komoly összegek­kel maradt „sáros”. Ezeket még tisztes iparos korában vette fel - persze nem ad­ta vissza a pénzeket. Harminchétezer forintos mese fi kamat: a börtön Leülte, jól viselkedett a börtönben, büntetését har­madolták, mondhatnánk: fe­lejtsük el.,. * Némi hitetlenkedéssel for­gatom a hosszú listát: az utóbbi egy-másfél évben Al­bert Csaba huszonöt embert tudott „palira" venni. Bár - mondja a megyei rendőr­főkapitányságon az ügy ki­vizsgálásával megbízott nyo­mozónői Csaba kitűnő mo­dorú, jó fellépésű fiatalem­ber, s szerinte - amilyen fe­lelőtlenek az emberek - nem is kellett esetében hosz- szabb múltú ismeretség ah­hoz, hogy kölcsönpénzt sze­rezzenw megjelenése még csak árnyékát sem szülte a csaló gyanújónok .., A módszer — mondjuk így — primitív: mindig azért kért kölcsön, mert elromlott autó­ját kell megjavíttatni, vagy bevontatni, mert éppen nem volt nála erre pénz, szülei lakásához nincs nála kulcs. Pedig ott lakott. S ezt min­denki be is vette. Albert Csabának azonban, hogy mást ne mondjunk, kocsija sincsen. Ami azért feltűnő, mert akiket becsapott, majdnem mind régi ismerősei voltak. Akiknek se az nem tűnt fel, hogy a fiatalembernek saját otthonához nincsen kulcsa, se az, hogy még sohasem látták autójában . .. Min­denesetre Albert Csabo szempontjából a mód­szer kifejezetten hasz­nos voít, ha csak azt te­kintjük, hogy pénzhez akart jutni. Például: a múlt év októberében összesen 6400 forintot szedett össze, ez év áprilisában 6500-at, augusz­tusban 8200-at, egy hónap múlva már 9900 volt a „keresménye”. Ami azt je­lenti, hogy Albert Csaba — hűen vállalkozó múltjához - lépést tartott az inflációvaj.- Délben hozom! — mondta legtöbbször, amikor zsebre tette a pénzt. Eset­leg a következő hétfőre tet­te a visszafizetés idejét, mert — s ez igaz! — az a jó adós, oki hamar törleszti a kölcsönt. .. Egyébként az egesz úgy tulajdonképpen nem túl ko­moly: összesen nem éri el a 37 000 forintot, ráadásul hu­szonöt felé osztva. (Ettől per. sze a csalás az csalás.) Ám ha megszorozzuk a Csabák számát csak tízzel! A 250 sértett. . . Akkor már nem is a Csabák létezésén csodál­kozunk, hanem a sértette­ken! Egyébként Albert Csaba még az előző büntetése alapját képező összegek visszafizetésével is tartozik. A sértettek — az utóbbi „fu­tam" résztvevőire gondolok — szerencséjére. A. Csabá­nak nem BMW-je nem volt. Mert ahhoz igen drága az alkatrész. . . Mészáros Attila A Berzsenyi Társaság második közgyűlése Második közgyűlését tartotta szombaton Kaposvárott a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság. A több, mint nyolcszáz egyéni tagot — köztük írókat, költőket, képző- és előadóművészeket, a társa­dalomtudományok művelőit —, és számos szellemi közösséget tömörítő társaság, az elmúlt két esztendő tevékenységét összegezte. A beszámolóból kitűnt, hogy a névadó emlé­kének és irodalmi hagyatéká­nak ápolásán' túl, az öntevé­keny közösség az ország mind nagyobb területére kisugárzó szerepet vállal a mai magyar irodalom és a társművészetek népszerűsítésében, a magyar­ságtudat erősítésében. A társaság nemcsak kapos­vári székhelyén, hanem Buda­pesten, a Rátkai Klubban is havonta rendezett összejöve­teleket, irodalmi és művészeti cseleket, könyvpremiereket. vasamapi

Next

/
Thumbnails
Contents