Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-31 / 363. szám

1988. december 31., szombat Dunántúli napló 5 Sok milliós sár Mennyivel tartoznak a gondatlanok? Több felvonás, de mi okból? Óh. óesztendő vit». Sokan eladósodtunk. Sajnáltatjuk magunkat ókor­ókor, és egyszercsak kiderül: állami szerveknek is tartozunk. Lehunyjuk szemünket, ide-oda pislogunk zavarunkban, keze­sek barátságát keressük, és szilveszter vagy nem szilvesz­ter, mélyen magunkba nézünk. Amikor milliókról hallanak, tágra nyílik az emberek sze­me. Ha azt a szót halljuk, le­tiltás, elgondolkozunk. Nézzük akkor dr. Wébel Józsefnek, a megyei OTP számlakezelő fi­ókvezetőjének tájékoztátása alapján: hogy is állunk a rö­vid és középlejáratú hitelek visszafizetésével ? Felvonásonként haladunk, mint valami színdarabban! összekacsintásainkból sem mindig derül ki, tragédiáról vagy komédiáról van-e szó. Pécsett és Pécs környékén több mint négyszázmillió fo­rinttal tartoznak az emberek rövid és középtávú (tehát ma­ximum öt évig tartó) pénzek­kel. 35 ezer számlát (embert) tartanak nyilván erre az ösz- szegre. Közülük több mint ez­ren hátralékkal rendelkeznek. Többel, kevesebbel .. . És most a felvonásokról. Mi­előtt a függöny felmegy, ter­mészetesen mindenki megkap­ja kölcsönét. Fajtától függő­en, hitellevélben vagy kész­pénzben. Megegyeznek a visz- szafizetés feltételeiről, a havi részletekről. Aztán kezdődhet az előadás. Itt egy picit zavarba jövünk, hiszen, aki rendesen, időará­nyosan fizeti részleteit, annak újdonság lesz, amiről a to­vábbiakban szó esik. A követ­kezők elolvasása után legfel­jebb kérdezheti: ha különböző mértékben büntetik azokat, akik nem fizetnek rendesen, akokr én miért nem részesülök előnyben? Talán annak is el­jön majd az ideje, hogy fel­gördüljön a függöny... Ha valaki egyhavi részlettel adós, akkor az elektronikus számítógépes feldolgozás azonnal .jelez. Kimegy tehát egy felszólító levél. Ha két­havi részletről van szó, közli a hátralék - teljes összegét, másrészt — a kezest is érte­sítve —, felszólít a teljes köl­csönösszeg befizetésére. A harmadik felvonásban kö­vetkezik az illetményletiltás - ahogy a szaknyelv mondja. A megfelelő jogszabályok szerint, ha ilyet kap a nyájas érin­tett, akkor a letiltás fizetése 33 százalékát érinti, ha több ilyet is összeszedett netán, ak­kor fizetésének maximum öt­ven százalékáig terjedhet a büntetés. A dolgot nehezíti - leg­alábbis az OTP szempontjából —, hogy a felszólító leveleket, a kölcsön megkötésének ide­jén esedékes munkahelyre, lakcímre küldik. Sokat leve­leznek. Ezer ember összesen mintegy hárommillióval sáros. És mielőtt legördülne a füg­göny, van egy negyedik fel­vonás is. Ha az illetmény-le­tiltás, behajtás sem vezet eredményre, jönnek a végre­hajtók. Pécsett és Pécs kör­nyékén például több mint száz helyre látogatnak el évente, és ők nemcsak pénzt visznek... Dr. Wébel József elmondta azt is, hogy akinél bármilyen okból letiltásra kerül sor, a továbbiakban nehezebb felté­telek mellett vehet fel hitelt. Illetve, ha visszaesőnek minő­sül, meg is tagadhatják tőle a hitel felvételét. Új év következik. Gondol­juk meg, ha lehet, hogy meny­nyit bírunk! Bírunk-e annyit, amennyit szeretnénk, és ha igen, hogyan (fizetjük vissza)? Bozsik L. Én? Grósz elvtárs, figyeljen legyen szives __ Ne legyen Mester-kelt, kérem ... Te, Pali, szerinted egyetlen nő bírhatja? A vitrinben, Horváth elv­társ, gumibot a XIX. szá­zadból. Régi ismerősök: szevasz, husi! Havasi elvtárs, ugye On sem hisz a szemének? Ugye, ugye ... Fotó: Läufer László Szöveg: Bozsik László MITZKI ERVIN főszerkesztő: Szeretnék békepárti lenni, s remélni, hogy olvasóinkkal nem ingatja meg a békés együttélést, a vásárlói kapcso­latokat az új lapár! Talán végre elhihetik nekünk, hogy ezt nem mi akartuk... BODÓ LÁSZLÓ igazgató: Ma már a természettudósok előtt is alig van akadály — bármiből bármit tudnak készí­teni. Pártot sem alapítanék tehát újat egyrészt, másrészt pedig ha mégis, bajban len­nék az elnevezéssel. Ma ugyanis minden új szervező­dés legalábbis „független", „demokratikus”, „szabad”, s felismerhetetlenségig be van festve piros-febér-zöldre. (A ,nemzeti"-t tehát nem akarom megvárni.) Úgyhogy én mara­dok egyszerűen a Párt-nál. SZOMOR RÓZSA szerkesz­tőségi titkárnő: Hogy milyen pártot alapítanék . .? Fiúpártit. RÓNASZÉKI FERENCNÉ mun­katárs: Vezető-párti vagyok! Tiszta szívből! önzetlenül! Él­jenek a Górékü! (Jöhetek a béremelésért?) HARSFAI ISTVÁN főmunka­társ: Mátyás király pártot alapítanék, s ennek a pártnak a tagsága döntené el minden külső befolyástól mentesen, hogy milyen szobrot állítsanak Pécsett a néhai uralkodó ha­lálának 500. évfordulójára. KOZMA FERENC főmunka­társ: Gyerekpárti vagyok. És az MSZMP-n belül vagyok. Koalíciót szeretnék alakítani a leendő pártokkal; mert ugye lesznek. Vagy nem . . .? MÉSZÁROS ATTILA főmun­katárs: 1. Könnyű ezt a kér­dést most feltenni. Tizenöt éve... az nem semmi ... 2. Az a benyomásom, a pártta­gokat is meg lehet kérdezni: milyen pártot alapítanának? HAVASI JÁNOS munkatárs: Kebelpárti vagyok. A pártala­kítás nem foglalkoztat, meg­alakulnak maguktól, nélkü­lem is. Megkérdeztük munkatársainkat m Ki milyen párti» s ha még n párttag, mi/yen pártot alapítana? BOZSIK LÁSZLÓ rovatveze­tő-helyettes: Jaj, hát biztos azt várják, hogy teírjam: krumpli­párti vágy például sörpárti . . . De értsük meg emberek, aki krumplipárti, nem feltétlen kell hogy öldösse a rizspár­tiakat, csináljanak vegyesköre­tet. Aki sörpárti, nem feltétle­nül üdvös, ha csak legyint a borpártiakra, nyissanak együtt üveget, kóstolgassák egymásét is. Szóval nem szeretnék ott lenni, ahol a párt szakad. ÓVARI ZSUZSANNA gyakor­nok: Kérdés: Milyen párti vagy? Válasz: Szeretnétek tud­ni, mi?! PORTH ETELKA munkatárs: Állampolgárpárti. Még nem döntöttem el, hogy egy új val­lást alapítok-e, vagy megelég­szem néhány egyesülettel. Ilye­nekre gondolok, mint a szelle­mi teljesítmény megbecsülé­séért küzdő Don Quijote Klub, a „Tisztességes Haszonért" Ke­reskedelmi Kör, vagy a Jóság Gittegylet. PROKSZA LÁSZLÓ fotórovat- vezetö: A gazdasági refor­mok híve vagyok. Elhatároz­tam, hogy a szőlőmben min­den második tőke közé még egy tőkét ültetek. GÁRDONYI TAMAS rovat­vezető: Alapítanék egy pártot. Belépni, kilépni szabadon le­hetne. A tagdíj levonása után a maradékból vehetnénk ren­des ruhát, elegendő élelmet, olcsó könyvet és némi takaré­koskodás révén belátható időn belül lakást. Nem gyűlésez- nénk, nem szónokolnánk, nem hpznánk határozatokat és nem tüntetnénk. Dolgoznánk. Csak napi nyolc órát, de azt elejé­től végig. És tízmillióan len­nénk. DUNAI IMRE főmunkatárs: Magyar kommunista demokra­tapárti vagyok abban az erős reményben, hogy e meghatá­rozás egyetlen eleme sem lesz soha többé összeférhetetlen a többivel. De ha valaha is párt alapítására adnám a fejemet, csak olyan jöhet szóba, amely­nek tagjai nem azért léptek be, hogy valamibe belelépje­nek. MURÁNYI LÁSZLÓ rovatve­zető-helyettes: Született ma­gyar-pártiként a bérből és fi­zetésből élők, a többgyerme­kesek és kisnyugdíjasok több milliós táborát tömörítő Ma­gyar Szociális Pártot alapíta­nám meg. Tagjai havonta 10 —50 ezer forint szociális se­gélyt kapnának, amivel átvé­szelhetnék az inflációs szorí­tást. DUCSŐ CSILLA munkatárs: Minthogy semmilyen pártnak nem vagyok tagja", így korlát­lan lehetőségeim vannak egy újabb párt alapítására. Ezért úgy döntötem, megalapítom az ÖEP-t, azaz az örökre El­adósodottak Pártját. Fogad­junk, ennek lesz a legnagyobb tömegbázisa ... PAÚ5KA ZSOLT munkatárs: Hogy milyen párti vagyok? Party-párti, haspárti, nőpárti, szóval semmi jónak nem va­gyok elrontója. Politikával leg­utóbb kisdobos koromban fog­lalkoztam, igaz, akkor is csak fél évig lehettem rajvezető, mert az osztályfőnököm rajta­kapott, amint egy hógolyóval a gondnok sapkáját célzóm meg. KAPU LÁSZLÓ rovatvezető­helyettes: Az elmúlt évtizedek során az az egyoldalú nézet alakult ki nálunk, hogy aki párttag akar lenni, pokolra kell annak menni. Úgyanis a kihez és mihez tartozás vé­gett magunkban kellett kiala­kítanunk az ellenzéket is. Most már tudjuk, nemcsak az lehet haladó, reformer és forradal­mi, aki saját vérével keveri ki hovatartozásának színét. Mind­ezek mellett kitartok a piros szín mellett, ami nem jelenti, hogy elvetném az ártatlansá­got és demokráciát szimboli­záló fehéret. S mivel a zöld számomra nemcsak szimpátiát ébresztő szín, és a mögé so­rakozó „zöldek" humánus ter­mészetvédelme ellen sem eme­lem fel szavamat, a három színt elfogadókkal egy párt­ba is jól megférek. GALLOS ORSOLYA rovatve­zető-helyettes: A többséghez tartozom, vagyis’ pártonkívüli vagyok. Ma úgy érzem, az is maradók, akárhány párt is alakul hazánkban. Rokonszen- vem a „szellemi környezetvé­dőké", akik természetesen so­hasem fognak pártot alapíta­ni. Csak dolgozni és gondol­kodni. * BALOG NÁNDOR munka­társ: Még nem vagyok párt­tag és egyelőre új pártot sem szándékozom alapítani. Egy dologra viszont büszke vagyok: mindezt legalább komolyan veszem! FERLING JÓZSEF munka­társ: Szeretnék hinni, hogy mások véleménye szerint is PART-atlan vagyok. A PAP- nak, a Pártalapítók pártjának országos értekezletéről azon­ban szívesen tudósítanék. Van ugyanis legalább négy pár-(t) ötletem. FERENCI DEMETER mun­katárs: A kérdésről egy régi török közmondás jut eszembe: ha te is, én is, és mindnyá­jan urak vagyunk, ki fogja- a lovat etetni? Következéskép­pen én úgy vélem, a sok szó­szaporítás helyett végre mun­kához kellene látni, mert hiá­ba lesz több párt, ha nem tudunk obrakolni. L. CSÉPÁNYI KATALIN mun­katárs: Jó magyar módjára én is abrakpárti, pardon, haspárti’ vagyok, éppen ezért soha el nem válnék a fér­jemtől, ugyanis ő főz a leg­jobban ismerőseim közül. Pártalapítási szándékom van: mindazokat tömöríteném, akik hajlandók nyugodtan, béké­ben órákon át enni, s közben beszélgetve, egymást megis­merve, a másikra odafigyelve ÉLNI... (A testsúlyom 53 kilogramm.) BEBESI KAROLY olvasó­szerkesztő: Világéletemben a Hölgyek hódolója, azaz Nő- párti voltam, vagyok és mara­dok. A legnagyobb boldog­ság számomra az, amikor az életszínvonal is Nő . .. RAB FERENC főmunkatárs: Én tagja vagyok egy pártnak^ de ha lehet, mint pártoló tag, szívesen statisztálnék Zalat- nay Cini tervezett pártja ala­kulásánál, tekintettel arra, hogy programjában szerepel: nyilvánosházok (magyarul: kuplerájok) ismételt megnyitá­sa. Pusztán csak kíváncsiság­ból, persze ... HORVATH LÁSZLÓ rovatve­zető: Cici-, Cini- és kupi- párti vagyok. A Staller Icukát pedig csókoltatom. Majd a Czinderi utcában meg is te­szem, ha pártbélyeget fizetek be nála. KURUCZ PÁL olvasószer­kesztő: Miért, milyent? Hát olyant. WESZTL MÁRTA olvasószer­kesztő: Csak látszat a szobád választás, a bőség zavara. Pártok? Egyesületek? Hiába. Háromszoros nagymómaként úgyse vesznek föl kiscserkész­nek ... LOMBOSI JENŐ főszerkesz­tő-helyettes: Milyen párti? Hát De Gaulle párti, de szép volt a gólom, amit Párizsban lőttem ... Hogy nem lőt­tem? ... De gólnak a leg­szebb a nem annyira inter­nacionalista, a nem harsá­nyan nemzetiszínű, de gól párt végre. SAROK ZSUZSA rovatveze­tő: Az UÚ-t, azaz Unatkozó Úriasszonyokét. Hajszás nap­jaimon állandó időzavarral küszködve, arra vágyom, hogy évente legalább egyJkét ho­lnapig tartozhatnék az unat­kozó úriasszonyok táborába. MIKLÓSVARI ZOLTÁN fő­munkatárs: Haspárti vagyok és belépek a MOSZI-be. S koszi, hogy válaszoltatok a kérdésekre. Az a Aczél, az Aczél, aki baranyai...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents