Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)
1988-12-30 / 362. szám
1988. december 30., péntek Dunántúlt napló 3 Közép-Európa legnagyobb zenei gyűjteménye (Folytatás az t. oldalról) Az alapítólevél a Magyar Nemzeti Hangtár reményében fogalmazódott, amit nálunk szerencsésebb és magukra adó nemzetek már évtizedekkel ezelőtt létrehoztak. A védett Marton^Bajnai gyűjtemény a maga 35 000 normál- és mikrobarázdás lemezével, 1000 orsós, illetve kazettás magnófelvételével, 2000 kötetes zenei könyvtárával, többségében magyar vonatkozású anyagokkal. Teljességében haláluk után kerül Pécsre, és komoly alapját képezi ennek a majdani nemzeti archívumnak, amelyre őrizőként és gondozóként Pécs és Baranya megye méltán lehet büszke. Gállos Orsolya Kisebbség- védelmi egyesüiet elekül Egyetemi oktatók és tudományos kutatók - mintegy öt- venen — 'kisebbségvédelmi egyesület létrehozását határozták el. A szervezet célja önálló elemző munkáival elősegíteni a 'kisebbségi léttel 'kapcsolatos egyéni és kollektív jogok érvényre juttatását, valamint a nyelvi, a kulturális, az egyházi és gazdasági kérdések megoldását. Szándékuk, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a 'hazánkban élő kisebbségek, valamint a 'környező országokban élő magyarság helyzetét, sorsát. A jövőben vizsgálatokat végeznek például a Magyarországon és hazánk határain kívül élő magyarok egymáshoz való viszonyáról. Az egyesület tagjai a különböző témakörökről elemzéseket készítenek, s ezeket a 'hazai hatóságok, valamint nemzetközi szervezetek elé tárják. Megállapításaik alapján jogszabályokra, nemzetközi egyezmények kidolgozására tesznek javaslatot. Felvilágosító munkát kívánnak végezni annak érdekében, hogy az ország lakossága reális képet kapjon a hazánkban élő kisebbségek, illetve a 'határainkon túl élő magyarság helyzetéről. A szervezet idegen nyelvet beszélő tagjaiból munkacsoportokat hoz létre, hogy a környező országokban megjelenő folyóiratokat, 'könyveket, jogszabályokat az érdeklődők megismerhessék. Az egyesületnek — amely a tervek szerint január végén alakul meg — mindenki tagja lehet, aki célkitűzéseiket elfogadja, s azokat önkéntes munkájával kész elősegíteni. Vízszennyeződés a Krasznán Vízszennyeződés történt a Kraszna ágerdőmajori szakaszán. A vízminőség romlását a Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakemberei vasárnap délután észlelték. Az érvényben lévő magyar-román határvízi egyezmény alapján az igazgatóság kezdeményezésére a román vízügyi szakemberekkel közösen szemlét tartottak a szennyezett folyószakaszon. A román fél kérésére a laboratóriumi vizsgálatokat Szatmárnémetiben végezték el. Megállapították, hogy a vízminőség romlását, a víz szerves- anyag-tartalmának növekedését valószínűleg a vízgyűjtő- területről bemosódott szennyezés okozta. A vízmintavétel egyébként a vízminőség javulásáról tanúskodott, így a védelmi készültséget a folyón megszüntették. Dr. Vigh József A szívünk, lelkünk ez a község Sajnáltam, hogy kocsival érkeztem a magyarbólyi körzeti orvoshoz, így még egy kortyot sem ízlelhettem a szíves szóval kínált, gyönyörű, rubin színű borából. — Tudja — fordult hozzám a felesége — a borosgazda úgy van a saját borával, mint a nagymama az unokájával, az a legjobb, legszebb, legtökéletesebb. * Miközben gratulálok dr. Vigh Józséfnék — hiszen látogatásom apropója a Dr. Doktor Sándor egészségügyi díj, amit a közelmúltban vehetett át — kiderült, pont ez a nap a Magyarbólyba érkezésének jubileuma is. 1950. december elejétől körzeti orvosa a községnek. — 1948-ban végeztem az egyetemet Pécsett, utána a siklósi kórház sebészetére kerültem. Három évig dolgoztam ott. Akkor szóltak, hogy megürült itt egy körzeti orvosi állás, nem vállalnám-e el? Mielőtt választ adtam' volna, eljöttünk megnézni a feleségemmel. Úgy megtetszett, hogy igent mondtam. Akkor az egész országban én voltam a legfiatalabb falusi orvos, most 67 évesen, azt hiszem, én vagyok a legöregebb, aki még Előbbre jutnak-e az iskolák, oktatási intézmények azzal az új pénzügyminisztériumi rendelkezéssel, amely január 1 -tői egy rovatba utalta az addig külön szereplő fenntartási, működtetési költségeket és a bért? A döntést — amely a Pedagógusok Szakszervezete és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal tiltakozáa ellenére született — azzal indokolta a PM, hogy a működésben megtakarított pénzekből jutalmazni lehet majd az arra érdemes pedagógusokat. Vagyis növekszik az intézmény önállósága. Kételyeink voltak, vajon nem kerülnek-e az igazgatók olyan dilemma elé, hogy vagy fűtik rendesen az iskolát vagy jutalmat osztanak? Erhardt Imre, a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója tart ettől az önállóságtól: — Természetesen fűtünk világítunk, ahogyan eddig. Ilyen dilemma nem létezhet. Sajnos, akkor kaptuk ezt az „önállóságot”, amikor a legrosszabb az anyagi helyzet. A gimnáziumokban 50-50 százalék a dologi és a bérkiadások aránya, szakközépiskolákban a dologi hányad 60 százalékot tesz ki. Gyakorlatilag a mi esetünkben (kettős profilú az iskolánk) a szükséges 60 százalék helyett 37 százalék a dologi kiadásokra szóló keret. Eleve kevés ez olyan iskoláknál, melyekben szerszámokat, anyagot kell vásárolni, gépeket kell karban tartani. Vagyis nincsenek feltételeink a kilátásban lévő önállósághoz. A aktív, és eszem ágában sincs még abbahagyni. — A szívünk, lelkünk lett ez a község — folytatja a felesége, a'ki a ‘külföldi utakon, kongresszusokon a tolmács. Három idegen nyelvet beszél jól. Dr. Vigh József az Általános Orvosok Világszövetségének is tagja. — Egyszer forgattunk olyan terveket, hogy elmegyünk a gyerekek iskolába járása miatt. Harkányban már meg is volt a szolgálati lakás, de a'kkor küldöttségbe jöttek a férjemhez és kértek: „Doktor úr, ne hagyjon itt minket.” Visszamondtuk a harkányi állást. — Az én kisnépem — veszi át a szót a doktor úr. — Szeretem őket, s azt hiszem, ők is engem. Pedig sokszor megszidom őket. Különösen, ha látom, tudatosan rongálják egészségüket. Nagyon haragszom a részegekre. Én is iszom, de csak esténként és csak bort 1—2 pohárral. Szerencsére, egy-két esetet leszámítva túl nagy gond nincs a' faluban. Az utóbbi években megállt a lakosság létszámának fogyása, most mór a fiatalok közül is sokan ittmaradnak, építkeznek. — Az egészségkultúrájuk olyan, mint egy átlagos mafeltételeket kellene előbb megteremteni, az iskolák tényleges szükségletei alapján. Mások a feladatok egy régi és egy új épületben. Ez az intézkedés semmi előrelépést nem hoz. A Leöwey Klára Gimnázium igazgatója, dr. Bernáth Józsel- né lát lehetőséget az új döntésben : — Úgy találom, hogy valóban növekszik a mozgásterünk, és a fennmaradó dologi költségekből tudunk jutalmazni egy-egy jól dolgozó kollégát. Ványi Terézia, a Geisler Eta Kollégium igazgatója hasonló véleményen van. Faust Fülöpné, az Ágoston téri Iskola igazgatója: — Elhamarkodott intézkedés született ismét. Nem vinne rá a lélek, hogy jutalmazásra adjak a fenntartási pénzből, hisz régi az épületünk, itt bármikor szétdurranhat egy cső. Beázik a tető. Súlyos fenntartási gondjaink vannak, és semmire sem megyünk ezzel a döntéssel. A Jurisics úti Iskola tízéves, de már teljesen ki kellett cserélni benne a vízvezetéket, a padlózatot. Igazgatója, Pakuts Tamásné így vélekedik: — Mi jelenleg is pereskedünk a kivitelezővel. A pénzügyi feladatok eleve bonyolultak, és ha a két rovatot egyesítik, összemosódnak a dolgok. Nekünk világosan kell látnunk, mire mennyit költőtgyár falué. Kevés az elhízott, viszont sok a magas vérnyomásos. A falusi orvosak munkájának mindig szerves része volt a felvilágositás, ahogy ma mondják: egészségnevelés. Soha nem sajnáltam az időt. hogy elmagyarázzam például egy idős betegnek, miért ne egyen zsírosat, nehéz, füstölt húsokat a betegség ideje alatt. Sok mindenre rászoktattam őket, például arra is, hogy ha valaki rosszul van, ne várjon, inkább jöjjön el tízszer fölöslegesen, mint egyszer későn. Engem bárhol meg lehet állítani az utcán, mindenki panaszát meghallgatom, receptet is írok ott helyben. — Érdekes összetételű falu, ötféle vallásé, ötféle nép. Itt ez sohasem volt probléma, még a cigányaink legtöbbje is rendes. — A férjem optimista ember — szólt közbe felesége. — Én csodálom sokszor. Olyan emberekben is talál jót, akikben én egyáltalán nem. Min-, dig azt mondja nekem, mindenkiben van jó, csak meg kell találni. Még valamit szeretnék elmondani a férjemről: a 38 éve alatt egyetlen napot nem volt betegszabadságon. tünk, és mennyi pénzünk van. örülünk, ha győzzük a fenntartási költségeket, nemhogy ebből jutalmazhatnánk pedagógusainkat. Mozsgay Miklós, aki Pécs legújabb iskoláját vezeti a Siklósi úton, inkább a GAMESZ-től való elszakadásban látná az igazi önállóságot (de ez már egy újabb téma) : — Látok lehetőséget az új pénzügyi döntésben, ugyanakkor nem tudom napra készen, mekkora a gáz-, a villany- számlája az iskolánknak, mivel minden fenntartási, működtetési ügyünket a GAMESZ intézi, és hosszú átfutási idő alatt. Ha tőlük leszakadhatnánk, akkor valóban szabadon gazdálkodhatnának az iskolák. Mi tanfolyamokat indítanánk, kiadnánk a tornatermet, döntenénk a fenntartási költségekről — és pedagógusok jutalmazásáról is. E véleményeket hallgatva, o cikkíró úgy érzi, ismét a saját lelkiismeretét megnyugtató döntést hozott a pénzügyi kormányzat. Az iskolák vezetőit szorította újabb satuba, újabb dilemma elé állítva őket, mert a növekvő költségek mellett kevés iskola tud fenntartási pénzekből megtakarítani és jutalmazni. Ez a döntés nem segít, hanem eggyel gyarapítja a gondokat. Gállos Orsolya S. Zs. Kétes értékű önállóság Fűt vagy fizet? Összevonják a dologi és a bérköltségeket az iskolákban Arnyékbokszolás A feltűnően lassan ébredező magyar „glasznoszty” következménye lehet, hogy mi még a vitairatokban is homályosan foqalmazunk. Kertelünk, célozgatunk, két-, vagy többértelműek vagyunk, elhallgatunk, sejtetünk, de jószerivel semmit sem nevezünk nevén. Itt von például a Mohácsi Építőipari Szövetkezet párt- alapszervezetének október 20-án kelt vitaanyaga, amely 2 gépelt oldalon a társadalmi, politikai élet majd' minden kérdését érinti —, felületesen. Hangvételét tekintve persze elvitathatatlan a határozottság, de mint az alábbiakból kitűnik —, a mohácsiak ököl - vivómérkőzésnek vélték az árnyékbokszolást. Első menet „Alapszervezetünk azokat a politikusokat tudja támogatni, akik a reform, a gyökeres változás hívei és hirdetői, akik megfontoltan és gyorsan kívánnak változtatni a helyzeten." — olvasható a vitaanyagban, melyet az alapszervezet taggyűlésének megbízásából a vezetőség az MSZMP Mohács városi, Baranya megyei és Központi bizottságához továbbított. Olvasóink többsége nyilván ugyanígy gondolja a fenti idézetben megfogalmazottakat, s csupán arra kíváncsi még, hogy városi, megyei, országos szinten kik azok a politikusok, akik az alapszervezet tagjainak véleménye szerint nem érdemelnek támogatást. Jó néhányon talán még egyet is tudnánk velük érteni, de . . . konkrét példák nincsenek. Ugyanez érvényes a mohácsiaknak arra a felvetésére, hogy „az a vezetés, amely mellőzi az alulról jövő véleményeket — legyen az politikai vagy állami —, előbb vagy utóbb megbukik”. A vitairatban a politikai intézményrendszer szüksé- qes megreformálása mellett a pártalapszervezetek- nek nyújtandó nagyobb segítségről, az adó- és árreform okozta gondokról, a bürokráciáról, sőt még a vezetők és vezetettek közötti protokollmentes találkozások igényéről is szó esik, —, ugyancsak az általánosságok szintjén. Mivel azonban a hangvétel igencsak határozott, a tudósító okkal remélhette, hogy az MSZMP Mohács Városi Bizottsága végrehajtó bizottságának válasza kapcsán, a második menetben jól irányzott ütésekre is sor kerül. Második menet Meglepő fordulattal kezdődött a második menet. A válasz-állásfoglalás ismertetésére összehívott taggyűlés nem volt határozatképes. Külön érdekesség a dologban, hogy ezúttal épp azok hiányoztak, akik az októberi taggyűlésen többségbe kerültek a vitaanyag sorsáról folytatott szavazáskor. Mindennék tetejébe, ezen a „meg nem tartott" taggyűlésen furcsa vita is kibon- tokozott az alapszervezet jelenlévő tagjai között. Egyikük írásban fogalmazta meg véleményét, amely úgy tömöríthető, hogy a vitaanyag, nem a párttagok letisztult véleményét tükrözi, s hogy a pártszervezet az egész procedúrával sokat árthat a szövetkezetnek is. Ahogy az már lenni szokott, a váratlanul felszínre bukkant vélemény újabb gondolatokat provokált. — Miért tüntet a szövetkezet elnöke azzal, hogy távolmarad a taggyűlésekről? A szövetkezet vezetői, akik mellesleg párttagok, kisajátítottak egyes döntéseket, azzal a jelszóval, hogy nem a pártra tartozik... Sajót dolgainkról is kellett volna, kellene szólni... Ha lemondana a pártvezetőséa, akkor vajon ki állna a helyére? — sorjáztak egymás után a vélemények, s amikor már- már úgy tetszett, saját magát roggyantotta meg egy kósza jobbegyenessel a tükör előtt ugráló árnyékbokszoló, a pártalapszerve- zet, véget ért a próbataggyűlés. Harmadik menet Egy héttel később, a megbeszélt időpontban csak Horváth Antal párttitkárt találom a szövetkezet központjában, ő mondja, hogy utolsó nap lefújták a taggyűlést. — A vezetőség .még nem tudta kialakitani az álláspontját - mondja, aztán hosszasan elbeszélgetünk. Kár, hogy amikor a vitaanyag hátteréről kérdezem, akkor csak annyit mond, hogy ő tudja, mi mozog a háttérben, sőt azt is, hogy miért születtek meg az újabb beadványok a párttagok részéről, de itt be is fejezi a gondolatmenetét, és sokat sejtetően mosolyog. Egy hét múlva mindent tisztába teszünk, megbeszéljük a dolgokat, mondja, miután elismeri, hogy küz• delmüknek - megfogható cél híján - kevés eredménye lesz. Itt, a ringben tehát feltűnően rövid a harmadik menet. Igaz, beszélgetésünk közben bekopogtatott a szobába a szövetkezet főmérnöke, - (őt nem értesítették az időpontmódosításról) -, akiről egy héttel később kiderül, hoay a szövetkezet elnöke időközben felmentette a munkavégzés alól. Mellesleg ő volt az, aki a próbataggyűlésen írásba foglalt ellenvetésekkel állt elő. Meglehet persze, hogy e két dolognak eqymásihoz nincs semmi köze, de úgy tűnt, hogy az igazi boksz ott zajlik a kulisszák mögött. Eredményhirdetés? A városi végrehajtó bizottság álláspontjának ismertetéséhez végül táviratilag kellett összehívni a taggyűlést, mert az alapszervezet vezetősége újabb halasztást emlegetett. Aligha meglepő, hogy az elnök ezúttal is távol volt, de hiányzott a fizetésnélküli szabadságon építkező titkár is. Az állásfoglalást, melyben azért szó esik arról, hogy jó lett volna konkrétan megfogalmazni a felvetéseket, hogy a jobbítás szándéka mellé némi önkritika is szükségeltetik, s hogy gazdasági vezetés sem nélkülözheti az ,faluiról jövő" véleményeket, visszafogottan fogadták az alapszervezet tagjai. Inkább az építőipar egészét érintő gondokról kezdtek beszélni, meg arról, hogy amilyen gyorsan változnak a szabályok, szinte képtelenség betartani a szövetkezeti demokrácia leírt paragrafusait, meg arról, s talán ez a leginkább meglepő, hogy a politizálásra a mai világban nincs elég idő. — Csak állást akartunk foglalni, és azt másnak is a tudomására hozni - hangzott el a vitairat kapcsán. Lehet, hogy ez volt az eredeti szándék. Ám ami a bokszmeccset illeti, az sem üres kitaláció. A tükör ugyanis összetört. Pedig talán lenne kit ütni a ringben is. Igaz, ahhoz komoly fel- készültség, megfelelő edzettségi állapot, és pontos, jól irányzott ütések kellenek. Ferling József Orm Doktor Sándor dijat kapott
