Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)
1988-12-30 / 362. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A jövő övi népgazdasági terv fő céljai, előirányzatai és eszközrendszere Dr. Román Lászlóné, a Megyei Könyvtár igazgatója köszönti az adományozó házaspárt Fotó: Läufer László Egyedülálló hanglemez-, magnetofonszalag- és zenei könyvgyűjtemény gyarapítja tegnaptól fogva Pécs és Baranya megye közgyűjteményeit. Dr. Bajnai Klára és dr. Marton Gyula budapesti ügyvédek 38 000 zenei egységet tartalmazó gyűjteményükkel olyan alapítványt tettek, amellyel a még meg nem született Magyar Nemzeti Hangtár létrehozását szeretnék elősegíteni. Gyűjteményüket a Baranya Megyei Könyvtárra bízzák körvagyonként. Az alapítvány okiratát és az alapítók, valamint a Baranya Megyei Könyvtár kötelezettségeit magába foglaló megállapodást tegnap délelőtt írták alá az érdekeltek, a könyvtár részéről dr. Román Lászlóné igazgató, a megyei tanács épületében, az elnök, Hon/áth Lajos jelenlétében. Dr. Marton Gyula elmondta, régóta kerestek olyan intézményt, amelyre bizalommal ráhagyhatnák négy évtizede gyűjtött kincseiket: — A gyűjtemény olyan jellegű darabokat, elsősorban hanglemezeket tartalmaz, amilyeneket még egyszer a magyar állam segítségével sem lehetne ösz- szegyűjteni. A történelem viharai megakadályozták, hogy létrejöjjön a Magyar Nemzeti Hangtár, noha hazánk az Osztrák—Magyar Monarchia idején az európai lemezgyárAz Országgyűlés 1988. november 24—25-i lembe véve az Országgyűlés december 20 — 22-i ülésszakán jóváhagyta a kormány stabilizációs ülésszakán hozott döntéseket is — meghatároz- programjának eddigi végrehajtásáról szóló be- ta az 1989. évi népgazdasági terv fö céljait, elö- számolót, és felhatalmazta a Minisztertanácsot irányzatait, valamint a végrehajtás — részben az elfogadott gazdaságpolitikai célok megváló- törvényekben és egyéb jogszabályokban rögzi- sitására. A kormány ennek alapján — figye- tett :— eszközrendszerét. Az 1988. évi gazdasági folyamatok jellemzői kezeti módosulások mellett — arra törekszik, hogy az 1988. évihez képest javuljon a folyó fizetési mérleg egyensúlya. Ez a konvertibilis valutákban 50- 100 millió dollárral kisebb passzívum, rubel elszámolásban viszont 100-200 millió rubellel kisebb aktívum keletkezését feltételezi. Ehhez a külkereskedelmi áruforgalomban 400-500 millió dollár konvertibilis kiviteli, rubel elszámolásiban pedig legalább 100-150 millió rubel behozatali többletet kell elérni. (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Nemzeti Hangtár létrehozása érdekében kerül Közép-Európa legnagyobb zenei gyűjteménye Dr. Marton Gyula és dr. Bajnai Klára alapítványtétele A magyar gazdaságban —az alapvető célokat tekintve — teljesülnek a kormány stabilizációs programjának 1988. évi követelményei. Számos részterületen azonban az elmozdulás kis mértékű, átmeneti elemeken alapuló és feszültségekkel is terhes. a) Számottevően lassul az adósságállomány növekedése. A konvertibilis fizetési mérleg Ihiánya — bár meghaladja a tervezett 500 millió dollárt — az előző évinél lényegesen kisebb. Ez azzal együtt követke. zik be, hogy a lakosság devizafelhasználása — a világútlevél bevezetéséből eredően — jelentősén meghaladja az 1987. évit és az 1988. évre számítottat. A külkereskedelmi mérleg egyenlege ugyanakkor — döntően az export növekedése következtében — 600—700 millió dollárral kedvezőbb az 1987. évinél. A rubel elszámolású áruforgalom kis mértékű bővülése, mérséklődő aktívuma fényegében megfelel a tervezettnek. b) A külkereskedelmi eredmények jórészt a világgazdasági konjunktúrának és az ex. portösztönző intézkedéseknek tulajdoníthatók, s kevésbé a hatékonyság javulásának, a termelési szerkezet tartós reményekre jogosító változásának. A termelés növekedése megközelíti a tervezett 1—1,5 százalékot. Kiemelkedő a mező- gazdasági termékek termelésének — az aszály ellenére elért - jelentős emelkedése. Az ipari termelés növekedése csekély, összetétele nem felel meg a 'kívánatosnak: elsősorban az alapanyagipari ágazó, tok teljesítménye bővül, a feldolgozóiparé stagnál. c) Az összességében csökkenő belföldi felhasználáson belül nő a felhalmozás aránya. A beruházások — az előző években tapasztalt, túlzottan széles körű és mértékű fellendülés nvomán — a tervezett csökkenéssel szemben — kis mértékben növekednek. A beruházásokon belül az állam! beruházások csökkennek, a vállalati beruházások nőnek. A lakosság fogyasztása a stabilizáció követelményeinek megfelelően mérséklődik. A lakosság többségének aktív mun- kóia és kényszerű áldozatvállalása is hozzájárult ahhoz, hogv a stabilizációs program 1988. évi céljai alapvetően megvalósultak. A foavasztói árszínvonal - az év közben szűk. ségessé vált központi árintézkedések hatására - megközelítőleg egy százalékkal nagyobb a tervezettnél. A reál- jövedelem és reálbér összességében az előirányzottnál valamelyest kevésbé csökken. d) A gazdaságirányítási rendszerben nagy horderejű változás volt az új általános for- galmiadó-rendszer, valamint a személyi jövedelemadó bevezetése. Az átállás zavarai nem tás élén járt. A két világégés aztán Trianon, a zsidóüldözések, majd a kitelepítések, 1956-ban a Magyar Rádiót ért károk hatalmas pusztítást vittek végbe e törékeny hanghordozók körében. Kérdésünkre, hogy miért nem a főváros valamelyik országos intézményére bízzák gyűjteményüket, dr. Marton Gyula ezt válaszolta: - Több intézménnyel tárgyaltunk, de mindegyiket csak a maga szűkén vett területe érdekelte volna. Ezt a hangarchívumot megbontani, szétszedni nem szabad, hiszen a század első évtizedében lemezre vett politikai beszédek pont olyan értékes kordokumentumot jelentenek, mint egy ritka operafelvétel, egy, a maga idején aktuális kupié, vagy az ison- zói csatatérre küldött karácsonyi műsor. Pécsett értették meg először a gondolatainkat, itt találtunk olyan szeretetteljes fogadtatásra, amely véglegessé tette elhatározásunkat. Az alapítványtevők mintegy „alapkőletételként”, egy, a 30-as évek elejéről származó lemezritkaságot nyújtottak át, majd Horváth Lajos megköszönte készségüket, amely- lyel tovább gyarapították Pécs közgyűjteményeit: — Arra törekszünk, hogy ne csak őrizzük, hanem tovább gazdagítsuk az itteni értékeket, — mondta a megyei tanács elnöke. Pécsi Hangtár (Marton-Baj- nai gyűjtemény) címen működik ezentúl az alapítvány, amely nyitott, tehát bárki csatlakozhat hozzá. Az alapítvány- tevők remélik, hogy ennek hírére itthoni és külföldi gyűjteményekből, hagyatékokból ide kerülnek hangzó anyagok. Erre máris van két példa. A gyűjtemény legértékesebb és ma már pótolhatatlan része a századfordulótól 1925- iq, az elektromos lemezgyártás megjelenéséig kiadott lemeztár. Ez a gyűjtemény országos szinten egyedülálló. További jelentős részét képezik a magyar kiadványok napjainkig. A világ zeneirodalmának legjelentősebb művei több előadásban is megvannak: így a rekorder a 9. szimfónia 41 (!)-féle felvételben, de említésre méltó, hogy 18-féle Rigoletto, ugyanennyi Tosco, és 13 Carmina Burana van meg hanglemezen. Mindez részletekben kerül majd Pécsre, a Székes- fehérvár utca 5. számú könyvtárépület első emeletére. (Folytatás a 3. oldalon) elhanyagolhatóak, de kisebbek a nemzetközi gyakorlatban ta.- pasztaltnál. Bővültek a tőkeáramlás formái és intézményei, korszerűsödött a kormányzati irányítás szervezete. A piaci viszonyok fejlődésében, az irányítás és a vállalatok magatartásában azonban alapvető változás nem történt. Az állami költségvetés jövedelem újraelosztó szerepét nem sikerült mérsékelni. A költség- vetés 20 milliárd forint körüli hiánya az előző évinél lényegesen kisebb, de meghaladja a 10 milliárdos - tartalék nélküli — előirányzatot. A vállalati szférában jelentős — részben inflációs forrású - többletnyereség képződött, a jövedelmi különbségek nem tükrözik kellően a hatékonyságot. A ’bankszféra a vásárlóerő szelektív szűkítésének feladatait — időnként gazdálkodási zavarokat is kiváltó erőfeszítései el- llenére - nem tudta a költségvetéstől átvenni, összességében, bár a pénzügyi egyensúly javult, de a szelektivitás és a külső egyensúlyi követelmények közötti összhangot még nem sikerült kielégítő mértékben megteremteni. A gazdaság 1988. évi eredményei jelentősek, de a tartós fejlődéshez nem elégségesek. A korábbi másfél évtizedben felhalmozott, a világgazdasági fejlődés fő vonalától elszakadt gazdálkodásból származó terhek és kötöttségek súlyosabbak, így a megoldandó problémák és feszültségek is sokrétűbbek, mint amivel a kormányprogram számolt. Áz 1989. évi gazdasági fejlődés fő vonásai Az 1989. évi népgazdasági terv fő célja, hogy a stabilizáció és a kibontakozás feltételeinek megteremtése érdekében a piacgazdaság feltételei gyors ütemben épüljenek ki. A kormány gazdaságpolitikájában a világgazdasági folyamatokba való tartós integrálódás megkezdését, a hatékony, a külpiaci feltételekhez igazodó tér. melési szerkezet kialakulását, annak ösztönzését helyezi előtérbe. Mindezt a rövid távon szűk gazdasági mozgástér mellett úgy keli megvalósítani, hogy a külgazdasági egyensúly rövid távon is javuljon. A kormány mindezt az exportképesség javításával, a tartósan gazdaságos konvertibilis kivitel erőteljes növelésére kényszerítő és ösztönző piaci viszonyok megteremtésével, a vállalkozó- készség és .‘képesség fejlesztésével, a kínálat bővítésével kívánja elérni úgy, hogy elsősorban azok a tevékenységek fejlődjenek, amelyeket a világpiac is gazdaságosnak ismer el. Az ezzel ellentétes tendenciák visszaszorítása érdekében a kormány vállafja az elkerülhetetlen kockázatokat, az átmeneti veszteségekkel, társadalmi feszültségekkel járó állami feladatokat is. A célokkal összhangban a kormány - jelentős belső szer. Ot új busszal gazdagodott a pécsi autóbuszpark. Az Ikarus 280-as típusú járműveket tízmillió forintért vásárolta a Pannon Volán. Tegnap volt az üzembeállításuk. Fotó: Läufer László Ülés tartott a Miniszter- tanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta saját és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkatervét. A kormány létrehozta a Minisztertanács Tájékozta tás poJ itika i Kol lég i urnát. A Minisztertanács határozatot hozott a munkanélküli segély bevezetéséről. A kormány a Magyar Közvéleménykutató Intézet felmérései alapján jelentést hallgatott meg a közvéleményben a gazdasági, társadalmi stabilizációról kialakult képről, a kormány munkaprogramjának és végrehajtásának társadalmi fogadtatásáról. A Minisztertanács áttekintette a Balaton üdülőkörzetre vonatkozó építési korlátozások érvényesülésének tapasztalatait, s felhatalmazta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy az 1989. január 1-jétől érvényes korlátozásokat miniszteri rendeletben szabályozza.
