Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)
1988-12-29 / 361. szám
1988. december 29., csütörtök Dunántúli napló 5 1980. január 9.: megyei tanácsülés Személyi változás a testület élén Piti Zoltán A Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1989. január 9-ére tanácsülést hívott össze. A tanácsülést Pécsett, a Kulich Gyula utca 5. szóm alatti nagyteremben tartják. A tanácsülés nyilvános, minden érdeklődőt várnák. A megyei tanácsülésen egyebek mellett megvitatják a megyei tanács 1989-es pénzügyi tervét, valamint a helyi tanácsok 1989-es gazdaságii szabályzóit. Személyi ügyekről is szó lesz. Megtárgyalják Horváth Lajos megyei tanácselnök kérelmét, amelyben tisztségéből való felmentését kérte, és javaslatot tesznek a megüresedett megyei tanácselnöki tisztség betöltésére is. Mint lapunkban arról többször beszámoltunk, a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottságának elnöksége a tanácstagok megkérdezése után Piti Zoltánt, Pécs Megyei Város Tanácsának jelenlegi elnökét A HNF jelöltjének életrajza Piti Zoltán nyilvános beszélgetései javasolja megválasztani megyei tanácselnöknek. Piti Zoltán 1945. november 15-én a Komárom megyei Bana községben született. Eredeti foglalkozása: vegyi feltáró. Iskolai végzettsége: közgazdaságtudományi egyetem. Szakképzettsége: okleveles közgazda, pénz- és hitelügyi közgazda. Politikai iskolai végzettsége: Politikai főiskola. Párttag 1974 óta. Szakszervezeti tag: 1965 óta. Piti Zoltán 1964—68-ig a KSZV Hi-rdi Kenderfonó Gyárában vegyi feltáróiként, majd értékesítési élőadóként dolgozott. 1968-1975. között a Baranya Megyéi Tanács V, B. munkaügyi, majd szervezési és jogi osztályának főelőadója. 1975-ben a Baranya Megyei KISZ-bizottság titkárának választották. 1978 júniustól a megyei tanács vb. tervosztályának vezető-íhelyettese, 1979. január 1-jétől vezetője. A Baranya Megyei Tanács 1980. július 1-jei ütésén tanácselnök-helyettesnek választották meg. Jelenlegi munkakörében 1984. szeptember 1-.jétől dolgozik. Munkájáért több alkalommal részesült mozgalmi, illetve állami elismerésben. 1975. évben Aranykoszorús KISZ-jelvényt, 1978-ban KISZ Érdemérem kitüntetést, 1980- ban OT Kiváló Munkáért elismerést, 1984-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozata, 1988-ban a Szocialista Kultúráért kitüntetést kapta. Nős, két gyermeke van. Házastórsa: Tömpék Katalin, a POTE Igazságügyi Intézet labor asszisztense. A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága nyilvános beszélgetéseket hirdet Piti Zoltánnal. A beszélgetéseken a Hazafias Népfront jelöltje a tanácsi munka követelményrendszerérői és időszerű feladatairól tart előadást, majd válaszol az érdeklődők kérdéseire. Kérdéseket írásban és telefonon is lehet feltenni: Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottsága, Pécs, Geisler Eta u. 15. 7621. Telefon: 11-399. A beszélgetések helye és időpontja: Szentlőrinc: január 2. (hétfő), 1-8.00 óra, Hazafias Népfront községi bizottságának székháza. Boly: január 3. (kedd), 18.00 óra, községi tanács tanácsterme. Komló: január 4. (szerda) 18.00 óra, városi tanács tanácsterme. Siklós: január 5. (csütörtök), 18.00 óra, a népfront városi bizottságának tanácsterme. Pécs: január 6. (péntek), 17.00 óra. Művészetek Háza (Széchenyi tér 7-8.). Átszervezik a pécsi hivatalt Egy kézben a családvédelem A megyei tanács vb előtt: Babarcon önálló épületben alakították ki a falu könyvtárát Fotó: Läufer László A művelődés az aprófalvakban A Tanács végrehajtó bizottsága a hatósági munka eredményesebb ellátása érdekében határozta el a vb-'hivatal szervezetének átalakítását. Mindenekelőtt kezdeményező szerepet vállalt azzal, hogy egy osztály keretébe utalta a családvédelemmel kapcsolatos •hatásköröket. Megszüntetve ezzel a korábbi párhuzamosságokat, illetve azt, hogy a családok különböző tagjaival, illetve különböző gondjaival más-más hatóságok foglalkoztak, gyakran nem is tudva egymás intézkedéseivel. Január 1-től tehát az egészségügyi és az igazgatási osztály gyámügyi csoportjának összevonásával családvédelmi és egészségügyi osztály dolgozik a vb-hivatalban. így a •hatáskörök ésszerűbb elosztásával lehetőség nyílt arra is, hogy megszüntessék a szervezési és ügyviteltechnikai osztályt, amelynek feladatait ezentúl a kibővített létszámú igazgatási osztály látja el. Az átalakítás elsősorban az állampolgárok valóságos problémáinak megoldásához igazította a szervezetet. Érdemes áttekinteni, miként épül fel január 1-től a vb-hi- vatal. Az elnökének közvetlenül alárendelten dolgozik a személyzeti, gazdasági és a jogi, szervezési csoport, öt osztály között osztották meg a feladatokat a következőképpen: az igazgatási osztály szabálysértési, általános igazgatási és kisajátítási, népességnyilvántartó, anyakönyvi, ügyfélszolgálati, valamint iktató- és leíró csoportból áll. Az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és árhatósági osztály az elnevezésének megfelelően ipari, kereskedelmi, valamint mezőgazdasági és árhatósági csoportot foglalkoztat. A műszaki osztályhoz tartozik az építési, építésfelügyeleti és építésrendészeti, valamint a közlekedési és környezetvédelmi, a lakás- és helyiséaqazdálkodási osztály keretében lakásgazdálkodási, lakáscsere és helyiséggazdálkodási csoport működik. A január 1-vel létrehozott családvédelmi és egészségügyi osztálynak szintén három csoportja van: a gyermek- és ifjúságvédelmi, a családvédelmi, valamint a felnőttvédelmi. Mivel foglalkoznak? A gyermek- és ifjúságvédelmi a kiskorúakkal kapcsolatos gyámhatósági hatáskörökkel, és a csecsemőotthoni beutalásokkal, a családvédelmi intézi az alkoholelvonó kezelési ügyeket, megteszi a védő-óvó intézkedéseket, közreműködik az idősek nem anyagi jellegű problémáinak megoldásában, a felnőttvédelmi csoport szociálpolitikával és gondnoksági ügyekkel foglalkozik. Ismert, hogy a hivatal Kossuth téri épületének felújításának idejére szétszórtan dolgoznak ezek az osztályok: az ipari, kereskedelmi, mezögaz- dasáai és árhatósági osztály a Felsőmalom utca 13. szám alatt, a központi ügyfélszolgálati iroda a városháza Per- czel utcai oldalán, az igazgatási osztály anyakönyvi csoportja a Váradi Antal utca 11-ben, míg a többi osztály a már felújított Kossuth téri épületrészekben található. Az ügyfélfogadás rendje nem változott: hétfőn 13—18-ig, szerdán fél 8-tól 18 óráig, míg a központi ügyfélszolgálati irodában hétfőn és szerdán fél 8-től 18 óráig, kedden és csütörtökön fél 8-tól 16-ig, pénteken fél 8-tól fél 4-ig, szombaton 8—12 óráig ügyeletet tartanak. Nem véletlen, hogy a Baranya Megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetségének tegnapi elnökségi ülésén megvitatták az állatgyógy. szer-ellátás helyzetét. A megyei szövetségek között első ízben foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Az ok: idén talán minden eddiginél nehézkesebb volt az állatgyógyszerek forgalmazása, a nagyüzemek, és a háztáji gazdaságok állattenyésztői sokszor hónapokig vártak a szükséges gyógyszerekre. A megelőző jelleggel használt gyógyszeres premixek hiánya pedig egyenesen kritikus helyzetet teremtett. Az állatgyógyszer-ellátás problémáiról és a forgalmazás új lehetőségeiről Szauer Antal, a megyei szövetség főmunkatársa tartott összefoglalót. A szövetség pécsi székházában trendezett ülést követően tőle kértünk tájékoztatást.- Mikortól jelentkeztek a forgalmazás nehézségei? Hogy értékelné az idei helyzetet? (Folytatás az 1. oldalról.) A vb elé most a művelődési osztály előterjesztésében a kisközségek és a városi peremterületek művelődési alapellátása került, amelyhez Fischer János osztályvezető fűzött szóbeli kiegészítést, felvázolva a népesség csökkenésének és az intézményhálózat elszegényedésének, megszűnésének történelmi folyamatát 1945-től a nyolcvanas évek közepéig. Fischer János rámutatott, hogy — A hetvenes évek végétől, a nyolcvanas évek elejétől egyre rosszabb az ellátás. Az •idei évet pedig jól jellemzi, hogy a hatékonyabb import gyógyszerek többségét október végén kapták meg a nagyüzemek. Olyan gyógyszert is említhetők — például a fél évig beszerezhetetlen vasinjekciót — «melyet helyettesíteni sem lehetett.- Nöttek-e az állatelhullá- si mutatók ez idő alatt?- Sdjnos igen, és szinte bizonyosra vehető, hogy részben a gyógyszerellátás akadályozása miatt. — Az ön előterjesztésében is szerepelt és a témához hozzászólók is rámutattak, hogy a hazai gyógyszergyártók sokkal inkább az export fokozásában, mint a hazai ellátás biztosításában érdekeltek. Emiatt aztán bár 28 faluban vissza lehetne állítani az iskolát, ennek anyagiak határt szabnak, s a sikeres rehabilitációk (Magyar- lukafa, Zengővárkony, Sátorhely) ellenére nem lehetnek illúzióink: kulturális esélyegyenlőségről még sokáig nem beszélhetünk a kisfalvakban. Az írásbeli anyag leszögezi, hogy a művelődési intézmények száma csökkent, állaguk romlott. A nyolcvanas évek településfejlesztési politikája azonban nem a további soroz is előfordulhat, hogy a kiszállított gyógyszert, vagy gyógyszer alapanyagot kénytelenek vagyunk valutáért visszavásárolni. Mi jelenthet ebből a fura helyzetből kiutat? — Az lenne ésszerű, ha csökkentenék az állatgyógysze. rék igen magas exporttámogatását. — Az ülésen szó volt arról, hogy kibontakozóban van a többcsatornás \ értékesítés. Mindez elősegítheti az ellátás javulását? — Mindenképpen kedvező változásokat remélünk a következő évtől. Egyrészt az eddigi forgalmazási monopolhelyzet megtörésétől, másrészt, mert emelkedett a MÉM állatgyógyszerekre fordítható importkere- te. Remélhetőleg a háztáji állattartók is valamelyest köny- nyebben juthatnak majd gyógyszerekhez. Balog N. vasztást, hanem a megőrzést tűzi ki célul, még akkor is, ha ehhez e pillanatban hiányoznak az anyagi feltételek. Hosz- szú távú terv szükséges, amely az iskolák, könyvtárak fejlesztésében a társadalmi-gazdasági körülményeket is figyelembe veszi, és számít a kistelepülések létbiztonságát deklaráló és jogilag biztosító állami politikára. A hozzászólók dicsérték az előterjesztés* kritikus és önkritikus hangvételét. Dr. Diólási Lajos elismerve az eddigi helyi erőfeszítéseket újabb tetteket sürgetett, Piti Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalati jóléti intézmények gondja is egyre inkább a tanácsé lesz. Dr. Sasvári László komplex programot javasolt, dr. Bognár Zoltán az értelmiség kulcsszerepére hívta fel a figyelmet. Krasznai Antal arra figyelmeztetett, hogy eddigi településpolitikónk az egész társadalom erőteljes kritikáját váltotta ki. Takács Gyula szerint Baranyában az aprófalvas jelleg és az etnikai sokszínűség szorosan összefonódik, s hogy a kisfalvaknak a nemzettudatban betöltött szerepe igen jelentős: a szemünk előtt folyó pusztulás növeli a társadalmi feszültséget. Ezután a vb elfogadta azt a határozatot, hogy készüljön a kulturális hátrányok folyamatos csökkentése érdekében az ezredfordulóig terjedő program. — Végül a végrehajtó bizottság a tanácsülés előkészítésének jegyében a jövő évi pénzügyi tervről, a Munkaügyi Szolgáltató Irodáról, időszerű gazdasági intézkedésekről és személyi kérdésekről tárgyalt. G. T. G. M. Kritikán aluli az állatgyógyszer-ellátás Ülésezett a TESZ ÖV elnöksége-isit, éMm A lélek melege A képernyőn piros ruhában kucorgó gyerekek piros szalagokat lengetnek. Maholnap huszonkét hónapos lányom odapillant, és azt mondja: ég a tűz. És valóban ég a tűz a didergő király kandallójában. Szőnyi Erzsébet meseoratóriuma Móra Ferenc meséjét dolgozza fel. Ebből készített filmet a Pécsi Körzeti Stúdió Bükkös- di László rendezésében. Szenteste láthattuk a meseoperát, s noha karácsonykor nem a tévé előtt ünnepeltem, erre a műsorra mégis időt szakítottam - s lányom reagálása is megerősített, hogy nem tettem hiába. A történet az emberi melegség természetéről szól, arról, hogy eltüzelhetiük a fákat, az erdőket, fejünk fölül a házat, de a dermedtséget mindia csak valaki imás oldhatja fel miibennünk. Móra meséjében egy pöttömnyi lányka. Ö teremti meg a lélék melegét. Az én lelkemet is melegség- öntötte el, amikor a fenti „ég a tűz" mondatot hallottam. Mert ez azt mutatta, hogy a pöttömnyi lányka nem a jeleket látta a képernyőn, hanem a jelentést, azt, amiről a mese szól. Bükkösdi László Marczis Demeter főszereplésével és a nagyatádi 1. Számú Általános Iskola gyerekkórusának közreműködésével vitte képernyőre a művet. De nem oratórikus formában, kórusműként, hanem a szabadtéri gyermekjátékok eszközeit és jelzéseit -is felhasználva, s kiegészítve ezt — a lehe- tőséaek kínálta — emberi szituációk -megteremtésével. A gyerekjátékok eszközei és jelzései, s a kollektív játék koreográfiája a mű főszereplőivé a gyerekeket tették. S az élmény nem utolsósorban abból származott, hogy érezhető volt a szereplők öröme, a játék és az éneklés boldogsága, a gyermeki lélek melege - ami a nézőt is megérintette. A szabadban fölvett, zöldellő parkban eljátszott rövid zenemű egységes rendezői szemlélettel és látványvilággal fogalmazta meg a mórai mese egyszerű, de örökbecsű igazságát. Ez az igazság nem ünnepi és nem mesei, mégha az ünnep esetleg azt a látszatot kelti is, hogy itt valamilyen díszigazságról van szó. Az emberi kapcsolatokról, a megértésről és a szeretetről kimondható igazságok, persze, lassan ünnepivé és meseszerűvé válnak. Mintha mind többen volnának „didergő királyok”, akik a tűzre vetett egyre nagyobb értékek mellett is csak kívülről érzik a meleget, s belülről, a lélek oldaláról nem. A mi karácsonyfánk alatt, talán nem véletlenül, ott volt A didergő király című mesekönvv, s egv másik, gyerekek által írott kötet is, a Mi mondtuk . . . anyuról című, melyben öt-tíz éves gyerekek írnak az édesanyjukról. Egv ötéves, Tímea nevű kislány például így fogalmazza meg ezt a 'kapcsolatot: ,,Anyu melengetett, mikor kicsi voltam." M. P.
