Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-27 / 359. szám

1988. december 27., kedd Dunántúli napló 3 Játéknak veszélyes Csúzlikkal lőttek autó­buszokra Az elmúlt esztendők­ben is előfordult, hogy „játékos kedvű”, fiatalok autóbuszokat csúzliztak, dobáltak meg. Az utóbbi hónapokban azonban há­rom alkalommal történt ilyen eset, melyek mel­lett aligha lehet elmenni szó nélkül. Augusztus 21-én Pé­csett, a Bolgár Néphad­sereg útja és a Béke ut­ca környékén, a délutáni órákban, alig tiz perces eltéréssel, a Pannon Vo­lán kettő, 6-os jelzésű, utasokkal zsúfolt autóbu­szát érte csúzlis támadás. Az egyik busznak a má­sodik ajtaján lévő üveg­ablakán repült be a csap- ágygolyó, a másiknak — csuklós autóbuszról lévén szó — a forgózsámoly előtti jobb oldali ablakán, szintén egy fémgolyó. Sze­mélyi sérülés szerencsére egyik alkalommal sem történt. December 8-án, este, ugyancsak Pécsett, ezúttal a Tolbuhin út és a Szep­tember 6-a tér között csapágygolyóval betörték az arra közlekedő 2-es jelű autóbusz jobb oldali harmadik ablakát. A go­lyó senkit nem talált el, de az üvegszilánkok köny- nyebben megsértették az ablak közelében ülő utas arcát. A rendőrség mind­három esetben —, feltéte­lezésük szerint fiatalkorú- akról yan szó -, intézke­déseket tett a tettesek kézrekerítésére. Hogy miért került sor az autóbuszok csúzlizásá­ra? Nehéz okot találni. A legvalószínűbb feltéte­lezés, hogy „mókás” — talán italoktól sem men­tes — fiatalok, heccből, jó tréfának találva a dol­got, lőttek a buszokra. Mert aligha hihető, hogy bárki is józanul, ilyen teljesen értelmetlen és felesleges „akciót” hajt­son végre olyan járművek ellen, melyek emberek tömegeit szállítja. S va­jon gondoltak-e az elkö­vetők arra, hogy ezek a fémgolyók nem csupán az ablakok üvegeit találják el, hanem az ülő, álló utasokat is? Biztos nem. Mint ahogy arra sem, hogy ha a jármű vezető­jét éri találat, még tö­megszerencsétlenség is előfordulhat! S nyilván azzal sincsenek tisztá­ban, hogy a büntetőtör­vénykönyv nem csínyként értelmezi az ügyet, hisz a Btk. 184. paragrafusa szerint, aki közlekedő jármű vezetője ellen erő­szakot vagy fenyegetést alkalmaz, három évig ter­jedő szabadságvesztéssel büntethető! A jog szigora teljesen érthető, hisz mindannyiunk testi épsé­gét védi. A mostani támadások tetteseit még keresi a rendőrség. Egy korábbi csúzlizás elkövetőjét sike­rült elfogni, aki leülte a bíróság által kiszabott íté­letet. A józan ész és a szigorú büntetés is meg­álljt parancsol az ilyen tetteknek! R. N. PALVaDlJ SIKLÓSNAK Kulturális informatikai hálózat A Művelődési Minisztérium Közművelődési Koordiációs Tit­kársága igen életképes ötle­tekkel alkalmazkodik a gaz­dasági helyzethez. Ezek lénye­ge, hogy egyeztetik a széles érdekében. így kaptak pénzt és az anyagi önállóságot. A héten például tíz hitelszerző­dést írtak alá pályázat alap­ján. A minisztérium ugyanis — manapság ritka! >— kamat­mentes hitelt ad a művelődési központoknak a- fenti két cél érdekébe, (gy kaptak pénzt például a miskolciak fény­újságra, a bajaiak a városi kábeltévére, a martfűiek gyá­ron belül működő irodalmi ká_ véhózra, aztán a zalaegersze­giek idegen nyelvet oktató tanfolyamra, de volt aki szau­nára is. A Siklósi Művelődési Központ pedig idegenforga­lomban is hasznosítható har­kányi Ifjúsági táborra nyert pályázat útján hitelt. Egyik érdékes, hasznos kez­A postai tadakozó deményezés: az informatikai hálózat. Ez az ország eddigi legszélesebb körű közművelő­dési-közhasznú tájékoztató há­lózata. Pályázatok alapján 60 közművelődési intézmény jut egy-egy IBM XT kompatibilis számítógéphez. Ezek várhatóan a jövő évtől kezdődően kap­csolódnak egymáshoz, mégpe­dig telefonvonalak segítségé­vel. A hálózatba bárki bekap­csolódhat, > ha rendelkezik már számítógéppel, vagy a jövő­ben jut hozzá. Olyan infor­mációkat szeretnének szolgál­tatni, amelyek egyaránt érde­kesek a közművelődés szak­emberei és a lakosság szá­mára — írják a tervezetben. A VON terjesztési területén eddig a hálózat tagjai: Bilkali Művelődési Központ, Baranya Megyei Könyvtár, Baranya Me­gyei Művelődési Központ, Ka­vetalytarsa darkúti Nagyközségi Tanács, Lengyeltóti Művelődési Ház, Barcsi Művelődési Központ, Kaposvári Kilián György Vá­rosi Művelődési Központ, to­vábbá a Siófoki Városi Könyv­tár, a Székszárdi Babits Mi­hály Megyei Művelődési Köz­pont, Tolna Megyei Könyvtár, Zc'akarosi Művelődési Ház, Zalaegerszegi József Attila Vá­rosi Könyvtár és Városi Mű­velődési Központ, Zala Megyei Könyvtár és a Zala Megyei Művelődési Központ. Az informatikai hálózat ve- télytársa lesz a postai tuda­kozónak, elsősorban a könyv­tárakban lévő gazdag lexikon­állomány okán. A VON pedig ezúttal szemelvényeket ád a lakosság eddigi kérdéseinek összesítőjéből, hiszen ezek az adatok megfelelnék egy köz­vél emény-ku ta tósnalk. ö ss ze ­állították ugyanis a leggyak­rabban beérkezett 70 különle­ges kérdést. Hazafiasságunkra jellemző, hogy az első helyen ez áll: Igaz-e, hogy 1990-ben „lejár” a trianoni békeszerző­dés, következésképp lehetőség nyílik-e a területi revízióra? A 3. kérdés: Az elszakított or­szágrészek lakosságának szá­ma? De az átlagember szen­zációigényét is sok kérdés ki­fejezi, így a 13.: Hitler csa­ládjában volt-e zsidó? Avagy a 19-ík: „Homokos” volt-e Shakespeare? Felettébb gya­nús az esetleg válóperi hely­zetre utaló 58-ik: Ki gyárt magánosoknak kígyómérget? Ide csoportosítható a 66-os is: Vannak-e magándetektív- irodáik Magyarországon? Vé­gül a 70-ik: Cigarettaparázs „meg szívott" állapotban hány fokos? De ahogy az életünk alakult, lesznek még jobb kér­dések is. • Földessy D. Fenyőünnep a Parlamentben Több mint négyezer gyermek vett részt a karácsonyi ünne­peken megtartott parlamenti fenyőünnep négy előadásán és a, december 25-1 főpróbán. A nagysikerű főműsorban, vala­mint a különböző helyszíneken a Kaláka együttes, a Lekvár együttes, Otaky bűvész, Arató András, Zoltán Erika, Vincze Lilla, a Csepeli Ifjúsági Panto, mim Együttes, a Karsai Panto­mim Rt., valamint az Állami Artistaképző Intézet növendé­kei szórakoztatták a fiatalokat. Az ünnepséghez 17 vállalat, 'intézmény, köztük bankok, trösztök, részvénytársaságok, vendéglátó vállalatok, könyv­kiadó és kereskedelmi válla­latok nyújtottak támogatást. Szolgáltatni akar a DDGáz Gázvezetéket és házon belüli fogyasztókat is szerelnek a szakemberek Az ügyfelet- szolgálni, és ebből megélni Új értak a vállalkozó szakember VállalaH élet-pályát- tarveznek Milyen lesz a DDGáz 2000-ben? A vállalat vezetői, Gaál Ottó igazgató, dr. Csa­ba Tamás és Hasenauer And­rás igazgatóhelyettesek a kö­vetkezőket emelik ki: „A tech­nikánkban dominál a mikro­elektronika és a számítás- technika. Több szakmával ren­delkező, magasan képzett dol­gozókat irányítunk. A válla­latért végzett teljesítmény lesz az alapszemlélet. Feltehetően nem ebben a szervezőben dogozunk ...” Ezért a nem is olyan távoli jövőért új stratégia kidolgo­zásával indult el idén a vál­lalat. Nem sajnálták az időt, ezt az évet rászánták, azért (s, mert úttörő feladatot vál­lalták, ugyanis egy szolgálta­tó cég hatékony működteté­sére nincs készen kapott stra­tégia. A DDGáz azonban szolgál­tatni akar, előnyös pozícióval a piacon. A vállalati életpá­lya tervezésének a közép­pontjában a fogyasztó, a megrendelő áll, de őt úgy akarják kiszolgálni, hogy eb­ből tisztes nyereséggel meg is éljen a cég. Ha a cég mai helyzetét elemzik, megmérve a belső egységek munkáját és összehasonlítva az or­szágos vállalatokkal, jól áll­nak, kiváló képzettségű szak- . emberekkel rendelkeznek, de feltették önmaguknak a kér­dést: mindezt jól hasznosít­ja k-e? Eldöntötték, nem elég a jó képzettséggel rendelke­ző szakember, a gázszerelő legyen jó vállalkozó és ami ennél is fontosabb, legyen jó üzletember. A három dolog szorosan összefügg: amennyiben a vál­lalati dolgozó jó üzletember, az ügyfél elégedett, így a cég jól megél a piacon. Jogos az elvárása, hogy a munkatársai szemlélete a cégért végzett nyereséges teljesítmény le­gyen. Mindezért több dolgon változtatni akarnak a DDGáz- nál. Például azon, hogy ne a megrendelő „sétáljon" a kü­lönböző elvárásaival a vála- lat egységei között, hanem kapjon meg mindent egy he­lyen. Kompletten akarnak vál­lalkozni is, hiszen már ma együtt jelentkezik a gázszere­léssel a vizes és elektromos szakma, miért ne juthatna az ügyfél ezekhez egy cégtől? Tisztes cél, amit megfogal­maztak: a fogyasztó csakkér­jen és fizessen. Lényeges kér­dés: képesek-e ezeket a cé­lokat megvalósítani a meglé­vő ipari háttérrel? A vállalat vezetőinek véleménye egy­értelmű, le kell szokni az egymásra mutogatásról. Jó szer­vezéssel be lehet szerezni a berendezéseket, alkatrészeket. Tettek lépést errefelé a ke­reskedelemnek is hasznos ré­giós raktár létesítésével Új- mecse'kalján. Rendkívül érdekes, ahogy a vállalat életpályáját megraj­zolják. Tükröt tettek minden egység, minden munkahely elé, azok mérjék . fel a hely­zetüket és keressék a meg­újulást, akik azon a területen a legjobban ismerik a mun­kát. A vállalat stratégiája így elsősoriban a munkatársai élet­pályájára épül. Mindenekelőtt tudni szeretnék, hogy kire szá­míthatnak a vezetésben, il­letve ki, milyen feladatban 'képes a legtöbbet nyújtani. Nem volt könnyű szembenéz­ni ezzel a tükörrel, megmu­tatta, hogy azok között, akik­re számítottak a „káderután­pótlásban”, nem mindenki áll a helyzet magaslatán, és je­lentkeztek olyan dolgozók, akikről korábban nem ismert képességek derültek ki. A ki­válogatás során elsőként negy­venen vettek részt a .cég har­kányi üdülőjében azon a me­nedzser típusú vezetésképzé­sen, amelyet az Econorg Szá­mítástechnikai Vállalat Kép­zési Igazgatóságának módsze­rei alapján dolgoztak ki. A szakmai jellegű ismeretek megszerzésén túl minden résztvevő örömmel vállalta a nyelvoktatást, mert ezzel kö­zelebb juthat a nagyvilág tö­rekvéseihez is ... Gáldonyi M. Jegyzetfüzetemből Naponta érkeztek szerkesztőségünkbe az elmúlt napok­ban a karácsonyi és újévi üdvözletek. Megtiszteltek jókí­vánságaikkal intézmények, vállalatok, mozgalmi szervek, akikkel hagyományosan jó együttműködésünk alakult ki. Nem érezzük formaságnak ezeket a hozzánk érkező levele­ket, hiszen akiknek rosszak a tapasztalataik lapunk mun­kájáról, esetleg elhatárolják magukat kritikai észrevétele­inktől, minden bizonnyal nem tartották érdemesnek, hogy formális jókívánságaikat elküldjék szerkesztőségünknek. Ezért e helyen is köszönetét illik mondani mindazoknak, akik gondoltak ránk, s elnézést kérünk mindazoktól, akiknek nem viszonoztuk jókivánságaikat. Talán e néhány sor pó­tolja mulasztásunkat. A legnagyobb érdeklődéssel lapunk olvasóinak, előfizetői­nek leveleit olvastuk, akik akár elismerően, akár elmarasz­talóan szóltak munkánkról, fontos kérdésre hívták fel fi­gyelmünket, melyeket feltétlenül meg akarunk szívlelni a jö­vőben. Megtesszük ezt akkor is, ha nem mindenkivel ér­tünk, s nem mindenben, egyet. Már régóta az a vélemé­nyünk, hogy mindazok, akik előfizetik, olvassák lapunkat, jogosultak arra, hogy kialakítsák rólunk véleményüket, hi­szen őket akartuk eddig is mindennap megnyerni magunk­nak, és erre törekszünk a jövőben is. Érthető, hogy mindazok, akik vették a fáradtságot, hogy Írjanak nekünk, leginkább az őket foglalkoztató problémák­ról, gondokról fogalmazták meg gondolataikat. Ezek több­sége a rajtunk kívülálló döntéshez, a napilapok árának emeléséhez, másrészt azokhoz az elképzeléseinkhez kapcso­lódtak, melyeket a sajtónap alkalmából fogalmaztunk meg: hogy milyen lapot szeretnénk a jövőben szerkeszteni. ,,Tisztelt szerkesztő úr! Az idén nem lesz karácsonyfám. Lemondtam róla azért, hogy hosszú évek szokása szerint előfizethessem negyedévre a Dunántúli Naplóra. Majd zöld gallyakkal díszítem magányos kis lakásom az ünnepekre, de a Napló nem hiányozhat!" Nem tudtuk meghatottság nélkül olvasni ezeket a sorokat, s igyekszünk meghálálni ezt e nem kevés lemondással járó bizalmat. .. a közelmúltban beharangozott új lapszerkesztési kon­cepció igen megnyerőén hangzott — olvastuk egy másik le­vélben. — A toleráns, és érdek-, nézetpont-, világnézeti különbözőségek lakossági reális jelentkezéseinek arányos felvállalását: a kollektiv lapszerkesztési elvek érvényesítését hirdették meg. De vbjon meg is jelent ez a dicséretes elv a gyakorlatban?" Jogos türelmetlenségnek tűnnek ezek a sorok. De senki sem hiheti komolyan, hogy mindez gyor­san és látványosan megvalósulhat. Azonban akik figyelmes olvasói lapunknak, azok bizonyára észrevették, hogy a „másként gondolkodók" véleményeivel a korábbinál több­ször lehet találkozni az utóbbi időben. De soha nem ta­gadtuk, hogy a Dunántúli Napló egy politikailag elköte­lezett újság, s ez lesz a jövőben is, tőlünk senki sem vár­hatja, hogy beálljunk az úgynevezett „független" lapok so­rába. A toleranciát napjaink politikai mozgalmaiban ezt fi- gyelembevéve lehet megtalálni újságunkban. Ide tartozik, hogy azt is szememre vetette egy levélírónk, hogy jegyze­teim „fellebbezhetetlen" megállapításokat erőszakolnak az olvasókra. Nem sértődtem meg e sorokért, de szeretném megjegyezni, hogy ez távol áll tőlem. S minden észrevé­telt, mely az elkövetett hibáimra, hibáinkra hívja tel a fi­gyelmet, jószivvel fogadunk, s ha a hangvétele a kulturált vita színvonalát fogadja el, úgy készek vagyunk annak köz­lésére. Még egyszer megköszönve minden hozzánk érkező jókí­vánságot, munkánkat segitő kritikát - most már csak arra van lehetőségem, hogy ezúton kívánjunk önöknek boldog, békés, eredményekben gazdag új évet! Évwúv

Next

/
Thumbnails
Contents